Szamos, 1901. augusztus (33. évfolyam, 61-69. szám)
1901-08-22 / 67. szám
XXXIII. évfolyam. Szaímár, 1901. csütörtök augusztus hó 22. 67-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 20 fillér. Rákóczy-utcza 9. sz. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Mindennemű dijak zatmaron, a lan kiadóhivatalában fizetendők. Nyilttér sora 20 fillér. I Iparosaink közszereplése. A helyi társadalom gerinczét, politikai és társadalmi életünknek derekát az iparososztály képezi, mely szerencsés alakulásánál fogva, a demokratikus/életnézetnek a lermészötesebb képviselője Ugyanis: iparosaink társadalmi életünk egyik oldalán a vagyonnélküli munkás néppel, másik oldalán pedig a vagyon képviselőivel és a tőkék embereivel érintkeznek és mint közbenső terület azon közületet alkotják, melyen a munkás és a tőke hatásai egymással találkozván, ha kiegyenlítődni nem is tudnak, de bizonyára mérséklődnek; egyáltalán iparosaink azok, a kikkel a társadalmi osztályok és rétegek valamennyije összeköttetésben lévén, egymással találkoznak. Az iparos-osztály azon szilárd talaj és erőforrás, melyre a munkás nép és értelmiség egyaránt nehézkedik, az az éléskamra, melyből táplálkozunk és az^ tartalékalap, mely'hezne- héz, váltságos időben folyamodunk; mégis nap nap után merÄl lel az a panasz, hogy a helyi társadalom legkevésbé figyelembe vett osztályát az iparos-osztály képezi, s valóságos mostoha gyermeke a helyi társadalomnak. Honnan van vajon ezen csekély érde- küsége iparosainknak, kik magukban véve tudásukat és megbízhatóságukat illetőleg, a magyar iparosok között előkelő helyet foglalnak el, sőt néhánvan mint müiparo sok kiváló tehetséget tanúsítottak és a város határain túl, messze becsült nevet vívtak ki maguknak. Onnan van, hogy iparosaink még a testületileg szervezett életben sem tömörül nek egygyé, de mint politikai tényezők, a társadalmi életben nem is szerepelnek, a melyre pedig a többi osztályokkal szemben, arányszámuknak és értelmiségüknek meg- felelőleg jogosultak. A vármegyei és városi képviselőtestület tagjai között csak elvétve találunk iparosokat ; ezeket scm az iparos-osztály saját érdekeinek képviseltetése vitte be ezen testületekbe, hanem : az illető iparos egyén személyiségének közbecsült,! elismert volta; más szóval: a szatmári ipa- ' rososztály — mint társadalmi réteg — egy j közös törekvés, akarat és czél vezette fellépésben még soha sem érvényesült, e helyeit saját szaktársa" között meghaso- nolva, sokszor a más elemek vezette dől- j goknál kész eszközül engedte magát felhasználni, sőt még az is megtörténi,- hogy. érv- mástól irigyelve a vezető szerepet, a közös jót hozható eszme keresztülvitelénél szembe állottak egymással. Ezért állítom, hogy az iparososztály, melynek nálun|< elég tekintélyes számú és egyéneiben derék, tapasztalt és világlátott értelmes tagjai vannak, mint iparos-osztály a maga társadalmi helyzetének és súlyának megfelelő állásfoglalás után még nem nyújtotta ki a kezét, sőt erre nem is mutat landóságot. Én azonban a társadalmi és közélet teréről való tartózkodottságát nem maguknak az iparosok szereplésre vágyás hiányának irom lel bünéül, hanem társadalmunkban I azon réges-régen meggyökerező felfogásnak, hogy; társadalmunkban a szereplést a „vagyonos, tanult illetve hivatalnokoskodó osztály tartotta fenn magának,u evvel szemben az iparos osztály a hallgatás terén kell hogy maradjon. Mondhatom ezen balga hiedelem volt okozója annak, hogy iparosaink előbb czé- höknek, később egyleteiknek köréből nem iparkodtak kilépni és helyet foglalni a törvényhatóságban, hanem e felfogás kényszerítő hatása alatt megnyugodtak abban, hogy nekik közszerepléshez jutniuk iw sem lehetni Ne értsenek! felre,: én ; :,a Azt-akarom mondani, hogy az iparosoknak saját'elkülöni- tett, kizárólagos osztályérdekeiket kellene hapezba vinni, és ennek a közéletben kép- viseltetését mindenáron kierőszakolni, hanem : hogy az iparos-osztály a nyilvános élet teréről hiányzik, mert távolmaradása a társadalmi életszervek és ezek működésének egyoldalú irányzatára vezeh Az a felfogás, hogy a hatalom a tőke és uri-osztály kezében van nem jelenti soha Dalok egy szép asszonyhoz. Szemednek egy pillantása Százakat meghódít . . . Eperajkad mosolygása Megrészegít, hódit . . Mégis . . . mégis fösvónykedel Mosolygással, szókkal: Boldog, a ki kedved leli, Olykor egy-egy bókkal. II. Szép asszony vagy, gyönyörű asszonyka Egész világ rólad csak ezt mondja . . . Kökényszemed s ajkad rózsapirját * A poéták csengő dalba Írják . . . Ki egyszer lát, — szerelmes lesz beléd Álmában is csókokat szór feléd . . . — S érdemed, hogy annyi bók, dicséret, Egy perezre se tántorít el téged. Ha élni akarsz . Ha élni akarsz, Ne siess élni : Ráérsz szeretni, Ráérsz remélni! Korai élet, Kora szerelem : Korai halál, Sötét sirverem ! Tavasz—Ősz. Harmat csillog a virágon, Örömköny a szempillámon : Örülök a kikeletnek, Az ébredő természetnek !. .. . .. Dér csillog már a fiiszálon, Bánatkönny a szempillámón : Siratom a természetet, Látom már az enyészetet! m Válasz — Balaton-Füredröl. — Megjött az „ Üzenet“*) Gyenge szellő hozta ; Nincs is ennél hivebb, Megbízhatóbb posta! Megjelent e költemény előzője a „Szamos" f. é. 27-iki számában. B. E. Búdat, bánatodat, Hogy szárnyára vette, Az egész országon Által repítette . . . Elfáradva bár, de Felkeresett engem . . . — Légy nyugodt, ne epedj, Tied a szerelmem ! Baka Elek. m Ä megtorlás. — Irta: Hóna Tivadar. — A csörgedező patak partján, hol a szellő lágy fuvalata, a virágok édes illata áthat az emberi Szervezeten ; hol a madarak csicsergése felriasztja álmából az alvót, a hold megvilágítja a tájat, két egyén áll. Az egyik: egy még eléggé fiatalnak látszó női alak; fejét kendő fedi, mely alól egy szomorú arcz kandikál ki. Szemét mereven a mellette levő férfiúra függeszti. A férfi jól megtermett, dús fekete ba- juszszal, elegáns ruhával és előkelő modorral ellátott ember. Egy ideig ő is nézi a nőt, ki előtte áll; majd kesergő szavakkal szemrehányást tesz hűtlenségéért. — E játékot nem ismerem s nem is akarom. Mindent adtam, mindent megengedtem, de hogy megcsalj, azt nem. Jóságomat pellen-
