Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)
1901-01-17 / 5. szám
mig a gyár saját hátrányára 40 50 kgr. (circa /hl.) mag elvetésével megelégszik, addig t fái ß!hozam súly tömege rovására 2—21/, mm.-át is elvetünk, mégis átlagban a 40 mm.-ás termést megkapjuk, nem is számítva a lápi felszabadult területek remélhető nagy hozamát, a mely terület szinte évekre prae- destinálva van a kendertermelésre, már a szokott 40 ram-ás átlagnál is kát. holdanként 152 kor. bruto jövedelmet kapunk, a miből úgy a talaj jobb előkészítése, mint az aratás, levelezés és beszállítás valamivel nagyobb költsége bizonyára bőven megtérül. Ezek a szempontok teszik kiválóan fontossá ránk a kender termelését. Hogy azonban a szegedi kendergyár vármegyénkben áztató és feldolgozó telepet állítson lel. a mi a nagyobb arányokban való termelésnek kizárólagos feltétele, 600—1200 kát, hold területnek 12 évre való szerződéses biztosítása szükséges. E terület egy része már is (el van ajánlva, sőt a nyilvánuló érdeklődésből az egész terület biztosítására, s igy a gyárnak már a íolyó évben való felállítására határozott kilátás van. De a mindannyiunkra iontos é.'dek kívánja meg, hogy e terv általános felkarolásban részesüljen Reméljük is, hogy mindenki, a kinek arra alkalmas területe van, hozzá fog ahhoz valamivel járulni. Nem volna helyes, ha néhány gazda nagyobb területű ajánlátára a’apitanánk számításunkat. Az óvatosság mindig szükséges, s különben is többet használunk ez ügynek, ha hosszabb időre kevesebb területet mintegy kisérletképen kötünk le, mintha egy évre nagyobb területet biztosítanánk. A gyár érdeke, hogy mentül több nyers anyaga legyen, s igy a termés emelését a későbbi ’években is szívesen veszi, mig a termelő .az első évek eredménye után nyugodtabban mehet successive nagyobb és nagyobb területen való termelésbe. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál az összes adatok rerdel- ' ........-....... i y g f . . nézet hivei voltak, megtértek és gratuláltak ,jg érte. A szám oly nagy hatalom, hogy annak ßn^m parancsolunk, azt az ö trónusából lerán- i^#pi, jelentőségéből kiforgatni nem lehet. Akár kronologice, akár matematice (csak ne lólektani- .lag, pszychologice) bánjunk is el vele, a két- " !$z4fkettó mindig négy' marad, az egy egy és nem ’ ‘kettő és a tiz nem tizenegy. Sorszám, rendszám, /‘a'z’is mindegy. Kiállítja pl. a tizedes-káplár az 11A Kakatizedét s megolvassa 1., 2. stb. 10 meg ^Vä», vagy 1-ső. 2-ik stb. 10-ik, igy is meg van. Nőm is térnénk mi el ebben egymástól, csak azok az átkozott hatosok vagy, most már a 'filléresek ne volnának. De háta 10-ik forintunk ‘fidtlig nem volt meg, mig annak a tiz hatosát nem bírtuk és most a tizedik koronánk is hiányozni fog addig, mig a tizedik százfiillért is 8 úéni1 látjuk, — ez vezeti félre köztünk a gyengéket. Pedig ebben sincs közöttünk eltérés. Azt mondjuk, hogy tökéletes igazság az, csakhogy ä~ 9‘ és 10 közt van ám az a száz fillér, melyet ha leolvastak, akkor már még is van, tehát be- =i je§í>y®zKfetem, vagy eltehetom, ha az enyém, . .ámde addig nem szabad volt s nem lehetett azt ^'■tennem. Ebből az következik, hogy mikor már jj.áz évnek számát leírtuk, az az év már teljesév iy?e#hfiagyobD számúba léptünk. Teljesen igaz hát az, ha számtani alapon indulunk el, amint keli, tekintve sem Jézus, sem Krisztus születó- j.^ftt, .nem, hogy mikor kezdték az első évet szá- WMA?1’ Ka a 4-ed stb. rendű számok között a -u§rftn>„ v,aSyis a százas rendű helyére kell Írnunk íg4s számot, akkor változik a század, mint jj most. egyr éve a 8-as helyére a 9-est, azonnal ezressel 1900 lett az év s belejöttünk az 1901-be, mely most január 1-én megvolt, tehát már elmúlt, járván már az 1902-ik évbe. kezésre állanak, s igy a kik érdeklődnek ez ügy iránt, onnan felvilágosítást nyerhetnek. S miután az idő rövid, s igy sürgős intézkedésre van szükség, kérjük, hogy gazdáink mielőbb, idejében tegyenek lépéseket úgy saját, mint gazdatársaik érdekében. Egy kis terület szerződéses garantiro- zása még ha áldozatba kerülne is, mindenkinek maga iránt való kötelessége, mert csak igy kaphat módot arra, hogy néhány év múlva esetleg egy igen hasznosnak bizonyuló termelési ágat nagyobb arányokban felkaroljon. Poszvik. Yárosi közgyűlés. A folyó év első rendes havi közgyűlése minden nevezetesebb mozzanat nélkül folyt le s főleg az eleje úgyszólván ölj' érdeklődés nélkül pergett le, mintha mindenki szerette volna már a végét elérni. Csak az utolsó tárgyaknál támadt egy kis felbuzdulás, mintha restelték volna a városatyák, hogy nem volt alkalom egy kis parázs vitatkozásra. Az igaz, hogy a bőséges tárgysorozat daczára tartalmasabb ügy nem került elő. Sőt még a polgármesteri jolentésben sem volt valami kiemelni való s csak azt konstatálhattuk, hogy közbiztonságunk rendben van, a múlt évi ügyforgalom restanczia nélkül, a villamos vasút nem jár, a népszámlálás folyik s a belkövezés befejeztetett és mindez 180.000 koronába kerül. A közgyűlés még ettől sem riadt meg s a jelentést tudomásul vette. A miniszteri leiratok közül a belügyminisztériumnak az 1901. évi költségelőirányzat jóváhagyására vonatkozó leiratát a közgyűlés tudomásul vette. A földmivelési miniszter leirata f lytán a város a gazdasági és cseléd segély pénz tár alapitó tag- j a i sorába 100 koronával belépett. A katonai lakbérosztályozás ügyében küldött honvédelmi miniszteri leiratot a közgyűlés nagyon egykedvűen fogadta, mert bár a város egy fokkal magasabb osztályba jutott, az osztályozás az itteni viszonyokhoz képest s hasonrangu városokkal összehasonlítva kielégíthetőnek nem mondható. Hasonló fogadtatásban részesült a pénzügy- miniszternek a bor-italadó leszáliitá s á r a vonatkozó leirata, melyben tudatja, hogy a regále megváltásból az államháztartásra neA naptári évszámoktól törölni kell az i k ragot, mert az évszámbefejezett évet jelent; valamint ha Írunk is, sohase Írjuk pl. 1901-ik óv, vagy évi, hanem 1901, vagy 1901 óv január 10, stb. Ez a naptári évnek a mennyiségtan alapján tudományos meghatározása. Már pedig, mig az éveket számokkal jelöljük meg s egyébbel nem tehetjük, a mennyiségtant sutba nem lehet dobnunk. Egy jeles egyházi Írónk azt mondja a Debr. Prot. Lapban, hogy ő a százat és igy a száaadot is kilenczvenkilenczczel nem, csakis százzal tudja elképzelni. Mi is, csakhogy mi már 1900. január 1-én képzeltük el. Ilyen az a képzelet. Az időszámítást azonban, valamint minden számítást tudni kell s nem képzelni. Pedig ez a legkönnyebb. Annyit kell csupán tudni s ez a számtan elemi része, hogy minden szám zárótermészettel bir, addig le nem Írhatom, mig meg nincs az a mennyiség, a melyet ő képvisel s ha leírtam, már megvan, meg kell annak lennie és még annyit, hogy a 0-ás számot a tized, század, ezredet stb. — ahány 0-juk van — zárják be. Ezt Vilmos megtanulta ; alig hiszem, hogy tanították volna neki (nagy hiba ez az elemi oktatásnál) hanem az ő lángelméje kikutatta és miután meggyőződött annak igazságáról, nem amúgy elhamarkodva, mint császár megparancsolta, hogy úgy kell számítani az időt, hogy a 20 ik század 1900 január 1 én kezdődött, tehát abból már eltöltöttünk egy évet. Kérem e czikket lehetőleg legtöbb lapba felvenni, hogy mi is tudjuk valahára parancs nélkül, is, hogy hogy állunk e tekintetben. Szamos-Dob, 1900. január 12. Lénárd István, ev. ref. lelkész. hezedő terhekre való tekintettel a boritaladó le nem szállítható. A gazdasági ügyek tárgyalása a tanács előterjesztésével vette kezdetét. Első sorban a K 0 s s u t h-k ertben épített gőzfürdő költségének fedezete iránt tett előterjesztést s miután az erdőalap már kifogyott, a törvény- széki palotára előlegezett s visszatérített összeget és az italmérósi jövedelmet jelölte ki fedezetül. A közgyűlés ezt elfogadta oly módon, Kogy az mint kölcsön 6 százalék kamattal a nevezett alapoknak visszatórittessók. A „Társaskör“ a villamberendezós és felszerelés költségei el en fellebbezést adván be, a közgyűlés a tanácsi határozatot feloldotta s a tanácsot alapos vizsgálatra és uj határozathozatalra utasította. Oláh András hasonszenvi kórházi gondnoknak nyugdíj intézetbe való felvétele iránt beadott kérelme felett a közgyűlés érdemlegesen nem döntött, hanem visszaadta a tanácsnak, hogy a hasonszenvi kórház fentartása iránt teendő javaslatával együtt terjessze elő. A városi épületeknél házílagtel- j esi tett munkálatok befejezéséről tett tanácsi jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Nagy Károly és neje kölcsönéből 13 frt 20 kr. bevehetetlennó vált,, mert a fedezetül szolgáló szőlőbirtok a philloxera pusztítása folytán annyira elértéktelenedett, hogy a vételárból a követelés nem telt ki. Minélfogva a közgyűlés a követelést törölte s az árvapénztári tartalékalapból kiutalványozta. A színház kiadása iránt Csóka Sándor színigazgatóval kötött szerződést a közgyűlés jóváhagy ta. Az igazoló választmány a legtöbb adótfi zetők névjegyzékét beterjeszti s bejelenti, hogy Papp Endre megválasztott bizottsági tagot igazolta. Tudomásul vétetett Két városi rendőr nyugdíjazása ügvóben a közgyűlés a kérelemnek helyt adott s Szilágyi István rendőrtizedes részére .327 k , Kiss Károly rendőr részére 200 kor. évi nyugdijat állapított meg. A jogügyi és gazdasági szakbizottság előterjesztéseinél aszikviz és ásván y vizek megadóztatása tárgyában alkotott szabályrendelet erős ellenzésre talált ; mert ezen vizeknek drágábbá tételét mindaddig, a mig a városban kifogástalan jó ivóvíz nincsen, közegészsógi érdekből, hetesnek nem tartják. Végre is hosz- szu vita után szavazásra került a sor s a szabályrendelet 25—25 ellen a főispán döntése alapján elfogadtatott. A gr. Majláth-féle hasonszenvi ikórházi alapítvány ügyében a közgyűlés (felterjesztést rendelt tétetni az iránt, hogy a perbenyiki hasonszenvi kórház múlt évi zárszámadásának megvizsgálása után értesítse a I várost, hogy az alapítvány kamataiból, mily összeg juthat az itteni hasonszenvi kórház fen- I tartására. Örömmel fogadta a a közgyűlés a cs. és kir 15. huszárezred pótkeretének idehelyezésót s kijelentette, hogy a szükséges férhelyeket és épületeket előállítja s e czólra a kijelölt helyen megfelelő területet vásárol. Nagy baj van a méntelepen levő jégvermeknél, mert akkor nincs benne jég, a mikor arra legnagyobb szükség van ; pedig már többször volt igazítva s most is 800 kor. költség javasoltatik az átalakításra. A közgyü- 1 lés azonban a javaslatot el nem fogadta, hanem ■ felhívta a mérnököt, hogy egy jégverem tervét és költségvetését készítse el; de arról aztán álljon jót s e végből kezelési utasítást dolgozzon ki. Az 1900. évi italmérósi számadást a közgyűlés elfogadta, ellenben a tanács azon javaslatát, hogy az italmérési üzlet szüntettes- sók be, elvetette s kijelentette, hogy az üzletet továbbra is feutartja, mert a haszon bármily csekély is, a községi adó apasztására szolgál. Komka Kálmán felebbezését, melyben a telkéből ehsett terület árát négyszög ölenként 30 koronában kérte megállapittatni, a közgyűlés elutasította. Végül Szász Mihály lovasrendőr részére 4 heti szabadság engedélyeztetvén, a közgyűlést elnök berekesztette.