Szamos, 1900. december (32. évfolyam, 97-104. szám)
1900-12-24 / 103. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. hétfő deczember hé 24. 103-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kői Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Karácsony. A karácsony a szeretet apotheózisa ! Az emberi szív legedesebb vágyai, a lélek legfenségesebb ideáljai testesültek meg az első karácsony estéjén, midőn az emberiség legnagyobb jóltevője, az Ur Jézus Krisztus született. Sötét éjszaka volt, ... de sötétebb éj borította a lelkeket, midőn egy fényes csillag tűnt elő keleten s beiezendült az éji csöndbe a bethlehemi pásztorok éneke : „dicsőség a magasságos menyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat.“ Hitregének is szép volna, valóságnak még szebb. Egy picziny gyermek a jászolbölcsőben — és tiszteletére tizenkilencz évszázad múltával milliók hajolnak meg, királyok szállnak le trónjaikról, hogy meghajtsák előtte térdeiket! Millió templomban zendül ma meg neve s a lélek örömével éneklik e napon: Ma született a Megváltó! . . •" Csodás varázsa van a karácsonynak az ' emberi szívre. Még a leghidegebb szív is íölmelegszik e napon, a legelzártabb kebelbe is belopódzik ma egy sugár ama fényes napból, mely mint a szeretet napja ragyog a lelki élet égboltján. A szeretet nemtője járja ma útját közöttünk. Benyit a szegényember kunyhójába, fölkeresi az elhagyatott árvákat, özvegyeket, ________________ az éhezőket, ruhátalar.okat) kiosztja közöttük la könyörüld ajándékait „Aki egygyel az én kicsmyeim közül jól teszen, velem tesz az jól.“ A szeretet angyala fölkeresi, a gazda gok szőnyeges termeit is, fölgyujtja a karácsonyi picziny gyertyáit, melyeknek reszkető fénye az ártatlan gyermekek örömköny- nyeiben csillan meg, midőn a Jézuska ajándékait megpillantják. Gazdag, szegény, agg és ifjú egyaránt érzi & szerelet melegét e napon. A karácsony, ünnepe a családnak, a társadalomnak, az egyháznak. Bezárja ma az iparos műhelyét, a ke reskedő üzletét, a tisztviselő irodáját. Megszűnik a gépek zakatolása, a gyári kémények . nem füstölögnek . . . azok helyett szétnyílnak a templomok szárnyas ajtaji, megzen- dülnek a harangok s a szivek oltáráról magasan száll az ének, az imádság áldozata föl a magasba, a szeretet Istenéhez, ki úgy szerette a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta érette! A keresztyén társadalom legnemesebb eszméi, elvei a karácsony tényéből sarjad- zanak ki. A Krisztusi tan — mely a gyermek Jézussal lépett be a világba — fundamentuma lett az emberi művelődésnek, a czivilizácziónak, legerősebb támasza az erkölcsi világrendnek A legmagasztosabb világhódító eszmék a kér. vallás méhében születtek. A szabadság, egyenlőség, tesvériség igéit a Krisztus ajkairól hallotta az emberiség. Ő mondá: ne legyetek embereknek szolgái! Ő tamtá, hogy mindnyájan egy atyának gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk! Ő tanitá: szeresd embertársadat, mint önmagádat! Ez eszmék ma is lelkesítik a társadalmakat A karácsony egy magasabb egységben egyesit mindnyájunkat. Nyelv, nemzetiség, hitvallás, rang. vagyon, születés, összesimulnak e napon az Ö tiszteletében és szereteté- ben, ki elvettetett szegénységben született s a lelkeknek királyává lett. Minden külömb ség nélkül hívogatja magához a megfáradtakat: jöjjetek én hozzám mindnyájan! Vajha ez érzelmek, melyek ma szivünket eltöltik, lennének állandók és maradandók mindnyájunkban! Vajha a szeretet, testvériség igéit ne csak ma hirdetnék, s ne csak ajkainkon hordoznék, hanem valósita- nók meg életünkben! Ezt óhajtva, boldog karácsony ünnepet kívánunk városunk minden nyelvű és felekezetű tagjainak, boldog ünneplést t. olvasóinknak. Legyen ez ünnep mindnyájunkra nézve áldás és békesség ünnepe! B. K. Szórakozások Az emberi elme és testi erő véges, sok munka után kimerül; agyunk eltompul, ha több szellemi munkát végzünk, mint a mennyi idegrendszerünktől telik, edzett karunk lecsuklik, ha a reánk bízott Karácsonyi ima. Uram ! szálljon ma nagy7 kegyelmed Vigasztalón az emberekre. Ha e napon együnk se szenved, Mert gondjaink terhét levetted : A szent karácsonyt ünnepelve Dicsőbb lesz hálánk zengedelme. Bocsáss szivünbe egy sugárt ma, Melynek derűt hirdessen fénye. Gazdag, szegény, busougó árva A világból csupán azt lássa, Mitől megenyhül szenvedése, Mi hitre serkent s. szebb reményre. Adj emlékéül e szép napnak Reményt a kínban tespedőnek. Kinek kegye bimbót fakaszthat, Egy csepp gyönyört ó, juttass annak, Ki gyógyulását várja tőled Lankadtán emberi erőnek! gondozója a szegénynek, Kinek busán múl’ napja napra. Ha bánatából ma fel tbred, Számára is szép lesz az élet. S szivében örömrügy fakadva Feledi tán, mi úgy aggasztja. Ha mást nem adsz, tedd, hogy tanyáját A tél fagya ma ne dermeszsze ; Kétségbeejtő nyomorán át Ne érezze a hideg átkát S ha máskép nem : álomba esve Tegyen szert egy kicsi melegre. S a ki már olyan nagyon árva, Hogy párját sem találni itt lenn. Kinek egy talpalat tanyája, Hol szemét nyugovóra zárja E széles nagy világon nincsen : Adj neki örök álmot, Isten! Szabados Ede. m Karácsonyest a szülői házban. A múlt évi karácsonyt otthon töltöttem a szülei házban. A rég nem látott kis falu alacsony házai fölujitották bennem a gyermekkori emlékeket. Az ócska sugár fatorony tetején most is úgy áll meghajolva a kakas, mint akkor! a kis templom barna mohos falain a kis ablakok oly komolyan és mégis oly kedvesen néznek rám, mintha integetve, hívogatva mondanák : Jer, szedd ki rostélyom közül a verébfészkeket! Alkonyat volt, midőn a faluba értem. A mi falunkhoz távol van a vasút, nem ismerik itt még a gőz, gáz, villany, delej titkos erőit s nem is érintette még a mi népünket a czivilizáczió áramlata. Minden úgy van a mi falunkban, mint volt az ón gyermekkoromban. Apró házacskák, náddal fedett faágas tornáczu alacsony parasztházak, többnyire egy kis ablakkal az utczára, amelyiknek két ablaka van, az már nagy módra mutat, ott már bőven van a téli tiizrevaló, . . . elöl deszka kerítés, melyen egy négyszögü lyuk van kivágva a házi kutya ki s bejárására. No mert a kutyák nálunk számosán vannak s ha téli estéken rákezdenek karban ugatni, hát az valami nagy élvezet a falusi embernek. Ezek a házak mind oly ismerősök előttem. Most is tudom, hogy ni — itt lakott a vén Nagy János, atdt a ló elragadott s úgy halt meg a kocsi kerekei alatt, ott énekeltem a temetésén mint iskolás gyerek, s kaptam egy régi kétgarasost, a mi nagy summa pénz volt ám akkor. Emitt lakott a siket Gál uram, akinek fehér volt a szakálla s vékával volt az ezüstpénze. Amott az öreg Kovács bácsi, aki tovább élt száz esztendőnél, de halála előtt kevéssel még fát vágott. Itt volt a fejő eszterengánk, az öreg Pintye juhászunk itt fejte a juhokat s nyár közepén a kifordított nagy bundát csak akkor tette le, mikor az eszterengába ült. Mindezek megelevenedtek képzeletem előtt, mig a falu utczáján végig hajtott fuvarosom a barátságos sártengerben. Elgondotam, hogy nem jobb lett volna-e- nekem is itthol maradnom a csöndes falu határán,mint azt kartársaim tevék, kik leélik az életet anélkül, hoírv tudnának vaNemcsak Magyarországoo legelterjedtebb, hanem a világkeres- delemben is virágzó kiviteli cikk helyét foglalja el •ziOZiO j <xr auuata.. rutuucu u-&./ v a»J_L <x mt tauititv uuii, í_liaulu ívírv Ferenc z József keserüviz, bevásárlásnál nagyon ajánlatos csakis „Fe- rencz József keserüviz“ elnevezést használni, nehogy más csekélyebb értékű vizei kapjunk. Kizárólagos raktár LOVINGER JÓZSEFNÉL.