Szamos, 1900. október (32. évfolyam, 80-87. szám)

1900-10-28 / 87. szám

Házi iparunk.

A mezei munkának immáron vége és a gabonatermelés, mezőgazdaságunk eme főténye- z\je biztos adatokkal szaporítja az 1900. évi gazdasági mérleget.

Hogy e mérleg mily eredményt mutat fel, azt már több Ízben fejtegettük és ez alkalommal is utalhatunk arra, hogy az 1900-ik évi általános terméssel summa-summárum meg lehetünk elégedve, bár jó esztendőről nem beszélhetünk.

A tél, mint a beállott hidegek jelzik, rohamosan közelit és nem lesz hiábavaló a téli időben tétlenül veszteglő munkáskezek hasznos foglalkoztatásáról beszélni. E foglalkoztatás nem állhat másban, mint a házi ipar fejlesztésében, melynek áldást hozó eredménye leginkább Oroszországban mutatkozik.

Oroszország lakosságának 93 százaléka föld- miveléssel foglalkozik. Ha most tekintetbe vesz- szük az orosz nép enormis számbeli mennyiségét, ki sem tudnék talán fejezni azt az óriási kárt, mely a nagy munkaerőnek a hosszú téli időszak alatt parlagon hevertetéséből származnék. Ezt az orosz államférfiak belátták és minden erejükkel odahatottak, hogy megteremtsék az orosz háziipart, meiydyel a téli időszak alatt e roppant néptömeget hasznosan foglalkoztassák. És íme az eredmény. Oroszország mai házi ipara révén úgyszólván minden szükségletét a belföldön tudja előállítani és ez által száz és száz milliónak a külföldre való áramlását sikerült megakadályozni.

Házi iparnak csak ott van nagyobb jelentősége, a hol még a gyári ipar nincs kifejlődve, mert a háziipar a gyári iparral nem versenyezhet. Ez okozza tehát, hogy a házi iparra csak a földmivelő államok vannak tekintettel. Magyarország szintén földmivelő állam, mert lakosságának 70 százaléka földmiveléssel foglalkozik. Természetes tehát, hogy e 11 millió mun káskezet — télfolyamán is foglalkoztatni kell. Sajnos, nagyon keveset törődnek nálunk e fontos gazdasági tényezővel és a kalotaszegi varrottas és a felvidéki tótmunkás faragványain kivül csak alig beszélhetünk hazánkban házi iparról. Pedig mii}' óriási tevékenység nyílnék meg az ügyes, találékony magyarkéz számára, ha hathatós buzdításban és helyes útmutatásban részesülne. Sok ipartermék vár megművelésre, melyet drága pénzen külföldről kell beszereznünk. Észleltünk ugyan újabban némi mozgolódást hazai iparunk terén is, mindez azonban nem elégséges arra, hogy háziiparunk fellendüljön, de reméljük, hogy a közeljövő e téren is orvoslást nyújt majd.

!>•

jótétemények csökkenése, esetleg elvonása, vagy a jótétemények emelése tárgyában.

g) Szükség esetén felhívja az alapítvány felett rendelkező egyesületeket és testületeket a

I megüresedett alapítványi helyek betöltésére vonatkozó ajánlat megtételére.

h) Intézkedik a feliigyelő-bizoltságok és a gondnokok közt esetles felmerülő ügyekben.

i) határoz a felügyelőbizottság indokolt javaslatára a fölvett növendékek megtartása, esetleg a másik házba való áthelyezése vagy az intézetből kizárása iránt.

j) Minden intézkedéséről jelentést tesz az „Eötvös alap országos tanítói segélyegyesület“ gyűjtő és kezelő bizottságának.

k) A felügyelő bizottság véleménye meghallgatása mellett megállapítja a házak tanul- j mányi és fegyelmi rendjét.

V.

A felügyelő bizottságok.

16. A felügyelőbizottságot, úgy a buda- , pesti, mint a kolozsvári, az intézetek székhelyén lakó és az igazgató tanács kebeléből választott 5 — 5 tag és a gondnokok alkotják. A felügyelő , bizottság a saját kebeléből választott elnök vezetése mellett havonkint tartandó üléseiben a Tanítók házai folyó ügyeinek vezetésével fog- i lalkozik.

Nevezetesen :

a) Ellenőrzi a gondnokokat az évi költség- vetés keretén belül az Eötvös alap elnöke által;

| kiutalványozott összegek rendes fölhasználása ! és azok pontos elszámolása tekintetében.

b) Tárgyalja a gondnok jelentéseit.

c) megállapítja az igazgatótanács elé kerülő [jelentések tartamát és az igazgatótanács által

tárgyalandó javaslatokat.

d) javaslatot terjeszt az igazgatótanács elé a gondnokok véleményes jelentései alapján a

j már felvett növendékek megtartása, esetleg a I másik házba való áthelyezése vagy az intézet- I bői való eltávolítása iránt.

e) a bentlakó növendékek hazafias, erkölcsi és saját tudományos képzésükben elhaladásukat biztositó nevelését irányítja és ezekről éven- kint az igazgatótanácsnak jelentést tesz.

f) A gondnokok gazdasági és pénztári kezelését időről-időre megvizsgálja és a gondnokok évi számadásaira nézve a fölmentvény megadása vág}1 megtagadása végett az Eötvösalap tanító egyesület közgyűlésének az igazgatótanács utján

I javaslatot tesz.

(Vége.)

tativóit (melyet tavaly nem hallottunk) ugyancsak perczekig taró tapssal honorálta és ujráz- tatta a közönség.. Gyönyörű, tiszta iskolázott hangja van a kisasszonynak és ezzel úgy bánik, ahogy csak akarja. Hanem bátrak vagyunk figyelmeztetni Réthy Lina kiasszonyt, hogy ne tánczoljon. A táncz tudománya egészen más. A koreográfia is más, a koloratura is más. Nem. kell mindkettőben kitűnőnek lennie. Az Aspasia táncz-betétjeit kihagyhatta volna, nem vettük volna zokon, mig igy az ének nagy hatásának rovására Íródott a nem sikerült táncz-produkczió. Dicsérettel említjük meg Szalkayt (Heliodorus), Keményt (Diomód). Szegedy Zelma (Antonia) szép volt, de vigyáznia kellene, hogy tisztábban énekeljen. A három tánczosné mutatványait zajosan tapsolták.

(Henschel fuvarost) Hauptman drámáját mutatták be csütörtökön. A .Hannele“ és a „Takácsok“ nagytehetségü Írójának e müvét igen szép előadásban, hatással játszotta a drámai személyzet. Henschel fuvaros története igazán az életből van merítve, oly igaz, megrázó. A modern drámairodalom jellegzetes vonása: a veri- tas hatalmas formában nyer kifejezést. Nincs itt költői igazságszolgáltatás, hanem az élet kíméletlen anyagiassága tárul fői előttünk megfosztva minden póézistól. Henschel fuvaros — haldokló nejének adott szava ellenére — nőül veszi a házába fogadott rósz, becstelen leányt, akinek multj’n sok folt, jelenjén az a bűn vau, hogy gazdája nejét megöli; Henchsel mit sem sejt és mert a leány gyöny'örü, a házat jól vezeti, nőül veszi a démoni teremtést. A házasság után meghal Henschelnek első nejétől született gyermeke is, — a gonosz asszony szeretőt tart, a világ már mindent tud, csak Henschel nem sejti a veszedelmet Egyszer aztán a szemébe mondják. Az indulat, a lelki furdalás gyötrelmeit azonban nem bírja sokáig, - felakasztja magát. Igj' pusztul el a nemes szivü ember, akinek csak az a bűne, hogy ember volt. És az asszony', oh nem bűnhődik, legalább a drámában nem, hiszen igazsága vau a költőnek, nem mindenki kapja meg bünhödését az életben sem és a roszaké a világ. Az előadást illietőleg megdicsérjük Kalmárt, aki Henschelt kreálta, sok igyekezettel, tökéletesen eltalálván a jellem festést. A szerep azonban nagyon nehéz, rengeteg tudást igényel és nem is kívánhatunk tőle kifogástalan Henschelt. De annál hatalmasabb volt Holéczy Ilona a bűnös asszony szerepében. Oly' szép és oly gonosz volt, a nő undok jellemét és ideális szép külsejét oly hűen ábrázolta, hogy ezt az alakítását az ország bármely színpadán megcsodálnák. A .többi előadók is — ki hogy' tudta — elősegítették a precziz előadást.

(Kurucz furfang) Bokor népszínműve, mely' pénteken este került szinre — természetesen kis közönség előtt — a legjobb népszínmű előadás volt ez idén. A tavaly előadott darab, mintha csak elváltozott volna. Tavaly oly üres, unalmas volt, most olyan jóizü, mulattató élvezetes. Szalkay társulatának díszére válik az

rényen De Bois, — csak a régi és hasonló újság, mit mondhatok.

— Levelek, kedves titkár ur, nem érkeztek?

— De igen, herczeg, a Folinni testvérek újból sürgetik a 80.000 frank megküldését a vadász-felszerelésért íme a levél.

— Ah ! — válaszolá a herczeg — ez az unalmas, prózai beszéd megöl. Csak adósság fizetés folyton és folyton. Nincs időm titkár ur ennek az ügynek rendezése felett gondolkozni, bölcs belátására bízom.

— íme, herczeg, értesítés, hogy a legújabb 400,000 frank kölcsön be lett táblázva az csehoi birtokra. Kegyeskedjék aláírni!

— Persze, persze úgy van az, ha kölcsön- zünk, biztosítékot kívánunk, nem elég a név, a becsület. Rósz világot élünk!

— íme, herczeg, egy levél Georgette kisasszonytól, melyben csekély 20.000 frankot kór lakásának berendezésére, mert oly berendezés, mint a minővel most rendelkezik, nem méltó Dorier herczeg fogadására.

— Ah kedves De Bois, adja, adja gyorsan, hadd olvassam el a kedves sorokat! Kérem önt, még ma küldje el a pénzt! Ah, ha tudná kedves titkár ur, mily aranyos, mily imádásra méltó az a Georgette: Tudja, enni való egy kis teremtés, kezdem szeretni, mert ez a leány oly különös, több benne a tűz, az elevenség,

hamis, kaczér, szóval ördöngősebb, mint a többi. He-he-he. Ugy-e különös vagyok De Bois ur ?

— Végül itt van egy másik levél, herezeg,' Durron tábornoktól.

— Lehetséges e, — kiáltá Dorier herczeg

olvasás közben — hogy Darron tábornok ilyet Írjon ? „ . . . Elintézetlen ügyeid . . . becsületbeli kompromittálás . . . lovagias ügyekben nem lehetsz szekundáns . . Ah a gazember! Megöllek, nyomorult, hitvány gaz. És veszettként rohant, ott hagyta De Bois urat dolgozó szobájában magába.

— Fuss, fuss szegény őrült — mormogá magában a titkár — mert nemsokára meghúzzák a vészharangot fejed felett, melyet ha százszor vágna le az ország hóhérja a guilotinon, akkor se volnának letörölve azok a könnyek, melyeket te, nyomorult, fakasztottál sok ártat*

j lan szeméből. Dorier Kázmór herczeg, ki az ősi vagyonnak a végére jártál, csakhogy őrülésig menő passzióid kielégitsd, ki csaltál, hazudtál, kinek becsülete már értéktelen, mint a forgalomból kiment pénz s kit csak neve tenget napról-napra, mint a haldoklót az orvosság, j vigyázz, de jól vigyázz, hogy legalább tisztességesen halj meg ! Nem érdemelsz még tisztességes halált sem! Jó tanácsaimat mig hallgattad, [boldogultál, de te többre becsülted a könyelmü életet folytató kedves barátnőid parancsait, mint vagyonod életed megmentését czélzó jó intésemet, tehát most már jákolj! Becsülettel, híven, odaadással szolgáltalak a mai napig, de ennyi igazságtalanságot elnézni már nem tudok. Ma már elválunk, istenhozzádot mondunk egymásnak s majd talán még találkozunk.

Mig igy morfondírozott az önérzetes titkár, a herczeg visszatért, de nem egyedül, hanem Georgette kisasszonynyal, kit a mellékszobába vezetett, maga pedig ismét betért De Bois titkárhoz a dolgozó szobába. A herczeg roppant fölvolt indulva.

— Mondja kedves De Bois, képzelhet-e ön nagyobb inpertinencziát, mint Durron tábornok levelét ?

— Herczeg, az élet, csak akkor élet, ha az a becsület mezején terül el, ellen esetben posvány, melyből mindenki félre vonul és kerüli. A tábornok hasonlókép cselekedett.

— Nem érten kedves titkár, nem lenne szives világosabban beszélni ?

— Ha herczegséged óhajtja, megérthet, de nem óhajtja.

— Én önt, titkár ur, szívesen hallgattam mindig, megértettem s most is az az ó 'ajom, hogy megértsem. De az igazat megvallva az utóbbi időkben olyanokat tanácsolt, mit követni őrültség lett volna.

— Azt tanácsoltam, herczeg, mit a becsületért meg kellett volna tennie. Fiatalkori kéjSzínészet.

(A görög rabszolga) szerdai előadása egyike ívolt a szezon legélvezetesebb színházi estéinek. Szalóczy Irén remek tánczait a közönség eg}'- től-egyig megismételtette és egész estén át ün- ! nepelte az íris-ek legbájosabbikát. Réthy Lina Aspásia szerepét énekelte óriási hatással. A második felvonás perczekig tartó trilláit és recziÁ tanítók háza.

IV.

Az igazgató-tanács.

f.) Intézkedik a felügyelő-bizottság figyelembe vételével a „Tanítók Házában“ élvezett