Szamos, 1901. április (33. évfolyam, 27-34. szám)
1901-04-07 / 28. szám
XXXIII. évfolyam. Szatmár, 1901. vasárnap április ho 7. 28-ik szám. > SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATNlARMEGYEI gazdasági egyesület hivatalos közlönye. f;Előfizetési ár: Egész"évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak ' zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Husiét. Az ébredő tavasznak, a természet vidám föltámadásának egy kicsattant virága a Husvét ünnepe, melyre mosolygó napsugár hint csókokat, fölpattantva a fák alvó rügyeit, zöld pázsitot lehel a mezőkre, ibolya illattal telíti a kerti levegőt . . . minden oly vidám, mosolygó körültünk, olyan enyhe, puha a lég, hogy szivünk megtelik örömmel, reménynyel, szeretettel . . . A természet vidám hármóniájába bele- csendűl a kér. hit, a kér. vallás húsvéti öröméneke: Gloria! íöltámadunk ! Átél után tavasz, a halál után élet következik! Sok millió keresztyén tekint ma amaz üres sírboltra, s szemében az öröm, remény sugára csillan meg, midőn hallja amaz isteni szavakat : ne féljetek, én élek s ti is éltek. A ki én bennem hiszen, ha meghal is él az! Tizenkilencz század pergett le az idő sebesen rohanó kerekén, mióta az Ur Jézus ama szavai elhangzottak. Ez a 19 század népeket, birodalmakat söpört el, sok nemzedékeket temetett a sirba, sok emberi alkotást semmisített meg, sok emberi igazságot megczáíolt, megdöntött — de a hitigazságok fölött észrevétlen suhant át, azokból egy betűt egy igét sem változtatott meg. Ha egyéb bizonyság nem szólana is a hit igazságainak isteni eredete mellett, ez a 19. század egy hatalmas bizonyság, hogy a kér. vallás nem emberi mű, annak igazságai isteni kijelentések, melyek szivünkben gyökereznek, az emberiség legmélyebb s legáltalánosabb ösztönére támaszkodnak. Voltak minden korban, vannak ma is kétkedők, emberi tudományukban elbizako- dók, kik az ész fegyvereivel ostromolták a kér. vallás igazságait s azok között különösen a halhatatlanság hitét. Mint a tavaszi napfényt az árnyék, úgy kiséri a hitet a hitetlenség. Egyik a természet törvényeiből, másik az orvosi tudományból, az erő és anyag elveiből szerzi fegyverét s nagy erővel vívja, ostromolja a lelki világot, hogy ledöntse annak bástyáit. Hasztalan erőlködés ! Századok tapasztalata bizonyítja, hogy emberi erő nem képes ledönteni azt, mit Isten épített. Megdöntheti a hitet egyes lelkekben — de nem az emberiség közhitében. Elismerjük, el kell : nemünk, hogy nagy és a csillagokig felható birodalma van az emberi tudománynak, hogy a képzelet is elfárad, mig csúcsáig ér.— de törpe semmiség ahoz, hogy a lelki világ törvényeinek csak egy betűjét is megingassa. Nagy ereje és hatalma van egy embernek a földön, mert a természet láthatlan erőit szolgálatába hajtja, bezárja műhelyébe a gőzt, levegőt, gázt, villanyt, lehozza az égből a villámot — de zsibbadtan és tehetetlenül áll a halállal szemben s kiejti kezéből fegyverét, mihelyt a halál szellője rá fuvall. A rettenthetetlen hős, ki ezer veszély között is bátran állotta meg helyét, a hatalmas király, ki milliók életét tartotta kezében, vagy a mély bölcsességü tudós, ki a létei titkait buvárolván, magas nézpontról tekintette az életet . . . mind megalázódnak a halál egyetlen szavára, mely nem tűr ellenmondást. Egyetlen fegyverünk van a halállal szemben, a könyhullatás. Rémitő volna ránk nézve a halál gondolata, ha nem tudnók, hogy az az Isten szolgája, s hogy nekünk még hajszálaink is tudva vannak Isten előtt s az ő akarata nélkül semmi nem történhetik velünk. Oh mily édes vigasztalás van a kér. hitben! mennyi erő va:i e nehány szóban : aki in bennem hiszen, ha meghal is, él az! Minden emberi tudomány és bölcsesség erőtelen arra, hogy megvigasztaljon bennünket a koporsók mellett, — egyedül a vallás az, mely szelíd, gyöngéd szavakban megnyugvást, gyógyító balzsamot csepegtet fájó szivünkre. A kér vallásnak fundamentuma, szegletköve a feltámadás hite, mint az irás mondja: ha az Ur Jézus fel nem támadott Húsvéti szokások nálunk és a külföldön. Talán nincs magasztosabb, nincs fenségesebb és egyúttal lélekemelőbb ünnepe az egész keresztyónsógnek a husvótnál, mert benne a legszebb eszme, a feltámadás dicső eszméje jut kifejezésre. Maga a természet is, mintha symbolizálni akarná az ünnep jelentőségét, feltámad téli halottaiból, hogy virágillattal, madárcsicsergéssel népitse be az üde, balzsamos levegőt. A feltámadás ünnepéhez, mely magában involválja a napfényét, a fényességet, számos derűs szokás, tréfa és mulatság kapcsolódik, melyet hűségesen minden esztendőben megtart az illető nép, melynél ez, vagy amaz a szokás dívik. Minálunk is sok faja a húsvéti szokásoknak ismeretes és nem hiszszük, hogy lenne olvasóink között egy is, ki néhányat közülük ne ismerne. Gyermekkorunk fényes napjai közé soroljuk husvét másodnapját, a mikor is rózsavízzel telt üvegcsével kerestük fel azt, ... a kinél piros tojást sejtettünk. Istenem, be sok szép himes tojással megrakodva tértünk haza a húsvéti locsolásból. Aztán jött a délután. Együtt volt a sok fiugyerek, mindegyik el-el dicsekedve a szép eredmónynyel. S aztán hajrá, kezdődött a ne mes verseny, elnyerni egymástól a jól kiérdemelt tojásokat. Mindenféle módját ismertük a játéknak és fortélynak, hogy megfoszszuk egymást örömeink tárgyától . . . A falusi legények persze nem szagos üvegcsékkel locsolják meg a falubeli leányokat, hanem szépen megfogják őket és bárhogy is kapálódzanak, alaposan megmeregetik a kút kávájánál, a mi sokszor, tekintve a hideg időjárást, nem a legkellemesebb mulatságok közé tartozik. A külföldön is sok tréfa ismeretes, a mely a húsvéti ünnephez fűződik. Ilyen pl. a hollandi hajósok tojásversenye. Kiválasztanak egy magas árbóczú hajót és annak legeslegtetejére egy nagy fából készült, aranyozott tojást húznak fel. Belül a tojás üres és ilyenkor megtöltik egy öltözet ruhával, pipával, dohánynyal és hasonló jófélékkel, a melyekre egy derék hollandi ifjúnak szüksége lehet. Délután azután összegyűlnek az ifjak és nagy nóptömeg előtt megkezdődik a verseny a tojásért. Az árboczköteleken, mint a mókusok, oly ügyesen kuszntk fel a legények és a ki a legügyesebb és legharnarább éri el a tojást, azé az tartalmastól. Persze nem egy bukik le versenyközben a síkos kötélről a tenger sós hullámai közé, ám hamar ki is eviczkélődnek, az önkéntelen fürdőből, a néző közönség nem kis mulatságára. A franczia Bretagneben is szokást volt alkalmunk megismerni, mely úgy kedvességénél, mint mulattatóságánál fogva megérdemli figyelmünket. Husvét napján, leányok, legények összegyűlnek ünneplő ruhákban, a délután folyamán a korcsma előtt, akkorra már a lakosság apraja- nagyja is kivonult. Minden leánynál van 3-4 piros tojás, melyre rendszerint a saját neve van karczolva. A tojásokat, a nélkül, hogy bárkinek is mutatnák, bele teszik egy födött kosárba. A legények egymásután járulnak a kosárhoz és kiki szed egyet a tojásokból. A melyik neve van a kihúzott tojásra vésve, avval kell a legénynek tánczra perdülnie. Van öröm azután, ha egy-egy szerető szív véletlenül, vagy tán kószakarva, ily módon egymásra Ifi. Nem egy hamiskásabb leány teszi meg azt a tréfát, hogy egy vén anyóka nevét vési a piros tojásra s van nevetés, kaczagás, ha aztán a legények közül valamelyik ilyen tojást választ. Bezzeg meg kell tánczoltatni a név tulajdonosát, bárhogyan is biggyeszsze az ajakát. így sorra mehetünk az egész világ minden nemzetén, egyre sem fogunk találni, melynél a természeti, éghajlati és egyéb viszonyoktól függő más és más húsvéti szokásokra ne akadnánk. D’ Artois. Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek : A m rs M ' r Feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak : köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetén. Kapható füszeriizletekben és az uradalmi ásványvizbérlöségnél SE®lywám (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve.
