Szamos, 1900. december (32. évfolyam, 97-104. szám)

1900-12-24 / 103. szám

XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. hétfő deczember hé 24. 103-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kői Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Karácsony. A karácsony a szeretet apotheózisa ! Az emberi szív legedesebb vágyai, a lélek leg­fenségesebb ideáljai testesültek meg az első karácsony estéjén, midőn az emberiség leg­nagyobb jóltevője, az Ur Jézus Krisztus született. Sötét éjszaka volt, ... de sötétebb éj borította a lelkeket, midőn egy fényes csil­lag tűnt elő keleten s beiezendült az éji csöndbe a bethlehemi pásztorok éneke : „di­csőség a magasságos menyekben az Isten­nek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat.“ Hitregének is szép volna, valóságnak még szebb. Egy picziny gyermek a jászol­bölcsőben — és tiszteletére tizenkilencz év­század múltával milliók hajolnak meg, kirá­lyok szállnak le trónjaikról, hogy meghajtsák előtte térdeiket! Millió templomban zendül ma meg neve s a lélek örömével éneklik e napon: Ma született a Megváltó! . . •" Csodás varázsa van a karácsonynak az ' emberi szívre. Még a leghidegebb szív is íölmelegszik e napon, a legelzártabb kebelbe is belopódzik ma egy sugár ama fényes nap­ból, mely mint a szeretet napja ragyog a lelki élet égboltján. A szeretet nemtője járja ma útját kö­zöttünk. Benyit a szegényember kunyhójába, fölkeresi az elhagyatott árvákat, özvegyeket, ________________ az éhezőket, ruhátalar.okat) kiosztja közöttük la könyörüld ajándékait „Aki egygyel az én kicsmyeim közül jól teszen, velem tesz az jól.“ A szeretet angyala fölkeresi, a gazda gok szőnyeges termeit is, fölgyujtja a kará­csonyi picziny gyertyáit, melyeknek resz­kető fénye az ártatlan gyermekek örömköny- nyeiben csillan meg, midőn a Jézuska aján­dékait megpillantják. Gazdag, szegény, agg és ifjú egyaránt érzi & szerelet melegét e napon. A karácsony, ünnepe a családnak, a társadalomnak, az egyháznak. Bezárja ma az iparos műhelyét, a ke reskedő üzletét, a tisztviselő irodáját. Meg­szűnik a gépek zakatolása, a gyári kémények . nem füstölögnek . . . azok helyett szétnyíl­nak a templomok szárnyas ajtaji, megzen- dülnek a harangok s a szivek oltáráról magasan száll az ének, az imádság áldozata föl a magasba, a szeretet Istenéhez, ki úgy szerette a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta érette! A keresztyén társadalom legnemesebb eszméi, elvei a karácsony tényéből sarjad- zanak ki. A Krisztusi tan — mely a gyer­mek Jézussal lépett be a világba — funda­mentuma lett az emberi művelődésnek, a czivilizácziónak, legerősebb támasza az er­kölcsi világrendnek A legmagasztosabb világ­hódító eszmék a kér. vallás méhében szü­lettek. A szabadság, egyenlőség, tesvériség igéit a Krisztus ajkairól hallotta az emberi­ség. Ő mondá: ne legyetek embereknek szolgái! Ő tamtá, hogy mindnyájan egy atyának gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk! Ő tanitá: szeresd embertársadat, mint önmagádat! Ez eszmék ma is lelkesí­tik a társadalmakat A karácsony egy magasabb egységben egyesit mindnyájunkat. Nyelv, nemzetiség, hitvallás, rang. vagyon, születés, összesimul­nak e napon az Ö tiszteletében és szereteté- ben, ki elvettetett szegénységben született s a lelkeknek királyává lett. Minden külömb ség nélkül hívogatja magához a megfárad­takat: jöjjetek én hozzám mindnyájan! Vajha ez érzelmek, melyek ma szivün­ket eltöltik, lennének állandók és maradan­dók mindnyájunkban! Vajha a szeretet, testvériség igéit ne csak ma hirdetnék, s ne csak ajkainkon hordoznék, hanem valósita- nók meg életünkben! Ezt óhajtva, boldog karácsony ünnepet kívánunk városunk minden nyelvű és fele­kezetű tagjainak, boldog ünneplést t. olva­sóinknak. Legyen ez ünnep mindnyájunkra nézve áldás és békesség ünnepe! B. K. Szórakozások Az emberi elme és testi erő véges, sok munka után kimerül; agyunk eltompul, ha több szellemi munkát végzünk, mint a mennyi idegrendszerünk­től telik, edzett karunk lecsuklik, ha a reánk bízott Karácsonyi ima. Uram ! szálljon ma nagy7 kegyelmed Vigasztalón az emberekre. Ha e napon együnk se szenved, Mert gondjaink terhét levetted : A szent karácsonyt ünnepelve Dicsőbb lesz hálánk zengedelme. Bocsáss szivünbe egy sugárt ma, Melynek derűt hirdessen fénye. Gazdag, szegény, busougó árva A világból csupán azt lássa, Mitől megenyhül szenvedése, Mi hitre serkent s. szebb reményre. Adj emlékéül e szép napnak Reményt a kínban tespedőnek. Kinek kegye bimbót fakaszthat, Egy csepp gyönyört ó, juttass annak, Ki gyógyulását várja tőled Lankadtán emberi erőnek! gondozója a szegénynek, Kinek busán múl’ napja napra. Ha bánatából ma fel tbred, Számára is szép lesz az élet. S szivében örömrügy fakadva Feledi tán, mi úgy aggasztja. Ha mást nem adsz, tedd, hogy tanyáját A tél fagya ma ne dermeszsze ; Kétségbeejtő nyomorán át Ne érezze a hideg átkát S ha máskép nem : álomba esve Tegyen szert egy kicsi melegre. ­S a ki már olyan nagyon árva, Hogy párját sem találni itt lenn. Kinek egy talpalat tanyája, Hol szemét nyugovóra zárja E széles nagy világon nincsen : Adj neki örök álmot, Isten! Szabados Ede. m Karácsonyest a szülői házban. A múlt évi karácsonyt otthon töltöttem a szülei házban. A rég nem látott kis falu alacsony házai fölujitották bennem a gyermekkori emlé­keket. Az ócska sugár fatorony tetején most is úgy áll meghajolva a kakas, mint akkor! a kis templom barna mohos falain a kis ablakok oly komolyan és mégis oly kedvesen néznek rám, mintha integetve, hívogatva mondanák : Jer, szedd ki rostélyom közül a verébfészkeket! Alkonyat volt, midőn a faluba értem. A mi falunkhoz távol van a vasút, nem ismerik itt még a gőz, gáz, villany, delej titkos erőit s nem is érintette még a mi népünket a czivilizáczió áramlata. Minden úgy van a mi falunkban, mint volt az ón gyermekkoromban. Apró házacskák, náddal fedett faágas tornáczu alacsony paraszt­házak, többnyire egy kis ablakkal az utczára, amelyiknek két ablaka van, az már nagy mód­ra mutat, ott már bőven van a téli tiizrevaló, . . . elöl deszka kerítés, melyen egy négyszögü lyuk van kivágva a házi kutya ki s bejárására. No mert a kutyák nálunk számosán vannak s ha téli estéken rákezdenek karban ugatni, hát az valami nagy élvezet a falusi embernek. Ezek a házak mind oly ismerősök előttem. Most is tudom, hogy ni — itt lakott a vén Nagy János, atdt a ló elragadott s úgy halt meg a kocsi kerekei alatt, ott énekeltem a te­metésén mint iskolás gyerek, s kaptam egy régi kétgarasost, a mi nagy summa pénz volt ám akkor. Emitt lakott a siket Gál uram, akinek fehér volt a szakálla s vékával volt az ezüst­pénze. Amott az öreg Kovács bácsi, aki tovább élt száz esztendőnél, de halála előtt kevéssel még fát vágott. Itt volt a fejő eszterengánk, az öreg Pintye juhászunk itt fejte a juhokat s nyár közepén a kifordított nagy bundát csak akkor tette le, mikor az eszterengába ült. Mindezek megelevenedtek képzeletem előtt, mig a falu utczáján végig hajtott fuvarosom a barátságos sártengerben. Elgondotam, hogy nem jobb lett volna-e- nekem is itthol maradnom a csöndes falu határán,mint azt kartársaim tevék, kik leélik az életet anélkül, hoírv tudnának va­Nemcsak Magyarországoo legel­terjedtebb, hanem a világkeres- delemben is virágzó kiviteli cikk helyét foglalja el •ziOZiO j <xr auuata.. rutuucu u-&./ v a»J_L <x mt tauititv uuii, í_liaulu ívírv Ferenc z József keserüviz, bevásárlásnál nagyon ajánlatos csakis „Fe- rencz József keserüviz“ elnevezést hasz­nálni, nehogy más csekélyebb értékű vizei kapjunk. Kizárólagos raktár LOVINGER JÓZSEFNÉL.

Next

/
Thumbnails
Contents