Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)
1901-01-17 / 5. szám
Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. ■ -i- -- .1------■*- S i.'ÄM'ULlLLJ.---------» HI RDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. 1 méter-mázsáját a gyár telepén 3 kor. 80 íillérrel szortírozás .nélkül beváltja, a termelés jövedelmezőségére nézve biztos számítással állunk szemben. Tudjuk, hogy a kender a talajjal szemben nem igényes, ellenben jól elmunkált talaljt kíván — De viszont ismerjük azt a tulajdonságát is, hogy a földet kitünően porhanyitja, bármely növénynek (sőt még magamagának is) kitűnő előnövénye, s igy a vetésforgóba könnyen s nagyon jól elhelyezhető. Tudjuk, hogy gyomos löldje inkre oly íontos gyomirtó tulajdonsága meg- becsülheteüenné teszi ^udiuk, hogy vetésétől kezdve aratásig alig, , ,t, ..a a földje nem gazos, egyáta- lán nem kíván gondozást. Aratása pedig megelőzi a rendes aratási időt, a mi nem .sak munkamegosztás szempontjából teszi megbecsülhetetlenné, de nagy fontossággal bir a gazdára az a körülmény is, hogy a legköltségesebb munkaidőre —• az aratásra már beszállíthatta, sőt beváltási árát is felvette, s igy a legkritikusabb időben már pénz fölött rendelkezik. Ennyi előnye már kényelmesebbé teszi termelését a ma általános búza termelésünknél, még abban az esetben is, ha nagyobb jövedelmet nem remélhetnénk tőle, mint attól. Pedig számításaink e tekintetben is a búza fölé helyezik. Midőn ma a kendervetőmaggal annyira pazarul bánunk, hogy Gazdasági előadások. Január 19-én d. u. 5 órakor Bodnár Gáspár „A munkások njuigdijáról és segélyéről szóló törvényiről tart előadást. Szatmáron, a németi iskola tanácstermében. Január 20-án d. u. V44—1/?5 órakor Nagykárolyban, Nagy Sándor gazd. ism. iskolai igazgató .Gazdasági munkás és cseléd segély - pénztárról szóló törvény.“ Január 20-án d. e. 11 órakor „az állatok ápolásáról“ Kovács Bálint állatorvos Sáros- Ma gyar-Berkeszen, — Uugyaucsak jan. 20 áu d. u. «3 órakor Marosán János tanitó .a trágyázásról“ Patóházán. — Jan. 24-én d. u. 4 órakor pedig Nagy-Árban „A gazdasági munkás és cseléd sególypénztárakról szóló törvényt“ ismerteti Poszvók Nándor egyl. titkár. Kenderterraelésiiak érdekében. A gazdára folyton sulyosodó közterhek, a viszonyok által megkívánt magasabb igények mind égetőbben sürgőssé teszik exten- ziv termelési rendszerünkbe intenzivebb, jövedelmezőbb termelési ág bevezetését. Egész sorozata rendelkezésünkre áll azoknak a műveleti növényeknek, melyek viszonyaink között e szükséget pótolhatnák, de mert egyikkel-másikkal szemben nagy nehézségeket kell leküzdenünk, általánosabb felkarolásától tartózkodik a gazda, vagy pedig nem bírja meg a hozzá meg- kivántató befektetést. Már pedig viszonyainkon segíteni csak az a termelési ág képes, a mit nem kisérletszerüen elszórva termelünk, de általánosan felkarolhatunk s olyan nagy területeken termelhetünk, a mi után a jövedelemkülönbözet számbavehető. A dohány tagadha atlanul jövedelmező termelését általánosítani egyrészt a megnehezített engedélyek, másrészt az épületekbe 1 megkívánt költséges befektetések, de meg nem kis részben a beváltás körüli bizony- i talanság miatt nehéz. Nehány évvel ezelőtt a ezukorrépa j termelés érdekében történtek lépések. Vármegyénkben azonban ez meglehetősen ismeretlen termelési ág még, s a hozzá rneg- kivántató magasabb kultúra bevezetése is oly nehézségekbe ütközött voina, hogy í gyár felállításához alapul vett terület garan- tirozva nem lett, s e körülmény az egész tervet megbuktatta. Ma a kender nagyobb arányokban való termelésének tervével foglalkozunk. E növényt széliében ismerjük, hisz házi ipari czélokra egész vármegyénkben termelik, előbb nagyobb^z áztatásnak szabályrendelettel történt megnehezítése óta azonban mindég kisebb arányokban. — Ismerjük a növény igényét talajunkkal . szemben, tudjuk, hogy kenderünk a bácskai kendernél is kiválóbb minőséget ad, gyakorlati tapasztalatunk alapján tehetünk számítási a holdankénti hozamra, s igy ha tudjuk, hogy a tervezett gyár a nyers anyag Mikor is kezdődött hát az uj század? Hogy mikor is kezdődnek s végződnek a századok, ez a kérdés még máig sincs megoldva s még mindenkinek saját felogására van ez bizva, vitatkoznak felette, mig a világ-világ lesz és mégse lesz megoldva. Pedig a számtan legelemibb része adván hozzá a megfejtést, nincsen ennél könnyebb kérdés a világon. So kan azonban még lélektanilag is akxrnák ezt vitatni. Ugyan ugyan, mi köze van a számnak a lélektanhoz? hisz a számnak nincs lelke, lelketlen az és zsarnok, amit kimond, azt vissza nem húzza soha. De lássuk hát, hogj' mit mond itt. Emberi felfogás szerint az időnek is kezdete volna. Az időt, bár az észrevétlenül s megállapithatatlanul folyik, a számítás szempontjából felvagdaljuk és részekre osztjuk mi, felosztván azt perczek, órák, napokra és évekre. S minthogj’- annak kezdetét nem tudhatjuk (talán nem is volt kezdete, mint magának az alkotónak) a keresztyónség, szintén a számítás szempontjából, igen helyesen, mint a kitől nevét, lelki életét vette. Krisztus születésétől indulva ki, számokkal számítja, minthogy mással nem is lehet a mérhetetlen időnek a perezeit és éveit számítani. S ha ezekben a századok kezdetéről és végéről van szó, ma tizenkilencz század elteltével is, különböző nézetek állanak fenn a kér. világban. Egyik része azt tartja, igen hetesen, hogy már a múlt óv elsején s a másik, köztük a bécsi érsek, kire, mint tekintélyre hivatkoznak is, azt, hogy csak annak végén járt le tizenkilencz szá: zad, a Krisztus születésétől fogva. Hogy most már e két állítás közül melyik igaz, nézzük ezt I a bíz évi időlótrá.t : 1. jan. 1. R R P R R R R 1 i . > R C R S R P R jan 1 ó :n co iO co 00 10 Minthogy jan. 1-tŐl számitjuk az éveket, i tegyük fel (az egyházak is jól tennék, ha e részben vissza térnének a középkorhoz, a mi- korcn - Nagy Károly idejében ki lett mondva, hogy azelőtt 800 évvel született meg a Krisztus, ha ezen a napon ünnepelnék a karácsonyt és az uj évet is egj'szerre, a két fogalom egyesítése szempontjából, mint akkor sok éveken keresztül gyakorolták, — nemhü volt. ki tudja? de az nem is lényeges) mondom, tegyük fel, hogy a Krisztus jan. Tón született, ahoz egy évre lett egy és tiz évre már tiz éves, még pedig a tizedik év jan. 1-én. Tehát az ő születése 1900. évfordulója a múlt ó / jan. 1-ón már elmúlt. Csodálatos, hogy az ellenkező nézeten levők, kik azt állítják, hogy csak a múlt év végével, illetőleg decz. 25-ón múltéi, ezt az ujjai- kon — azokon bajoson is lehetne — nem tudják kiszámítani; sőt nem tudta a Dán tudóstársaság sem, mely elriasztotta, félrevezette e kérdésben az emberiség nagy részét. Megáll az ő állítások, hogy a század az egy évvel kezdődik, hiszen minden egyen kezdődik, csak az a kérdés, hogy az egy hol kezdődik ? Ott, hol a század végződött, — ez időszerint 1900. január 1-én. Kérdés, meddig tart ez még tovább, a világ végzetéig? Nem lenne egy másik tudós társaság pl. a magyar, mely azt mondaná az ő kollegájának, hoho, tévedtél te barátom s vond vissza amit mondtál, mert ha e képlet a följebbi létra meg nem győz, nézz a legtökéletesebb kronométerünkre az órára, s látod, azou az első hatvan perez az egy és a tizedik, a X óraszámmal záródik és nem Xl-el ; valamint ha a mérnök kihuzatja az ő 10 öles lánczát, azonnal be is írja a 10 ölet, mint a melyet már felmért. Vagy utazván, elérsz az 1900-ik kilométeres oszlophoz, mit gondolsz, kell-e még egy kilométerig menned, hogy ezerkilencsszáz kilométerig haladj? Rövidebben, nem a 10 es s 20-as- nál érték már el a 10 s 20 kilométert? Tudd meg hát, hogy a szám az ő záró tulajdonságánál fogva mindég annyit jelez, ahány egység van benne és mihelyt, akár plusz, akár mínusz jegygyei leiratik, már meg kell annak lenni, különben nem Írhatjuk le. Tehát mihelyt a századvégét jelentő 1900. óv leíratott ez már megvolt s ha csak a múlt decz. 31. éjfelén lett volna meg, úgy csak akkor lett volna szabad leírni. Kifejtettem ón már ezt a „Pesti Napló“- ban is a múlt év január 25-iki száma „iunen- onnau“ rovatában és előbb a Debreczeni Prot. Lapban is s akik azt ott elolvasták, megértették s azok közül nóhányan, kik addig az ellenkező
