Szamos, 1900. július (32. évfolyam, 53-61. szám)
1900-07-29 / 61. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. vasárnap julius ró 29. 61-ik szám. SZAMOS. XXX^X // ÁV‘ ' A ' '“'•*11 ;>0. \ V SN .. 'V Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. A modem nevelés ferdeségei *) ii. (Folytatás.) Másik szomorú gyümölcse a mate- rialisztikus nevelésnek a stréberség] mely a modern társadalomban egyre jobban elhara- pódzik s az embert kötelezettségei nemesebb felfogására képtelenné teszi. A gyermekbe picziny korától beleoltják a versenyzés vágyát ; tultenni minden pajtásán ; az iskolában elibe kerülni mindenkinek; tanulni, dolgozni keményen, de csak a jelesért; megszerezni minden ösztöndíjat; kimódolni minden tanár lekötelezését; azután hivatalba jutni; ott vasszorgalommal dolgozni ; pártfogókat szerezni; emelkedni minden áron; befolyásos barátokra szert tenni; házassággal nexust szerezni; eltűrni minden megaláztatást, mellőzést, megtagadni elveit az emelkedés kedvéért; ime a mai stréber-nemzedék, az önzésnek és szívtelenségnek e megtestesülése, a melynek nincs érzéke embertársai nyomora, szenvedése s a társadalom iránt való nemesebb kötelességei iránt. Ezekből kerülnek ki aztán a közélet szerepvivői. Ilyenek viszik bele a közéletbe a corruptiót; mert hatalomért, czimért mindenre készek. ' , I Aztán ott vannak azok a szerencsetle- nek, kiket kiskorukban bőségben neveltek, kényeztettek igényekre, élvezetekre kapattak, de a munkára nem edzettek meg. Az úri hajlamokhoz úri módja ni:cs. Kis fizetésből kell megélnie. A család szaporodik. Az adósság nő, mint a lavina A váltó lejár. A hitel kimerült; a hitelező nem vár. A hivata- talos pénz nála áll. A hitelező szorongat. Más szabadulást nem lát. Pár nap múlva visszateszi bizonynyai. Addig nem veszik észre. És . . . segit magán. A többit tudjuk. Arad, Makó, Komárom; aztán Amerika A végállomás Illává, vagy a Duna feneke. Ha az erkölcsi sülyedés manapság mélyebb, mint valaha, ha a panamizmus világszerie megdöbbentő arányban terjed : nem csupa terheltség, visszaútés ez, mint Lombrosóék mond ák, hanem igenis nagy részben a nevelés hibája, a materialisztikus nevelés eredménye Vessük egybe ezt a nevelést a régivel. Hajdan a gyermeket szigorúan fogták, edzették, mértekletességre szoktatták, engedelmességre szorították ; beleoltották a vallásos érzést, az isteni félelmet, a szülői tiszteletet, de az őszinteséget is így fejlődtek a hajdani fogyatékos didaktikai eljárások mellett is a hajdani aczélos, szilárd, puritán jellemek. S azért tapasztaljuk a mai tökéletesített nevelés mellett a jellem gyöngülését. Ma? A gyermek ételben-italban dúskál; idegzetét izgató eledelekkel, italokkal rontják; rontják egyébbel is: ott vannak a gyermekbálok, az újságolvasás, a kései lefekvés, a színház, vendégség. A mai gyermek többet élvezett, mint nagyapáink vőlegénykorukig. Azért nem tud a modern gyermek igazán ö ülni — csak a sensátiót keresi, azért unott, kedvetlen, koraérett. A Moliére orvosa kétszáz évvel ezelőtt mondta, hogy : „nincs már igazi gyermek“. Mit mondana most? t\. mai gyermeket elpuhitják, kényeztetik, felüietességre szoktatják ;]a sok élvezette', agyontanitássti idegrendszerét megrontják; az örökös versenygéssel hiúságát felcsigázzák ; de a komoly küzdelemre, vágyainak legyőzésére képtelenné teszik. A gondolkozók I világszerte az akarat gyöngeségén, a szilárd jellemek kiveszésén panaszkodnak! a sociologusok konstatálják, hogy a fiák nem érnek annyit, mint apáik ; az azok gyűjtötte anyagi és erkölcsi tőkéből élnek, újabb erőfeszítésre nem hajlandók. íme a materialisztikus nevelés keserű gyümölcse. Nem nevelik a mai gyermeket vallásossá, mert nem él a hit a szülők lelkében sem, a materializmus kiölte azt belőlük Ha gyermeküket betegség sorvasztja, az orvosban bíznak, nem Istenben s ha vesztesség éri őket, az üres bölcső mellett kétségbe esnek, Isten akaratában megnyugodni nem tudnak. Vallástalannak nő tel a gyerme is; a megpróbáltatásokat elviselni nem képes ; csapás idején lelki engyensulya könnyen megbomlik s nem gondolva erkölcsi kötelezettségeivel családja, nemzete iránt lerázza az élet terhét, — egy goiyó, egy csepp méreg — a hátramaradókkal nem gondol. Vagy pedig megőrül. Ma nemcsak felnőttek követnek el öngyilkosságot; a modern statisztikának legsötétebb lapja az, mely az öngyilkos gyermekek növekvő számáról Szeretlek. Szeretlek csöndes tiszta áhítattal. Úgy, mint az erdő dalos madarát, Oh ! vétkezem, ha csak egy röpke perczben Nem mondanék el érted egy imát. Szeretlek lassú gyötrő szenvedéssel, Ha, megvillan előttem a jövő, Meglebben néha egy-egy pillanatra, Meunyasszony fátylod és szemfödő . . . Szeretlek áhítattal, szenvedéssel, A megvetésed édes bú nekem : Nagyobb, tisztább vagy minden ideálnál Nem illesz földi lényhez kedvesem. Fliesz Henrik m A Széchenyi ünnepségről A hölgyek egyenruhája a szeptember 2-iki Széchenyi ünnepség alkalmára a következőleg lett megállapítva: a) ruha ' szoknya és derék) hazai gyártmányú szélek kék-fehér csikós kre- ton kelméből; b) fehér moll mellkólő; c) csarnokok szerint különböző fejchsz és pedig a dohánycsarnokban fele kék, fele fehér elszászi másli ; a virág-csarnokban fehér moll bábé kalap; az áru-csarnokban piros elszászi másli; a sör-csarnokban kreton kelméből elszászi másli ; a bor- j csarnokban hátrakötött piros fej kendő ; a czuk- rász-csarnokban fehér moll czukrász sipka; a j kávé-csarnokban kreton kelméből készült hátrakötött fejkeudő ; a pezsgő-csarnokban fehér moll elszászi másli; a posta-csarnokban a kreton kelméből készült ellenzös postás sipka; gyümölcs csarnokban kék elszászi másli. A ruha bárhol is készíttethető a Páskuj Imre üzletében kiálli- í tott modell szerint, a kelmék (kreton méterje J 70 fillér, moll méterje 50 fill.) s a postás sipka kizárólag ott szerezhető be ; ugyancsak ott, kívánatra kész ruhák is készíttetnek és pedig kész ruha, kötővel és elszászi máslival, fejkendővel vagy czukrász sapkával 16 kor. 60 üliér, .ugyanazok postás sipkával 17 kor. 20 fül, ellen- ! ben bébe kalappal 18 kor. 40 fillérbe kerülnek ; ezenfelül igen kívánatos, hogy a hölgyek kreton kelméből nyakba akasztható kis táskát készíttessenek maguknak. A csarnokok asszonyai és a csarnok mesterek. A rendezőség által az egyes csarnokokba a : következő asszonyságok és urak kérettek fel ez ideig (meghívások folyamatban): 1. sz. „A makrapipához“ dohány-csarnok. Szivarok, szivarkák, ü csarnok hölgyeinek arcz- képes levelező lapjai, hazai gyufának-, gyufa- ’ tartóknak- és szivartárczáknak olcsó árulása. — Domahidy Elememé Nagy-Károly, Damokos Fe- I rénczné Erdőd, Szeöke Sándorné Udvari; „Fötr aßkos“ Ilosvay Aladár N.-Károly ; csarnokmester Haller Ferencz. 2. sz. nA török szultánhozmint az 1. sz. alatt. Özv. Hokk Béláné, Hadó Bertalanná, Vallon Alajosné; óreg tössites'" : dr. Dezső Kálmán; csarnokraester Raáb Sándor. 3. sz. „Nefelejts* virágcsarnok, virágok, | levelezőlapok árulása. Galba Lajosné, Ludmaun jGyuláné, Papolczy Gyuláné, Böszörményi End- rénó Csenger, dr. Schönpflug ■ Jenőné, Vajda Mihálynó; ^Főkér tesz“ : dr. Böszörményi Emil. 4. sz. „A becsületes kalmárhoz“ árucsarnok, szatmári és nag-. bányai gyékény ipari tárgyak, dobrácsapáti és kalotaszeghi varottas, Széche j nyi nyakkendők, fényképek, astrab és jux tárgyak, pénz és szi vartárczák, sétapálczák, toillete czikkek, képes levelező lapok »árulása ; Markos Ilka Fülpös-Darócz, Gyene Zsigmondnó Porcs- alma, Pika MiklósnéBerend, dr. KaizlerGyörgyné Zilali, Ujfalussy Dezsőnó Debreczen, Kölcsey Zoltánná Tunyng, dr. Adler Adolfué N.-Károly, Koraoróczy Jenőné Györtelek, ifj. Hahn Jánosnó N.-Károly. „Főkalmár“ : Domahidy Elemér, Radó Bertalan; csarnokmester Páskuj Imre. 5. sz. „Ma pénzért, holnap ingyen“ ^ árucsarnok, mint a 4. sz. alatt. Matolay Gábórné, ifj. Jákó Sándorné Debreczen, Hauska Róbertné, dr. Vajay Imréné, Finta Lajosné, Unger Isb: vánnó, Nyárádi Lászlóné, Rajzinger Sándorné, I Medgyesi Ferencznó. „Öreg gr áj zier“ : dr. Fejes