Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)
1900-11-08 / 90. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. csütörtök november H 8. 90-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartamúi lep. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I ő < i z e fé s i ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Á szövetkezetek ügyéről. (T.) E lapok hasábjain pénzügyi helyzetünkről elmondott észrevételeimmel kapcsolatban megemlékeztem röviden a hitelszövetkezetek ügyéről is, s néhány olyan bíráló megjegyzést koczkáztattam, melyek azt a gyanút kelthették, mintha a hitelszövetkezetek ügye iránt talán ellenszenvvel viseltetném, holott semmi egyéb czélom nem volt, minthogy a szövetkezetek ügyénél itt-ott tapasztalható visszásságokat általánosságban fölemlítsem, úgy gondolkozván, hogy a bajok szanálására mindig alkalmasabb a nyílt krit.ka, mint a bajok okainak elhallgatása. Hogy e téren több helyütt valóban konstatálhatok visszásságok, arról Darányi földmivelésügyi miniszter a pe., ügyi bizottság előtt is nyilatkozott midőn a bizottság a földmivelésügyi lárczát tárgyalta. A szövetkezetektől, mondá a miniszter, távol kell tartani minden felekezeti eszmét és gyűlölködést s nyiltan rámutatott a szövetkezeteknél felmerült bajokra. Ezeknek föltárása annyival is inkább jogos és szükséges, mert a kormány és országgyűlés hathatósan támogatják a szövetkezeti eszméket s méltán ellenőrzi, hogy az államilag szervezett központi intézet, mely a szegény emberek boldogitásának előmozdítására a hitel- és ipari termelő szövetkezete ;nek alakítása által törekszik, — a szövetkezetek elé . gördülő akadályok el- hárittassanak. Hogy a szövetkezeteknek helyes alapon megindult szervezése áldásos és szükséges, azt ma egyetlen elfogulatlan ember sem vonhatja kétségbe ; mert czcljuk, hogy a nyo- I moruságból való megváltás útjára terelje a i népet. Már is szembetűnő nagy sikerük van a borértékesitő valamint a gabonaértékesitő szövetkezeteknek. * Ezzel szemben azonban tapasztalható, hogy e czélok helyett, melyeknek a humanitás, a közjó volna az alapjuk, több helyütt^ mint a földmivelésügyi miniszter is czélzott rá, a szövetkezetek a vallási türelmetlenségnek, pártpolitikának, korteskedéseknek vál-: nak főfészkeivé, tanyáivá. A miért azonban a visszásságok tapasz-! talhatók, azért a szövetkezeti eszmét elejteni egyátalában nem szabad ; sőt okosan, czél- tudatosan,.,mindennemű olyan érdektől menten kell fejleszteni, a mi által egymásban, egymásnak tennénk kárt, a, helyett, hogy bölcsen, valóban a jcügy érdekében cselekednénk. Be kell látnunk, hogy szükségünk van ; egységes jól szervezett szövetkezetekre. A külföld már e tekintetben messze haladt bennünket. A szövetkezeteké a jelen és jövő. A múlt is ezen intézményé volt, csakhogy még a múltban a küllőid nagyobb államai tudták megbecsülni é; elismerni óriási előnyeit. Midőn már annyira elözönlötték szövetkezetekkel a külföldet a spekulánsok, ide jöttek hozzánk és itt akartak meggazdagodni, a mely czélt el is érhették, mert e szövetkezetek ezégére minden volt, csak nem a méltányosság, a humanizmus, az önzetlenség. Évtizedeknek kellett elmúlni, mig hazánkban a kizsákmányolt hiszékeny, szegény emberek öntudatra ébredtek. Azon kell lennünk, hogy kis-zoritsuk, a mennyire lehet az idegen elemeket. A pénzünk maradjon az országban, neqpi pedig gyarapitsuk a külföld jövedelmét. Nálunk mar kezdik érteni a szövetkezeti széliem előnyös voltát és a kormány azon fáradozik hogy a népet, a kis embert támogassa. Most már azon a ponton vagyunk, hogy termelvényeinket szövetkezeteink révén a külföld is szivesen veszi és ez haladást jelent. Ismétlem, hogy a szövetkezeti eszme jó, előnyös, s ha helyes alapon nyugszik, a nép javát czélozza. De csak úgy, ha bizo nyos határon belül intencziójának megfelelőig működik a szövetkezet. Mihelyt azonban olyan dologba ártja magát, mely hatáskörébe nem tartozik, egyéni politikát üz, a gyűlölködés, ellenségeskedés terére lép, s nemcsak, hogy káros, de aláássa önönmagát, megsínyli az egész ország. Dal. Ritkul a lomb, hull a levél a földre, Sárga selymes szemfedő lesz belőle. Hervadt virág nyugszik, alszik alatta Zokogó szél hervadását siratja. De irigylem a lehervadt virágot, Hisz elérte a mi után sóvárgott, Ott aluszik hol virágzott a földbe, Szemfedője lágyan terül föléje. — Még az is van, ki bánkódik miatta, Zokogó szél őt keresi, siratja ! — Nem tessz nékem sem szemfedőm, sem a ki Hervadásom megtudná majd siratni. Majtis 1900. nov. 2. F Varga Lajos. Ügy elnézem e nyüzsgő rajt: Nagyvárosi népet, Jó falusi csöndes fejem Majd, hogy el nem téved. Villanvcsengós! ,,Jaj, elgázol!“ S nagy sikoltás támad. Mentőkocsi csilingel most, „Elgázoltak hármat!“ Összefut az utcza népe, Kíváncsian nézi, Nem e vájjon atyjafia Az elgázolt néki. S megy nyugodtan dolga után S más perezben feledi, Hogy most három embertársa A lelkét leheli. Vallomás. Utcza sarkán álldogálok S a járókat nézem. Hogy sietnek, hogy rohannak Én édes Istenem ! Zűrzavaros hangba olvad : Kocsizörgés, lárma ; Ember aki még kiállja S nem lesz siket már ma. Ostorpattog, bicikli cseng, Hajtókocsi kürtői. Utczasarkon, utcza hosszat Alszfalt betyár flirtöl. Kossuth Lajos utcza sarkán A fázókat nézem És kis falumra gondolok : Minő más ott népem. Ha hajnalban, napkeltekor Ébredez a falu Pacsirta szól, fülmile zeng S fenn repül a daru. Dolgos népség jár a mezőn, Peng a kasza, sarló. „Mint az árvíz úgy növekszik Nyomában a tarló“ Hangos kaczaj, meg vig nóta Betölti a léget. Nem irigylek senkit, csak azt, Aki falun élhet. Erdő, mező, illatos lég, Balzsamos fúvalom ................ Áb rándozó, sóvár lelkem Téged vágy* angyalom. Téged vágy* a sivár lelkem, Érted eped, sajog. Hogy nem látlak, nem bírhatlak Majd, hogy meg nem halok. Szőke kislány ! falu gyöngye ! Lelkem édes kincse ! Légy te nekem mindörökre: Lelkem üdvössége! Itt hagyom a városi zajt, Megvonulok szépen. Kicsiny falunk csöndes lakán, ügy élünk, mint égben. Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek Feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak : köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetéu. Kapható füszerüzletekben és az uradalmi ásványvLzbérló'ségnél Sxolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve.
