Szamos, 1900. szeptember (32. évfolyam, 71-79. szám)
1900-09-30 / 79. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. vasárnap szeptember M 30. 79 ik szám. SZAMOS. S-J ' ■•a: Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Dr. Chorin Ferencz Dohárköszöntője. Dr. Chorin Ferencz, Szatmár várus képviselője azon az estebéden, melyet folyó hó 27-én a városi kioszkban rendezett s melyen a szabadelvű párt végrehajtó bízottsá- gán kívül számos meghívott vendég volt jelen, — mint házigazda, pohárköszöntőt mondott. E pohárköszöntő a benne foglalt határozottan kidomborított eszmék alapján mesz- sze túlhaladta az egyszerű pohár cöszöntők jellegét s alkalmas volt arra, hogy azon főbb kéidésekre nézve, melyek t közvéleményt most országszerte foglalkoztatják és a szabadelvű párt mai helyzetére nézve nyilatko zatokat tegyen. E nyilatkozatok súlyát emeli, hogy azok nem a chablonos óvatosság taktikájához alkalmazkodnak, hanem a viszonyok nyílt bírálatába bocsátkoznak. Az előző kormány magatartásával is foglalkozik, hogy azzal a mai kormány működését szembeállíthassa s rámutat azon intézményekre és törekvésekre, melyek — meggyőződése szerint — a szabadelvű eszmék haladását jelentik. Nyilatkozik ^azon módokról és eszközökről, melyek külömböző téren a kormány munkaprogrammjában vannak s a jelenvoltak különösen megéljenezték ama kijelentését, melyben az önálló vámterület hívének vallotta magát. A nagy tetszéssel fogadott beszéd szó- ról-szóra a következő : Tisztelt Uraim ! Szívből örülök, hogy végre alkalmam nyílt Szatmáron a házigazda jogainak élvezetébe lépni. Eddig önök páratlan vendégszeretete meg akadályozott abban, hogy kerületemben egészen j otthon érezhessem magamat, amennyiben nem csak vendégjogot élvezzek, de „házi ura is lehessek. Engedjék meg tehát, hogy ezen engem ért tisztességnek örvendhessek és tiszta magyar I szívből mondhassam önöknek • Isten hozott ba rátáim! A mai összejövetel egészen baráti jellegű de nem volnánk magyar emberek, ha kis politika nem vegyülne a fesztelen eszmecserébe, i Szívesen ragadom meg tehát az alkalmat, némely kérdésről nyilatkozni, mely országszerte a politikai discussió előterében áll s bizonyára Szatmáron, hol annyi a gondolkozó elme. közérdeklődést, némely helyen talán aggodalmat is keltett fel. A szabadelvű párt mai helyzetéről akarok néhány szót szólam, vájjon jelen összetételében képes-e azon feladatot teljesíteni, mely reá történeti hivatásként várakozik: fentartani a magyar állam önállóságát és függetlenséget, úgy mint azt a 48-iki és uf-iki törvények biztosítják, másrészről szabadelvű intézmények alapján kiépíteni az egységes magyar nemzeti államot azon szellemben, melyben meglettek alkotva a 48 iki törvények, a politikai jogok fejlesztése és a teljes jogegyenlőség alapján. Meggyőződésem szerint a szabadelvű párt a fúzió után és a Széli kormány vezetése a'att ezen kettős feladatra teljesen rátermett és semmi jelenség nem merült fel, a mely okul szolgálhatna azon feltevésre, hogy a párt mai összeállításában akár közjogi, akár belügyi kérdésekben az ország ügyeinek előmozdítására a jövőben kevósbbé lesz alkalmas, mint arra a múltban bármikor volt. Kettős feladatról beszéltem, mely a szabadelvű pártra várakozik közjogunk épségben tartása és a beírtformok fejlesztése terén. Ami az első feladatot illeti, talán még roszakarat sem vonhatja kétségbe, hogy Széli miniszterelnöksége alatt az alkotmányjogi kérdések kezelése még a legszigorúbb követel nényeknek is megfelel, hogy a múlt kormány által e téren elkövetett hibák orvosolva lettek és el lettek hárítva azon veszélyek, melyek a közelmúltban alkotmányunk épségét fenyegették volt (ügy van.) Minő volt a helyzet Széli kormányra jutása előtt? A képviselőházban a pártok között felmerült ellentétek kiegyeulithetlennek látszottak és a háznak alkotmányos működése egészen fennakadt. Az adók törvénytelenül lettek beszedve, a képviselőhöz feloszlatása a kellő pillanat elmulasztása folytán lehetetlenné vált és midőn ezen ádáz állapolok elhárítására a pártok közötti tárgyalások megindultak, kipatiant az ischli klausulának gondosan rejtett titka, mint az Ausztriával kötött kiegyezés oly kiegészítő része, melyet minden következő kormánynak is elfogadnia kell. A mostani kormányelnök nevéhez fűződik a kópviselőház zavartalan működésének helyreállítása, az ischli klausula mellőzése, mely a 67-iki törvények egyik legbecsesebb intézkedését tördelte volna ki alkotmányunkból, azt tudniillik, hogy vám és kereskedelmi ügyekben a nemzet önredelkezési joga, az Ausztriával kő. tött szerződés lejártával teljes hatályába lép. E téren tehát határozott haladást észlelünk- valamint nem lehet kétségbe vonni, hogy a kormány az Ausztriával való sokszoros igen kényes természetű közjogi viszonyainkban nagy előrelátást tanusit és mindig őrködik a felett, hogy állami önállóságunk legkisebb részlete el- homályositást ne szenvedjen. Nagy biztosíték ez a jövőre nézve, ha az osztrák válság folytán a 67 ik 12-ik törvényczikk azon intézkedései kerülnének módosítások alá, melyek a pragmatika sanetióból folyó közös ügyek kezelésére Az „Ezres“ nagyaszta’a. Folyó hó 22-ón este az „Ezres“-ben nagy asztal volt, melyen társadalmunk minden osztályának képviselői nagy számban jelentek meg. Es ez örvendetes esemény, mert nálunk, a hol minden intézmény, legyen az művelődési, sociá- lis vagy humánus czélokat szolgáló aránylag rövid existeucia után pártolás hiányában hanyatlásnak indul s legtöbbször menthetetlenül és kérlelhetetlenül el is pusztul, ilynemű társaságnak kitartó munkálkodása, pezsgő életben lankadatlan sikerekben gazdag pályafutása igazán ritkaság számba megy. Az utóbbi időkben a viszou3’ok és kedvezőtlen körülmények bénító befolyása az „Ezresében is érezhető volt, mert a nagyasztalok népessége, sőt a finom estély látogatottsága — a mellett is, hogy szellemi, zenei és egyóbb társas szórakozás kitűnő élvezni valói hatalmas vonz- ®r 4 gyakorolhattak volna a város és vidék nagyközönségére, mert p. o. csak az élő újság olyas valamit nyújtott, aminek párját itt még senki sem hallotta, — bizony nem elégíthető ki azoknak várakozását, akik az előbbi évek tapasztalatainak alapján jobb napokhoz, fényes eredményhez, nagy érdeklődéshez voltak szokva. Sokan inár-már jósolgatták, hogy az Ezres napjai is megvannak számlálva, mert sorsát nálunk senki sem kerülheti el. Pedig azt hiszem, az egész város társadalmának nevében beszélek akkor, mikor azt mondom, hogy az Ezresért iga zán kár lett volna. Olyan hézagpótló egyesület ez itt Szatmáron, annyira szükséges a megteremtése másutt is, hogy a társadalom egymástól távol álló elemeinek egy vidám körben való összeforrasztására, a napi gondok, súlyos elfoglaltság terheinek könnyítésére egyenesen nélkü- lözhetetetlen erkölcsi tényező, melynek nem gyöngitésére, hanem erősítésére kell mindenkinek minden erővel törekednie. Örvendetes dolog és egy szebb jövőre biztos reményeket nyújtó biztatás a legutóbbi nagy asztal számbeli és morális sikere, mert úgy látszik, hogy az egyes tagok részéről, részint tréfásan, részint komolyabb hangon felvetett, lel panaszolt kifogások, antipáthiák, előítéletek, kicsinyeskedések csak elszigetelt és alapnólküli egyéni improssiók voltak, melyeknek komoly fontosságot tulajdonítani annál elhibázottabb volna, mivel a valóságban támaszpontjaikat sehol sem fedezhetjük fel. — A demokratizmust uton-utfólen fennen hangoztatjuk, hát ez a demokratizmus se legyen elmélet, hanem legyen végre az életbe átültetett realitás. Elitéljük a szeparatisztikus irányzatokat a jól körülfalazott egymásnak élő családi gruppokat társadalmi életünkben, hát pártolják jókedvvel, jó szivvel az egyesítésre törekvő asztaltársaságot, mely az egyedüli territórium arra, hogy ott a hivatali, a zöldasztali, politikai és testületi ellentétek megnyugtató, kibékítő kiegyenlítést nyerjenek. Keressük a nehéz jövedelmi és megélhetési viszonyok között az olcsó és kielégítő szolid el- mulatást, szellemes, kedves eszmecserét, ember- szerető czéloknak csekély áron való szolgálatát? az „Ezres“ ben mindezekre ezer alkalmat találunk. Éppen ezért meg kell becsülnünk azt az institúciót, — mely mindnyájunk lelkesedésére és leiekből való pártolására méltó. Lélekvidámitó, kedvderitő és gyermekvédő, felruházó, humánus egyesület. Ez csak elfogadható programm?! Ha mégis valaki hátat fordít neki, indokolatlan jelszavakkal, fájdalmas dolog, melyen, hogy nem segíthetünk, az ügy érdekében nagyon sajnálatos. A szombati nagy asztal egyike volt a legsikerültebbeknek. Lassan verődött össze, de aztán annál impozánsabb, annál kitünőbb hangulatú volt. Dr. Fechtel János elnök a következő megnyitó beszédet tartotta : Tisztelt Nagynsztal ! Minden intézménynek, mely elvitazhatat- lauul létjoggal bír, életfeltételei vannak sezen életfeltételek állandó yelenlétótőlfúgg azinstitu- tum erejének, termő képességének, vérkeringésének egészsége, szerencsés kiíejlödese és a czél- nak megfelelő munkássága
