Szamos, 1900. szeptember (32. évfolyam, 71-79. szám)

1900-09-30 / 79. szám

vonatkoznak, mely módosítások másként, mint állami önállóságunk teljes fentartásával keresz­tül nem vihetők. Áttérve a szabadelvű pírt azon másik fel­adatára, mely abból áll, hogy állami intézmé­nyeink szabadelvű irányban fejles etessenek, sem a törvényhozás, sem a kormányzat terén nem me­rült fel semmi jelenség, amelyből következtetni le­hetne, hogy ma kevésbbé vagyunk szabadelvűek mint a fúzió előtt, vagy hogy a párt kebelében léteznének törekvések, melyeknek czélja voina ellenállást kifejteni a törvényhozás, vagy kor mány szabadelvű törekvésével szemben. Midőn állami intézményeink szabadelvű irányban való fejlesztésér :1 beszélünk, nem lesz felesleges tisztába jönni azzal, mit értünk tulajdonképen szabadelvüsóg alatt? Nem akarok semmiféle elemi fejtegetésekbe bocsájtkozni, mert tudom, hogy e téren eltérők a nézetek, de abban megállapod­hatunk, hogy a politikai jogok kiterjesztése a meglevő jogoknak intézményekkel való biztosí­tása kell, hogy benfoglaltassák minden szabad­elvű párt programmjában, ha az feladatát és hi­vatását lelkiismeretesen és komolyan veszi. A szabadelvű politika tehát kizár minden visszalépést ez irányban és megköveteli, hogy az alkotmányos jogok korlátái időről-időre ki- tagi itassanak és hogy a polgároknak biztosított politikai jogok háborítatlan gyakorlása, a vég­rehajtó hatalommal szemben intézményes bizto­sításban részesüljön. Ha ehhez hozzáadjuk a végre­hajtó hatalomnak pártatlan kezelését a kor­mány részéről, a törvények hű és lojális v :gre- hajtását, akkor körülbelül kimerítettük azt, a mit a szabadelvű politikától jogosan követelni lehet. Ha e szempontból bíráljuk, hogy mit tett a szabadelvi párt és kormány a fúzió óta, bátran állít hatjuk, hogy a koimány kezdemé­nyezésére alkotott törvények teljesen megfelel­nek a szabadelvüség minden követelményének és hogy a közkormányzat mindig oly irányban gyakoroltatik, mely a polgárok egyéni és po­litikai jogainak védelmét, de soha azok erősza­kos elnyomását nem tűzi ki czélul. A választási törvény szabadelvű irányban lett módosítva, homályos és hézagos intézkedé­sei, melyek a jogfosztásnak képezték alapját, ki lettek küszöbölve. A választási jognak az adó megfizetéséhez kötött feltétele el lett ejtve, mi által a választók száma több százezerrel szaporodott, végül a választási jog szabad gya­korlása az intézmények sorozatával lett bizto­sítva és a választások tisztasága a legfőbb itélőszék alá helyezve. Midőn ily tényekkel állunk szemben, mé­gis sajátságosnak tartom, hogy a szabadelvüség veszélyeztetését azok részéről halljuk hangoz­tatni, kik a közelmúltban, részint közvetlen tényezői, részint buzgó támogatói voltak azon támadásoknak, melyek a fúzió létesűlése előtt fenállott kormány részéről a szabadelvüsóg legjellemzőbb fogalma ellen intéztettek. Hol voltak azon férfiak akkor, midőn a 48-iki törvényekben lefektetett sajtószabadság megszorítása lett megkísérelve, mely kísérlet részint az igazságügyi bizottság, részint a képviselőház magatartásán, részben hajótörést szenvedett. Miért nem féltették a szabadelvü- séget akkor, midőn az állam rendőri hatalma túllépte hatáskörét, mélyen belenyúlt a polgárok politikai sőt egyéni jogaiba, sőt még a képvi­selők mentelmi jogának megsértésétől sem tar­tózkodott. Mint a szabadelvüség tudvalevőleg régi, de igénytelen közkatonája, a múltban elleutállottam ' ezen kísérleteknek és bizonyára nem foglalnék he- j lyeta kormány támogatói között, ha azon ügyet veszélyeztetve látnám, melyet egész életemen át szolgáltam. Ne féltsék tehát kérem uraim a szabad­elvüség ügyét és jövőjét a mai kormánytól, mely inig a jog és igazság elveit követi, soha az igaz szabadelvüséggel összeütközésbe nem jöhet, mert a jog és az igazság oly iker test­vérek, melyek egymástól el nem választhatók. Szólaui akarok még egy nehány szót az ország közgazdasági helyzetéről. Súlyos közgazdasági válság nehezedik az országra, mely a termelés minden ágát és té­nyezőjét gyökerében támadja meg, főváros és vidék egyaránt szenvednek alatta. Ezzel szem­ben a kormányra várakozik a feladat: kije­lölni az utakat és eszközöket, melyek .a nemze­tet e válságból kivezethetik. Hégi meggyőződésem, hogy mi nagyon széles keretre fektettük állami háztartásunkat, mig gazdasági termelésünk nagyon is keskeny alapon mozog. E kettő között az összhangot létesíteni kell, miután pedig az állami önálló­ságból folj'ó terhek nem apaszthatok, a nemzeti productiv erőknek uj forrásait kell feltárnunk. E czól elérésére egyedüli eszközül kínálkozik a magyar ipar fejlesztése. Érzi ezt a kormány, midőn e téren kezdemónyezőleg és buzditólag lépett fel. Sajnos, hogy az eddig elért eredmény csekély és a már létező ipar hanyatlása által nagyon is ellensuiyoztatik A vámközösség lefolyásáig fennmaradó időt fel kell használnunk, hogy határozott köz- gazdasági programmot felállítva gondosan vizs­gáljuk : vájjon annak czéljai Ausztriával való vámközösségben megvalósíthatók-e vagy nem és ha arról győződünk meg, hogy a gazdasági kö­zösség megakadályozza a nemzet jólétének fej­lődését és okozója annak az évekig tartó sor­vadásnak, mely a nemzeti termelés minden ága­zatában sajnosán észlelhető, akkor habozás nél­kül át kell térnünk az önálló vámterület léte­sítésére, minden tekintet nélkül azon nehézsé­gekre, melyek a valósítás útjában állanak. Felszólamlásomnak egyik czélja volt meg­nyugtatni önöket, uraim, hogy sem a szabadelvű párt, séma kormány a haladás fonalait kezéből kiej­teni nem fogja. Ámde kormány és pártok csak múló tünetek a nemzet történetében. Alkotmányos or* szágban a haladás egyedüli biztosítéka a nem­zetben rejlik. A nemzet éber ellenőrzése és ellentálló képessége az,ami pártnál és kormánynál nagyobb erőssége az alkotmánynak. Fejleszteni a nemzet ellentálló képességét és biztosítani ellentálló hatalmát: ez képezi a jövő reformok legfőbb és legnehezebb feladatát. Szerencsésnek érzem magam, hogy oly vá­rosnak vagyok képviselője, melynek polgársága megszokta azt, hogy éberen őrködjék jogai fe­lett és nem vak bizalommal, hanem éles bírá­lattal kíséri a közéletterén működő férfiak sze­replését. Őrizzék meg kérem ezen ősi erényt és legyenek meggyőződve, hogy ez kötelességét teljesítő képviselőre nézve az erőnek képezi forrását. Dr. Chorin Fereucz beszédét a jelenvoltak éljenzéssel és tapssal fogadták, mire Hármán Mihály polgármester emelt poharat. Beszéde elején a valódi és ál-liberálizmus közti különb­séget fejtegette s rámutat, hogy sokan vannak, kik a gyakorlati megvalósítás terén a valódi liberalisztikus elvektől nagyon is eltérnek. Kép­viselőnk a tiszta liberalisztikus elveknek régi kipróbált férfia. Dr. Chorin szerénysége egy tért teljesen mellőzött beszédében : azokat a buzgó fáradozásokat, melyeket városunk érdekében kifejtett. Ezek felsorolása után kívánja, hogy képviselőnk, az ügy- és emberszeretet fórfia sokáig éljen. Dr. Kelemen Samu szólott ezután, ki­emelve, hogy a képviselő ur pohárköszöntője az igazság gyöngyét tartalmazta, mely a jelenlegi pártok és felekezetek fóltékenykedósével a kor­mány ellen támadt minden gyanút és félreértést teljesen eloszlatott. — Azok a bomlasztó jelenségek, melyek itt ott tapasztalhatók, a külföldről szivárogtak be, — a betegség ha­marabb terjed, mint az egészség. A szabadelvű tábor traditiókat képvisel s hogy ezeket meg is fogja őrizni, annak garanciája oly egyénisé­gekben van, mint a minő Chorin képviselőnk. Büszkék vagyunk reá s azt kívánja, hogy ő is elmondhassa: ón meg büszke vagyok választó kerületemre ! Dr. B r ó d y Kálmán emelt még poharát a szives házigazdáért, s ezzel a felköszöntők sora véget ért. Á lóverseny. Városi életünk egyik legforgalmasabb napjára j virradtunk ma — a lóversenynapra. Óriási plaká- j tok, bizonyos lázas várakozás, ezüstös szerszám, j remek négyes fogatok robogása, minden a rendkí­vüli nap érzetét kelti bennünk. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület az j utóbbi években állandósította a lóversenyeket s az idei verseny iránti minden eddigi várakozást felül­múló érdeklődés igazolja, hogy versenyünknek ha­tározott jövője van. Nincs a világon olyan egyesület, társada­lom, erkölcsi, politikai testület, mely rá ne szorulna a tagok, a szervek, a nagy egész har­monikus összemükődésre, mert minden egyes egyéniség tevékenységének a köz sikerben ki­jelölt helye, jelentősége van, melynek félreisme­rése, lanyhulása, tespedóse a reactió gonosz ha­tásával rombolja lassan, de biztosan az élő, mozgó munkálkodó orgauismust. — Ha tehát a végső a rendszeres összehatásból előálló üdvös, megnyugtató eredményt óhajtja az egyesült erők mindenike,, az egymással egy czélra kezet fogott lelkes, harczos tábor, nem szabad egy pillanatra sem szem elől tévesztenie amaz első alapelvet, mely a diadalhoz, a gyümölcsök meg- érlelésóhez nemcsak a gépezet beállítását, gőz­villany képezósét, nemcsak a nemes oltványnak a megfelelő talajba való leásását kívánja, hanem egyben feltétlenül megköveteli a szakszerű éber gondot figyelmet, — az ápolást, védelmet, szeretetteljes állandó érdeklődést. Mert ki tagadhatná el, hogy csak igy és csakis igy van jogunk a vidám szüretre, dús aratásra s várható boldogulásra gondolni. Ha az egyesek vagy az összes kiesinyhi- tüségóben, indokolatlan kifáradottságában vagy gyáva kislelküségében leteszi a munkaeszközö­ket, kioltja lelkében a buzgó cselekvés szent tüzet s ölbe rakva kezeit, elnéz a feje - felett saját édes, reményteljes gyermekének — ám lássa a hervedást, vészt, pusztulást, melynek kihivásá kínzó mardosásá válhatik lelkiismere­tének. A rósz, beteg test legyen a romlássá, de a jónak, üdvösnek bizonyult intézményt a züllés útjára taszítani oly felelősségteljes elhatározás, melynek büntetését a fenálló erkölcsi világrend törvényei szerint, még senki el nem kerülhető. — Mi az „ Ezres r“ Az ,Ezres“ egy ideális hivatásu gazdagon kamatozó városi alapítvány, a viliágra szóló millenium alkalmából. Bölcsőjét e század tar­talmas jelszava, a humanitás, az emberszeretet, az irgalom fehér géniusza és a vele szép egye­tértésben párosuló életkedvet adó, a napi gon­dokat elaltató humor, vidámtág kedves villijei ringaták. A két eszme szárnyat bontva a nagy kö­zönség lelkes tapsai között felrepült, magasra repült s mindig nagyobb és nagyobb iveket írva le a verőfényes légi útban, még a szemha­táron a társadalmi kiáltó közszükséget kielégítő szelíd fényű csillaggá fejlődtek, melynek vilá­gítása, ihletése mellett itt lenn a földön a jótékonysági munka óvátiók örömzajában meg­indult és áldásos gyümölcsöket hozott. A czél'oly nemes a munkások lelkesedése oly tiszteletre méltó volt. a szeretet müvei oly bámulatossá magasztosultak, a jókedv árjai oly vidáman hullámoztak, hog}' a hirtelen hajtó csemetének termósbeli ga dasága a szomszédos vármegyék, az ország figyelmét keltette fel ! Tehát kétségtelen, hogy az „Ezres“ lét- joggal biró kitűnő társadalmi institutióvá szi­lárdult, melynek kebelében, a különböző osztá­sokhoz tariozó különböző felfogású urak sőt hölgyek is ambiczióval egyesültek, szorítottak kezet s az igazi socialis jónevelés exponensei­ként az em erisóg, egyenlőség nagy elvének alapjára állottak. Létezhetik-e mármost olyan valaki ; a ki ezen missióval biró institúciónak falát és bás­tyáit egjmni előítéletes indokokból megtámadná, a ki e lerakott szilárd alapok megingatását a közjó rovására, az ehezők, ruhátlanok nyo­morára czélba vehetné, a ki nem létező ijjesztő rémek hitvány baglyai által a körtől messzire riadna s a rémületet szándékosan tovább terjesz­teni elhatározta. — Lehet-e valaki, a ki társa­dalmunk emez egyetlen democrotico — humá­nus egylete elrombolásának herostrasi dicsősé­gére vágyakoznék. Ez képtelenség ! Éppen ezért nem hihetek benne. Tagtársak! ne romboljunk, hanem inkább teremtsünk, fejleszszünk, hassunk, alkossunk, gyarapitsunk, ez a mi szent kötelességünk ! Szűnjenek meg tehát az előítéletek, félre­értések, kicsinyes személyi vonatkozások, a közczél a nagy feladatok erkölcsi kötelességé­nek élénk tudatával szemben, hogy az Ezresben a régi lelkesedés lángjainak vidám lobogásában újból pezsegjen, lüktessen egészségesen az élet és az emberi-szeretet, az együttérzés mindene­ket felemelő, átható, megtermékenyítő szelleme ! — Éljen az „Ezres“ ! Utánna Dr. Fodor Gyula kórt magyaráza­tot a „kombinált“ szóra nézve, amit elnök rög­tön megadott, s hozzá fogott az ígért programm- szerü „Urániádhoz. Egy kis töredéket olvasott

Next

/
Thumbnails
Contents