Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)

1901-01-17 / 5. szám

mig a gyár saját hátrányára 40 50 kgr. (circa /hl.) mag elvetésével megelégszik, addig t fái ß!hozam súly tömege rovására 2—21/, mm.-át is elvetünk, mégis átlagban a 40 mm.-ás termést megkapjuk, nem is számítva a lápi felszabadult területek remélhető nagy hozamát, a mely terület szinte évekre prae- destinálva van a kendertermelésre, már a szokott 40 ram-ás átlagnál is kát. holdan­ként 152 kor. bruto jövedelmet kapunk, a miből úgy a talaj jobb előkészítése, mint az aratás, levelezés és beszállítás valamivel nagyobb költsége bizonyára bőven megtérül. Ezek a szempontok teszik kiválóan fontossá ránk a kender termelését. Hogy azonban a szegedi kendergyár vármegyénkben áztató és feldolgozó telepet állítson lel. a mi a nagyobb arányokban való termelésnek kizárólagos feltétele, 600—1200 kát, hold területnek 12 évre való szerződéses biztosítása szükséges. E terület egy része már is (el van ajánlva, sőt a nyilvánuló érdeklődésből az egész terület biztosítására, s igy a gyárnak már a íolyó évben való felállítására határo­zott kilátás van. De a mindannyiunkra iontos é.'dek kí­vánja meg, hogy e terv általános felkaro­lásban részesüljen Reméljük is, hogy min­denki, a kinek arra alkalmas területe van, hozzá fog ahhoz valamivel járulni. Nem volna helyes, ha néhány gazda nagyobb területű ajánlátára a’apitanánk számításun­kat. Az óvatosság mindig szükséges, s kü­lönben is többet használunk ez ügynek, ha hosszabb időre kevesebb területet mintegy kisérletképen kötünk le, mintha egy évre nagyobb területet biztosítanánk. A gyár ér­deke, hogy mentül több nyers anyaga le­gyen, s igy a termés emelését a későbbi ’években is szívesen veszi, mig a termelő .az első évek eredménye után nyugodtabban mehet successive nagyobb és nagyobb te­rületen való termelésbe. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál az összes adatok rerdel­- ' ........-....... i y g f . . nézet hivei voltak, megtértek és gratuláltak ,jg érte. A szám oly nagy hatalom, hogy annak ßn^m parancsolunk, azt az ö trónusából lerán- i^#pi, jelentőségéből kiforgatni nem lehet. Akár kronologice, akár matematice (csak ne lólektani- .lag, pszychologice) bánjunk is el vele, a két- " !$z4fkettó mindig négy' marad, az egy egy és nem ’ ‘kettő és a tiz nem tizenegy. Sorszám, rendszám, /‘a'z’is mindegy. Kiállítja pl. a tizedes-káplár az 11A Kakatizedét s megolvassa 1., 2. stb. 10 meg ^Vä», vagy 1-ső. 2-ik stb. 10-ik, igy is meg van. Nőm is térnénk mi el ebben egymástól, csak azok az átkozott hatosok vagy, most már a 'filléresek ne volnának. De háta 10-ik forintunk ‘fidtlig nem volt meg, mig annak a tiz hatosát nem bírtuk és most a tizedik koronánk is hiá­nyozni fog addig, mig a tizedik százfiillért is 8 úéni1 látjuk, — ez vezeti félre köztünk a gyen­géket. Pedig ebben sincs közöttünk eltérés. Azt mondjuk, hogy tökéletes igazság az, csakhogy ä~ 9‘ és 10 közt van ám az a száz fillér, melyet ha leolvastak, akkor már még is van, tehát be- =i je§í>y®zKfetem, vagy eltehetom, ha az enyém, . .ámde addig nem szabad volt s nem lehetett azt ^'■tennem. Ebből az következik, hogy mikor már jj.áz évnek számát leírtuk, az az év már teljesév iy?e#hfiagyobD számúba léptünk. Teljesen igaz hát az, ha számtani alapon indulunk el, amint keli, tekintve sem Jézus, sem Krisztus születó- j.^ftt, .nem, hogy mikor kezdték az első évet szá- WMA?1’ Ka a 4-ed stb. rendű számok között a -u§rftn>„ v,aSyis a százas rendű helyére kell Írnunk íg4s számot, akkor változik a század, mint jj most. egyr éve a 8-as helyére a 9-est, azonnal ezressel 1900 lett az év s belejöttünk az 1901-be, mely most január 1-én megvolt, tehát már elmúlt, járván már az 1902-ik évbe. kezésre állanak, s igy a kik érdeklődnek ez ügy iránt, onnan felvilágosítást nyerhetnek. S miután az idő rövid, s igy sürgős intézkedésre van szükség, kérjük, hogy gaz­dáink mielőbb, idejében tegyenek lépéseket úgy saját, mint gazdatársaik érdekében. Egy kis terület szerződéses garantiro- zása még ha áldozatba kerülne is, minden­kinek maga iránt való kötelessége, mert csak igy kaphat módot arra, hogy néhány év múlva esetleg egy igen hasznosnak bizo­nyuló termelési ágat nagyobb arányokban felkaroljon. Poszvik. Yárosi közgyűlés. A folyó év első rendes havi közgyűlése minden nevezetesebb mozzanat nélkül folyt le s főleg az eleje úgyszólván ölj' érdeklődés nél­kül pergett le, mintha mindenki szerette volna már a végét elérni. Csak az utolsó tárgyaknál támadt egy kis felbuzdulás, mintha restelték volna a városatyák, hogy nem volt alkalom egy kis parázs vitatkozásra. Az igaz, hogy a bőséges tárgysorozat da­czára tartalmasabb ügy nem került elő. Sőt még a polgármesteri jolentésben sem volt valami ki­emelni való s csak azt konstatálhattuk, hogy közbiztonságunk rendben van, a múlt évi ügy­forgalom restanczia nélkül, a villamos vasút nem jár, a népszámlálás folyik s a belkövezés befe­jeztetett és mindez 180.000 koronába kerül. A közgyűlés még ettől sem riadt meg s a jelen­tést tudomásul vette. A miniszteri leiratok közül a belügymi­nisztériumnak az 1901. évi költségelői­rányzat jóváhagyására vonatkozó leiratát a közgyűlés tudomásul vette. A földmivelési mi­niszter leirata f lytán a város a gazdasági és cseléd segély pénz tár alapitó tag- j a i sorába 100 koronával belépett. A katonai lakbérosztályozás ügyében küldött honvédelmi miniszteri leiratot a közgyűlés nagyon egykedvűen fogadta, mert bár a város egy fokkal magasabb osztályba ju­tott, az osztályozás az itteni viszonyokhoz képest s hasonrangu városokkal összehasonlítva kielégíthetőnek nem mondható. Hasonló fogadtatásban részesült a pénzügy- miniszternek a bor-italadó leszáliitá s á r a vonatkozó leirata, melyben tudatja, hogy a regále megváltásból az államháztartásra ne­A naptári évszámoktól törölni kell az i k ragot, mert az évszámbefejezett évet jelent; valamint ha Írunk is, sohase Írjuk pl. 1901-ik óv, vagy évi, hanem 1901, vagy 1901 óv január 10, stb. Ez a naptári évnek a mennyiségtan alapján tudomá­nyos meghatározása. Már pedig, mig az éveket számokkal jelöljük meg s egyébbel nem tehetjük, a mennyiségtant sutba nem lehet dobnunk. Egy jeles egyházi Írónk azt mondja a Debr. Prot. Lapban, hogy ő a százat és igy a száaadot is kilenczvenkilenczczel nem, csakis százzal tudja elképzelni. Mi is, csakhogy mi már 1900. január 1-én képzeltük el. Ilyen az a kép­zelet. Az időszámítást azonban, valamint minden számítást tudni kell s nem képzelni. Pedig ez a legkönnyebb. Annyit kell csupán tudni s ez a számtan elemi része, hogy minden szám záróter­mészettel bir, addig le nem Írhatom, mig meg nincs az a mennyiség, a melyet ő képvisel s ha leírtam, már megvan, meg kell annak lennie és még annyit, hogy a 0-ás számot a tized, század, ezredet stb. — ahány 0-juk van — zárják be. Ezt Vilmos megtanulta ; alig hiszem, hogy tanították volna neki (nagy hiba ez az elemi oktatásnál) hanem az ő lángelméje kikutatta és miután meggyőződött annak igazságáról, nem amúgy elhamarkodva, mint császár megparan­csolta, hogy úgy kell számítani az időt, hogy a 20 ik század 1900 január 1 én kezdődött, tehát abból már eltöltöttünk egy évet. Kérem e czikket lehetőleg legtöbb lapba felvenni, hogy mi is tudjuk valahára parancs nélkül, is, hogy hogy állunk e tekintetben. Szamos-Dob, 1900. január 12. Lénárd István, ev. ref. lelkész. hezedő terhekre való tekintettel a boritaladó le nem szállítható. A gazdasági ügyek tárgyalása a tanács előterjesztésével vette kezdetét. Első sorban a K 0 s s u t h-k ertben épített gőzfürdő költségének fedezete iránt tett előterjesztést s miután az erdőalap már kifogyott, a törvény- széki palotára előlegezett s visszatérített össze­get és az italmérósi jövedelmet jelölte ki fede­zetül. A közgyűlés ezt elfogadta oly módon, Kogy az mint kölcsön 6 százalék kamattal a nevezett alapoknak visszatórittessók. A „Társaskör“ a villamberendezós és felszerelés költségei el en fellebbezést adván be, a közgyűlés a tanácsi határozatot feloldotta s a tanácsot alapos vizsgálatra és uj határozatho­zatalra utasította. Oláh András hasonszenvi kórházi gond­noknak nyugdíj intézetbe való felvétele iránt beadott kérelme felett a közgyűlés érdemlege­sen nem döntött, hanem visszaadta a tanácsnak, hogy a hasonszenvi kórház fentartása iránt te­endő javaslatával együtt terjessze elő. A városi épületeknél házílagtel- j esi tett munkálatok befejezéséről tett tanácsi jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Nagy Károly és neje kölcsönéből 13 frt 20 kr. bevehetetlennó vált,, mert a fedezetül szol­gáló szőlőbirtok a philloxera pusztítása folytán annyira elértéktelenedett, hogy a vételárból a követelés nem telt ki. Minélfogva a közgyűlés a követelést törölte s az árvapénztári tartalék­alapból kiutalványozta. A színház kiadása iránt Csóka Sándor színigazgatóval kötött szerződést a közgyűlés jóváhagy ta. Az igazoló választmány a legtöbb adótfi zetők névjegyzékét beterjeszti s bejelenti, hogy Papp Endre megválasztott bizottsági tagot iga­zolta. Tudomásul vétetett Két városi rendőr nyugdíjazása ügvóben a közgyűlés a kérelemnek helyt adott s Szilágyi István rendőrtizedes részére .327 k , Kiss Károly rendőr részére 200 kor. évi nyugdijat állapí­tott meg. A jogügyi és gazdasági szakbizottság elő­terjesztéseinél aszikviz és ásván y vizek megadóztatása tárgyában alkotott szabályren­delet erős ellenzésre talált ; mert ezen vizek­nek drágábbá tételét mindaddig, a mig a város­ban kifogástalan jó ivóvíz nincsen, közegészsógi érdekből, hetesnek nem tartják. Végre is hosz- szu vita után szavazásra került a sor s a sza­bályrendelet 25—25 ellen a főispán döntése alap­ján elfogadtatott. A gr. Majláth-féle hasonszenvi ikórházi alapítvány ügyében a közgyűlés (felterjesztést rendelt tétetni az iránt, hogy a perbenyiki hasonszenvi kórház múlt évi zár­számadásának megvizsgálása után értesítse a I várost, hogy az alapítvány kamataiból, mily összeg juthat az itteni hasonszenvi kórház fen- I tartására. Örömmel fogadta a a közgyűlés a cs. és kir 15. huszárezred pótkeretének idehelyezésót s kijelentette, hogy a szükséges férhelyeket és épületeket előállítja s e czólra a kijelölt helyen megfelelő területet vásárol. Nagy baj van a méntelepen levő jégvermeknél, mert akkor nincs benne jég, a mikor arra legnagyobb szükség van ; pedig már többször volt igazítva s most is 800 kor. költség javasoltatik az átalakításra. A közgyü- 1 lés azonban a javaslatot el nem fogadta, hanem ■ felhívta a mérnököt, hogy egy jégverem tervét és költségvetését készítse el; de arról aztán álljon jót s e végből kezelési utasítást dolgoz­zon ki. Az 1900. évi italmérósi számadást a közgyűlés elfogadta, ellenben a tanács azon javaslatát, hogy az italmérési üzlet szüntettes- sók be, elvetette s kijelentette, hogy az üzletet továbbra is feutartja, mert a haszon bármily csekély is, a községi adó apasztására szolgál. Komka Kálmán felebbezését, melyben a telkéből ehsett terület árát négyszög ölenként 30 koronában kérte megállapittatni, a közgyű­lés elutasította. Végül Szász Mihály lovasrendőr részére 4 heti szabadság engedélyeztetvén, a közgyűlést elnök berekesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents