Szamos, 1900. október (32. évfolyam, 80-87. szám)
1900-10-14 / 83. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. vasarnap október hó 14. 83-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE'. C ü 1A v ,s ' c . Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-uteza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. A vidék társadalma. (T.) Mint minden európai állam kultúrtörténetében, úgy hazánk művelődésének fejlődésében is nagy szerep jutott a főváros mellett a vidéknek, kezdve a legnépesebb vidéki városoktól le egészen a legcsendesebb alföldi faluig. Mert nem egészen áll az a fővárosi emberek által gyakran hangoztatott mondás, hogy minden nagyobb reform-mozgalom a fővárosból indul ki és minden országos akczió eszméje ott születik meg manapság is, hiszen akárhány esetet sorolhatnék fel, a mely bár országos kőrútjára a fővárosból indult el, de magába a fővárosba a vidékről jutót!, tehát maga az eszme a vidéken keletkezett Nem dicsekvésképen említjük ezt fel, mert hisz nincs semmi különös abban, sőt egészen természetes, hogy az ország vidéki városaiban is akadjon olyan ember, akinek hasznos és megvalósítható ötlete, vagy eszméje támad, annál is inkább, mert a vidéken élő ember távol a nagyváros idegrontó, zsibajgó zajától szinte predesztinálva van arra, hogy a nyugodt magány csendjét gondolkozásra használja fel. De a vidéki ember gondolatvilágára és igy eszméinek kifejlődésére és gondolatainak irányítására is nagy és sok esetben döntő befolyása van a város vagy község társadalmának, melyben él, respektive azoknak a szokásoknak és annak a világnézetnek, melyet a környezete a társasága kővel és vall. Nem közömbös tehát, hanem nagyon is fontos az, hogy a vidék társadalma milyen elveket követ és mely szabályok szerint él, hiszen a tulajdonkópeni nemzeti jelleget legalább hazánkban csakis a vidéken tanulmányozhatjuk, mert a fővárosok majdnem kivétel nélkül minden európai országban olyan odaszakadt idegen lakosságból állnak, melyek egymás beszédét sem értik meg. És bár ennyire fontos a vidéki városok rendes és rendezett viszonyok közt élő társadalma magára az egész országra, sajnos, nem sok olyan várost találunk hazánkban, mely a kivánalmaknak minden tekintetben kielégítően megfelelne. Vannak városok, a hol nem is beszélhetünk valódi értelemben vett társadalmi életrőlha. csak azt.azjdő,n- kint összeülő kártya kompániát, vagy ivó társaságot nem számítjuk a társadalmi élet szimptomái közé, a melyre majd minden vidéki városban lépten-nyomon akadunk. Pedig ha v ilaha, úgy most volna szüksége úgy kultúránknak, mint iparunknak és kereskedelmünknek arra, hogy fejlődését előmozdítsuk, amit a jelen körülmények között csakis társadalmi utón tehetünk mi is, mint a hogyan tették azt a nagy nyugati államok. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a vidéken is mind nagyobb tért hódítanak és pedig különösen a fiatalság között azok a félszeg szokások, melyet kiváltképen a főváros társadalmának életében észlelhetünk s hogy ifjaink a komoly tanulmány és lelket- nemesitő munka elhanyagolásával mind több időt szentelnek a léha időtöltésnek és elmc- tompitó szórakozásnak. Nem akarunk ezúttal sem a kártyaasztalról, sem pedig a kávéházban való lebzse- lésről beszélni csupán figyelmeztetni óhajtjuk társadalmunk vezérembéreit és magát az iljuságot is arra, hogy itt a komoly munkálkodás ideje, mert sokat, nagyon sokat kell dolgoznunk mindannyiunknak, ha azt akarjuk, hogy megmaradjunk és le ne szorittas- sunk arról a díszes útról, melyen nemzetünk az európai czivilizáczió lelkes harezosai között jelenleg az első sorban halad. Es ez jórészt csak a vidék társadalmától függ. Egy tudósítónak. A fővárosi lapok közül egy tudósító Szab- márról a „Magyarság-“ot a legközelebbről lefolyt városi közgyűlésünkről értesítvén, többek közt dr. Farkas Antalnak a közgyűlésen elfoglalt magatartásáról és lapunkban is ismertetett fölPárisi kiállítási levél. A „Szamos“ számára irta: Buday Sándorné, (Páris, 1900 szeptember hó 21. Trocadoro palota.) Azt tartják, hogy müveit ember napjainkban ! utazás nélkül alig képzelhető, mert az utazás nem-' csak az ismeretek szerzésére, de az egyén szellemi értékének nevelésére is fokozólag hat; i s hol lehetne nosv több élvezetet találni, mint a párisi világkiállításon, mely ugyan 4 évtized óta miuden tiz évben ismétlődött, de sohasem volt olyan ragyogó, elragadó szép, mint most. Kimeríthetetlen változatosságában szebbnél szebb látványt nyújtva, nyílnak a trocaderói Marsmezőn jobbra-balra a palotákban és pavilonokban a szebbnél-szebb csarnokok, mely | látvánj'osságoknak élvezetével nem telik be sze: j műnk. Egy havi sétálgatás e remek kiállítás ! labyrinthusában és még ez az idő sem sok reá, I hogy némi áttekintést nyerjünk fölötte ; a szellem elveszti fogékonyságát, a szem belefárad a | nézésbe; egy-két nap pihenni kell közbe, mert - az ember emlékezet.ben chaoszszá válik a sok látni és megbámulni való. Egy bét óta a kóptermekeu bolyongom föl s alá, hol különösen a franczia' képek vonzzák magukhoz a műértő közönséget. E képírók fényes művészetének teljes kifejlettségét látjuk e tárlatban, a hol ők annak tetőpontján állanak. Az újabb franczia festészetnek legigazibb gyöngyeit foglalja ez magában, modern szellemben, klasszikái tisztasággal. A franczia kép- kiállitásból átmentem az angolba, spanyolba, ismét az olaszba, oroszba, osztrák-magyarba, németbe. Minden osztályt más-más irány jellemez, de a művészet, örökké egy marad. A szép elve változkatatlan, de nyilatkozásai mások, s ezek különböző kultúra, jellem és szokások szerint nyilatkoznak meg minden népnél másképen. ü. műkritikusok megvizsgálják, minden részletet megtekintenek, a nemzeti lét minden nyilvánulásait figyelemmel kisérik, tanulmá nyozzák és igy hoznak, összitóletet úgy az egyénről, mint a nemzetekről. Nem látni e termekben rósz festészeti irányok chaoszából mit- sem ; nincs itt salak sehol, innét száműzve van a divatos, hóbortos termék : ellenben látjuk itt egy nagy korszak szellemeinek méltó termékeit, melyek nem a szeszély, hanem az Ízlés, és íhlet- ség müvei; ebben rejlik különösen a francziák művészetének sajátossága, mely külön typus jellegét adja meg festészetüknek ; a szilieknek oly bő vibráló szinjátékát, csakis ők képesek előállítani. Itt van előttünk az első teremben Roche- grosse alkotása: „Vitellius'1. E kopasz rövid nyakú kegyetlen császárt a nép vógigvouszoija Róma utczáin, hol előre tolja a női ruhába öltözött császárt, kinek derekán biboros mell-1 fűző van. A nép őrületes gyönyörrel üti, czi- j bálja, szurkálja, kéjjel gyötri a hatalmába esett zsarnokot; egy nő éppen a képébe szúr. A sort 3 gyerek vezeti, mely egy mészárszék előtt halad el; ennek ajtajára ezógérül véres marhatüdő van kiakasztva, és küszöbéről szitkozódva ökleli véreskezét a mészáros és rabszolga segédje. A házak ablakaiból mozgalmas csoportok rivalga- nak és dobálják rothadt narancscsal és hagymaszárral a császár kopasz fejét; a ledobott szemét teljesen elborítja a köves talajt ; szóval ez bár igen jeles kivitelű, de borzalmas egy kép ; színei élénken és jelesen váltakoznak a bíbor és piszkos sárszip közt. A közönség iszonyodva ugyan, de az elismerés hódolata és bámulatával áll meg a mü előtt. Tattegraiu gyönyörűen dolgozott föl egy megható gondolatot „A gyászoló halászok“ czimü remek képébeu, melyben igen sok fenség van kifejezve. Hajótörést szenvedett' bárka látszik az erősen viharos tengeren, vészmadarak kóvályognak a bősz elem főlőtt. A hajótört bárkán közel a parthoz, életét vesztette a vén halász; társai megmenekülnek és megmentik holttestét. A két legöregebb fölemeli és nyakig vízben gázolva, hozza kifelé. A partról a szomorú menetnek eléje mennek az elhunytnak gyermekei, egy tizenöt éves leány és két kisebb fiú. Már értesítve vaunak a nagy csa pásról, s a csapkodó árban viszik előre a le G-yomor-bélhurut és elhájasodásnál a gyógyhatása páratlan. Ajánlatos csakis „Ferencz József vizet“ kérni és nem budai vagy egyébb elnevezést használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. Kizárólagos raktár LŐVINGER JÓZSEFNÉL. Ferencz József keserű víz
