Szamos, 1900. augusztus (32. évfolyam, 62-70. szám)
1900-08-12 / 65. szám
kik !“ — István e szavakra hirtelen felkapott egy jó vastag fűzfa botot s az épen elébe került Tóth Annát úgy ütötte azzal fejbe, hogy az nyomban holtan terült el a földön. — A szatmári esküdt bíróság Varga Istvánt halált okozó súlyos testi sértésért 2 évi börtönre, Sándort ugyanezért és felbujtásért 3 évi fegyházra ítélte. Varga István büntetésében védője dr. Nagy Barna ügyvéd megnyugodott, terhére azonban dr. Nómethy József ügyész, Varga Sándorért pedig védője dr. Rácz Endre ügyvéd semmiségi panaszt adtak be, melylyel a napokban foglalkozott a kir. kúria szüneti tanácsa s Hammersberg Jenő koronaügyész vádjának meghallgatása után helyt adott a Varga Istvánra vonatkozó semmiségi panasznak s büntetését az esküdtszék Ítéletének megváltoztatásával két évi és három havi fegyházra emelte fel. Helyt adott továbbá Varga Sándor védője semmiségi panaszának is s büntetését 1 óv és 10 havi börtönre szállitotia le. * Kinos affaire egy zárdaszentelésnél. A Szent-Bazil. rend 1898. évben leégett bikszádi monostorát — melyet Pásztory Árkád házfőnök a mai kor igényeinek teljesen megfelelöleg újjáépíttetett — folyó évi augusztus 5-én szentelték fel nagy ünnepélyességek között. A fölszentelésen Szatmár vármegye szine-java, a vidék intelligenciája s a szomszédos egyházmegyék képviselői nag}7 számban jelentek meg. A mintegy 300 teritókü gazdagon megrakott ebédnél Pásztory Árkád zárdafőnök elsőnek a pápát, mint a katholikus egyház fejedelmét éltette. Másodiknak gróf Hugonnai Béla főispán a királyra emelte poharát, melyet a közönség állva, zugó éljenek között hallgatott végig. Majd ismét gróf Hugonnai emelkedett szólásra. Méltatta a bikszádi zárda nemzeti misszióját, melyet ezen nemzetiségi vidéken mindig hazafias szellemben töltött be. Minthogy ezen hazafiaság és nemzeti megnyilatkozó erények elismeréséül, mely a legfelsőbb körökben is tudva van, fogadta el Széli Kálmán kormányelnök és neje a mai fölszentelésen a keresztszülői tisztet. A miniszterelnök ugyan teendői miatt az ünnepélyen nem jelenhetett meg, de képviseletével őt — : ’Hó főispánt — bízta meg. Megbízója nevében Isten áldását kéri a ma fölszentelt házra, élteti annak tagjait és további hazafias cselekedetre buzdítja őket. Az asztalnál számos tószt hangzott még el, Az egybegyült nagyszámú román papság részéről — különösen Berinde Elek szinórvár- aljai lelkésztől — sok szép hazafias magyar beszédet hallottunk. Az ünnepélynek nemzeti színezete, — a jelenvolt román és orosz nemzetiségek testvéries ragaszkodása, szép harmóniában hangzott össze. Annál kínosabb és feltűnőbb hatást keltett Dredeán Engen tartolczi román pópa qualifikálatlan, botrányos viselkedése. A menü befejeztével ugyauis Gávris Kelemen, a monostor fiatal, magyar érzelmű szerzetese, a terem közepén czigányzene mellett a magyar hymnuszt, majd a szózatot kezdte énekelni. A közönség mintegy villanyütésre felállt s lelkesülten énekelte a pappal a dalt. Dredeán erre „szemtelenség, gyalázat“ szavak hangoztatásával felugrott és a teremből kiment. Már előzőleg feltűnt ezen embernek a társasággal diszharmonizáló viselkedése. Még amikor Majos Károly a zárdafőnököt, mint a magyar szellem úttörőjét éltette, — a pópa már akkor fejezte ki megbotránkozását és ,,alávalóság egy román papról igy beszélni“ illetlenkedett; megkapta azonban a rég mjg- órdemlett büntetését és leczkójót a magyar hazafiasságról. — Dr. Ember Elemér szinérváraljai orvos és Gyarmathy Sándor tkpónztári könyvelő utánna siettek, — tőle felvilágosítást kértek s midőn ezt durván megtagadta — kétszer arczuliitötték; a pópának a kalapja leguralt és' az ünnepélyről jól kiérdemelt bünhödés után elfutott. Az incidens természetesen rögtön közbeszéd tárgya lett. Csoportok verődtek össze, néhol izgatott szóváltás hallatszott — de a pópa eljárását mindenki elitélte. A román papság megbotránkozását fejezte ki paptársuk csúf tette fölött. Kudarczát megérdemeltnek tartják és sokan fejezték ki Dr. Embernek és társának elismerésüket a magyarságon ejtett sérelem rögtöni erélyes megtorlásáért Dredeán Eugen e szerepe nem első. Mint a laczfalusi Lukács hírhedt agitátornak éveken át volt káplánja — bár főnőkével mindenben egyetértett, a püspöknél Lukács dolgainak besugásával hízelegte be magát. Alávaló szerepének az eredménye az lett, hogy a püspök huszonhárom magyar érzelmű és idősebb pályázó társa közül az „Avas“ ke- székhelye városunk, ennélfogva innen kell aí í első kezdeményezésnek kiindulnia s utóbb vár I megyénk minden városára kiterjeszkednie. Hs ; j volna valami kis tartózkodás a vármegyei és városi elemek közt, úgy leginkább nemcsak , ; könnyebb érintkezést, hanem igazi szellemi és : erkölcsi eredményeket tartalmazó ily nemes ! összejöveteleknek kell azt szerencsés kézzel el- ■ simítania. Szerk. * A helybeli katli. kaszinót az országos kath. kongresszuson Jaskovics Ferencz fő; gimnáziumi tanár, világi alelnők, fogja kép- | viselni. * Térzene és kérelem. Ma délután a. m. kir. honvéd zenekar térzenét tart a Kossuth-kerti kioszkban. — Felkérjük a tisztelt közönséget, I ne tessék kutyákkal a kertbe jönni, mert ezek nemcsak igen sok kellemetlenségeket okoznak, j de vonításaikkal zavarják a zenét és tetemes | károkat okoznak az ültetvényekben. — Felhiv- j juk ezen móltáu37os kérésünkre az igen tisztelt j hatóság figyelmét is. Püspöki kiküldöttek. A megyés püspök a 2. I orsz. tanítói kongressusra, mint egyházmegyei | képviselőket Jankovics Jánost és Mondik Endrét küldötte ki. * Lelkészi értekezlet. F. hó 9-én csiitör- j tökön az óvári türdőben tartotta meg a „Sza- j mos vidéki lelkészi kör“ ez évi rendes érlekezf letét. Az értekezlet d. e. 10 órakor vette kezdetét, mondhatni, csekély érdeklődés mellett. Az értekezlet legfőbb tárgya volt az egyházmegyei gyámintézetnek ielkészi nyugdíj intézetté való I átalakítása. Hosszú vitatkozás után egyhangúlag ; elfogadtatott a bizottság; által elkészített alap- j szabály tervezet, melyben kimondatott az egyházmegyei gyámintézetnek lelkészi nyugdíjintézetté való átalakítása. Majd Rácz István szatmári lelkész egy szépen kidolgozott értekezést olvasott fel az úrvacsorájáról, mint szertartásról, melyben fölhívja az értekezlet figyelmét, hogy mily égető szükség van e szertartásnak rövidebb és egységesebbé tételére. a.z értekezlet kevés változtatással elfogadja előadónak indítványát. — Az értekezlet bevégeztével közebód volt; a jó hangulatot azonban megzavarta az ég megeredő csatornája; csak a késő délutáni órákban kezdett nőni fokonkint a jóhangulat, a ; midőn az eső megszűntével egymást érték az j érkező kocsik, hozva a sok mulatni vágyó ven- : dégeket. Szépen sikerült hangverseny követke- I zet ezután, majd ennek lezajlása után megeredt az igazi jókedv s Oláh Feri muzsikája tánezra j perditette a párokat, s a végeredményében szépen sikerült mulatságnak csak a pirkadó hajnal vetett véget. * A Széchenyi társulat igazgató választmánya augusztus 8-án, d. u. 4 órakor, a város ház kis termében, Szuhányi Ödön igazgató elnöklete alatt ülést tartott, melyen megjelentek Majos Károly és Böszörményi Sándor aligazgatók, h. Kováts Bíla, b. Kováts Jenő, Ferency János és Teitelbaum Herman igazgató választmányi tagok, Hatvani Péter pénztáros, Bodnár György és Nagy Károly jegyzők. Az ülés tárgyát folyó ügyek s különösen a Széchenyi-vigalom képezték, melyben azonban az igazgató választmány végleges megállapodásra még nem jutott. * Szatmárvármegye csütörtöki közgyűlésén gr. Hugonnai Béla főispán indítványára elhatározták, hogy ő felségét 70 ik születésnapja alkalmából üdvözlik. Jékey Mór indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy Darányi minisztert mezőgazdasági politikájáért és Szatmárvármegye érdekében tanúsított közhasznú munkálkodásáért táviratilag üdvözlik. Pénztárnoknak Madarassy Gyulát, szolgabirónak Rába Lászlót választották meg. Végül nagy többséggel elhatározták, hogy a nyugdíjalapot 400,000 koronára emelik föl és e azélból 1% pótadót vetnek ki. * Megváltoztatott esküdtszéki Ítélet. Az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése óta most történt az első eset, hogy a kir. kúria helyt adott a semmiségi panasznak. Két czigány fin állott törvény elé s a szatmári esküdtbiróság mondott felettük Ítéletet. A dolog Fehérgyarmatou, ez év ápril 27 én történt a következőképen: A fehér- gyarmati czigánysoron régóta viszálykodásban élt egymással a Varga és Tóth família. A Varga fiuk a nevezett nap estéjén épen a Tóthók kunyhója előtt mentek, amikor Sándornak, az idősebbnek verekedő kedve támadt. — „Ezek miatt viseltem ón rabságot 1“ — kiáltott Sándor gyűlölettel. — „G}rere István, fizessünk meg nenak tartja, mert az erdööri lak oly rozzant ál lapotban van, hogy a felajánlott vételár értéké nek megfelel. — A közkutak kezelése és jókar ban tartása iránt Oláh Imrével kötött szerződés a szakbizottság a tanácsnak visszaadta, hogy a villamvilágitási bizottságot hallgassa meg s í városi kutakat Írassa össze. — A városi adóbecsüsöknek csizmapénz iránt beadott kérelmei a szakbizottság nem pártolta, mert a közpénz tárt a jelenlegi viszonyok között állandó teher rel megróni nem ajánlhatja. Sokkal jobban ján Lóber Antal erdész fizetés felemelési kérvénye mert bár a kérelmet teljesen megadhatónak nem találta, de az eddigi javadalmat mégis 1200 koronával felemeltetni javasolta, vagyis az eddigi 2000 korona fizetés és 400 kor. lótartásí átalány helyett 2400 korona fizetést, 400 kor, lakbért és 800 kor. utazási átalányt kap. Ellenben a IIV2 km. tűzifát beszüntetni véleményezte, mert ezt az erdész azért kapta, hogy régebben otthon tartott irodát s ennek a fűtésére szolgált, jelenleg pedig a városháznál van irodája s azt a város látja el fűtéssel. Végül a városi óvoda ügye került tárgyalás alá, melyre nézve a mérnök két tervet és költségvetést dolgozott ki. Az egyik szól egy kettős óvodáról, amely a telekkel együtt 79000 kor., a másik egyes óvodáról, a mely 53000 koronába kerülne. A gazdasági szakbizottság úgy a kettős óvoda, mint a két külön óvoda építés eszméjét a város pénzügyi helyzeténél fogva elejtendőnek véle ményezte s ez idő szerint egy óvoda építését ajánlotta és pedig az ev. ref. egyház Rákóczy- utcza 25. sz. telkére, amely a felajánlott telkek közül központi fekvésénél fogva a legalkalmasabb és arra nézve a legolcsóbb. * Szó a Széchenyi mulatsághoz. E lapnak múlt vasárnapi számában a Széchenyi-tár- sulatnak ünnepélyére vonatkozó értesítésében, majdnem megrovásképen van jelezve, hogy városunk társadalma, de különösen pedig a hölgyek, feltűnően tartózkodólag viselkednek az ünnepély iránt. — Legyünk méltányosak és igazságosak. Városunk áldozatkészsége oly any- nyira igénybe van véve, hogy a helyzet úgy szólván már a határon túl megy. Tekintetbe kell vennünk, hogy vannak speciális városi érdekeink, melyeket első sorban támogatnunk kell; itt van városunk nőegyesülete és a fillér- egyesület, továbbá pártolnunk kell a színházat,. Ennek ismét megvan a sallangja : a jutalomjá- tókok, melyekre külön kell adóznunk. De városunkat különösen ez évben mindenféle ünnepélyek anyagilag már eddig n nagy mértékben megterhelték. — A Lendvay-ünnepély, melyet nézetem szerint Nagy-Bányán kellett volna tartani, Szatmáron lett megtartva. Következett aztán a 3 napi daltinnepóly ; lesz még lófuttatás és a Kiss Gedeon emléke javára rendezendő népünnepély. Ezek azok, melyeket a városnak kötelessége volt és lesz támogatni. A Szóchenyi- társulat által rendezendő ünnepély tulajdonképpen megyei ünnepély; nem lett volna czólszerú ezt Nagy-Károlyban tartani ? — Én különösnek találom, hogy ha a megye valami ünnepélyt rendez városunkban, akkor az illetők követelik, hogy ebben városunk közönsége lelkesedéssel részt vegyen és áldozzon ; de ha városunk valamit rendez, akkor a megye majdnem tüntetőleg távol tartja magát. Nézünk csak vissza a legközelebbi dalünnepélyre. Ezen ünnepéi}7 pedig nemcsak városunk, de tiz megyének az ünnepélye volt, csak a mi úgynevezett megyei közönségünk tartotta magát tüntetőleg távol. Vájjon a városunkhoz közel lakó birtokosság áldoz e a nőegyesület vagy a filléregyesület javára ? Vagy táraogatja-ef városunk érdekeit? — Legyünk tehát igazságosak! — Az itteni helyzet különös, sőt mondhatom, párja nincsen hazánkban, mert városunk és a megye olyan, mint a víz és az olaj ! — Vájjon mi, vág}7 ki ennek az oka? Kovács Leó. * Válaszunk ezekre a sorokra a következő ; Az eredmény tényleg azt mutatja, hogy városunk t. hölgyei csakugyan bizonyos tartózkodást tanúsítottak a szóban forgó vigalom iránt s mit sem változtat a dolgon, hogy utóbb a vármegye t. hölgyei is jókore részben ugyanezt a felfogást osztották. Az okot itt nem keressük, de előttünk az a legvalószínűbb, hogy a vigalomnak vélt költségeit egyesek túlbecsülték. — Hogy a mi közönségünk az évad folyamán nem merült ki, annak legfényesebb tanujele az iparos ifjaknak legutóbbi estélye, melyet „Otthon“-uk javára rendeztek s mely mintegy 1600 kor. nyers bevételt hozytt. — A Széchenyi-társulat
