Szamos, 1900. augusztus (32. évfolyam, 62-70. szám)

1900-08-12 / 65. szám

meg fog győződni, hogy a zsidó hivatalno­kot és a munkás zsidót sanki sem bántja.- Különben ezek legjobban örvendenek a kivándorlásnak, mert az ultra orthodox zsi­dók legjobban ártanak az egész zsidóságnak és lőokai, hogy az antisemitismus terjed. A mi most Budapesten történt, nagyon szép és humánus eljárás volt, de ez magát meg lógja boszulni; nem sokára oda ismét egy ilyen jajgató csoport fog érkezni és se­gélyt követelni. Az én meggyőződésem pe dig az, hogy ezeknek elég pénzük volt, de ezt számításból eltagadták ; valamint az is a meggyőződésem, hogy ezen csoportból igen kevesen fognak a tengerre menni, ha­nem különféle kerülő utakon majd vissza jönnek mi hozzánk. Most kérdem, mit kaptak a mi szegény felső-magyarországi tótjaink, kiket a kaftános zsidóság hazánkból kiüldözött? Egy csoport munkakerülő ember részére összegyűjtenek százezreket, mert zsidók ; a szegény keresz­tény ember, ha koldul, bezárják', hol itt az igazság ? Ez alkalommal egy pár szavam van városunk tekintetes Tanácsához. — Midőn én 30 év előtt e városba jöttem, nem lát­tam sem parókás zsidóasszonyt, sem kaftá­nos zsidót; és ma tele van ezekkel a város. — Ezek legnagyobb része foglalkozás nél kül van, és adót nem {izet, a miről a ható­ság erélyes utánjárással meggyőződhetik. Ezek a kaítános uj városi polgárok pedig napról-napra szaporodnak ezeket hiába várja az állomáson a rendőrség, mert ők már a legközelebb fekvő állomásokon leszállva, városunkba szépen gyalog és egyenként besétálnak és ha egyszer itt vannak, őket semmiféle zacherlinnel kifüs- töini nem lehet S a hogy ezek szaporodnak, úgy szaporodnak a pálinkás boltok és pedig a hatóság engedélyével, a mi valóságos botrány. Ha városunkban valaki egy német vagy oláh czégtáblát kifüggesztene, tudom, hogy az 24 óráig sem maradna meg. Most kérdem, mi jogon tűri a hatóság azon ákum bákumos zsidó czégtáblákat ?! Ezek valósá­gos szégyenfoltjai városunknak. Furcsa, amit nekem egy zsidó kérdésemre felelt: t. i. ezen zsidó czégtáblák azért vannak, mert a kaftános zsidók nem tudnak magyarul. — Ez aztán felháborító! Tessék magyarul ta­nulni és gyermekeiket is a hazai nyelvben oktatni, ha itt élni akarnak. — Vegre me­legen ajánlom, felejtsék el azt az ocsmány német nyelvet és ruházkodjanak úgy, mint minden más tisztességes ember, mert sem ezen nevetséges ruhának, sem pedig a né­met nyelvnek köze nincsen a valláshoz. — Kívánatos lenne, ha általában polgártársaink József császár által hatóságilag nyert német nevöket tisztességes magyar névvel felcse­rélnék. — Ha egy idegen a Deák-téren vé­gig néz, alig lát ott egy pár magyar nevet; vagy olyan szépnek tartják ők p. o. Spitz- kopf, Stinkfusz, Afterglűh stb. féle neveket?- Ha igy haladunk és a hatóság mindent eltűr, nemsokára Szatmár vetekedni fog Bródi városával Galicziában ! Kovács Leó. HÍRROVAT. *A miniszterelnök üdvözlése. Scéll Kál­mán miniszterelnökhöz Bikszádról a következő távirat érkezett : „Szatmármegyéuek a bikszádi Szent-Bazil rendű zárda uj palotájának fölszen­telése alkalmából egybegyült közönsége, midőn a rendtagokkal egyetemben hálás köszönetét fejezi ki azon határtalan kegyért, hogy a föl­szentelendő zárda keresztszülői tisztét elfogadni méltóztatott, s ezáltal nemcsak a rendet, hanem magát Szatmármegy‘t is kitüntetni kegyeske­dett, egyúttal biztodtja excellenciádat rendű letlen bizalmáról, ragaszkodásáról s határta.an szeretetéröl. Az egybegyűltek nevében gróf Hugonnai főispán, Pásztory házfönök. * A kath. vallás 900 éves ünnepén Szé- kesfejórváron tervezett összes pontozatok elma radnak, mivel Steiner Fülöp ottani püspö­köt váratlanul szélütés érte. így elmaradt Mész lányi Gyula szatmári püspök útja is, aki az ünnepi szent beszéd tartására volt fel­kérve s azt el is vállalta. * Szatmárnémeti sz. kir. város törvény- hatósága f. hó 13-án, holnap, d. u. 3 órakor, a városház nagytermében havi rendes közgyűlést tart. Napirend: Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatáro­zása. — Polgármester havi jelentése intézke­déseiről és a törvényhatóság állapotáról. Kovács Leó törvényhatósági biz. tag interpellátiója a szatmár-erdődi h. é. vonat kisiklása és idegen betűkkel és nyelven irt czégtáblák eltávolítása tárgyában. — Közjogi ügyek és kormányrende­letek : Földmlvelésügyi m. kir.' miniszteri leirat gazdasági munkásközvetitós szervezése tárgyá­ban, a törvényhatósági munkásközvetitö kijelö­lésének kötelezettsége alól felmentésére vonat­szellemes, látszik, hogy az ón nevelésem. (Olvas) „Minden perczem egy örökkévalósággá nyúlik, mig elközelg a boldog pillanat, mely újra elve­zérel bűvkörödbe . . .“ — Mintha ezt már irta volna egyszer. De nem baj, nagyon szép és költői! — „Nappal ébren, éjjel alva álmodom rólad, ón egyetlen mindenem, “ — Már megint „egyetlen mindenem,“ hát nem tud újabbat mondani ? De hisz igaz, ez is költői kép, tanul­tuk a költészettanban. Úgy hivják, hogy „szó ismétlés!“ (Olvas) „Akkor majd hozzád repülök angyalom, a szerelem szárnyain, lábaid elé bo­rulok és . . . „Lábaid elé borulok!“ 0, milyen regényes, milyen isteni! Itt fog heverni lábaim­nál és . . . (Önkéntelenül maga elé néz a földre s észreveszi az elhullatott levelet.) Mi ez ? (Föl­veszi.) Ma többet irt a rendesnél. (Belenéz.) Szent Isten! Ez nem az ő Írása ! (Olvas) „Ked­ves leánykám !“ (A level végére fordít) „Jóakaró, szerető atyád.“ A papa levele ! De hogy került az ide a Gézáé mellé? (A következőket gyor­san olvassa.) „Géza lakásán irom e sorokat, kit atyja kérésére meglátogattam. Nem találván otthon, leültem várakozni, mely alkalommal egy sereg levelet láttam Íróasztalán. Akaratlanul is belepillantottam egyikbe, melyben csalhatatlan jelét ismertem fel annak, hogy e levél boldog czimzettje te vagy, édes leánykám. Keltezése első pillanatra meglepett ugyan, amennyiben ma márczius 28-ika van s a levelen juuins 5. áll, de a többiek átvizsgálása után megnyugvás­sal vettem tudomásul, hogy Géza urfi levelezé­sét „en gros“ végzi, vagyis, ha ideje engedi, egyszerre ir meg ideáljának 10 -12 levelet egy- egy heti dátum különbözettél. Hogy erről meg­győzzelek, kedves leánykám, egyik előre meg­irt levelét, a november 29-ikéről keltezettet mellékelve czimedhez juttatom. Boríték a meg­felelő „Gyöngyvirág“ czimzéssel elegendő szám­mal volt készletben. Szóval Géza kiválóan pon­tos fiatal ember, kinek csak egy nagy hibája vau, hogy t. i. nagy barátja az ismétléseknek, amennyiben vizsgálatain rendszerint megbukik. A mai nap örömére is azt cselekedte, mint hal­lom. A vele elineózendőket alaposan elvégeztem. Nemsokára hazatérek, Fogy túlságos okosnak látszó kis leánj'om fejét is kissé helyreigazít­sam. Addig is üdvözöl a viszontlátás örömében, jóakaró, szerető atyád.“ No, ez szép história! (Könyekre fakad.) Ki hitte volna! így rászedni egy szegény, ta­pasztalatlan leányt. És ez az ón nevelésem! Megállj, haszontalan, majd adok én neked, csak kerülj a szemem elé. (A Géza levelét nézegetve.) Csakugyan, november 29-éröl van keltezve és ma márczius 29-ike. Mi lesz velem ? jaj mi lesz velem, ha a papa hazaérkezik! Szégyenemben a föld alá sülyedek. De nem bánom, legyen vége mindennek, szerelemnek, levelezésnek, vi­szontlátásnak. El fogom felejteni, szóba sem ál­lok vele többé soha, de soha. Most pedig sietek, azonnal megirom neki, hogy mindenre rájöttem, hogy gyűlölöm, megvetem, hogy . . . hogy . . . ezentúl, ha ir, ne legyen olyan csacsi, hanem zárja el jól a leveleit! kozólag. — Egyéb közigazgatási ügyek: Tanácsi előterjesztések: Kossuth-kerti gőz- és kádfürdő vállalatba adására vonatkozólag. = Folyó évi április havi adó elő- és leirás tárgyában. — Gazdasági szakbizottsági előterjesztések: Városi óvoda tervei és költségvetése ügyében. — Biki Károly szatmári ev. ref. esperes lelkész szemé­lyes pótlók megadása iránti kérelmére. — Zsa dányi kerülőház és a hozzátartozó földek érté­kesítése ügyében. — Közutak kezelése és jókar­ban tartására beadott ajánlat tárgyában. — Le­ber Antal erdész fizetés emelés iránti kérelmére. — Jaskovics Ferencz dalegyesületi alelnök ké­relme a f. óv juuius 30. és julius Tón a szín­házban tartott dalünnepély alkalmával fizetett 100 korona dij elengedésére vonatkozólag. — Fazekas József és társai városi adóbecsüsök csizmapónz kiutalása iránti kérelme tárgyában. — Nyugdijbizottsági előterjesztés : özv. Girotá'u Jánosné nyugdíjazás iránti kérelmére. — Ható­sági átiratok : Maros-Torda vármegye közönsé­gének a hazai ipar pártolása s hason szellemű határozat tárgyában. — Ko'.ozs megye köztör­vényhatóságának a hazai ipar védelme és hason szellemű felirattal pártolása ügyében. — Nagy- Várad város törvényhatósága a helységnevek­ről szóló 1893. évi 10 t. ez. végrehajtása tár­gyában. — Magán kérelmek : Hermán Mihály polgármester 4 heti, Békessy Géza á. ü. t. 4 heti, dr. Vajay Károly t. főügyész 4 heti, Ferency János pénztári ellenőr 4 heti, Fogarasi József külrendőrtiszt és Gönczy Béla rendőrtiszt 4 heti és Koós Gábor kiadó egy havi szabadság idő engedélyezése iránti kérelme. -— Czigler Zsuzsanna bábaokleveiének kihirdetése tárgyában. * Tanári kinevezés. Meszléuyi Gyula püspök dr. Wolkenberg Alajost a papne­velő intézetben a bölcselet tanárává és székes- egyházi szónokká nevezte ki. Egyben elismerése mellett a tanítóképző intézetben viselt tanári állásától felmentette. — Ezzel kapcsolatban dr. Binder András tb. kanonokot a bölcsészet tanításától, Bőd nár Gáspárt pedig a székes­egyházi szónok tisztjétől mentette fel. * A jogügyi szakbizottság f. ó. augusztus 9-án tartott ülésében tárgyalta az egyházak és egyházi személyzet javadalmazására adott föl­dek adójának ki által leendő fizetése tárgyában beadó t tiszti ügyészi előterjesztést, mely sze­rint azon véleményének ad kifejezést, hogy a fennálló törvények értelmében az ingatlanok adó és közterhei az illető tulajdonosok vagy azoknak tényleges birtokosai által fizetendők s miután a kérdéses földek az egyes egyházak és személyek nevére lettek telekköny vezve, az adók fizetési kötelezettsége jogilag a várost nem terhelheti. A jogügyi szakbizottság e vé­leményt jogi szempontból a régi gj^akorlattal szemben nem tartja eléggé tisztázottnak s per esetén a város szerinte az adófizetésére volna köte­lezhető. Ugyanazért méltányossági szempontból is javasolja, hogy ezen földek után, melyeket a város az egyházaknak és egyházi személyeknek javadalomként adományozott a régi gyakorlat alapján az adót a város fizesse s e végből az ily földek a szerzett, vagy hagyományként nyert földektől különittessenek el s külön bir- tokivbe vezettessenek át. Hasonló tárgyú kérel­met adott be a németi mezőgazdaság, melyben kérte, hogy a város által átengedett földek adóját a város fizesse. A jogügyi szakbizottság azonban a kérelmet teljesitbetőnek nem tartja, mert a gazdaság a földet úgy is ingyen hasz­nálja s ezen használatért annak csekély adóját megfizetheti, módja lévén annak fedezéséről költségvetésben gondoskodni. * Városi gazdasági szakbizottsági ülés. Folyó évi augusztus 9-én tartott ülésében tár­gyalta a szakbizottság Biki Károly ev. ref. esperes lelkésznek személyes pótlék iránt be­adott kérelmét. A szakbizottság, méltányolva folyamodónak úgy az egyházi, mint társadalmi téren tanúsított érdemeit, az 1200 kor. szemé­lyes pótlékot f. é. julius 1-től megadandónak véleményezte. — Nem ily szerencsés volt a dalegyesület, mert a dalünnepély alkalmával a színházért fizetett 100 kor. felszerelési és vilá gitási dij elengedését nem véleményezte, indo­' kolváu, hogy a már adott 1200 koronán felül a : pénztár nincs azon helyzetben, hogy az említett alapoknak a 100 koronát megtéríthesse. — A zsadányi korcsma bérlője, Botos György azon ajánlatot tette, hogy a zsad ányi erdőőri lakért és a hozzátartozó földekért hajlandó a korcsma mellett levő földjéből ugyanannyi területet át- ! engedni s az erdőőri lakért 400 kort. fizetni. A gazdasági szakbizottság ajánlat át elfogadható

Next

/
Thumbnails
Contents