Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)
1900-11-08 / 90. szám
Szövetkezeteink működése legyen áldásos, szerencsés, jelentse hazánk igaz boldogulását, gazdagodását. Körreadelet a mezei egerek pusztítása érdekében. A m. kir. földmivelésügyú Miniszter valamennyi törvényhatóságnak a következő rendeletet küldte meg : Sajnálattal kell tapasztalnom, hogy az oly nagy károkat okozó mezei egerekkel szemben még mindig nagy közöny uralko dik szemben azon körülménynyél, hogy e bajt aránylag csekély munkával és kevés költséggel lehet megelőzni. Erre való tekintettel múlt évi deczember 6-án 96331 sz. körrendeletemmel ismételten felhivom a törvényhatóságot, hogy a mezei egerek irtására különös figyelemmel legyen s szükség esetén az 1894 évi XII. t. ez. 54. §-a alapján intézkedjék. Mivel az egerek elszaporodásáról ismételten érkeznek hozzam jelentések, szükségesnek látom, hogy az egerek irtására a czim figyelmét újólag felhívjam s különösen árra való tekintettel, hogy a szántás alkalmával mutatkozó egerek elpusztítása által azok elszaporodása rendszerint még alig számba vehető munkával megakadályozható, felhivom a közönséget, hogy a községi elöljáróságok megfelelő utasításával odahatni igyekezzék, hogy az őszi és tavaszi szántás alkalmával az egerek még o'.t is, hol ez idő szerint aligszámbavehető mennyiségben mutatkoznak, lelkiismeretesen irtassanak. Az irtásnak legegy7szerübb és sikeres módja, hogy az eke áltál kifordított egerek az eke nyomában haladó munkás (gyerek) által agyonüttessenek, oly helyen pedig hol a föld felnem szántható m. p. luezernásban, herében, kaszálón, legelőn, utmenti meredek parton, mes- gymn, stb. legczélszerübb az e czélra készült és olcsón beszerezhető egérfogók alkalmazása. Ily7 módon alig számba vehető költséggel és munkával az egerek elszaporodását megakadályozni, s ezzel az egerek által okozható ki- számithatlan károsodásnak elejét venni sikerült. Budapest 1900 szeptember 21. Darányi s. k. Színészet. A bibliás asszonyt, a népszínház tavalyi repertoir-darabját is szinrehozta szombaton a mi derék igazgatónk, akinek az is az érdeme, hogy a tavalyi direktor mulasztásait pótolja. Ezt az operettet bizon3r már tavaly kellett volna bemutatni, mert tavaly igazi újdonság számba ment volna, az idén már csak, mint jó hirü Operette iránt érdeklődött a közönség A szinház valahára teljesen megtelt ennek a bájos franczia zenéjii bohóságnak a premierjén, de az igazgató ebben sem gyönyörködhetett, mert távol volt valahol, hogy a jövő szini évadra hálásabb publikumot keressen. Jól is teszi, ha a faképnél hagy- bennünket. És ami- ! Nem vágyom a zűrzavarra, Meguntam a lármát, Sóvárgom a csendességet Szivem boldogságát. Kocsizörgés, csilingelős Nem szakit majd félbe. Összeolvad vá^-yó lelkünk Csókba, ölelésbe. Szőke kis lány, mondj hát igent, S boldog leszek végig. Egy szavadrahajló kocsin Száguldók az égig! Bpest, 1900. nov. 1. Ifj. Jékei K. m Egy hir... . Egy hir kering most a falunkban, Nem is olyan szenzácziós; — Oka mégis, hogy tolira vettem: Mert divatos, — szeczessziós! . . . Szeczessziós ma a nyakkendő, Épen úgy mint a női blouz . . . kor csodáljuk, hogy szombat este megtelt a nézőtér, egyben őszintén kívánjuk, hogy ez az est ne legyen kivétel, vagy ha már kivétel, hát hetenkint legalább három ilyen kivétel legyen. A „Bibliás asszony“ meséjével alig érdemes foglalkozni. Mindössze annyi, hogy7 egy kikapós férj, aki biblia olvasó feleségét megunva, egy szép tánezosnő után vadászik, alaposan megjárja egy kalandján és visszatér a neje szép, de előtte többé nem ismeretlen bájaihoz. A leczkét t. i. a neje adja a férjének — amint ez minden franczia operettnél igy dukál — és itt is csak 3 felvonásos viszontagságok után ismeri és fedezi fel a férj nejének jó tulajdonságait, vonzó egyéniségét és szépségeit. A darab természetesen pikáns, nemcsak meséjében, de a külsőségekben, a toilettekben, mindenben. (Az első felvonás pl. egy fürdőn játszik, ahol nők és férfiak fürdő costümbeu fördenek a színpad fenekén.) Amennyi u. n. franczia léhaság van a szövegben, annyi édes kellem, kifogyhatatlan ötletessóg és vonzó j motívum van a Roger zenéjében. Boldog föld, | amelv ilyen zeneirókat teremt, mint Roger, Audran, Pauquette, Hervé stb. stb. A Bibliás! asszony zenéje nem szövevényes, a dallamok j nem complikáltak és a nagyobb hatás elérését! sem ezéiozzák, de minden énekszáma, külőn- külön olyan, mint egy-egy remek mozaik, csupa szellem, Ízlés és mindenfölött olyan érzókies, akárcsak a halhatatlan Szép Heléna muzsikája. És amiben a szöveg és zene teljesen fedik egymást. Ezt a zenét szépen interpretálni nagy művészi feladat. Szalóczy kisasszony (a bibliás asszony Chatelarault márkiné) ezt a művészi feladatot nem annyira énekével, mint művészi játékával, előadásával tökéletességével adja meg, mert hol nem alkalmas eléggé a hang a müánszok kifejezésére, akkor előveszi mesteri mimikáját, testhajlásait és káprázatos színésznői tehetségének száz más modultióit. Szegedi Zelma igen könnyű és hálás szerepet kapott (Thea) és könnyű lett volna azt kihasználnia, mert a kisasszony szép, a termete sudár és o szerepben fő : a trikó. Thea egy szép tánezosnő, akinek a színpadon van az öltözője. Szegedi kisasszony azonban túlságosan tartózkodó, óvatos volt és ha már az énekszámokkal nem is sikerült a legjobb Theát alakítani, a játékkal, a fesztelen és szinte szemérmetlen hires ballet- tánezosnő jellemének, modorának külső ábrázolásának kellett volna a közönségre hatnia. Dicsérettel említjük meg Hetényit, különösen a 3-ik felvonásban előadott coupléjáért és egész estén át jóizü és diszkrét komikumáért. Úgyszintén elismerés illeti Csöregh tenoristát, akit j bár eddig nem hallottunk igazi tenor szerepben, | de azt eddig is konstatáljuk, hogy jól játszik és értelmes, csinos fiatal ember, ami bizony J lényeges és amihez a mi közönségünk nincs j szokva (óh mert azok a tenoristák !) Kemény a ! cy7rill királyból bariton énekest akart csinálni,( pedig az komikus szerep a legnagyobb mérték ben. A z enekar szépen játszott, de gonddal és Elmaradott, ósdinak mondják, Ki a divattól visszahúz! „Haladni kell ma már a korral,“ Ez az uj század jelszava. . . . — Megcsalta a férjét egy asszony’, S eltűnt egy holdas éjszaka. . . . E hir kering most a falunkban, Ugy-e, hogy nem szenzácziós; — Oka mégis, hogy tolira vettem: Mert divatos, — szeczessziós! . . . Zug a szélvész. . . . Zug a szélvész, tördeli az ágat, Sajog a szív, dúlja a bu, bánat! . . . Vihar után csendes lesz a tájék : Hejh de a szív azután is fáj még. . . . Mert ha a fa veszt is egy-egy ágat: Jő a tavasz, hoz helyette másat . . . De a szivet hogyha bánat érte: Fájdalmának se hossza, se vége. . . . Baka Elek. több fegyelemmel kellene az ilyen zenés operettet vezetni. Az ingyenélők vasárnapi előadása a kevés közönséget hidegen, morózusan hagyta. Hiába volt Szatkayuó pompás játéka és nótája, hiába a Hetényi gigerli mókái, a darabot'annyira lejátszották nálunk, hogy azért már senki sem lelkesedik. A nagyapó, Csepreghy népszínműve, mely hétfőn került színre, még kevesebb közönséget vonzott. Pedig volt abba annyi magyar nóta, hogy kitelnék belőle 3 népszínműnek is a zenéje. Pómpás volr Hetényi diákja (bár egy kissé túlzott is) Jászay Mariska és Szegedy Zelma, Sze- pessy (a czimszerepbeu) és Kemény igen jól játszottak. Á Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. Egyesületünk titkári hivatalában a következő fűzetek egyesületünk tagjainak esetleg a posta költség előleges beküldése mellett postán is ingyen megküldetnek : 1. Zigáuy Zoltán és Baross Károly „A pin- czeszövetkezetekről.“ A . földmivelésügyi m. kir. miniszter kiadványa. Ugyanez tót nyelven. 2. Dr Győry István „Utasítás a gyümölcsök szedésére, csomagolására és szállítására.“ 3. „Az élalmi czikkek kezelésére, csomagolására és szállítására vonatkozó utasítások.“ Kiadja A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete. 4. M. kir. áll. Rovartani Állomás. „Útmutatás a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) és szőlő í iloncza (Tortrix pilleriana) irtására.“ Kiadja a m. kir. főldm. miniszter. 5. „Hirdetés az állami szőlővessző szaporító és oltvány telepeken termelt szőlővessők és szőlőoltványok eladása tárgyiban.“ Kiadja e fóldm. m. k. miniszter. 6. Utasítás a szölöellenségei áhal megtámadott növényrészek és a talajt okozó növényi vagy állati ellenségek megszedésére, csomagolására és beküldésére.“ Kiadja a földm. m. kir. minister. 7. A szatmármegyei Gazd. Egyesület által rendezett „Gazdasági előadások.“ 1899. 8. Jablonszky György „A szőlőmivelésről.“ Szatmárm. G. Egyes. II. kiaványa. 9. „Téli gazdasági előadások az állattenyésztés köréből.“ A Szatmárm. Gazd. Egyres. III. sz. kiadv. 10. „Különféle tárgyakból tartott téli gazdasági. előadások.“ A Szatmárm. Gazd. Egyes. IV. sz kiadv. 11. „Útmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására.“ ex földmiv. miniszter kiadványa. A következő kiadványok ugyancsak titkári hivatalunkban az alább jegyzett árakon kaphatók: 1. „Útmutatás a szőlőművelésre különös ! tekintettel a filloxera által elpusztított szőlők j felújításának előmonditásáról szóló 96 : V. t. ez. í végrehajtására 143 ábrával, 262 rajzzal. A földmivelésügyi m k. miniszter kiadv. Ára 1 kor. 2. „Útmutatás a must és bor okszerű ke! zelésére kisebb !birtokosok számára.“ 27 ábrával. | Irta dr. Csanády Gusztáv. A földmiv. ügyi m. kir. miniszter kiadványa. Ara 40 fill. 3. „Rét és legelő mivelés gyakorló és tanuló gazdák részére.“ A földm. m. kir. miniszter megbízásából irta Károly Rezső. 106 ábrával. Ára 1 kor. 4. „A fatenyésztés különös tekintettel a községi faiskolákra és befásitásokra.“ A földm. m. kir. min. megbízásából irta Molnár István. 91 ábrával. Árai kor. Szőlő oltvány és vessző eladás. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület ízatmári szőlőtelepéről a f. évben a következő oltványok és vesz- szök eladók: I. 2 éves gyökeres zöld oltás: Ripária Portalis alanyon Járdovány 160 darab, Solonis alanyon Bakator 412 db. és Rupestris Montikola alanyon vegyes csemege 10 db. II. 1 éves. Gyökeres fás oltás: ára ezerenkónt 240 kor., Ripária Portalis alanyon: Bakator 1200 drb. Járdovány 523 drb., Furmint 1450 drb., N.-Burgundi, 100 drb., Olasz Rizling 3500 drb., Erdei 175 drb., Madeleine 2150 drb., piros Chasselas 1350 drb., fehér Chasselas 660
