Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)
1900-11-11 / 91. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. vasárnap november ró 11. 91-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartairr.u lep. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I o »Tz er« s i a r : Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. SZ. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Mindennemű dijak zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. 1 NyÜttér SOfa 20 fillér. A villamos közúti vasút megnyitása. Megnyerte hát csütörtökön hivatalosan is közúti villamosunk a közlekedés nyilvános jogát s hazánkban e negyedik közúti villamos szárnyrabocsálása megérdemel e helyen is néhány szót. A csütörtöki megnyitás tényében, a villamos forgalomba helyezésének aktusában ugyanis több olyan mozzanat szerepelt mely városunk gazdasági érdekeinek fejlesztésében nemcsak számot tesz, hanem egy szépülni, haladni akaró város erejének is egyszersmind íélreismer- hetlen bizonysága. A közúti villamos létesítését nem a városi személyforgalom lebonyolitása szűk ségéhez képpest kell elbírálni. Ha a létesítés okai közt csak ez szerepelne, akkor igazuk volna azoknak, kik azt mondanák, hogy népességünk és távolsági viszonyaink számbavételével ennek a specziális szükségletnek kielégítése fenn nem forog s az a kényelem, a melyet nyújt, nem áll arányban az e czélra fordított áldozattal, befektetéssel. A közúti vasutunk jogosultságát azonban nemcsak ebből a szempontból kell elbírálni, hanem azon kapcsolatában, melylyel más érdekeinkkel összefüződik. Villamosunk ugyanis a szatmár—erdődi helyi érdekű vasút természetesen fölmerült érdekének kiegészítő része, valamint a jövőt tekintve, a létesítendő bikszádi vasuttervezetnek is egy igen jól beilleszthető kiegészítő vonalaképpen áll fenn. Igaz, hogv a mai, országosan súlyos pénzügyi helyzet miatt ez utóbbi vasút kiépítése a jelenben nagyobb nehézségekbe ütközik, de hogy maga a kiépítés csak idő kérdése, azt a legnagyobb j valószínűséggel remélhetjük. Ez az egyik szempont, melynek fontosságát a megnyitás aktusában kiemelni akartuk. A másik szempont, mely a megnyitás alkalmából majdnem önkénytelenül is felmerül, annak az erőnek mérlegeléséből ered, mely ezt az eredményt létrehozta E vasút életrekeltésének körülményeiből, mit lapunk más helyén részleteiben is j közlünk, azok előtt is kitűnik, kik ezt nem tudnák, hogy ez az eredmény csakis tör- hetlen erős akarattal a felmerült akadályokat leküzdeni tudó sokoldalú körültekintéssel és lankadatlan munkával volt elérhető. S ha az érdem és elismerés első sorban azokat illeti meg, kik lelkiismeretes fáradozásukkal s közvetlen befolyásukkal e vasút ügyét szerencsés megoldáshoz juttatták ; ha városunk országgyűlési képviselője dr. Chorin Ferencz, mint az ügy állandó támogatója, dr. Schlauch bíboros, városunk volt püspöke, mint magas tekintélyű közbenjáró, Gerster Béla, mint elismert szaktudományu mérnök és áldozatrakész vállal :ozó, a maguk hatáskörükben mint elsőrangú faktorok kötelezték hálára váró sunkat: Szatmár város veze ő tisztviselői: H é r m á n Mihály polgármester és P a p p Géza főjegyző, valamint törvényhatóságunk a jóakaratu közreműködések kieszközlésével az összes teendők tapintatos és körültekintő irányításával bizonyították be, hogy városunk érdekeit nemcsak szivükön viselik, hanem ily nagyszabású akcziók kivitelére 1 diadalra juttatására hivatással is bírnak. A csütörtöki megnyitás ünnepélyessége, az ezt követett közebeden történt nyilatkozatok s különösen az az illusztris képviselet, mely előtt e megnyitás történt, egyértelműen s őszinte örömmel fejezték ki annak a munkának, annak a buzgalomnak szép sikerét, mely városunk ipari, gazdasági és kereskedelmi érdekében egy igen jelentős és messzekiható lépését jelenti az emelkedés felé. Kísérje áldás és boldogulás a végzett i müvet s teljesüljenek mennél fényesebben e nemes czélhoz fűzött reményeink ! Tanítói gyűlés. Báró Bach Sándor, az omnipotens osztrák miniszter mondotta az ötvenes években, hogy Magyarország nem egyéb geográfiai fogalomnál. Talán eme kijelentésre gondolt koszorús regényírónk, dr. Jókai Mór, midőn a már annyiszor hangoztatott igét röpité a magyar tanítók közé : v Magyarországot még egyszer meg kell hódítani s ez a feladat a tanítókra vár f Az első kijelentést czáfolja, illetőleg az utóbbit igazolja, annak értelmében munkálkodik a magyar tanítói kar. Szatinár-erdődi helyi érdekű vasút története. Irta: Jaskovics Ferencz. Szatmár-Németi szab. kir. városnak és ettől 18—20 km. távolságra fekvő törvényhatóságilag hozzátartozó hegyközségnek, vasútvonallal való összeköttetésének eszméje visszavezethető ama időkre, midőn az első vasutak hazánkban megnyíltak. Egyetlenegy város közönsége sem érezhette szükségét a gyors és olcsó közlekedésnek — annyira, mint Szatmár-Nemeti városa, mely gazdagodásának s vagyoni helyzete emelkedésének egyik elsőrendű feltételét a szöllőmüvelés- ben joggal kereshette. A mit apáink csak kegyes óhajtás gyanánt emlegettek, azt megvalósították fiaik, küzdelemmel, kitartással, s a fiatal nemzedék szívósságával melyet az utókor múzsája egykor érdemül fog felírni könyvébe, mert a mi időnkben megindult vasúti mozgalom minden irányban felvetette ama érdekeket, melyek kétségtelenné tették, hogy városunk közgazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődése, valódi versenyképessége csak úgy fokozható, ha a legtávolabbi vidékekkel való gyors és biztos összeköttetés lehetővé válik. A Szatmárhegyre vezetendő vasút megvalósításának eszméje az 1892-ik óv folyamán lépett előtérbe. A Grilvács-somkuti vasút leendő kiépítése felébresztette egyszerre a szunnyadó erőket, érezni kezdtük, hogy lelkűnkhöz kötött érdekeinket fenyegeti a közeli szomszédság, mely eltéríteni szándékozik vasútvonalának kezdeményezésével az. ország éjszakkeleti megyéinek egy részét attól a központtól, melyet geographiai helyzete, s intellectuális ereje azzá praedestinált. — Nem a véletlen, de az éber figyelem s a város érdekeinek megóvása figyelmessé tették azonnal a város tanácsát, annak egyik szakosztályát, a vasúti bizottságot s annak energikus elnökét, kinek javaslatára nevezetesen a Szatmárt-Akos- sal összeköttetendő vasúti útvonal kiópitósére a városi tanács gyors elhatározással megkezdte az előmunkálatokat, elkészíttette Zsilinszky Szilárd mérnökkel a nyomjelzési (tracirozási) műveletet, s bemutatta a majdnem egy millió forintot megközelítő költségvetést, mely összegnek törzsrészvényekben való elhelyezése iránt is a szükséges lépéseket megtenni igyekezett. Azonban részint a vidék vagyoni helyzetének csekély ereje, részint a szomszédos gróf Károlyi-uradalom feltékenykedő magatartása következtében nem lehetett érdekeltséget teremteni. A már egyszer felkeltett érdeklődésnek J útját állni, vagy a város jólétének előmozdítására irányuló — s legtisztább szándékból eredő törekvést meggátolni, egy lett volna az erkölcsi I megsemmisüléssel. Uj módot kellett keresni, uj { utat találni, mely a czól megvalósítását legkomolyabban s a szomszédos mozgalom gyorsasá-1 gával párhuzamosan haladva — mielőbb elősegítse. S éppen akkor merült fel az erdőeladás kérdése! A katonai laktanyák, vashid, városháza, j szinház s egyéb épületek emelésével történt ki - ] adások végleges rendezése és tisztázása czóljá- ból szükségessé vált erdőeladást úgy eszközölni; I | hogy a kijelölt erdőrészlet minél előnyösebb ! értékelésének kiaknázásával minél több jövede j lemre tehesen szert a város közönsége. Ha vasutat ópitünk, erdőnket jobban értékesíthetjük, csak ez lehetett a logikus és cohsequens eljárás ! Az intéző körök azonban még gondolkoztak a la terv megvalósításáról, mig nem azok biztatására 1893 junius 2-án 27647 III. sz. a. a keresk. minisztérium ifj. Böszörményi Sándor földbirto- | kosnak és dr. Münnich Aurél orsz. képviselőnek i előmunkálati engedélyt ad egy évre a Szatmár város belterületén, továbbá a Pálfalva-Lippó községek érintésével Borhid állomásig és a Szat- mártól Szatmárhegyig vezetendő kesksnyvágá- nyu gözerejü helyi érdekű vasútvonalak kiépítésére. A vasúti bizottság, melynek hatáskörébe tartozott az engedményesek által benyújtott kérvények tárgyalása és javaslat-tétele, örömmel ad kifejezést ama meggyöződóséuek, hogy a vasút létesítése elsősordan városunkra, másodsorban a hegyre kiszámíthatatlan előnyöket van hivatva biztosítani, azért javasolja a tanácsnak, illetve közgyűlésnek, hogy az építendő vasútnak úgy erkölcsi mint anyagi támogatása nemcsak városim jövőjének érdekében kötelesség, hanem annak megtagadása határozottan mulasztás, talán végzetes következményű hiba volna. E szellemben határozott az 1894 évi február 12-ón tartott gyűlésében a városi közgyűlés midőn 10 éven át évi 8000 frttal — törzsrész vényekben fektetendő összeggel — óhajt hozájárulni a vasút létesítéséhez, s egyúttal
