Szamos, 1901. április (33. évfolyam, 27-34. szám)
1901-04-25 / 33. szám
XXXIII. évfolyam Szafmár, 1901. csütörtök április hó 25. 33-ík^ SZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. sz. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Mindennemű dijak zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Nyilttér sora 20 fillér. Értesítés. A Szatmármegyei Gazrl. Egyesület Szat maron 1901. április 28-tól bezárólag május 1-ig 4 napon keresztül a Kossuth-kerti régi lövölde összes helyiségeiben Gazdasági Házi Sparl^iállitásí rendez. A kiállítás ünnepélyes megnyitása ápril hó 28-án, vasárnap d. e. lH/g órakor lesz D. u. katona és czigányzene. 29-én hétfőn 10 órakor a bíráló bizottság megalakulása a jelenlevő egyleti tagok köréből. D. u. biráló bizottság működése. Este czigányzene. 80-áu kedden d. e. a bir. bizottság folytatólagos működése. D. u. 4 órakor oklevelek és dijak ünnepélyes kiosztása. Este czigányzene. 8 órakor társas-vacsora a Kioszkban. Május 1-én d. e. czigányzene, d. u. katona és czigányzene. Este jó idő esetén séta hangverseny. A kiállítás naponként nyitva lesz d. e. 9 órától 12-ig, d. u. 'I23 órától estig. Belépti jegy 40 fillér. Házi iparkiállitás. Folyó hó 28-án d. e. 10 órakor nyílik meg a Kossuth-kertben a Gazdasági Egyesület által rendezett házi iparkiállitás. A rendezőség, Poszvék Nándor ur, az egyesület agilis, íáradhatatlan tevékenységű titkára minden követ megmozdít, minden lehetőt megcselekszik, hogy a tervezett kiállítás érdekes, vonzó, hasznos, tanító hatású legyen és emlékezetes maradjon. Munkatermek lesznek berendezve, ahol a vármegye különböző pontjain meghonosított házi iparágak fogják bemutatni figyelemre méltó, praktikus s egyszersmind tetszetős formájú gyártmányaikat. Az elmúlt télen nagy tevékenység folyt a falusi ipari műhelyekben, a hol a község apraja-nagyja dolgozott, serénykedett egy egészen uj és szokatlan munkakörben eleinte nem sok hajlandósággal, majd később annál nagyobb kedvvel, buzgósággal s ma már örvendenek munkájuk gyümölcsének s beakarják mutatni a városi és vármegyei nagy közönségnelyházi iparunk termékeit, s minden jel oda mutat, hogy a helyes mederben, termékeny talajon megindult hasznos munka a földi szegény népnek a mai nehéz megélhetési viszonyok között a boldogulás uj és kiapadhatatlan csatornáit fogja megnyitni, fontos és becses kiegészítője lesz a íöldből előteremtett életientartás bizony nyomorúságos eszközeinek. A házi ipar fellendítése a vidé ken nemcsak hézagpótló vállalkozás, hanem a mind határozottabb alakban mutatkozó szükség talán egyedüli ellensúlyozó erőforrása s az óhajtott anyagi vagyonosodás nem kicsinylendö kincses bányája Ha a nép ebben a bányában szorgoskodik s a téli heverés helyett a gyalupad, a szövés-fonás asztalánál hasznosan foglalkozik, pénzt szerez, gyarapodik, művelődik s lassankint szert tehet arra a jólétre, mely a küllöldön a paraszt osztályt oly előnyösen jellemzi. Viskók helyett, szilárd, szellős, egészséges házak épülnek, a melyekben az egészség, életkedv és bőség honol. Adóját mindenki pontosan megfizetheti s félre is rakhat. A mi véleményünk tehát az, hogy a megkezdett utat tovább kell taposni a vezetőknek ambiczióval, mert aki a végső diadalt akarja, az csak ezen a csapáson biztosíthatja a győzelmet és sikert. Vármegyénk népe tanulékony, saját érdekeit mérlegelni eléggé képes, értelmes <s annyira, hogy a szájába adott kenyeret megbecsülje s érette két kézzel dolgozzék a jövőben ; sőt a jó nép erkölcsi megizmosodását, erősödését is kétségtelenül elősegíti az anyagi gondoktól való menekülés, a mi szintén főtekintet és lényeges dolog, mert erkölcsös, önérzetes nép gazdaságilag, társadalmilag és politikailag sokkal érettebb majd, semhogy nagyhangú jelszavak, szédítő csá- bitgatások olcsó prédájává legyen. Az igy Dal Inezhez. (Lord Byron) Ne nézd mosolylyal bánatom, Mosolygnom hajh ! már nem lehet; Téged ne érjen fájdalom S ne ontsd hiába könyedet! Kérded: mi titkos bú emészt, Hervasztva szivem, életem ? Minek is kérded ? O, ne kérdd, Hisz nem enyhítenéd te sem. Nem gyűlölet, nem szeretet Sem sértett dicsvág3f érzete, Mi utáltatja létemet S elűz az élvtől messzire. Nehéz teher már mind nekem, Mit látok, hallok, órezek; A szép gyönyört nem nyújt; szemem ’ Nem gyújtja lángra éjszemed. Örök bu ez, mit részemül A bolygó Ahasver hagyott, Mely minden hantot elkerül, Pedig békét nem lel, csak ott. Az önmagától száműzött Hol is találna már utat ? Nyomomban, bárhová jövök, Az élet átka: a tudat. Mások mohón szednek gyönyört, Én rég fenékig ólvezém ; Bár volna mámoruk örök, Nem röpke, múló mint enyém. Bolyonganom kell szüntelen S társam ádáz emlékezet; De vigaszom, hogy ismerem A legrosszabbat, mi lehet. Mi e legrosszabb ? O, ne kérdd! Örök mosoly legyen veled S ne född fel szivem belsejét, Mert poklot látna benn’ szemed ! Angolból: Szabados Ede. Késő... — Irta: Spitzer Hermann. — (Folytatás.) Azóta gyakran lehetett a Szamos partján látni egy ábrándos, szomorú leányt. Leült egy szikladombra, melynek alját alámosta a dagadó ár. Szeme elmerengett a messze erdélyi havasok köbölt távlatában, a Szamos rengő habjai pedig oly csodás meséket tudtak neki elcsobogni arról a másik tavaszról, mikor Tibor hazajön, apja zord szivét megengesztelve találja s ö végtelenül boldog lesz . . . S ilyenkor halvány pir szökellt két arczára ; a pillanatnyi öröm kicsapó pirossága . . . Az idő egyforma lassúsággal morzsolta le az évnek napjait. Csak egyszer jött hir Mérey Tiborról, a mikor egy ujságszeletkót küldtem be Iza apjának a fővárosból. Egy Afrika-gyarmati újságból szelték ki a riporterek, mert magyar fiúról volt szó. Csupán az állott benne, hogy egy erdélyi kis faluból odakerült Mérey Tibor nevű hadnagy a mongol fölkelő csapatok egyikének vezénylése közben egy ellenséges golyó által súlyosan meg- sebesittetett. Hordágyon tovább vitték magukkal, hol szálltak meg vele, nem tudni. — Az öreg Benedek előtt egész hőssé nőtt ki egyszerre Tibor az ujságszelet elolvasása után, sajnálni látszott, hogy a becsületes fiúnak közeledését szigorú szívtelenséggel visszautasította s öt elűzte hazulról. Szegény volt, de nem kért kincset tőle. Egy kincset mégis: Izát; azt is megtagadta. S ő elment világgá, érdemet vagy halált keresni. Talán mert az öreg már halálán is túl vélte látni, vagy igazán megbánta, ki tudja ? . , . Egy szép áprilisi reggelen Iza szőke hajfürtjeire aranyszint lehelt a hálószoba áttetsző Van szerencsém a n. é. közönség b. tudó- |fjjMMff Kazinczy-utczáról a Deák-tér 6. SZ. alá özv. André Alajosáé úrnő házába mására hozni, hogy jó hírnévnek örvendő helyezem át és kérem a n. ó. közönség szives bizalmát és pártfogását mivel műhelyemben a legpontosabban készítek mindennemű szalon garnitúrákat, ebédlő divánokat, lóször és ruganyos matráczokat; ócska bútorok áthúzását, bútor csomagolást helyben és vidéken a belém helyezett bizalommal megfelelően a legpontosabban eszközlöm. —- A n. ó. közönség szives pártfogását kérve maradtam mély tisztelettel CzigUS György kárpitos- és díszítő.
