Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-15 / 30. szám
Ki gyújt vezérlő szövétneket a sötétben ? Ki világosítja meg a sir örök éjszakáját ? lm kelet felől dereng a hajnal. A sötét éjszakát fénylő világosság váltja fel. Ragyogva lép ki a nap, a feltámadás napja Golgotha sírjából. Fénye, melege felszántja a bánat könyeit, az epedő lélek ég felé tekint, a bús sóhaj megnyugvás érzetébe olvad át, vigasztalás kél a fájó kebelben, a gyászoló lélek az élet viharában, mint erős árboczhoz ragaszkodik az égből jött kijelentéshez va Krisztus feltámadott és azoknak a kik megmeghaltak, lett első zsengéjük !a * Husvét ünnepe! Legdrágább igazság! Örök élet kősziklája, reményeink oszlopa, vigasztalás balzsama, legfelségesebb tudomány s igazság szövétneke ! Egyedüli megteremtője mindennek a mi nemes a mi magasztos: a húsvéti igazság, Krisztus feltámadása, az örök élet hitének biztosítéka. Benne! a múlt megbocsátva, a jelen gondosan vezetve, a jövendő örökre biztosítva. Örök élet hirdetője! Zendíil a győzedelmi ének jöttödre minden hívőnek ajkain, lelkesültség az arczokon, öröm tiiz a szemekben, nem kietlen többé a lét: a Krisztus lett az élet fejedelme, feltámadott Urunk e napon . . . nincs szenvedés . . . nincs halál . . . élünk mi is örökké \ Papolczy Zoltán. Észrevételek „Szatmár városi erdőirtványok betelepítése“ ez. memorandumhoz. Irta: Szeőke Barna. III. De hiszen kérem, ha ma egy embernek 2000 írt értéke van (ami egy ilyen telepestől a memorandum 19. lapján megkivántatik) különösen izraelita honfitársaink között, az avval nem húsz, hanem 200 hold földet bérel, s ha holdját 6 Irt, sőt mondjuk 8 írtjával béreli is ki, a már kész elvetett s Szt. György napkor átvett őszi vetés learatásáig csak 800 irtott kell neki fizetni, s az építkezés és felszerelés költségeinek törlesztéséről ellenébe még szó sem tétetik Egy ilyen 200 holdas birtokban bizonynyal van 60 hold őszi vetés, s ebből a telepesnél alkalmazott számítás szerint a bérlő 300 mm. búzát adhat el, ami 6 írtjával 1800 frt, igy marad neki a haszonbéren felül 200 írtja és 420 mm. tengerije. így mérve a dolgot, ki lenne bolond 20 hold haszonbérléseért 2000 la értékét reszkirozni? De különben is a mi népünk irtózik a haszonbértől; felibe vagy harmadába megmunkálja a földet, de hogy határozott összeget fizessen érte — akár ad az Isten termést, akár nem — azt már nem tűri a természete. Hiszen köztudomású, hogy a legszegényebb napszámos is azon imádkozik, hogy ötét az Ur csak annyira segítse, hogy agg korára csak egy kis teleknekvalót szerezhessen, hogy legyen hová fáradt fejét lehajtani, a melyet kizárólag sajátjának mondhat. Telepítést haszonbérleti rendszerrel eszközölni, szerény véleményem szerint más lehel; azt hiszem, hogy a mi, haszonbérlőnek netán alkalmas népünk, magát 50 évre lekötni nem engedi, különösen akkor, ha a messze jövőben még azon kis reménysugár sem csillan íeléjök, hogy annyi évek fáradságai után, övék lehetne azon töld, melyet ők annyi verítékkel öntöztek. Telepítést csak állami, vagy az állam által megvásárolt birtokon, maga az állam eszközölhet és pedig nem úgy, hogy a telepes örökös bérlő maradjon, hanem hogy a földnek idővel (árának törlesztésével) urává, tulajdonosává váljék. Ha a telepítés által azt a czélt akarjuk elérni, hogy a magyar nemzet szaporodjék, mert hiszen a magyar államnak más czélja jelen körülmények között nem is lehet, akkor az államnak, vagyis a magyar nemzetnek nem is szibad azon csekély áldozatot sajnálni, mely az öröktelepités és a haszon- bérleti rendszerből eredő jövedelem között, mint különbözet mutatkozik. A nemzet szaporodása egyszersmind erősbödése is. És ha ezen utón is szaporítja a kormány a mi népünket, még mindig nagyon kicsiny kárpótlás, azon elriasztó veszteségekért, mely a magyarságot hazánk keletén és délen érte; s melynek feltartóztathatlan rombolását és előhaladását, még ma sem tudjuk Ékkel Lajos barátaimnak, hogy az ügynek érdemleges megoldásáig annyi viz fog lefolyni a Zavaros folyón, hogy az alatt az igaz vallásra talán engemet is megtéritenek! A Polgármesterhelyettes ur jelentéséből azt is megtudtuk, hogy a nmóltóságu belügyi kormány az uj Vigadó terveit s költségvetését jóváhagyta ugyan, azonban a kidolgozás fölött némely javításokat rendelt el, a melyeknek eszközlése végett a helyettes ur Bálint és Jámbor épitó mérnököket már eleve meg is kereste. Csomay Imre bizottsági tag ur, aki ellensége a népnek mikor vigad, már móst kijelentette, hogy a Vigadót úgy átalakitatlanul, mint átalakítva ismételten ellenzi és érdemileg annak idején újból fel fogja vetni az építkezés szükségességét; azonban már ezúttal is az eljáró polgármesterhelyettes ur nyakába kívánja sózni a tervek elrendelt átdolgozásának költségeiért a felelősséget. Pap Géza főjegyző ur áll ez elé a felelősség elé és ez neki annyival is könnyebb, a mint kijelentette, hogy a vállalkozók e terven a szükségeseknek fölismert javításokat dij nélkül tartoznak végrehajtani. * Kovács Leo móltóságos ur interpellálta napirend következő száma alatt. Előadta, hogy az utóbbi időkben a galicziai zsidók úgyszólván csapatostól özönlik el Sebajdavármegyét és Se- bajdát, a mi féltékenyen őrzött és szeretet városunkat. Már nem is érdemes régi szép nevére ez a város, mert ez a hazátlan, foglalkozás nélküli és munkakerülő népfaj azt Uj-Jeruzsálemmé változtatta, a hova rendőri ellenőrzés hiányában bo dog és boldogtalan tetszése szerint betelepülhet. És ez a nép igen furfangos eljárás utján jut falaink közzé. Hogy a közfigyelmet elhárítsa, már a batizi vasúti állomáson kiszáll a vonatról és az est szürkületében keresztbefout lábaival gyalog imbolyog be pájeszesen, kaftán jával és jármikéjóvel az Ígéret földére. A szó nők ur egy Ízben találkozott ilyen illatos karavánnal. Arra a kérdésre : mit akarnak ebben a városban? azt válaszolták, hogy gyermekeik, rokonaik meglátogatására vagy bevásárlás czéljá- ból jöttek. Ez azonban nem igaz, mert a főczél az, hogy a munkás osztályt kizsákmányolják; a városnak adót ne fizessenek, hanem csupán tér hére és bajára legyenek. Ennek a városnak a levegője már úgy is büzhödt a sok kaftános pálinkaméréstől s ezért kérdi a h. polgármester úrtól, van-e tudomása a saját hitrokonaik által is veszedelmesnek felismert eme tömeges bevándorlásról és szándókozik-e az ily foglalkozás nélküli népség eltolonczoltatása iránt az erélyes intézkedéseket azonnal megtenni ? A polgármesterhelyettes ur nyomban kijelentette, hogy a jelzett tömeges bevándorlásról hivatalos tudomása nincs; azonban a rendőrség utján intézkedni fog, hogy hasonló esetek a jövőben elő ne forduljanak. M á t r a y Lajos szerkesztő urnák tárgyhasonlóságnál fogva még az ellen is volt kifogása, hogy az úgynevezett bócheriskolában a talmud tanulók nem magyar nyelven nyerik az oktamegakadályozni, akkor a mikor az erő és hatalom a kezünkben lenni látszik. Sajnos csak látszik! . . . mert valóban még most sincs kezünkben, hanem azért tehetségünk szerint „munkálkodjunk mig nappal vagyon, mert el jő az éjszaka.“ Sikerrel csak úgy és akkor lehetett telepíteni és virágzó községeket létre hozni, amint és a mikor a szatmári békekötés után, egyes főuraink itt és Tolna megyében, elnéptelenedett birtokaikon, úgy szólva pénz nélkül eszközölték a telepítést. A birtokos adta a földet és a telepítéshez szükséges anyagot, a telepes pedig adta az ö munkaerejét, mely aránylag csekély és kevés értékű volt. II en telepítést ma már nem lehet csinálni, de azt igen, hogy például a telepes a föld árát 50 év alatt letörlesztvén, az saját tulajdonává válik. De hát erről a megörökítésről é; annak módozatáról a memorandum sem beszél, de másrészt a városnak sincs hatalmába indokolatlanul ilyen nagy birtokot elidegeníteni, s a memorandum Írójának sem lett volna czéljával összeegyeztethető, hogy ilyen tervvel a város kedvét a telepítéstől elvegye. Hiszen a tervezőnek czélja az, hogy a városnak lakosait, adófizető népségét vagy ezer emberrel szaporítsa, továbbá, hogy az 5 ezer holdból illő jövedelmet húzzon a város és végül, hogy a város iparosainak vevő közönségét egy ezerrel szaporítsa. Haszonbérleti rendszerű telepítéssel az alig lehetséges. Tehetné azonban a város azt, ha azon szép jövőjű birtokából, reális és kellő hasznot akarna huzni, hogy azon 5 ezer holdon saját rég'ébe gazdálkodjék, s úgy szólván uradalmi gazdálkodást űzne. Két évig természetesen csak a már addig kultur képessé tett földeknek venné hasznát a város, t. i. mig a földek a tuskótól megszabadhatnának; a milyenek tudtommal a Körtvélyes egy része, a Kőmeszeg stb. Két év múlva 100 ezer frt felszerelési költséggel saját régiében való gazdálkodás mellett, holdanként csak 8 frt tiszta hasznot számítva is 40 ezer forint jövedelem volna biztosítható a város részére, a melyből csak tást; ennek orvoslása végett a kir. tanfeliigye- lősóget megkerestetni kéri. Oh fájdalom ! ebben a hivatkozott hatóság mit sem tehet, mert az oktatási nyelvnek szabad választását engedi meg a magyar nemzetiségi lovagias törvény! A lefolyt jelenetből tanulságul azonban Arany Jancsi bácsival mindenesetre el lehet !zengeni : Rósz időket élünk, Rósz csillagok járnak ; Isten óvja kaftánoktól A mi Sebajdánkat! íj! A husvágási szabályrendelet némely szakaszának módosítása iránt beterjesztett tanácsi javaslat élénk megvitatásra szolgáltatott alkalmat. Az uj módosítás kimondja ugyanis, hogy úgy a városban, mint Szatmárhegyen csak oly marhának húsa adható el, a mely előzőleg állat orvosilag és rendőrileg megvizsgálva van. Ezek szerint a falvakról a marhahúsnak városunkban és a Hegyen szórványosan divatozó behozatala korlátozva lesz, mert a hús- csempészek a kívánt előfeltételeket igazolni nem képesek. Dr. Keresztszeghy Lajos ur sürü fejszecsapásokkal ostromolta a mészárosokat, a kik a húsfogyasztás terén nálunk teljes egyedáru- í ságot gyakorolnak. Ideje volna a szabad versenynek ebben a tekintetben is tért engedni, hogy a közönség olcsóbb húshoz jusson, és igy a túlzott húsárak leveressenek. Látja, hogy a
