Szamos, 1901. április (33. évfolyam, 27-34. szám)
1901-04-25 / 33. szám
nevelt népnek hasztalan prédikálnak a czuczi- lista apostolok. A kiállítás pointjeül Ígérkezik a női kézi munkák tárlata. Kívánatos volna, ha a hölgyek szép kézi munkáikat a kiállítás czéljaira a rendező >égnek átengedni szívesek lenné- j nek. A jelentkezéseket 27-ig Poszvék Nándor ur elfogadja. Mint halljuk eddig is jelentékeny anyaghalmaz áll már rendelkezésre s bizonyos az, hogy ily körülmények között s főképen, ha az érdeklődés női körökben még íokozódik, lényes sikerű kiállításra van kilátás. Ilynemű kiállítások nálunk ritkák, pedig van mit kiállítanunk s a mint azt a zárdái példás művészi kivitelű értékes, sőt bámulni való műtárgyak, igazolják, oly kincsekkel rendelkezünk e tekintetben, hogy versenyre kelhetünk az ország bármely városával. A termekben való felügyelet és reprezentálásra az egyesület, a nőegylet hölgyeit szeretné megnyerni s ez iránt már meg is kereste az elnökséget. Remélhető, hogy az úrnők szívesen fognak erre vállalkozni. A megnyitásra sokan készülnek a városból és vármegyéből egyaránt s testületek képviseltetik ott magukat. Kívánjuk, hogy az életképes eszme a maga termékenyítő erejével terjedjen, hódítson és dús gyümölcsöket teremjen. Dr. Feolitel. hogy hölgyeinknek a közügy iránti önzetlen tevékenységét nein csak a szervezés munkájában, de a legszebb müdarabok kiállításával is megbecsülhetetlenné tették. Reméljük, hogy kiállításunk sikerében osztozni büszkén fognak velünk. A hátralevő bejelentéseket kérjük mielőbb Egyesületünk titkári hivatalához jegyzékben beküldeni, a kiállítandó tárgyakat pedig legkésőbb szombaton, f hó 27-én d. u. a kiállítás helyiségébe szállítani, a hol azok átvétetni és csoportosíttatni fognak. Házi-ipar kiállítás. A vasárnap d. e. fél 12 órakor megnyitandó gazdasági házi-ipari kiállítás előkészületei lázasan folynak. A bejelentések mind sürjebben érkeznek, úgy, hogy ez érdeklődés jogot ád remélnünk, hogy vármegyénk különböző vidékén elterjedt házi-iparaink egy tanulságos csoport ozatban összesítve azok egész sokoldalúságával lesznek bemutathatok. A női kézimunka csoport, a mel}’, ha szorosan véve nem is tartozik a gazdasági házi iparhoz, de mindenesetre díszes kiegészítése lesz az ugyancsak szép számban képviselt szövőiparunknak, oly impozáns arányokat igér, hogy a lövöldéi nagy tánczterem hatalmas méretű helyiségét csaknem tisztán e czólra kell fenttar- tanunk. E csoportot megkapóau fogja színezni az a sok apró műtárgy, mint fa faragás, selyem és fa festés művészi kezekre valló képecskék stb. stb , melyek számtalan változatban fogják hölgyeink művészi ízlését tanúsítani. Nem mulaszthatjuk el már e helyütt kiemelni a szatmári jótékony nöegylet páratlan érdeklődését tanúsító közreműködését abban, \ Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. * A cs. és kir. 7. sz. lóavató bizottság katonai czéiokra alkalmas 3 éves csikókat a cs. és kir. csikótelep számára vásárolni és azonnal átvenni a következő napokon fog : Kocsordon : f óv május 23-án d. u. 2—7 óráig, Szatmáron : f. év junius 12-én d. e. 6 — 9 óráig. Homokon f. óv juuis 12-én d. e. 10—1 óráig. Jánkon f. év junius 12-én d. u. 2—4 óráig. Dégenfeld tanyán f. é. junius 13-án d. e. 6—9 óráig. — A törvényben előirt marhalevél okvetlen szükséges; csikónak leszármazási okmányai — fodez- tetési jegy — megkívántainak. Az ombodi 5 parczellára kerítéssel felosztott 157 kát. holdas közlqgelőre jószág az idén is felvétetik ; a legelőbér a szokott rendes kezelés, gondozás, állandó állatorvosi felügyelet, gyógykezelés és rendes sózás mellett a beváltás ! napjától, amennyiben az időjárás lehetővé teszi, csikókra nézve október 15-ig, szarvasmarhákra október végéig terjedő időre a következő : csikók után tekintet nélkül a korra, rendes bér 24 K., egyleti tagoknak 20 K., 1 évet be nem töltött borjuk után 12 K., 1 évet betöltött szarvas- marhák után rendes bér 20 K., egyleti tagoknak 16 K. Felvétetnek kanczák és heréit csikók, üsző és 1 éven alóli ökör borjuk. Beváltás előtt az állatok állatorvosilag meglesznek vizsgálva. A legeltetési bér fele a beváltáskor, másik fele a jószág kiváltása előtt fizetendő. Fólbórre jószág nem vétetik fel. A tulajdonosok kényelmére és biztonságára az állatok a legeltetési időre elhullás ellen be is biztosíthatók. Közönséges biztosítás összes dija a bejelentett érték arányában csikók után az érték 2 százaléka, szarvasmarhák után az érték l-5 százaléka. E dijakban a biztosítás összes költségei bent foglaltatnak. Közönséges elhullás elleni díjtételek mellett járványos elhullási esetek nem kártalanittatnak. Járványos elhullás ellen külön 1 százalék fizetendő darabonkint. A biztosítás a beváltáskor a jószág értékével együtt bejelentendő s a biztosítási dij nyugta ellenében előre fizetendő. A biztosítás nem kötelező. A jószág beváltása május 2-án csak (szarvas- marha) és május 5-én (szarvasmarha és csikó) fog eszközöltetni d. e. 9 órától 12-ig a helyszínén. E határnapokon kívül csak a tulajdonosok költségére megejtendő külön állatorvosi vizsgálat mellett vétetik fel jószág. Szőlő oltvány és vessző eladás. A szatmármegyei Gazd. Egyesület szatmári szőlőtelepéről a f. évben a következő szokvány minőségű oltányok és vesszők vannak még eladók : I. 2 éves gyökeres zöld oltás: már mind lefoglaltatott. II. 1 éves gyökeres fás oltás: ára ezerenként 240 kor., Ripária Portalis alanyon: Olasz Rizling 2520 drb., Madeleine 1268 drb., piros Ohasselas 1034 drb., fehér Chasselas 230 db., Saúvignon 110 db., Bakator 164, Járdovány 73, Furmint 1164 drb. Ugye,néz oltásokból csekély hiba miatt kiselejtezett minőségben nem mint „szokvány“ oltás eladásra bocsájtatik ezerenkinti 140 kor. árban 4300 drb. III. Sima zöld oltás ára ezerenként 140 kor., Riparia Portalis alanyon N.-Burgundi 375. Solonis alanyon vegyes borfaj 1520. IV. Gyökeres amerikai vessző: Riparia Portalis 2 éves 50 kor., 1 éves válogatott 50 kor., I. o. 40 kor., II. oszt. 30 korona. Rupestris Monticola 1. 0 40 kor., II. oszt. 30 kor. York-Madeira 2 éves 30 kor. V. Sima amerikai vessző: Riparia Portalis, Solonis és Rupestris Monticola I. oszt. 16 kor, II. o. 8 kor. York-Madeira 6 kor. A Szatmárm. G. E. tagjai részére 20 százalék árengedmény. Előjegyzések az átvétel idejének megjelölése és az ár 2o\-ának előleges beküldése mellett az egyesületi titkárnál (Szatmár, Rákóczy-utcza 33. sz.) eszközölhetők. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 900 901 Ossz évekre. alapitó k O T O 11 8/ Múlt szám összege 50 136 452 638 153 Fried Dezső Szekeres 6 6 154 Grósz Dániel N.-Köles 6 6 155 Dr. Makár Károly Szatmár 6 6 156 Kanizsay Imre Lázári 6 6 157 Markovics Mór Osenger 6 6 158 Mellán István Csanálos 2 2 159 ifj. Princzinger József Fény 2 2 Összeg 50 136 486 672 Uj tagul jelenkeztek : Dr. Makár Károly ügyvéd Szatmár, rendes tag, ifj. Princzinger József gazdálkodó Fény, évdijas tag. HÍRROVAT. * Személyi liir. Bertalan Lajos miniszteri osztálytanácsos s Németh}' János műszaki tanácsos a múlt napokban városunkban időztek, Is megtekintették a Szamoson végzett árvédelmi I s Keér-Semjénnél a medermélyitési munkála- I tokát. függönyén keresztül a hajnali napsugár. Fényét játszva szórta le hajzatán s megreszkettette vele álomra hajlott szempilláit. És fölébredt. Két nagy nefelejts szeme megnyílt, de szomorú valóra, már is ott ült egy ragyogó gyöngy szeme gödröcskéjében : egy könny. Ilyen volt az ő ébredése . . . Rózsaillatos selyem takaróját jobban fejére hajtotta, hogy a tolakodó fénysugár ne kellemetlenkedjék neki, — párnája és takarója között mégis hagyott egy kicsinyke nyílást, melyen át belenezett a padlóra lomhán ráterült misztikus homályba. Gondolatai közepette vágya támadt régi emléktárgyai átkutatására, benyúlt ágya mellett levő szekrénye fiókjába s az összehalmozott Írás és apró ajándéktárgyai között rátalált az ujságszeletkére. Felült ágyában, hogy jobban kibetüzhesse a nyomtatott írást, s mikor végigolvasta, még haloványabb arczczal hanyatlott vissza feje a párnára görcsös és fuldokló zokogással . . . * * ' * A kertben a rózsa és fukszia virágok egy idő óta senki sem ápolta. Izának úgyszólván lakhelye, vigasztalója és titkos könnyeinek rej- teke volt az a Szamosparti szikladomb, mely alatt szüntelenül, egyhangú csobogással meséltek tovább a folyó habjai tavaszról, visszaérkezésről. szerelemről . . . Egy évig tartott a mese. A pillangók visszajöttek, s kergették egymást szárról-szárra, virágról-virágra. Az idyllt nem zavarta meg Tibor ; — a padka fölé hajló orgonacserjéröl hiába zengett tavaszdalt a ten- gelicz, nem hallgatta azt senki . . . Tavasz volt ismét, minden szerelemben élt, csak Izának sajgó kebelére nehezedett végtelen kínosan a friss levegő ozóndus illata . . . — Azon a napon, mely fordulója volt Tibor bucsuzásának, szokatlanul előbbre hajlott Iza a szikladombon: talán halvány arczának képét akarta látni a folyó tükrében, melyben megreszkettek leomló aranyszőke fürtjeinek szálai, hogy a habok rengve eljátsztak velük. S a mint mélyen belemerült a kép nézésébe s gondolatai az elmúlt tavasz szomorú emlékeit rajzolták le a sima tükörre, mintegy önkívületien eszelősséggel kapott a kép után, hogy megragadja. Tibor képét vélte látni benne, amint átkarolni akarja az utolsó bucsucsókra. Iza egy kissé mélyebbre hajolt, hogy ajkát odakinálja s reszkető karjával átfonja nyakát. — Még egyet bugygyant aztán a viz, betörött tükrén egy buborék s a folyó ismét csöndes lett. Elsimult felszíne amint vöröses csillagjait beleszórta a búcsúzó napsugár a láthatárról . . . Harmadnapra egy sugár, szép fiú lépett ki falucskánk állomásán. Czifra rojtok, szalla- gok, sokszínű tarkaság ragyogott le hatalmas melléről, melylyel egyenruhája ékítve volt. Amint körülfigyelt az ismerős tájon, szivébe nyilallott a falucska templomharangjának vékony csengése. Megkérdezte az emberektől, mit jelent e harangszó ? Kinek szói ? A hatalmas, czifra egyenruhás Méreynek nem mertek felelni. Csak bámulták egyre fényességét, azt hitték, hogy a temetésre öltözött ki ily szépen. Tibor egyszóban kiérezte ez egyszerű becsületes emberek tekintetéből kétségbeejtő sejtéseinek valóját s nem kérdezősködött tovább ... Benn, a faluban ez alatt megindult a gyászos menet, az egész falu népe sírva követte a gazdag diszü koporsót, melybe szerelmes szivével örök pihenőre fektették Benedek Izabellát . . . A gyászének kimondhatatlan fájó melódiában hangzott ide egyszerre, szivetrepesztő lassú ütemben. Tibor megállt és nézte messziről busán, komoran. S a menet utolsó fekete alakjaival a mint belevesztek a hangos sírásba a gyászének halk akkordjai, — csak nézett, nézett a menet irányába, honnan már hang sem hallatszott, minden elveszett . . . (Vége.)
