Szamos, 1900. július (32. évfolyam, 53-61. szám)
1900-07-29 / 61. szám
szól. Megőrülni gyer.nek nem szokott, de azt ki tagadhatna, hogy a kik az őrültek házát ma oly iijesztő mértékben népesítik, nagyrészt az elhibázott nevelés áldozatai Azt hinné az ember, hogy az általános iskolakötelezettség korában az iskola erkölcs- szeliditő hatása jobban érvényesül, mint ré- gente. Úgy is van, a hol az iskola nevelő hivatását komolyan veszi, pl. a boldog kis Svájczban. De egyebütt nincs igy. A kiskorú gonosztevők által elkövetett bűnesetek száma ijjesztően emelkedik "E részben a mulasztás nem csupán a szülőket, hanem az iskolát is terheli, mely ismeretek közlésével kétélű legyvert ad a gyermek kezébe, melyet az erkölcsi vezetés híján, a társadalom ellen fordit. De ne menjünk a végletekig. Ismerjünk be csupán annyit, hogy az iskola nem tesz minden tőle telhetőt az erkölcsi nevelés érdekében. Megrontja a gyermek jellemét is a ma dívó vizsgálati és osztályozó rendszeriéi, mert nazudozásra, képmutatásra, hízelgésre szoktatja a gyermeket s kiöli belőle a jellem őszinteségét. A materiálizmus azonban lejárta magát A hajnalló század megfogja hozni az ideálizmus viradatát Itt-ott, máris virad. A világ megmozdult. Az emberiség visszatérő-; ben van elhagyott eszményei cultusához. Az iskola mellett a modern társadalomra is nagy feladat vár; begyógyítani azokat a sebeket, enyhíteni *azt az erkölcsi nyomort, melyet a modern életviszonyok hoztak létre Nekünk oly nemzedéket kell nevelni, mely e feladat teljesítésére képes legyen; ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha az eddigi materialisztikus iránynyal szakítunk s az idealizmust, a társadalom iránt való nemesebb kötelesség érzetét oltjuk bele az ifjabb nemzedék szivébe. Vége. Válasz a Furcsa dolgokéra. Kovács Leó or, városunk és közjavának fejlődésének e lelkes bajnoka, a múlt héten megint fölszinre hozott egy7 csomó megszívlelni való dolgot „Faresi dolgok“ czim alatt, amely; czim mindig és mindenkor erdekes do'gokat j vezet be. A múlt vasárnap megjelent „Furcsa dolgok“ ólén a szatmár-erdődi h. é. vasút dolgai j vezetnek, a melyekre legyen szabad a követ- j kezö fölvilágositásokat adni. Hogy a szatmár-erdődi h. é- vasút gőz erejű vonalrószónek megnyitásával mennyire nem lehetett várni a villamos elkészültéig s hogy mily nagv szükség volt e vonalrész mielőbbi megnyitására, azt legfényesebben igazolja az a rengeteg forgalom, mi e vasúton a meg nyitás óta folyton-folyvast szaporodik. A szatmár erdődi vasat társaság, illetve a társaságot alapitó építi vállalat, hogy milyen koczkázatokba ment bele, hogy milyen kötelezettségeket vállalt látatlanba, csak azért, hogy a vasutat mielőbb megnyitássá, azt a beavatottak nagyon jól tudják, a czikkiró ur is meggyőződést szerezhet felőle ; de persze itt taglalni messzire vezetne. A vasút engedély okirata értelmében még csak deczemberben tartozott volna a vasút a pályát a közforgalomnak átadni s bizonyára csak elismerést érdemel azért, hogy nagyrószét már júniusban megnyitotta, s a hátralévő vonal rószszel se fog karácsonyig várni. Hogy a vasút üzletkezelősége zavarban volna a nagy forgalom miatt, azt czikkiró urou kívül alig hiszi elvalaki, mutasson Kovács | Ló ur csak egyetlenegy utast is, a ki hely) hiányában nem utazhatott volna el ; pedig Ko vács Leó ur nagyon jól tudja, hogy a mi vici nálisunknál sokkal nagyobb és sokkal bővebben felszerelt vasutaknál is megesik, hogy valaki lemarad, mert helye nem jut. Hogy vasutunk a kisiklás folytán vált I volna nevezetessé, az se igen hihető ; hiszen akkor alig volna vasút, a mely nevezetessé ne válnék; mert a kisiklás a vasútnál bizony meg-| esik. A nagyobb szerencsétlenséget se a véletlen, hanem a szabályok kellő betartása akadályozta meg. s legyen nyugodt a czikkiró ur, a szabályok kellő betartásának ellenőrzésére van j szakszerű• hatóság, mely ebben a dologban nem: érti a tréfát. Az ilyen balesetek megvizsgálása s okainak megállapítása sokkal gyorsabban és hamarább megtörténik, mint czikkiró ur hinné; táv : iratban kell azt az összes magyar vasutakat ellenőrző „m. kir. vasúti és hajózási főfelügye-j lőség“-nól bejelenteni s bizony harmadnapra itt volt a vizsgálat, a mely egy álló napig foglalkozott ez ügygyei. Hogy a közönség kényelméről ne lenne gondoskodva, az egészen uj dolog. Tessék bárhol az egész országban h. é. vasutat mondani a melynél több kényelem volua, mint nálunk. Végig lehet menni az egész vonaton, ki lehet keresni a megfelelő társaságot, lehet akár a szabadban akár a kocsi belsejében helyet foglalni. gondoskodva van frisitőkről stb. Hogy7 sokan nem kapnak helyet a jegyüknek megfelelő osztályban, azt általánosságban szintén bajos állítani. Egyes vonatoknál persze több az utas, mint a hely ; de a kinek ez nem tetszik, módjában van bevárni a legközelebbi, esetleg az utolsó vonatot, a melynél a II. osztály soha sincs teljesen elfoglalva. Különben is 'rövid jtá- volságokra a közönség osztályokra különitésének alig vau értelme, a mi közönségünk is rá jön arra lassan-lassau, ma már alig vált valaki II. osztályú helyet. A dohányzást az összes újabb közúti vasut- szerü h. é. vasutak kocsijaiban közegószségi és köztisztasági szempontból, különösen a vele járó köpködés elkerülése végett tiltották be. Tudvalevőleg a köpködés terjeszti legjobban a tüdővészt. A városban járó kocsiknál e tilalom bizonyára czikkiró ur helyeslésével is találkozni fog. Pedig a vasutunk külső, gőzerejü, vonalán járó kocsik -a városba is befognak jönni s ugyancsak furcsa volna pl. azt mondani : „tilos a dohányzás a kocsikban a Szamoshidig!“ Egyébként is nálunk épen a dohányosok számára külön helyet utaltunk ki a kocsi torná- czában s ezzel három ülőhelyet áldoztunk föl a kocsi mindkét végén, ami az összes ülőhelyek számának i/iét teszi. A kocsik első tervezésénél e helyekre is ülőhelyek voltak szánva a vonaton átjárás feláldozására s bizonyára jobb igy, hogy a vonaton végig lehet menni, a tor- náczon dohányozni is lehet s a kocsik belsejében lévők a dohányzással járó kellemetlenségektől s egészségük veszélyeztetésétől menekülnek. A trágya szállításra pedig csak az a megjegyzés volua, vájjon mi jobb, bent hagyni a trágyát a város összes lakosságának veszedelmére, vagy pedig kivinni a hegyre, hol azt a szőlősgazdák igazán várva-várják. Hogy szabad-e személyszállító vonattal trágyát szállítani, ez a kérdés, azt czikkiró ur is megfogja engedni, bizonyára nem a mi vasutunkon merült föl először, következéskép el is vau intézve s talán csak nem teszi föl czikkiró ur vasutunkról, hogy olyasmit tenne, ami tilos, vagy legalább is megengedve nincs ?! — A trágy7ás kocsikat egyébként a személykocsiktól egy közbe iktatott kocsi által szabályszerűen elválasztva sorozzuk be a vonatokhoz s már ezt a „mező- gazdasági illatot’, a melyet czikkiró ur is bizonyára szívesen néz el a mezőgazdáknál, legfeljebb Csonkás állomáson lehet észrevenni, ott is csak azoknak, kik a trágyát vivő vonathoz közelednek, mert Szatmár-Hidfőnól a vonaton még nincs trágyás kocsi, útközben veszik föl s Kis-Lippa állomáson pedig már leakasztják a kocsikat, úgy, hogy sok kellemetlenséget, vagy legalább is többet, mint a mennyivel a városban hagyásuk járna, e szállítmányok bizonyára nem okoznak. Hogy7 a vasút, illetve a szatmár- hegyi kirándulás kedvéért közönségünk elha- nyragolja a Kossuth-kertet, az természetes. Városunk csatornázatlan, poros, maláriás földjéről a tiszta hegyű levegőre mindenki szívesen menekül, sőt a családos ember gyermekei egészségének tartozik is azzal, hogy meneküljön. Ezért gondoskodtunk páratlanul olcsó me István és Jakó Kálmán Ar. Medgyes; csarnok- mester Vajda Mihály7. 6 sz. rA bujdosókor,“ étel- és sörcsarnok. Stoll Béláné N. Bányra, Pálos Konrádné Nagy7- Károly, Majláth Ferenczné Erdőd, Miskolczy Sándornó N.-Bányra, Aigner Zoltán, Jolán Nagy7- Károly, Berey Józsefné Nagy-Ecsed. „Fócsapos* . dr. Vajay Károly, Heupauer János Sz.-Váralja, csarnokmester Weisz Ignácz. 7. sz. ., Az örök forráshoz* étel és sörc sarnok : dr. Keresztszeghy7 Lajosné. dr Vajay7 Károlyné, Roykó főhadnagyné, Osváth Elemérné, Frankó Jánosné, Lóvay Józsefné. ^Föpinccr“ dr. Némethy7 József, Komoróczi Jenő, csarnokmester Molnár Mihály. S. sz. v/tt a világ közepe* étel- és borcsar nők. Mándy Zoltánná Sí.-Váralja, Ilosvay Endréim Mátészalka, Harácsek Imrénó N.-Bánya, Róth Károlyné N.-Károly, Boross Zoltánná Ar. Medgyes, ifj. Szegedy Antalné Darnó, Szilágyi Tihamérné Sz.-Váralja. „Csárdás gazda“ : Böszörményi Endre Cseuger. Eghy Mihály Nagy- Bány7a, esaruokmester Szűcs Lajos. 9 sz „ A czinkotai itezéhez* étel- és borcsarnok. Kovács Leóné, Tóth Sándor mérnökné, Orosz Bartha Anna. Unger Ulman Sándornó, Unger Gézáné, Cs. Lázár Elememé N.-Károly, ifj. Losonczy Józsefné. „Czinkotai kántorTaukóczy7 Gyula, Orosz Árpád Váliaj, csarnokmester Lévay7 József. 10. sz. „ Kérjük egy csókra“ ezukrászda. ifj. Böszörményi Sándorné Pettyén, Szuhányi Gé- záné Sz.-Váralja, Stoll Gáborné N.-Bánya, Póchy Lászlóné N.-Károly7, Farkas Jenöné F.-Bánya, Debieczeni Istvánná N.-Károly7. „Főcznkrász“ : Ferency János, csarnokmester Szatmári Zsiga. 11. sz. „Ős-Budavára* kávéház. Dez<ö Kálmánná, Kovásznay Zsigmondné, B ikó Ignáczné, dr. Korbay Károlymé, Vásárhelyi Barnáné, dr. Fejes Istvánná, dr Erdélyi Miksánó. „Csibukmes- tér“ : Szuhányi Géza, csarnokmester Márkusz Márton. 12. sz. „Gyere be rózsám“ pezsgöcsarnok. „Fócsaplárnő* : Nagy Lászlóné, viarkotányosriók* ; Domahidy Viktornó Angyalos, Szuhányű Fe- reneznó Csenger, Jókey Sándornó E.-Gyarmat, Péchy Istvánné N.-Károly, Kállay Ödönné Erdőd. „Első kellner* : b. Kovács Géza N.-Bány7a, Csarnokmester Roóz Mihály. 14 sz. VA kábái asszonyhoz“ pezsgöcsarnok. . Markotányosnők“ : Csaba Adorjánná, dr. Kölesei Ferenczné, Majos Károlyné, dr. Rill Fe- renozué, Szatmári Zsigmondné, Lengyel Imróné. „Árendás gazda* : dr. Hantz Jenő, csarnokmester Vallon Alajos. 15. sz. „Megyei világ posta“ postacsarnok az arczképes levelező lapoknak a társaságbeli czimzett részére a „postás lányok“ által leendő kézbesítés közvetítésére. A posta szabályok szerint még szerelmes , sőt házasságot Ígérő levelek is továbbittatuak. Postaszabály7okban körül irt elv: merkuri gyorsaság! — női titoktartás! E csarnokban a társas életben még be nem mutatott bármely egyenruhában megjelenő gyermek leány is alkalmaztatik, ha előzetesen a fő poslaigazgatónál bejelenti magát 5—6 nappal a mulatság előtt. — „Föposta i gazga t ónő“ : Kende Zsigmondné, „főpostamesternő“ : Kovács j Gézáné N.-Bánya, „postamesternők“ : Mándy Lajosné, Mándy Gézáné Váliaj és Papp Jánosné Batiz, „postamester“: Jeney Géza N.-Károly, csarnokmester Boross Dezső. 16. sz. „Városi nemzetközi posta.* „Országos főposta felügy7előnő“ Hármán Mihályné, „postamesternők“ : Dienes kapitányaié, dr. Hantz Je- nőné, Turner Albertnó, „főpostalegóny“ Jaskorvics Ferencz csarnokmester Demjén László. 17. sz. ..Az óriás dinyéhez“ gy7ümölcs csar- ! nők. Luby7 Lajosné Tuuyog, Boér Endréné MPetri, Varjú Sándornó, Jaskovics Ferenczné, Papp Lajosné, „dinye csősz“ Farkas Jenő Felső- Bányra. 18. sz. „Aranykönyv csarnoka,“ hol az alkalmi újság s a társulati jelvény7 árulásán felül minden, a mulatságon megjelenő egy7ón neve
