Szamos, 1901. augusztus (33. évfolyam, 61-69. szám)
1901-08-22 / 67. szám
sem azt, hogy ezen uralkodás korlátlan és az iparos-osztályra nézve megszorító, hanem egészséges közfelfogásban azt értem alatta, hogy a vagyonos osztály mint első szülött őrizze meg a birtokot, az ősi nevet, a tanult uri-osztály fejlettebb ismeretei révén gyarapítsa szerzeményrn el az ősi vagyont, de testvéreit az iparos-osztályt ne tagadja ki törzsjavainak jövedelméből, juttasson a kisebb testvéreknek is, de ne morzsát a hulladékból alamizsnaképen, hanem a tisztességes megélhetésnek kenyerét és pedig ne csak a vagyon, de a politikai befolyás terén is. Egy jól és egészségesen szervezkedett társadalamban nem a vagyoni képesség az egyedüli mérték szerepet vinni hanem az ész és jellembeli kivállóság. Ez az igazi két lépcső, melyen azok birtokossának a társadalom csúcsára kell hágniok, és ott kiváló képességük adományait a társadalom minden tagjának, kinek-kinek felfogásai képességük és becsületes indulata szerint élvezni engedniük. A közélet terén e két tényező a fáklyavivő, melynek — ha nyomába járnak iparosaink, bizonyára nem lesznek sem lenézett, sem mostoha gyermekei társadalmunknak. Ezen két tulajdonság adva van az iparosoknak éppen úgy, mint bármely más osztálybelieknek, sőt még az iparosoknak inkább, mert mint segédek, a város határain kívül a világba kimennek, és mi sem hatalmasabb tanítómester, mint az élet, melyet nem egyoldalúan a „pitvarajtóból,“ hanem ezerféle alakjában, változataiban, a tapasztalatok ezernyi adataiból tanulnak ismerni. Amikor tehát toliamra vettem, hogy az iparos-osztályt nem látni Szatmáron kellő módon képviselve a közélet terén, s nem látni nála erő^ hajlamot mérlegbe vetni súlyát, mint egyik tekintélyes osztályát, ezek a gondolatok lebegtek szemeim előtt. Szeretném látni, hogy iparos társaim nem elégesznek meg a társas-egyleti élet körében való szórakozással, hanem vizsgálódásaiknak, rokonszenvüknek tágabb keretet nyitnak és érdeklődéseiket kiterjesztik a közügyekre általában, tehát úgy a városnak és megyének dolgaira, mint a társadalom mozgalmaira és ezen hajlamot mint az iparösgére állitani nem engedem. Gúnyt űzni belőlem, fejemre szarvakat rakni s engem kijátszani, ezt érted. Többször megbocsájtottam, de utolsó tetted a határt túllépte. Itt a megtorlás ideje. Ide vezettelek, hogy megtorlásomban ne zavarjon senki. E viz legyen takaród s példa minden női hűségnek. E helyen érezd kezem súlyát, e helyen akarom a bosszú igazságszolgáltatását. Munkám befejezése után Istenhez imádkozom megtévedt lelkedért. Engedem, hogy te is imádkozzál. A hold megvilágítja a nő halvány arczát. Ott áll szótlanul. Szemét még mindig a férfira függeszti ; a férfi beszéde után egész testében megrázkodik; majd lábaihoz borul s kegyelemért esdekel. — Istennél a kegyelem! — Lajos, édes Lajos, bocsáss meg ! Esküszöm, hogy oka nem vagyok; ő utánam járt, szerelmével ostromolt. Elkergettem, de visszajött. Hisz csak téged, egyedül téged szeretlek, — imádlak! — Lajos, nem hallgatsz meg?! Nézd a nőt, ki előtted férden csúszva esdekel kegyelemért. Ölj meg, de jere te is velem. Nélküled még oda lenn is nyugtalan lesz lelkem. — Eh, üres beszéd! Mondottad ezt annak idején is számtalanszor. Ismerem az ilyfajta női cselfogásokat. Mézes szavakkal nem tántoritsz újra meg. Erősnek érzem magam s vérem csik- landozik a bosszú után. Bosszút akarok állani sérelmeimért, becsületemért. Bosszút, mely égbe kiált, mert csak ilykép tudnám nyugtalanságomat megfékezni, bevülő véremet csillapitani. — osztály egész rétegét átfogó igyekezetei nevelik, fejlesztik, nem hagyják hiú és kétes szereplésü existentiákr , kik hirszornj által elkapatva rátermetség nélkül babérokra áhítoznak, kik a műhely becsületes és tiszta légkörét megunva hirdetik a társadalmat lelforgató eszmék kárhozatos evangéliumait, alacsony színvonalú prófétai ihlettel. És azt hiszem, ha az intelligens, osztály látni fogja iparosaink a társadalmi fejlődés természetes menetében haladó törekvéseit, nem hogy lenézné és mostoha gyermekének tekintené az iparos-osztályt, de kész segítő társa lesz törekvéseinek elérésében, hogy a rokonszenv egymás között gyarapodjék, hogy az egymásra utaltság érzete és a kölcsönösség egybekapcsoló érzete megszilárduljanak. Böhm Albert. Az öntöző csatornák gazdasági fontossága. Most, hogy a kópviselőház asztalán fekszik az öntöző csatornákról szóló törvényjavaslat, azt hiszszük annak fontosságát néhány rövid szóval kiemelni nem lesz hiábavaló fáradtság. Mig a tiszaszabályozás nagyszerű müvét még nem konczipiálták meg ama hatalmas tehetségek, kik fényes ideájukat diadalra is vitték, mig az ármentesitő társaságok nem kezdették meg áldásthozó működésüket, a Tiszavi- dékket, de még egyéb folyók mellékét is minden tavaszszal beborította az ár, hogy később elvonulván, termékenyítő iszapot hagyjon maga után. E területek azután gazdag legelőkkel szolgáltak a gazda közönségnek, és legnagyobb bevételi forrását azontájt a termelőknek a marha- tenyésztés nyújtotta, mely bevételi forrás óriási arányokat öltött egész a legújabb időkig. Ám az intenzív gazdálkodás beláttatta gazdaközönsógüukkel, hogy sokkal jövedelmezőbb, ha e területen magot termelhet és akkor konczipiálták meg a tiszaszabályozás nagyszerű tervét, egymásután alakultak meg az ármentesitő társulatok. A mü befejeződött ... A Tiszavidék szépséges rónái arany kalászokat ringatnak és a marhatenyésztés hova-tovább kisebb terrénumra szpritk03i.l1. Ám az intenzív, modern gazdálkodás nem elégszik meg az egy oldalú munkával, tökéletes után törekszik. Éppen ezért nem maradhat a gazdálkodás jelenlegi stádiumában. A gyakori szárazságok és termékenyítő iszap hiánya nagy károkat okoztak a magtermelőinknek és most merült fel azután az öntöző csatornák létesítésének eszméje. Az idea nem uj, már a régi egyptomiak felhasználták a Nilus termékenyítő iszapját földjeik termékenységének emelésére, valamint a nagyszárazságok okozta károknak elkerülésére. Az öntöző csatornák fontossága főleg abban kulminál, hogy először, ezentúl gazdaközönségünk hathatós védelemben részesül a gyakori szárazságok ellen és mivel pusztán megtagadná földjétől a szükséges csapadékot, másodszor pedig a szántó földekre juttatott iszap megerősíti a már elernyedt föld termelőképességét és hanyatló marhateuyészté- sünk a buja rétek következtében ismét elfogja érni féuykorát, midőn még a tiszaszabályozás ideája csak eszme volt, az ármentesitő társaságok még csirájukban sem fogautattak meg. Éppen azért azt hisszük, gazdaközönségünk örömteli hálával fogadja Darányi miniszternek e hatalmas müvét, a melylyel legeklatánsabb módon bizonyította, mennyire szivén fekszik a magyar gazdaközönsóg érdeke. A nagy mü létesítése egyúttal számos munkáskéznek fog kenyeret nyújtani és igy egy dologgal két bajon segít, mert mig egyrészről gazdáink jövedelmét az elérhető maximumig emeli, másrészről a sok munkanélkülinek, kiket a vállalkozások stagnálása a lehető legnagyobb nyomorba kergetett, egy időre ismét foglalkozást és ezzel megélhetést is biztosit. (p.) Rossz a termés. Megkezdődött, sőt javában folyik a szatmári határban is a cséplés, s a gazda szomorúan látja, hogy termése jóval a közepes alatt maradt, holott a hosszú szárazság után beállt esőzések a vetésnek fejlődését olyan szépen megindították, hogy általában mégis közepest teméltünk. Hogy e rossz termésnek direkte az időjárás az oka, eltagadni nem lehet, de ha a szomszéd községi birtokok termésével összehasonlítjuk a szatmári határ termés eredményét, rneg- ütődve tapasztaljuk, hogy a miénk azokénál is silányabb, s alig s csak helyenként haladja meg a 4 magot. Önkénytelenül összehasonlításokat kell tennünk, s ezek kapcsán arra a következtetésre jutunk, hogy a föld rosszabb megmunkálásában, elhanyagolásában keressük a hibát. S e szomorú állapotot nagyban érinti a hosszúra elnyúló tagosítás is. A szatmári földek nagy része gazdát fog cserélni, a gazdák e csere előtt állva földjeik javitásán nem igyekeznek, hisz úgy is rövid időn más kézbe kerülnek, úgy gondolkozik a gazda, hogy miért javítsa a földet másnak, miért fektessen bele, holott e befektetésnek ki tudja, ki fogja hasznát venni?! S ez a természetes gondolkozás megboszulja magát nemcsak 1 évi, de a kiélt, elrontott földeknek sok évi termésében. E szomorú kilátás a tagosítás legnagyobb ellenzőiben is megérleli azt a kívánságot, vajha ez átmeneti időszak minél rövidebb lenne, s mielőbb lebonyolittatnék a tagosítás, hogy a szatmári gazda birtokát ismét mint olyan jószágát tekinthetné, amelyiket munkálni javítani kötelessége, nemcsak egy-kót évi termés, de egy hosszú jövő érdekében. ____________________ — Lajos!! — Oh, én boldogtalan ! — Sirásod, jajgatásod mit sem használ már. Utolsó órád elérkezett, készülj utadra. A madarak e rémes beszédtől mind a közeli erdőbe menekültek. A szellő felhagyott fuvallatával, a patak vize csendes, a hold is eltűnt, hogy ne legyen tanúja a bekövetkezendő szörnyű esetnek. Minden menekül és magára hagyja a két lényt. Egyedül a virágok édes illata marad ott, mely a méla csendben teljesen átfonja a férfit és eképen igyekszik kemény szivét meglágyítani. — Elkészültél már ? ! — Siess ! — Édes Lajos, bocsáss meg nek . . . — Eh, újra ez az üres beszéd ! A reggel mindjárt itt lesz. A munkába menő emberek zaja meggátol majd munkámban, a természet is most adta legszebb idejét a megtorláshoz. Az idő rövid, tehát rajta . . . — Éde . . .!! Egy locscsanás és ismét minden csendes. A patak vize alig hallhatóan mossa a partot. A bold ismét előtűnik és megvilágítja a férfit, ki ott áll révedező szemmel bámulva az előtte levő vízre. A madarak is előjönnek rejtek helyeikből. A férfi végre erős elhatározással megfor - dúl. A lassan odasereglett madarak nagy lármával ismét eltűnnek. Végre teljes csend borul a tájra, hol előbb még két egyén kétségbeejtő szóváltása hallatszott és a csendet most csak a férfi egykedvű léptei zavarják meg. ______________________________________________ A Szatraárraegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nndor, egyl. titkár. A beregmegyei urkocsisok szövetkezete szeptember 8 án tartja Beregszászban lóversenyét, melyre az érdeklődök szives figyelmét felhívjuk Eladó 1 darab jó karban levő Clayton-féle 11 soros, teljesen felszerelt vető-gép, és 1 darab Howard-féle teljesen jó karban levő 3 as eke. Megtekinthetők s áruk megtudható Egyesületünk titkári hivatalában. A mármarosmegyei gazdasági és házi iparkiállitás f. hó 25-ón, vasárnap nyílik meg. A tanulságos kiállításra felhívjuk az érdeklődők figyelmét. A kiállítás alatt Mármarosmegye érdekességeinek megtekintésére alkalmat nyújtandó kirándulások lesznek szervezve. Felhívás gazdatársainkhoz. A vámtarifa revíziója küszöbén nagy fontosságú kérdés, hogy egész tüzetesen megállapittassék az a minimális vámvédelem, a melyet a magyar mezőgazdaság igényel. Hogy pedig ezen szükséges vámvédelem megállapításánál pozitív adatokra j támaszkodhassunk, oly adatokra, a melyek hitelességét és bizonyító erejét senki meg nem támadhatja, szükségesnek látszott a búza tér-
