Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)
1900-11-25 / 95. szám
XXXIi. évfolyam. Szatmár, 1900. vasárnap november hó 25 95-ik szám. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félívre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak fzatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Egy ipari szakiskola felállításának terve városunkban. Ama nagyszabású mozgalom, melyet a honi iparpártolás érdekében Hegedűs Sándor, kereskedelemügyi miniszter megindított egyre nagyobb tért hódit. Nap-nap után keletkeznek, létesülnek Magyarországon, az ország minden részében uj iparvállalatok, gyárak, erre előkészítő szakiskolák, melyek lehetővé teszik, hogy ne legyünk ráutalva a külföld ipartermékeire. Akkor, a nvdőn e mozgalommal a vidék tetemes erősödésére elevenebb, lüktetőbb erejének megindítására, a lakosság jóllétének előmozdítására irányuló hathatós törekvést látjuk, örömmel értesülünk arról az akczicról, melyet Hérmán Mihály polgármester városunk érdekében egy ipari szakiskola felállításával megvalósitni akar. E czélból a polgármester csütörtökön d. u. 5 órakor egy főleg szakemberekből álló értekezletet hívott egybe, melyen egy fém- és faipari szakiskola felállítása érdekében óhajtotta a véleményeket megismerni, hogy a dolgok megbeszélése után erre vonatkozó lépéseit megtehesse. Az értekezlet egy ipari szakiskola felállításának eszméjét örömmel fogadta, de ez iskola szakmájának megválasztását illetőleg véleményeltérések voltak. A lém- és laipari szakmát a jelenlevők nem gondoljá : teljesen czélravezetőnek, mert ilyen az országnak már több városában létesült, s ezek a tanuló növendékek számbeli igényeit ki is elégítik A szövőipari szakiskolának, melyet Páskuj I nre hozott javaslatba, nálunk szintén nem volna elég í kedvező talaja. Ellenben a jelenlevők tetszéssel fogad ták Teutelbaum Herman eszméjét, mely egy, a nyersbőr kikészítésének és ipari feldolgozásának szakiskoláját látja a legczél- szerübbnek. A mi vidékünkről teméntelen nyers bőrt szállítanak el, melyeket kellő szakképzés után már itt lehetne értékesíteni. Legjelentékenyebb kontingenséi e nyers anyagnak az Avas szolgáltatná, s a bőrök külömböző részei is helyben dolgoztatnának fel. Nem lehet^Rgyelrr-rn kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy nálunk a bőr kikészítésének fejlett ipara volt a múltban s piaczunk is, vidéki összeköttetéseinknél fogva a kidolgozott anyag értékesítésére czélszerü forgalmúvá volna tehető, Ez az életrevaló eszme annyiban talált kifogásra, hogy ilyen irányú szakiskola az országban még nincs, de ezt az érvelést épen ,a szükségesség szempontjából lehet a létesítés érdekében is lölhozni. Az értekezlet köszönettel fogadta a polgármester tervezett akczióját s egyben föl is kérte, hogy a szakiskola létesítésének feltételei, eszközei és módjai iránt illetékes helyen puhatolódzék. Az eszme életrevalóságát azt hiszszük, mindnyájan elismerik, kik városunk fejlesztésének anyagi forrásait és eszközeit is keresik S különösen itt az ideje ennek most, mikor a jelenlegi kereskedelemügyi miniszter az ipar fejlesztése érdekeben már is hatalmas akcziókra vállalkozott, melyek minden tekintetben alkalmasak arra, hogy a vidék j s ezzel az ország gazdagodását, jólétét, boldogulását előmozdítsa Vessünk csak egy pillantást e mozgalomra ! Eredménye bizonyára fölébreszt nrn- ket is, hogy mi se maradjunk hátra, hanem tegyünk meg minden lehetőt a magunk városa és vidéke érdekében! Székesfehérvárott konzervgyár létesül, Kecskeméten gyümölcs- és főzelék-konzervgyár alakult, mely gőzerőre van berendezve s már tavaszszal megkezdi az üzemet; Megyesfalván vegyi termékgyár log működni, mely főleg kukoricza keményítőt fog gyártani. A keresk. miniszter 5 éven át 20,000 korona subvencziót biztosított a Az egyedül ismert, kellemes izü, természetes hashajtószer a miért is általánosan kedvelttó és rendkívül népszerűvé vált. A biztos és tartós hatású Fereucz József vizet 10 világkiállításon 10 aranyéremmel tüntették ki s egy háztartásban sem szabadna hiányozni. Kizárólagos raktár LŐV1NGER JÓZSEFNÉL. Ferencz József keserüviz, Papp Béla. — Irta: Dr. Kelemen Samu. — Vallottam mindig, hogy a halálbüntetés a legnagyobb barbárság. Százszorosán vallom most, mikor olyan közelről kellett végig néznem a halálraítéltnek lelki vergődését. Élte volna csak át velem bármelyik Ítélő biró, soha többé halálos ítéletet nem mondana. És a halálbüntetést még sem fogják egyhamar eltörölni, ma kevésbbé, mint valaha. Nyakig vagyunk a barbárságban. Ehhez a korhoz hozzá tartozik hát a halálbüntetés. Akik a halálbüntetésnek elvi ellenségei, azoknak fegyverbarátsága a legveszedelmesebb ebben a kérdésben. Ez a demivierge-szerü szeretkezés a humanizmussal, mely mindig kaczér- kodik a halálbüntetés eltörlésével — elvben; de a megvalósításnál mindigvanegy „de“-je, amely miatt . . . még ez idő szerint nem adhatja meg magát. Csak a halálbüntetés végrehajtásában lettünk ma diplomatikusabbak — megfelelően a kor irányának. A kínaiakat ma nem vandalizmusból gyilkolják, hanem kiengesztelésül és a delikvensnek végtagjait ma nem perzselik meg előbb lassú tűzön, hanem a lelkét hat hónapig kínozzák gyilkos tortúrával, mig aztán agyongyötörve dobják oda hóhérjának. A szörnyűség nem kisebbedett, csak a képmutatás lett nagyobb. Mire e sorok napvilágot látnak, a Papp j Béla bűnös lelke megszabadult a gyötrelemtől. I A Budapesti Napló*) azt kéri tőlem, írjam ma meg őszintén, mi a vélekedésem Papp Béláról. A kérdés mögött nagy adag gyanú rejtőzik. Tehát amikor védünk, nem vagyunk őszinték, ugy-e bár? Van valami a dologban. Értsük I meg egymást. A védő akkor, amikor véd, őszin- I tón hiszi azt, amit mond. Olyanok vagyunk, mint a dervisek, akik előbb mesterségesen keringik, himbálják magukat abba az extázisba, ámenben a fanatikus látomások kezdődnek. Amikor egy 1 ilyen „eset“ a kezünkbe kerül, mi is addig bontogatjuk, kutatjuk, forgatjuk, mig találunk benne valamelyes rokonszenves vonást. És akkor ezt a pontot addig nézzük, amig szinte hipnotizáljuk magunkat. A Papp Béla esetében a gyermek volt ez a pont: a Papp Béla szegény, ártatlan kis gyermeke. Ezt a gyermeket sohasem láttam, de min- dig a szemem előtt volt és senki sem siratta! meg annyit, mint én. És mikor szántam a gyér- j meket, akkor kezdtem már részvétet érezni az apa iránt. Amig az első könny a szemünkbe J nem szökik, amig csöppjeit alá nem ereszti a j részvétnek ez a fölfakadó forrása, addig nem ! tudunk védeni. Vagy teljesen át kell érteni a bűnös tettet, vagy ha ezt nem tudjuk, akkor ] legalább át kell érezni a bűnös lelki fájdalmának egy részét. Amig ezt nem éreztük, a védőnek talán lehet gondolata, de a védelemnek nincs szive, nincs hangulata. Ezért a védelem *) E tárcza eredetileg a „B. N.“-ban jelent meg. sohasem mesterség, hanem művészet. Aki csak mesterségként űzi, lealacsonyítja azt. Bevallom: a Papp Béla bűnét sohasem tudtam teljesen megérteni. De ma talán közelebb jutottam a megértéséhez, mint voltam a tárgyalás napján. Ma is az a meggyőződésem, hogy Papp Béla nem normális ember. Miben állott ez az abnormitása, gondolat-világának melyik szférájában találom meg azt, inkább sejtem, semmint tudom. Sokakat meg fog lepni, ha azt mondom, hogy Papp Bélát, „a századnak ezt a legnagyobb gonosztevőjét“ sok tekintetben jó és nemesen érző embernek ismerem. Anyján a legnagyobb imádattal csüggött az utolsó perczig- Sohasem tudtam előtte kiejteni az édesanyja nevét, hogy legczinikusabb beszédje közben is könnybe ne lábbadt volna a szeme. Az apját, igaz, gyűlölte, vagy talán meggyülölte, nekem soha, nem mondott róla egyebet, mint azt, hogy „ő az apám, nem akarok róla roszat mondani.“ Csak az utolsó napon fakadt ki ellene, végső elhagyatottságában. Önfeláldozóbb barátot nálánál alig tudok elképzelni. Ezen a ponton gavallér volt tetőtől-talpig. Árpád testvéréről, aki oly irtózatosan vádolta bátyját a vizsgálatnál, sok roszat mondott a nála járt újságíróknak, de mennyit tudott róla — elhallgatni. Egyetlenegy ponton hagyta cserben a gentlemansége : a feleségével szemben. A válás mód felett felizgatta, elkeserítette, nem any. nvira az asszonv miatt, mint a gyermekéért
