Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)

1900-11-15 / 92. szám

hogy a régi törvényszéki épület lebontassak s az építkezéshez ez előmunkálatok meg­kezdessenek. A tanács a rendeletet az épí­tési vállalkozó czéggel közölte s a szerző­dés értelmében az előmunkálatok megkez­désére felhívta. A közgyűlés az intézkedést tudomásul vette. Az építkezési szabályrendelet néhány szakaszának módosítását a közgyűlés elfo­gadván, azt a belügyminiszterhez felter­jeszteni rendelte. Némi vita támadt a németi ev. ref. és a szatmárhegyi gör. kath. lelkészek sze­mélyes pótlékának megszavazásánál. De mint előre látható volt, a többség szavazata döntött s Pótor Dániel 1200 kor. Gramma rézteleki gör. kath. lelkész részére 200 kor. személyes pótlékot szavazott meg, ámbár ez utóbbinál kikötötte, hogy ha a Szatmár hegy a szatmári egyházhoz 1902. év vé­géig, mint liókegyház nem csatoltatik, vagy egyházközséggé nem alakul, nemcsak a személyes pótlékát, hanem az összes lelkészi javadalmakat beszünteti. A 15. sz. huszárezred pótkeretének ide helyezése ügyében a közgyűlés elfogadta azon javaslatot, hogy a régi honvéd laktanyát megfelelő átalakítás után az elhelyezés czéljaira felajánlja s ez iránt a honvédelmi miniszterhez felterjesztést tesz. • Két magán kérvényt is tárgyalt a köz­gyűlés s úgy Valkovics Sámuel bérlőt, mint Berki Istvánt kérelmével elutasította. Nagyobb vita fejlődött ki a piaczi áru­soknak elhelyezése kérdésében. Két párt küzdött, Szatmár és Németi és bár erősen tiltakoztak az ellen, hogy Szatmár és Németi külön község volna, a következés megmu­tatta, hogy ha nem is külön községek, de külön érdekkel bírnak s annak van igaza, a ki többségben van. A németi rész régóta óhajt piaczots az utóbbi időben óhaj­tása részben sikerült is. Azonban a Deák-téri piacz környéke siralmasan íeljajdul s a ke­reskedelmi társulat utján egészen visszakö­veteli a piaczot, nem akarva hagyni a né­metieknek egy hagymafőt sem. Ámbár több oldalról igazolva lett, hogy a villamos vasúti közlekedés miatt és az uj szekér burkolat által megkissebbedett téren az eddigi piacz a közbiztonság veszélyeztetése nélkül el nem rendezhető, a közgyűlés határozat löbbséggel kimondotta, hogy a Deáktéren a belvásár az eddigi, illetőleg a megosztást megelőző állapotba helyeztessék vissza. Újabb vasút összeköttetés érdekében Kende Zsigmond és társai megkeresték a várost, hogy a Gyarmat-Mátészalka és Be­regszász között építendő vasút előmunkálati költségeihez a város 1600 koronával járul­jon hozzá A közgyűlés nem látván az ügyet kellőleg előkészítve, kiadta a vasúti bizottságnak, hogy arra nézve: mennyiben egyeztethető a vasút a város érdekeivel és minő előnyök származhatnak a városra, tegyen tanulmányt s újabb javaslattal ter­jessze be. A magán orvoslási dij megállapítása iránt a közegészségi bizottság a belügymi­niszter által leküldött díjszabályzatot azon javaslattal terjesztette elő, hogy a város bel­területe. a IU-ik, a Szatmárhegy a IV-ik díjosztályba soroztassék. A közgyűlés a javaslatot, miután a díjszabás csak per esetén szolgál irányadónak, elfogadta s a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelte. Végül a közgyűlés Gábriel József és Ruprecht Antal bizottság' tagok elhalálozása folytán I. és II kerületben a választást el­rendelte s határidőül folyó hó 25-ik napját tűzte ki. Ezzel a -közgyűlés véget ért. Indítvány a községi faiskolák felállítása s berendezése ügyében. — A n.-bányai ev. ref. egyházm. tanitó-gyülése. — Tekintettel arra, hogy faiskolának minden községben kellene lenni, mert ezek létesítését már korábbi törvények nyilván elrendelik, a gyakorlati haszonról pedig a folyton fejlődő közszükség szempontjából alig kell már ma bizonyítékokkal elöállani ; tekintettel arra, hogy az 1894. évi XII. t. oz. 43. s következő §§-ai szigorúan intézked­nek a faiskolák felállításáról, berendezéséről s azok kihasználásáról ; tekintettel továbbá arra, hogy a gazdasági ismétlő iskolák felállításával szaporodtak azon módok és eszközök, melyek az ide vonatkozó törvény végrehajtását lehetővé teszik, s magok a megyénként vagy vidékenként megalakult gazdasági egyesületek saját tevékenységük körébe vonnak minden, — a közvagyonosodást elősegítő művelési avagy tenyésztési ágat; tekintettel végül arra, hogy nagybányai ev. ref. egyh. megyei tanítóegyesületünk min­denkor kiváló gondjai köze sorozta a fate- nyésztés és gyümölcs lsük telepítésének kérdését s - anyagi eszközök híján is — megkisérlette saját körében egy k izpouti faiskola létesítését, a fatenyósztós és fanemesités elsajátítása, a gyümölcsfajok kipróbálása szempontjából; — valamint arra, hogy a megyénk területén mű­ködő s minden üdvös kezdeményezésnek segít­séget, támogatást nyújtó „Szatmarmegyei Gaz­dasági Egyesület“ újabb időben a fatenyésztés, gyümölcsös- és szőlőtelepítés érdekében is figye­lemre méltó és eredményes mozgalmat indított ; mondja ki egyesületi közgyűlésünk, hogy a kővetkező intézkedések megtételére, illetve azok elősegítése czéljából mély tisztelettel meg­keresi a Szatmarmegyei Gazdasági Egyesületet, hogy : 1- szcr. Hasson oda, miszerint az 1894 évi XII. t. ez. faiskolákra és befásitásra vonatkozó rendelkezései minden ponton, az illetékes ható­ságok által végrehajtassanak; — községi fais kólák berendeztetvón, azok kezelése mindenütt pontos, a kitűzött nagyr czél eléréséhez méltó és annak megfelelő legyen. 2- szov. A maga területén felállított községi faiskolák szabályrendeletileg központi kezelés alá vétetvén, azok a meghatározott keretben mű­ködjenek, s a rájok bízott feladatok teljesítésére képesek legyenek : mi czélból : 3- szor. A talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelően, a gyümölcsfajok kivválogattatván, azok vidékenként való tenyésztése akként osz­tassák fel, hogy az ily módon mind a czélnak, mind a felmerülő szükségnek megfeleljen. Bi­zonyos tenyésztési zónák állapitandók meg, melyek határain belül az egyes faiskolák csak azon egy vagy két pár gyümölcsfajt állíthatják elő nagyban, mely fajok szakbizottság által vagy szabályrendeleti utón részére kijelöltettek. 4- szer. A felállított zónák, illetve az egyes faiskolák testvéries, kölcsönösségi viszonyban állanak egymással, a mennyiben kötelesek a felmerült szükséghez képest, a beültetésre kívánt csemetéket egymással kicserélni, vagy azokat a legkedvezőbb — legfeljebb előállítási — ár­ban rendelkezésre bocsátani. — Természetes, hogy első sorban kötelesek a község határában befásitásra szükséges fákat ingyen szolgáltatni és a helyben telepítendő gyümölcsösöknek se- gitségökre jönni. 5- ször. A Gazdasági Egyesület ismert szakértelmével és lelkes buzgalmával állapítsa meg főbb elvekben, s a gyakorlati czólt tehintve feltett pontokban is azon javaslatot, mely az illetékes törvényhatóság ide vonatkozó szabály- rendeletének vagy a meglevő szabályrendelet czélszerü módositásának alapul szolgálhatna. Tekintélyével és befolyásával pedig hasson oda, fontos dolgot kellett még elintézni. Az egyik a nagykároly-somkuti h. é. vasúthoz leendő csat­lakozás kérdésének eldöntése volt. Az engedé­lyezési tárgyalás alkalmával ugyanis jelezve volt, hogy tekintéttel arra a körülményre, miszerint egy 28 kilométernyi rövid vonalnál az önkezelés igen sok költségbe kerül, igy az építési és üzlet­berendezési feltételekben keresztül érhető még további könnyítések folytán az építési költsé­geknél is megtakarítások volnának elérhetők, — ezért a kereskedelemügyi ministerium, miután az állam kijelentette, hogy a keskenyvágányu vasutak kezelése elvi okokból az állam által át nem vehető, felhívta az engedményeseket, hogy tanulmányozzák illetve megegyezésre jutni ipar­kodjanak a Nagykároly-Somkuti h. é. vasút részvénytársasággal, nem volna-e czélszerü a Szatmár-erdődi vasút üzletét ennek a kezelésébe adni? A tárgyalások megindultak, de bizonyos ismeretes féltékenykedés következtében egyez­ségre nem vezettek. A másik akadály az vala, hogy a minister O nagy méltósága ugyancsak az engedélyezési tárgyalás megállapodásához képest felhívta a várost és Neuschloss Emil j engedményes társat, hogy a 40 ezer forintban | megállapított engedélyezési biztosítékot a leg- j rövidebb idő alatt letenni tartoznak. Minthogy azonban Neuschloss Emil a szerződésben elvál­lalt kötelezettségének eleget nem tett, azaz az j engedélyezési biztosítékot leteni a kitűzött idő alatt vonakodott — e kérdés rendezése ismét halasztotta a vasút építését : Végül harmadik akadályát képezte a gyors intézkedésnek ama a h. é. vasutak életében fel­merüli. legújabb vívmánya a nechanikának, mely- szerint közbiztonsági, egészségügyi és gazdasági s egyéb más szempontból egyedül a villamos erő legalkalmasabb helyi érdekű közúti forgalomra, mert kétségbevonhatlan, hogy csak a villamos üzemnek van jövője s mert e vasút intéző körei feltétlenül abból a meggyőződésből pártolták a belterületen létesítendő villamos erőre berende­zett vasutat, hogy ezt a legközelebbi jövőben fejleszteni, s igy a németi részt szorosabb egy­ségbe hozni s azt Szatmárral hasonló kezdemé­nyekben egyaránt részesíteni — csak ily vasút­tal lesz keresztül vihető. — Ez utóbbi leglényegesebb kérdést azonban a városi közgyűlés bizonyos félreértések, sőt tán mesterségesen támasztott aggályok miatt majd­nem végleg elejtette és csak annyit lehetett nagy nehezen megmenteni, hogy e fontos ügyet tauulmányozás végett kiadta a vasúti bizottság elnökének. E tanulmány eredménybe volt az a kiválló gonddal szerkesztett előterjesztése a bi­zottságnak, melyet néhány hónappal utóbb a közgyűlés elfogadott. Ezért kellett újból terve­ket, költségvetést elkészítem s az uj engedélyek kieszközlése, s uj bejárás megejthetése czéljából a magas kormányhoz fordulni, mi ismét hossza­sabb időt vett igénybe. A városi tanács gondossága s a tapasztalt jóakaratu s etággé meg nem hálálható pártolás az akadályokat gyorsan hárította el. Már julius havában benyújtotta a tanács a közgyűléshez ama jelentését, hogy a visszalépett Neuschloss Emil engedményes helyett Gerster Béla budapesti vállalkozó mérnökkel sikerült a Szatmár-erdődi vasút kiépítésére egyessóget kötni, vele szer­ződésre lépni. E szerződés értelmében Neuschloss Emil a vasútra vonatkozólag szerzett összes jogait és kötelességeit átruházta Gerster Béla mérnökre, ki a vasút kiépítésére és üzemben tartására, nemkülönben a biztosíték letételére magát kötelezte. Neushloss Emil a közötte és a város között annak idején létrejött szerződésben elvállalt összes kötelezettségeire nézve továbbra is obligóban maradt s Gerster Bélával együtl egyetemleges kötelezettséget vállalt s nyilatko­zatban kijelentették, miszerint a kormányható­sággal szemben a várossal közösen elvállal' összes kötelezettség csak kettejüket terheli Minthogy pedig a kérdéses vasútnak a fűrész teleptől a Szatmárhegyig terjedő része a Neusch loss-féle nasici tanningyár és gőzfürész részvény társaság által megvásárolt erdő terménye szálli tásának menyerése érdekéből felette sürgőse: várt kiépítésre, Hérmán Mihály polgármester é Pap Géza főjegyző kérelemmel fordultak a ke

Next

/
Thumbnails
Contents