Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)

1900-11-11 / 91. szám

XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. vasárnap november ró 11. 91-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartairr.u lep. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I o »Tz er« s i a r : Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. SZ. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Mindennemű dijak zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. 1 NyÜttér SOfa 20 fillér. A villamos közúti vasút megnyitása. Megnyerte hát csütörtökön hivatalosan is közúti villamosunk a közlekedés nyilvá­nos jogát s hazánkban e negyedik közúti villamos szárnyrabocsálása megérdemel e helyen is néhány szót. A csütörtöki meg­nyitás tényében, a villamos forgalomba helyezésének aktusában ugyanis több olyan mozzanat szerepelt mely városunk gazda­sági érdekeinek fejlesztésében nemcsak szá­mot tesz, hanem egy szépülni, haladni akaró város erejének is egyszersmind íélreismer- hetlen bizonysága. A közúti villamos létesítését nem a városi személyforgalom lebonyolitása szűk ségéhez képpest kell elbírálni. Ha a létesítés okai közt csak ez szerepelne, akkor igazuk volna azoknak, kik azt mondanák, hogy népességünk és távolsági viszonyaink szám­bavételével ennek a specziális szükségletnek kielégítése fenn nem forog s az a kényelem, a melyet nyújt, nem áll arányban az e czélra fordított áldozattal, befektetéssel. A közúti vasutunk jogosultságát azon­ban nemcsak ebből a szempontból kell el­bírálni, hanem azon kapcsolatában, melylyel más érdekeinkkel összefüződik. Villamosunk ugyanis a szatmár—erdődi helyi érdekű vasút természetesen fölmerült érdekének kiegészítő része, valamint a jövőt tekintve, a létesítendő bikszádi vasuttervezetnek is egy igen jól beilleszthető kiegészítő vonala­képpen áll fenn. Igaz, hogv a mai, orszá­gosan súlyos pénzügyi helyzet miatt ez utóbbi vasút kiépítése a jelenben nagyobb nehézségekbe ütközik, de hogy maga a kiépítés csak idő kérdése, azt a legnagyobb j valószínűséggel remélhetjük. Ez az egyik szempont, melynek fon­tosságát a megnyitás aktusában kiemelni akartuk. A másik szempont, mely a meg­nyitás alkalmából majdnem önkénytelenül is felmerül, annak az erőnek mérlegeléséből ered, mely ezt az eredményt létrehozta E vasút életrekeltésének körülményei­ből, mit lapunk más helyén részleteiben is j közlünk, azok előtt is kitűnik, kik ezt nem tudnák, hogy ez az eredmény csakis tör- hetlen erős akarattal a felmerült akadályo­kat leküzdeni tudó sokoldalú körültekintés­sel és lankadatlan munkával volt elérhető. S ha az érdem és elismerés első sor­ban azokat illeti meg, kik lelkiismeretes fáradozásukkal s közvetlen befolyásukkal e vasút ügyét szerencsés megoldáshoz juttat­ták ; ha városunk országgyűlési képviselője dr. Chorin Ferencz, mint az ügy állandó támogatója, dr. Schlauch bíboros, váro­sunk volt püspöke, mint magas tekintélyű közbenjáró, Gerster Béla, mint elismert szaktudományu mérnök és áldozatrakész vállal :ozó, a maguk hatáskörükben mint elsőrangú faktorok kötelezték hálára váró sunkat: Szatmár város veze ő tisztviselői: H é r m á n Mihály polgármester és P a p p Géza főjegyző, valamint törvényhatóságunk a jóakaratu közreműködések kieszközlésével az összes teendők tapintatos és körülte­kintő irányításával bizonyították be, hogy vá­rosunk érdekeit nemcsak szivükön viselik, hanem ily nagyszabású akcziók kivitelére 1 diadalra juttatására hivatással is bírnak. A csütörtöki megnyitás ünnepélyessége, az ezt követett közebeden történt nyilatko­zatok s különösen az az illusztris képviselet, mely előtt e megnyitás történt, egyértel­műen s őszinte örömmel fejezték ki annak a munkának, annak a buzgalomnak szép sikerét, mely városunk ipari, gazdasági és kereskedelmi érdekében egy igen jelentős és messzekiható lépését jelenti az emelkedés felé. Kísérje áldás és boldogulás a végzett i müvet s teljesüljenek mennél fényesebben e nemes czélhoz fűzött reményeink ! Tanítói gyűlés. Báró Bach Sándor, az omnipotens osztrák miniszter mondotta az ötvenes években, hogy Magyarország nem egyéb geográfiai fogalomnál. Talán eme kijelentésre gondolt koszorús regény­írónk, dr. Jókai Mór, midőn a már annyiszor hangoztatott igét röpité a magyar tanítók közé : v Magyarországot még egyszer meg kell hódítani s ez a feladat a tanítókra vár f Az első kijelen­tést czáfolja, illetőleg az utóbbit igazolja, annak értelmében munkálkodik a magyar tanítói kar. Szatinár-erdődi helyi érdekű vasút története. Irta: Jaskovics Ferencz. Szatmár-Németi szab. kir. városnak és ettől 18—20 km. távolságra fekvő törvényhatóságilag hozzátartozó hegyközségnek, vasútvonallal való összeköttetésének eszméje visszavezethető ama időkre, midőn az első vasutak hazánkban meg­nyíltak. Egyetlenegy város közönsége sem érez­hette szükségét a gyors és olcsó közlekedésnek — annyira, mint Szatmár-Nemeti városa, mely gazdagodásának s vagyoni helyzete emelkedé­sének egyik elsőrendű feltételét a szöllőmüvelés- ben joggal kereshette. A mit apáink csak ke­gyes óhajtás gyanánt emlegettek, azt megvaló­sították fiaik, küzdelemmel, kitartással, s a fia­tal nemzedék szívósságával melyet az utókor múzsája egykor érdemül fog felírni könyvébe, mert a mi időnkben megindult vasúti mozgalom minden irányban felvetette ama érdekeket, me­lyek kétségtelenné tették, hogy városunk köz­gazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődése, va­lódi versenyképessége csak úgy fokozható, ha a legtávolabbi vidékekkel való gyors és biztos összeköttetés lehetővé válik. A Szatmárhegyre vezetendő vasút megva­lósításának eszméje az 1892-ik óv folyamán lé­pett előtérbe. A Grilvács-somkuti vasút leendő kiépítése felébresztette egyszerre a szunnyadó erőket, érezni kezdtük, hogy lelkűnkhöz kötött érdekeinket fenyegeti a közeli szomszédság, mely eltéríteni szándékozik vasútvonalának kezdemé­nyezésével az. ország éjszakkeleti megyéinek egy részét attól a központtól, melyet geographiai helyzete, s intellectuális ereje azzá praedestinált. — Nem a véletlen, de az éber figyelem s a vá­ros érdekeinek megóvása figyelmessé tették azon­nal a város tanácsát, annak egyik szakosztályát, a vasúti bizottságot s annak energikus elnökét, kinek javaslatára nevezetesen a Szatmárt-Akos- sal összeköttetendő vasúti útvonal kiópitósére a városi tanács gyors elhatározással megkezdte az előmunkálatokat, elkészíttette Zsilinszky Szi­lárd mérnökkel a nyomjelzési (tracirozási) mű­veletet, s bemutatta a majdnem egy millió fo­rintot megközelítő költségvetést, mely összegnek törzsrészvényekben való elhelyezése iránt is a szükséges lépéseket megtenni igyekezett. Azon­ban részint a vidék vagyoni helyzetének csekély ereje, részint a szomszédos gróf Károlyi-urada­lom feltékenykedő magatartása következtében nem lehetett érdekeltséget teremteni. A már egyszer felkeltett érdeklődésnek J útját állni, vagy a város jólétének előmozdítá­sára irányuló — s legtisztább szándékból eredő törekvést meggátolni, egy lett volna az erkölcsi I megsemmisüléssel. Uj módot kellett keresni, uj { utat találni, mely a czól megvalósítását legko­molyabban s a szomszédos mozgalom gyorsasá-1 gával párhuzamosan haladva — mielőbb előse­gítse. S éppen akkor merült fel az erdőeladás kérdése! A katonai laktanyák, vashid, városháza, j szinház s egyéb épületek emelésével történt ki - ] adások végleges rendezése és tisztázása czóljá- ból szükségessé vált erdőeladást úgy eszközölni; I | hogy a kijelölt erdőrészlet minél előnyösebb ! értékelésének kiaknázásával minél több jövede j lemre tehesen szert a város közönsége. Ha va­sutat ópitünk, erdőnket jobban értékesíthetjük, csak ez lehetett a logikus és cohsequens eljárás ! Az intéző körök azonban még gondolkoztak a la terv megvalósításáról, mig nem azok bizta­tására 1893 junius 2-án 27647 III. sz. a. a keresk. minisztérium ifj. Böszörményi Sándor földbirto- | kosnak és dr. Münnich Aurél orsz. képviselőnek i előmunkálati engedélyt ad egy évre a Szatmár város belterületén, továbbá a Pálfalva-Lippó községek érintésével Borhid állomásig és a Szat- mártól Szatmárhegyig vezetendő kesksnyvágá- nyu gözerejü helyi érdekű vasútvonalak kiépí­tésére. A vasúti bizottság, melynek hatáskörébe tartozott az engedményesek által benyújtott kérvények tárgyalása és javaslat-tétele, örömmel ad kifejezést ama meggyöződóséuek, hogy a vasút létesítése elsősordan városunkra, másod­sorban a hegyre kiszámíthatatlan előnyöket van hivatva biztosítani, azért javasolja a tanácsnak, illetve közgyűlésnek, hogy az építendő vasútnak úgy erkölcsi mint anyagi támogatása nemcsak városim jövőjének érdekében kötelesség, hanem annak megtagadása határozottan mulasztás, ta­lán végzetes következményű hiba volna. E szellemben határozott az 1894 évi feb­ruár 12-ón tartott gyűlésében a városi közgyű­lés midőn 10 éven át évi 8000 frttal — törzs­rész vényekben fektetendő összeggel — óhajt hozájárulni a vasút létesítéséhez, s egyúttal

Next

/
Thumbnails
Contents