Szamos, 1901. november (33. évfolyam, 88-95. szám)
1901-11-03 / 88. szám
hiú emberek, kik a kék toltok miatt, nagy henczegésük daczára, elállnak a párbajtól, vagy legalább körültekintőbbek lesznek az inzultálásnál. Újra és ismételten azt hangoztatom tehát — ha csak a lipcsei párbaj-ellenes kongressus jobb módot ki nem talál, — hogy legyen párbaj, de amerikai módszerint: ököllel. Én azt tartom, hogy inkább legyünk brutálisak, mint gyilkosok. Az ök- lözés íolytán nyert kék-szemek csak néhány napi szoba-áristomra kárhoztatják az embert, mig a kard- és pisztoly-párbajok halállal, szenvedéssel és bánattal, gyászszal végződnek. Miskolczi Henrik. Színház. Szerdán este népes ház előtt, játszották a „Sa,ntoy“-t. A puha zenéjü, kedves ficzkándo- zásu operett elég ügyes rendezéssel, találó alakításokkal ment. Lóvay mellett jól adta szere pót Rátonyi, — mindkettőjüket megtapsolta, kihívta a közönség. A többi szereplő is elevenen, kedvesen működött közre az estének élvezetes- sógóhez. A Sasok csütörtöki premierjét elég szép számú közönség nézte végig s a kik ott voltak, nagyon jól mullattak. Guthi Soma és Rákosi Viktor (Sipulusz) e darabját a fővárosi sajtó vegyes impressziókkal fogadta. A kik a darab concepczióját vették a kritika bonczkése alá, méltán tagadták meg e darabtól a teljes sikert, de azért ezek is egybehangzóan ismerték el azt a kétsógbevonhatlan tényt, hogy a burleszk- komikum annyi jó ötletben s annyi találó képben jelenik meg e darabban, hogy szerkezeti hiányait feledve, igen alkalmas arra, hogy egy pompás jó estét szerezzen a közönségnek. A darab folytonosan kaczagtató szituácziók tarka szövedéke, melybe egy féltékeny férj, Foray műépítész s ennek rajzolója Bukics Julián kerülnek. Az előbbi a férj, természetes jogán féltékeny a feleségére Lenkére, de rajzolója csak a szerelem jogán. A féltékenység közös ördöge a főnököt és az alkalmazottat ugyanazon szerep viselésében összehozza s ebből még tarkább furcsaságok kerülnek ki, minek csak főbb mozzanatait sem lehet szűk keretben ismertetni. Színészeink ügyes előadásaikkal nem hagyták a darab egyetlen helyét sem feldolgozatlanul. Foray Gábor pipogya szerepét Győré Alajos kissé túlzással adta. Ha a valószínűséget jobban megközelíti, még nagyobb hatást tudott volna elérni. Raskó Erna a Lenke szerepét helyes felfogással játszotta. Megjelenése, mozgása ha több biztosságra fog szert tennni, semmi kívánni valót sem hagy hátra. Különösen ki kell emelnünk Ródey Istvánt, a ki Bukics Juliánt oly pompás komikai vénával játszotta, hogy legnagyobb része volt az egész esti folytonos de rültségben. Sokszor nyilt színen is kitapsolták. Margitay Gyula (Sas Ferencz) finom discrót alakítással, Vihary Elemér (Sas Barnabás) a bohém kedély kitüDŐ hangulatával érdemeltek teljes elismerést, Mészáros Alajos is (Sas Viktor) kitűnő harmadik alakját adta kisebb szerepében a Sasoknak. A kisebb szerepek köréből Ráthonyi Stefi vált ki dicséretre méltó törekvésével. Egy szóval a premiere szépen sikerült, az ügyes rendezés, az ambicziózus törekvés az egész előadáson meglátszott s ne is mulassza el senki megnézni e darabot, a ki egy estét állandó derültségben akar eltölteni. A Ilalottrabló ez. romantikus darab rémségeit zónaelőadásban pénteken nagyszámú közönség nézte. A szereplők jó előadása iránt a közönség többször tapsokban fejezte ki elismerését. Legtöbbször hívták a lámpák elé Raskó Ernát (Heléne), ki ez alkalommal egy szép vi rágcsokrot is kapott, továbbá Margittayt (Avelli Ferdinánd) és Rédey Istvánt (Francois), ki a komikai elemet m ndvégig jó kedvvel és sikerültén juttatta érvényre. HÍRROVAT. * A reformáczió emlékünnepét október 31-én lélekemelő ünnepélylyel ülte meg a szatmári ref. közönség a templomban és a ref. fő- gimn. ifjúság a fögimn. helyiségében. A templomban B i k i Károly esperes mondott hálaadó könyörgést és a nap nagy jelentőségét fejtegető eszmékben gazdag szép templomi beszédet. Különösen emelte az isteni tiszteletet a fiukból és lányokból összeválogatott vegyeskar két énekszáma. Úgy a szépen megválasztott darabok, mint a Veress Lajos kántor szakértő vezetése mellett betanított precíz előadás az ünnepélyhez méltó szép keretet nyújtott. A templomi ünnepély befejezése után a közönség egy része a főgimnázium rajztermébe vonult, hol az ünnepély Kölcsey János igazgató-tanácsi elnök a tanári kar és szépszámú közönség jelenlétében az ifjúsági énekkar énekével vette kezdetét. Az alkalmi hatásos beszédet Bagothai Sámuel, a vallás- és történelem tanára tartotta, az ifjúság részéről S zaplonczai Sándor VIII. o. tanuló hévvel szavalta Szabados Ede tanár alkalmi ódáját. Az ünnepély az ifjúsági énekkar szép bezáró énekével ért véget. * Halottak napja. Gyönyörű, szép, verő- fényes őszi nap kedvezett tegnap a temetők ünnepének. A kegyeletes közönség gyöngéd kezekkel rendezte a sírokat, koszorút, virágot és sirlámpákat vitt szerettei sirhalmára. Délelőtt a székesegyházban a megholtakért M e if z 1 é n y i Gyula püspök mondotta a szent misét. — A templomot a katholikus hívők nagyserege töltötte meg. Este a temetőben Ékkel Lajos s. lelkész prédikált. Kigyultak a szeretet lángjai s ezer és ezer ajakról szállt az ima az égbe a megholtakért. * Személyi hírek. Hehelein Károly prépost kanonok, Nitsch József székesegyházi karnagy és Ékkel Lajos s. lelkész a f. hó 4—7-én tartandó kath. nagygyűlésre Budapestre utaztak. * A püspök adománya. Meszlényi Gyula püspök a huszáki (Ung m.) róm. kath. iskolára 400, az iskolatestvéreknek 200, az Erdélyi Közm. Egyesületnek 100, a puszta-hidegkuti tüzkáro- sultaknak 100, s a szatmári róm. kath. elemi iskolába járó szegény gyermekeknek téli ruházatra 240 koronát adományozott. * Kinevezés. A’király őfelsége Sz. Tóth Sándor főhadnagy, helyben állomásozó vezérkari tisztet II. osztályú századossá nevezte ki. * Kinevezés. A pénzügyminiszter a nagy- somkuti adóhivatalhoz Gubás Jusztin gyulai adóhivatali tisztet adóhivatali ellenőrré nevezte ki. * Előléptetések a honvédségnél. Őfelsége a király kinevezte Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával a honvédségnél Pápay Sándort létszám felett a helybeli 12 ik honvéd gyalogezrednél, a 46-i‘k honvéd gyalogdandár törzsétől, a debreczeni 3-ik gyalogezredhez. Továbbá hadnagyokká Szó mór Aurélt és Retsky Andrást. A tartalékosoknál Novák Bélát, a Probszt cs. és kir. 51. gyalogezredtől a hely beli honvéd ezredhez helyezte át. * A Szatmári Kölcsey-Kör matinéja, mi a legközelebbi vasárnap fog tartatni, igen érdekesnek Ígérkezik. Maróthy Mariska k. a. szavalata és a katonai zenekar két darabszáma mellett a matiné érdekességét Berey József, ecsedi ref. lelkész, lapunk munkatársa, a Rákóczy- reliquiák buzgó kutatója fogja emelni. Ez alkalommal a Rákóczy-kesergőjének egy 200 éves reliquiájáról fog felolvasni s ugyanekkor a katonai zenekar egyik tagja tárogatón fogja bemutatni ez érdekes történelmi ének emléket. * A városi gazdasági szakbizottság f. évi október hó 31-én ülést tartott, a melynek két tárgya volt. Az első tárgy a szatmári határrész tagosítása ügyében beadott javaslat és tervezet körül folyt; a melynél különösen az képezte a kérdés tárgyát, hogy a város tulajdonát képező 988.98 becs hold a város mely részén és minő elosztással adassák ki. A tagositási terv szerint a város birtoka három tagban adatnék ki: és pedig 1. a Hóstáncz, Vargacsere, Rimai-kert és készteti e lépésre. Leendőbelije pedig nem más, mint miss Ellen műlovarnő, kit végtelenül imád és eltökélt szándéka nejévé tenni bármily körülmények között. Kéri idősebb testvéreinek véleményét. Zenó mosolyogva fogadta a legkomo lyabb kijelentést és semmit sem szóit, Zuárd, kitől legjobban félt Jeró, csodálatos módon megváltozott és nem tudta eléggé dicsérni öcs- cse ideális gondolkozását, hogy nösülésében nem tekinti a vagyont, a nagy családi összeköttetést, hanem olyat vesz nőül, kit szeret tiszta szerelemmel. E mellett hajlandó volt a kérdéses váltságdíjat, a 100.000 koronát is ideiglenes kölcsönképen Jeró rendelkezésére bocsátani, mivel e nélkül a direktor nem volt hajlandó elbocsátani jövedelmének egyik föbehozóját, miss Ellent. Az egyesség tényleg megtörtént és az ismerősök, rokonok és barátok legnagyobb meglepetésére Jeró csakhamar oltárhoz vezette szive királynéját, miss Ellent, a szép műlovarnőt. Esküvő után a fiatal pár megtette a szokásos nászutat afe örökszép Olaszország felé, a honnan hazatérve elfoglalták a kocsordi kas- tély egy részét Zuárd azonnal átadta öcscsé- nek a fekvő birtokból az öt megillető részt. Kezdetben boldog életet éltek, Jeró képes volt mindenét feláldozni szép felesége igényeinek, melyek napról-napra nőttek, terjedtek. A férj védtelen boldognak érezte magát, midőn neje egy-egy excentrikus kívánságának eleget tehetett s jutalmul Ellen megölelte, megcsókolta s biztosította soha el nem múló szerelméről. De nem tartott sokáig az öröknek Ígérkező boldogság, mert Jeró egyszercsak arra ébredt fel, hogy birtoka neje határtalan költekezése következtében nagyon megterheiődött, Ellen pedig mit sem akart tudni a takarékosságról. Jeró hitelének csökkenésével szépen apadt az ő szerelme is. A közelgő veszélyt a férj boldog mámorában nem látta, de Ellen igen ügyes fortélylyal a súlypontot Zuárd telt tárczájára tette, még pedig nem egészen eredménj'telenül. Jeró egy napon hazaérkezvén Pestről, hol látogatóban volt Zenó bátyjánál, ki már ekkor képviselő volt, nejét sehol nem találta; sem őt sem idősebb bátyját Zuárdot. A cselédségtől megtudta, hogy Zuárd nagyságos ur elutazott már régen a nagyságos asszonynyal, hogy hová, nem tudták megmondani. A felesége és bátyja egj-szeri eltűnése, minden felvilágosítás nélkül gyanússá tette előtte az egész misztikus esetet s kezdett kutatni a lakosztályokban, s csakhamar kapott is egy levelet, mely mindent megmagyarázott. A levél igy szólt: „Jeró! Magával tovább nem élhetek, igényeimet többé nem képes kielégíteni. Ahhoz kellett szegődnöm, a ki képes leend eltartani. Bocsásson meg! Isten vele! Ellen.“ — Ah nyomorult, hitvány kígyó! — kiáltott fel a megcsalt Jeró — Isten legyen nektek és nekem irgalmas Jeró a legközelebbi vonattal elutazott» hogy merre, azt most ö maga sem tudta. Másnap reggel Pestre érkezett. A reggeli hűvös szellő jót látszott tenni, lázas fejében egymást kergették a borzasztóbbnál borzasztóbb gondolatok. Zenó bátyja igyekezett őt csilapitani, de hiába Jeró tovább utazott hűtlen feleségét keresni. Sok kutatás után végre egy franczia kis város fogadójában rátalált, hol borzasztó leszámolás történt. A megcsalt férj látva hűtlen feleségét, mint simul a csábitó Zuárd oldalához, mint élik boldog perczeiket, a vér agyára to lult és semmit sem látott, tudott, csak megcsalt szerető lelke vért szomjuhozott, ha mindjárt sa ját vérét is. Hatalmas két dörrenés rázkódtatta meg a fogadó kis szobájának nyirkos, kéjmá- moros levegőjét; egyik lövés ntán a hűtlen Ellen, a másik után Kotsordy Zuárd rogyott össze holtan. Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. Feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetén. Kapható füszerüz'eteVben és az uradal Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve. fc.
