Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)

1900-11-25 / 95. szám

XXXIi. évfolyam. Szatmár, 1900. vasárnap november hó 25 95-ik szám. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félívre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak fzatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Egy ipari szakiskola felállításának terve városunkban. Ama nagyszabású mozgalom, melyet a honi iparpártolás érdekében Hegedűs Sán­dor, kereskedelemügyi miniszter megindított egyre nagyobb tért hódit. Nap-nap után ke­letkeznek, létesülnek Magyarországon, az ország minden részében uj iparvállalatok, gyárak, erre előkészítő szakiskolák, melyek lehetővé teszik, hogy ne legyünk ráutalva a külföld ipartermékeire. Akkor, a nvdőn e mozgalommal a vi­dék tetemes erősödésére elevenebb, lüktetőbb erejének megindítására, a lakosság jóllétének előmozdítására irányuló hathatós törekvést látjuk, örömmel értesülünk arról az akczicról, melyet Hérmán Mihály polgármester váro­sunk érdekében egy ipari szakiskola felállí­tásával megvalósitni akar. E czélból a polgármester csütörtökön d. u. 5 órakor egy főleg szakemberekből álló értekezletet hívott egybe, melyen egy fém- és faipari szakiskola felállítása érdeké­ben óhajtotta a véleményeket megismerni, hogy a dolgok megbeszélése után erre vo­natkozó lépéseit megtehesse. Az értekezlet egy ipari szakiskola fel­állításának eszméjét örömmel fogadta, de ez iskola szakmájának megválasztását illetőleg véleményeltérések voltak. A lém- és laipari szakmát a jelenlevők nem gondoljá : teljesen czélravezetőnek, mert ilyen az országnak már több városában lé­tesült, s ezek a tanuló növendékek szám­beli igényeit ki is elégítik A szövőipari szakiskolának, melyet Páskuj I nre hozott javaslatba, nálunk szintén nem volna elég í kedvező talaja. Ellenben a jelenlevők tetszéssel fogad ták Teutelbaum Herman eszméjét, mely egy, a nyersbőr kikészítésének és ipari fel­dolgozásának szakiskoláját látja a legczél- szerübbnek. A mi vidékünkről teméntelen nyers bőrt szállítanak el, melyeket kellő szak­képzés után már itt lehetne értékesíteni. Legjelentékenyebb kontingenséi e nyers anyagnak az Avas szolgáltatná, s a bőrök külömböző részei is helyben dolgoztatnának fel. Nem lehet^Rgyelrr-rn kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy nálunk a bőr kikészí­tésének fejlett ipara volt a múltban s pia­czunk is, vidéki összeköttetéseinknél fogva a kidolgozott anyag értékesítésére czélszerü forgalmúvá volna tehető, Ez az életrevaló eszme annyiban talált kifogásra, hogy ilyen irányú szakiskola az országban még nincs, de ezt az érvelést épen ,a szükségesség szempontjából lehet a létesí­tés érdekében is lölhozni. Az értekezlet köszönettel fogadta a pol­gármester tervezett akczióját s egyben föl is kérte, hogy a szakiskola létesítésének fel­tételei, eszközei és módjai iránt illetékes helyen puhatolódzék. Az eszme életrevalóságát azt hiszszük, mindnyájan elismerik, kik városunk fejleszté­sének anyagi forrásait és eszközeit is kere­sik S különösen itt az ideje ennek most, mikor a jelenlegi kereskedelemügyi miniszter az ipar fejlesztése érdekeben már is hatal­mas akcziókra vállalkozott, melyek minden tekintetben alkalmasak arra, hogy a vidék j s ezzel az ország gazdagodását, jólétét, bol­dogulását előmozdítsa Vessünk csak egy pillantást e mozga­lomra ! Eredménye bizonyára fölébreszt nrn- ket is, hogy mi se maradjunk hátra, hanem tegyünk meg minden lehetőt a magunk vá­rosa és vidéke érdekében! Székesfehérvárott konzervgyár lé­tesül, Kecskeméten gyümölcs- és főze­lék-konzervgyár alakult, mely gőzerőre van berendezve s már tavaszszal megkezdi az üzemet; Megyesfalván vegyi termékgyár log működni, mely főleg kukoricza keményí­tőt fog gyártani. A keresk. miniszter 5 éven át 20,000 korona subvencziót biztosított a Az egyedül ismert, kellemes izü, termé­szetes hashajtószer a miért is általánosan kedvelttó és rendkívül népsze­rűvé vált. A biztos és tartós hatású Fereucz József vizet 10 világkiállításon 10 aranyéremmel tüntették ki s egy háztartásban sem szabadna hiányozni. Kizárólagos raktár LŐV1NGER JÓZSEFNÉL. Ferencz József keserüviz, Papp Béla. — Irta: Dr. Kelemen Samu. — Vallottam mindig, hogy a halálbüntetés a legnagyobb barbárság. Százszorosán vallom most, mikor olyan közelről kellett végig néznem a ha­lálraítéltnek lelki vergődését. Élte volna csak át velem bármelyik Ítélő biró, soha többé halá­los ítéletet nem mondana. És a halálbüntetést még sem fogják egy­hamar eltörölni, ma kevésbbé, mint valaha. Nyakig vagyunk a barbárságban. Ehhez a korhoz hozzá tartozik hát a halálbüntetés. Akik a halálbüntetésnek elvi ellenségei, azoknak fegyverbarátsága a legveszedelmesebb ebben a kérdésben. Ez a demivierge-szerü sze­retkezés a humanizmussal, mely mindig kaczér- kodik a halálbüntetés eltörlésével — elvben; de a megvalósításnál mindigvanegy „de“-je, amely miatt . . . még ez idő szerint nem adhatja meg magát. Csak a halálbüntetés végrehajtásában let­tünk ma diplomatikusabbak — megfelelően a kor irányának. A kínaiakat ma nem vandaliz­musból gyilkolják, hanem kiengesztelésül és a delikvensnek végtagjait ma nem perzselik meg előbb lassú tűzön, hanem a lelkét hat hónapig kínozzák gyilkos tortúrával, mig aztán agyon­gyötörve dobják oda hóhérjának. A szörnyűség nem kisebbedett, csak a képmutatás lett nagyobb. Mire e sorok napvilágot látnak, a Papp j Béla bűnös lelke megszabadult a gyötrelemtől. I A Budapesti Napló*) azt kéri tőlem, írjam ma meg őszintén, mi a vélekedésem Papp Béláról. A kérdés mögött nagy adag gyanú rejtő­zik. Tehát amikor védünk, nem vagyunk őszin­ték, ugy-e bár? Van valami a dologban. Értsük I meg egymást. A védő akkor, amikor véd, őszin- I tón hiszi azt, amit mond. Olyanok vagyunk, mint a dervisek, akik előbb mesterségesen keringik, himbálják magukat abba az extázisba, ámenben a fanatikus látomások kezdődnek. Amikor egy 1 ilyen „eset“ a kezünkbe kerül, mi is addig bon­togatjuk, kutatjuk, forgatjuk, mig találunk benne valamelyes rokonszenves vonást. És akkor ezt a pontot addig nézzük, amig szinte hipnotizáljuk magunkat. A Papp Béla esetében a gyermek volt ez a pont: a Papp Béla szegény, ártatlan kis gyer­meke. Ezt a gyermeket sohasem láttam, de min- dig a szemem előtt volt és senki sem siratta! meg annyit, mint én. És mikor szántam a gyér- j meket, akkor kezdtem már részvétet érezni az apa iránt. Amig az első könny a szemünkbe J nem szökik, amig csöppjeit alá nem ereszti a j részvétnek ez a fölfakadó forrása, addig nem ! tudunk védeni. Vagy teljesen át kell érteni a bűnös tettet, vagy ha ezt nem tudjuk, akkor ] legalább át kell érezni a bűnös lelki fájdalmá­nak egy részét. Amig ezt nem éreztük, a védő­nek talán lehet gondolata, de a védelemnek nincs szive, nincs hangulata. Ezért a védelem *) E tárcza eredetileg a „B. N.“-ban jelent meg. sohasem mesterség, hanem művészet. Aki csak mesterségként űzi, lealacsonyítja azt. Bevallom: a Papp Béla bűnét sohasem tud­tam teljesen megérteni. De ma talán közelebb jutottam a megértéséhez, mint voltam a tárgya­lás napján. Ma is az a meggyőződésem, hogy Papp Béla nem normális ember. Miben állott ez az abnormitása, gondolat-világának melyik szférá­jában találom meg azt, inkább sejtem, semmint tudom. Sokakat meg fog lepni, ha azt mondom, hogy Papp Bélát, „a századnak ezt a legnagyobb gonosztevőjét“ sok tekintetben jó és nemesen érző embernek ismerem. Anyján a legnagyobb imádattal csüggött az utolsó perczig- Sohasem tudtam előtte kiej­teni az édesanyja nevét, hogy legczinikusabb beszédje közben is könnybe ne lábbadt volna a szeme. Az apját, igaz, gyűlölte, vagy talán meggyülölte, nekem soha, nem mondott róla egyebet, mint azt, hogy „ő az apám, nem akarok róla roszat mondani.“ Csak az utolsó napon fa­kadt ki ellene, végső elhagyatottságában. Önfel­áldozóbb barátot nálánál alig tudok elképzelni. Ezen a ponton gavallér volt tetőtől-talpig. Ár­pád testvéréről, aki oly irtózatosan vádolta báty­ját a vizsgálatnál, sok roszat mondott a nála járt újságíróknak, de mennyit tudott róla — elhallgatni. Egyetlenegy ponton hagyta cserben a gentlemansége : a feleségével szemben. A vá­lás mód felett felizgatta, elkeserítette, nem any. nvira az asszonv miatt, mint a gyermekéért

Next

/
Thumbnails
Contents