Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)

1900-11-15 / 92. szám

Melléklet a „Szamos“ 1900. évi 92. számához. hogy testté váljék az ige s elvégre valaliára lássuk : milyen hát a valódi teljesen berende zett és magasabb czéljának megfelelő községi faiskola ? (Folyt, köv.) Színészet. A menyem. Fabrice és Bilhandnak e da­rabja, mely szombat este került előadásra, nem a franczia helyzetkomikummal telített bohóza tok közül való, hanem egy igen discróc. szelle­mes vígjáték, amelyet élvezettel és erkölcs fel­háborodás nélkül élvezhet minden kényes ízlésű közönség. Helyesen is teszi a direktor, ha oly­kor olykor a franczia bohózatok közül nemcsak a mai divatos öltöző vetkező-darabokat hozza színre, hanem egj'-egy komolyabb színpadi mü­vet is, a franczia szellem egészséges, tiszta pro­duktumait is bemutatja. Az előadáson igen szép páholy közönség volt, inig a földszinten nem igen érdeklődtek a pompás darab iránt. Egyet­len hiba az előadásban az, hogy vontatottan megy és ez ismét onnan van, mert egyik-másik főszereplő nem tanulja meg a szerepet. Ha ez nem volna, úgy a vígjátéki ensamble éppen olyan művészi magaslaton állana, mint a minő magas niveaun állanak az Operette előadások. Kérjük tehát Szepessy urat, aki például olyan kitűnő szerepet játszik e darabban, ne rontsa el az egész hatást és tanuljon. Krémer ur is, aki különben találó alakítást adott, szintén na­gyobb gonddal foglalkozzék a szereppel És Mol­nár urat se kedvetlenit.se el, hogy kisebb sze repet kap, mert mindent meg kell játszani. Hetéuyi (Paul) ez estén komoly szerepet«; ját­szott, igen elegáns, szinpatikus volt, de ő benne annyi pompás komikus véna buzog, hogy való­ban kár egy estén is átpírto’ni a társalgási rossorthoz. A legteljesebb elismeréssel, nsziute dicsérettel emeljük ki a társulat vígjátéki szen­déjét, Markovics Margit kisasszonyt. Ha egyéni szeretetreméltósás; és báj, tehetséggel, szorga­lommal és művészi lelkesedéssel olvad össze, úgy itt már hivatott színésznővel találkozunk. És Markovics kisasszony bizonynyal az. A kö­zönség tomboló,tapsai, reméljük csak fokozzák a kisasszony ambícióját a szép jövőre. Kathrynó egy pár jelenetben, tökéletesen eltalálta a helyes hangot és modort, általában azonban erőltetett és banális volt a játéka. Kathry, akiről mint bonvivant színészről igen jó véleménynyel va­gyunk, az estén nem igazolta ezt a felfogásún kát. Várjuk, hogy legközelebb ismét nekünk legyen igazunk. Végül megjegyeztük, hogy Já- szay Mariskának nem vígjátékban, hanem ope­rettében és népszinmüben kell szerepet adni. Az asszonyreginieut. a múlt héten kétszer is adatott, egyszer a fővárosi vasutmegnyitó vendégek kedvéért, másodszor pedig leszállított helyárakkal. Az utóbbit teljesen telt ház előtt zajos tapsok és tetszés között adták. Még egy párszor bizonynyal színre kerül ez a szép lát­ványos darab. Hortobágyi virtus — Gyöngyi Izsónak, a kitűnő komikusnak népszínműve adatott vasár­nap este, kevés, de meglehetősen hálás közön­ség előtt. Azt hisszük különben, hogy a tapsok nem a darab hatása alatt, hanem Réthy Lina. Holóczy Ilona, Kemény, Hetényi buzgó játéká­ért keletkeztek. (Előkészületek.) A legközelebb szinreke- rülő újdonságokból: Newj-York szépéből, valamint Verdi operájából, a Troub ad urból majdnem készen vannak színészeink. A Trouba- durban Réthy Lina, Szalkainé és Szegedy Zelma, továbbá Keméuy (Luua gróf), és Csöregh (Maur- riér) viszi a főszerepeket. Az opera valószínűleg szombaton kerül előadásra, és ez lesz különösen a tenorista első debutje. A később előadandó operák a Cremonai hegedűs, Hunyady László, Remete csengetyüjestb. lesznek. A New-York szépe operette,^mely valószínűleg az egész színi saison Slágerje lesz, a jövő héten kerül színre. k Szatmármegvei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: I'oszvék Nándor, egyl. titkár. Szőlő tanonczok vizsgája. Egyesületünk szatmári szőlőtelepén gyakorlatilag képzett szőlő- tanonczok vizsgáját, a kér. szölőszeti és borászati felügyelő, f. hó 15-én d. e. V2II órakor tartja kint a szőlötelepen. Érdeklődök szívesen láttatnak. Baromfitenyésztési szakmunkák. Hrcblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő f. évben 3 értékes munkával gazdagította gazdasági szakiro­dalmunkat ; nevezetesen: I. Baromfihízlalás és a hízott baromfi érté­kesítése 45 képpel. Ára : diszkötésben 1 kor. 50 f. II. A tyuktenyésztés 49 képpel. Ára fűzve: 2 korona. III. A pulykatenyésztés 38 képpel. Ára fűzve : 1 kor. 60 fillér. Tekintettel arra, hogy e munkák a baromfi- tenyésztéssel foglalkozóknak igen sok, eddig alig ismert fogással szolgálnak, mely fogások a baromfi- tenyésztés sikerét biztosítják, a lenti munkák be­szerzését melegen ajánljuk. Egyesületünk titkári hivatalában a követ­kező fűzetek egyesületünk tagjainak esetleg a posta k ütsóg előleges beküldése melletti postán is ingyen megküldetnek : 1. Zigáuy Zoltán és Baross Károly „A pin czeszövetkezetekröl.“ A földmivelésügyi m. kir miniszter kiadványa. Ugyanez tót nyelven. 2, Dr Győry István „Utasítás a gyümöl­csök szedésére, csomagolására és szállítására.“ 3. „Az élelmi czikkek kezelésére, csoma­golására és szállítására vonatkozó utasítások.“ Kiadja A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete. . 4. M. kir. áll. Rovartani Állomás. „Útmu­tatás a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) és szőlő iloncza (Tortrix pilleriana) irtására.“ Kiadja a m kir. főldm. miniszter. 5. „Hirdetés az állami szőlővesszö szapo ritó és oltvány telepeken termelt szőlővessők és szőlőoltványok eladása tárgyábau.“ Kiadja e főldm. m. k. miniszter. 6. Utasítás a szőlöellensógei által megtá­madott növényrészek és a talajt okozó növényi vagy állati ellenségek megszedésére, csomago­lására és beküldésére.“ Kiadja a főldm. m. kir. minister. 7. A szatmármegyei Gazd. Egyesület által rendezett „Gazdasági előadások.“ 1899. 8. Jablonszky György „A szőlőmivelésről.“ Szatmárm. G. Egyes. II. kiaványa. 9. „Téli gazdasági előadások az állatte­nyésztés köréből.“ A Szatmárm. Gazd. Egyes. III. sz. kiadv. 10. „Különféle tárgyakból tartott téli gaz­dasági. előadások.“ A Szatmárm. Gazd. Egyes. IV. sz kiadv. 11. ^Útmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására “ a földmiv. miniszter ki­adványa. A következő kiadványok ugyancsak tit­kári hivatalunkban az alább jegyzett árakon kaphatók: 1. „Útmutatás a szőlőművelésre különös tekintettel a filloxera által elpusztitott szőlők felújításának elömonditásáról szóló 96 : V. t. ez. végrehajtására 143 ábrával, 262 rajzzal. A föld­mivelésügyi m k. miniszter kiadv. Ára 1 kor. 2. „Útmutatás a must és bor okszerű ke­zelésére kisebb birtokosok számára.“ 27 ábrával. Irta dr. Csanády Gusztáv, A földmiv. ügyi m. kir. miniszter kiadványa. Ára 40 fill. 3. „Rét és legelő mivelés gyakorló és ta­nuló gazdák részére.“ A főldm. m. kir. minisz­ter rnegbizásából irta Károly Rezső. 106 ábrá­val Ára 1 kor. 4. „A fatenyósztés különös tekintettel a községi faiskolákra és befásilásokra.“ A főldm m. kir. min rnegbizásából irta Molnár István. 91 ábrával. Ára 1 kor. Szőlő oltvány és vessző eladás. A Szat­mármegyei Gazd. Egyesület szatmári szőlőtele- péröl a f. évben a következő szokvány minőségű oltványok és veszszők vannak még eladók: I. 2 éves gyökeres zöld oltás : már mind lefoglaltatott. II, 1 éves. Gyökeres fás oltás: ára ezerenként 240 kor., Ripária Portalis alanyon: resk. ministeriumhoz az ópités engedélyezése végett, mi az illetékes tényezők közbenjárásával rövid időn belül kilátásba helyeztetett. Az 1898 évi julius hó 11-én tartott közgyűlés biztosítva látván a vasútnak közel jövőben leendő kiépí­tését, a midőn a tanács eljárását örömmel tu­domásul vette, azon önzetlen és kitartó buzga­lomért, melylyel a vasút kiépítése elé tornyosult számtalan nehézséget Hermán Mihály, Pap Géza és Chorin Ferencz orsz. képviselő sikeresen le­győzték, nevezettekkel szemben teljes elismeré­sét és köszönetét kifejezte. Miután a m. kir. belügyministerium 123881 sz. a. kelt leiratában a szerződéseket elfogadta és a vasat építése ezéijaira törzsrészvények elle­nében megszavazott 95,000 frtnyi hozájárulási összegnek fedezési tervezetét a pénzügyi és ke­reskedelmi miniszter urakkal egyetórtőleg jóvá­hagyta, s a vasút épitóá&nek engedélyezését a törvényhozás is megszavazta, alaptalannak bi­zonyult be a sokszor mesterségesen támasztott aggály, visszatért lassankint a bizalom, s kiépült a Szatmárhegyre vezető vasút. ‘Nem volnék hü a történeti igazsághoz, ha e helyen ki nem emelném Gerster Béla vállal­kozó mérnöknek, engedményes társunknak, ama nagyfokú jóakaratát, szivességét és készsé­gét, melylyel a mi kérésünkre, be nem várva az építési engedély megadását s a kisajátítási jog engedélyezését, saját felelősségre még jelen­tékeny anyagi áldozattal is ritka gyorsasággal és buzgósággal teljesítette az egész vasúti út­vonal kiépítését, a miért neki e helyen is teljes elismeréssel adózunk. S most már megindultak a kirándulások a mi szőllöhegyünkre, melynél szebbet és ked­vesebbet mi nem ismerünk. Egyesek kíváncsi­ságból, mások szükségből, de legtöbben mulat­ság-vágyból. Sok ember mosolygott a kicsiny masinán, a kis méretű kocsik szerkezetén s a keskeny vágányon; mások ismét kicsinyeitek gyorsaságát, görbületeit, féltek a kisiklástól, szerencsétlenségtől, még tán összeütközéstől is. De azért mindenki, kinek csak ép keze s lába volt, sietett, futott és rohant, hogy el ne ma­radjon arról a kis masináról, melyről azt hitték kezdetben, hogy azt bizonyára mindegyik utas­nak tolni fog kelleni. És bár kevés bor termett, vendég mindig akadt; a szőllös gazdák is jobb kedvvel s biztató reménynyel fogtak hozzá elárvult szőlőjük mivelósóhez, s az öröm zajá­ban szájról-szájra hangzott fel e mondás: fel fog virulni még a mi hegyünk, visszatér majd a régi kedv, lesz még szüret e világon ! A Szatmárhegyre és Erdődre vezető vasút megnyitása után lázas sietséggel folyt a mun­kálat a villamos vasút kiépítésén. S ma a Gond viselés jóvoltából már látjuk futkározni azokat a kis kocsikat, melyekről egyelőre, csak azt mondjuk, hogy nagyon csinosak. De érezzük mindf uyian s éreznünk kell, hogy az eszme, melyért 8 éven át sok küzdelem folyt, bámu­latos tartással, szívóssággal és lankadatlan I munkával, életrevalónak bizonyult be ; követ­kezményeiben kiszámíthatatlan jelentőséggel fog bírni s városunk haladását fennen hirdetni. A villanyos vasút mai ünnepélyes megnyitása alkalmából Szatmár Németi szab. kir. város e téren az ország 8-ik helyiét foglalta el, s a mily büszkességgel tölti el e tudat e város minden polgárát, oly annyira közös óhajtásunk, hogy Istennek áldása lebegjen haladásunk ez uj tényezőjén, s hogy a Gondviselés kegyelme adjon e város polgárainak — a kölcsönös bi­zalom és szeretet szent érzelmeinek ápolásán felül —■ jólétben eltöltendő gazdag és boldog jövendőt! S ez ünnepélyes pillanatban a hála érzel­mei nyilnak meg ajkamon! Szatmár város tör­ténetének e kicsiny darabjában, a fejlődés és haladás korszakában, melyet unokáink dicsőnek fognak nevezni, két férfiúnak neve van fényes betűkkel felírva. Dr. Chorin Ferencz ország­gyűlési képviselőnk az egyik, ki nemcsak sze­retettel karóba fel ügyünket, de lelke egész teljével, szive legmélyebb vonzalmával, nagy tehetségének és befolyásának minden pillanatá­ban tét:re kész érvényesítésével, s a legkriti­kusabb s majdnem válságos helyzetekben aka­raterejének súlyával e vasút ügyének diadalra

Next

/
Thumbnails
Contents