Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)

1900-04-12 / 29. szám

XXXII. évfolyam.

Szatmár, 1900. csütörtök, április hó 12.

0GC1Y L

Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön.

A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz.

Mindennemű dijak Fzatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Minden beigtatás után 60 fillér bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér.

Amerikai heremag.

A mezőgazdaságról és mezőrendörségről szóló 1894. évi XII. törvényczikk tiltja, hogy a kereskedelmi forgalomba arankás lóhere és lu- czernamag hozassék be; az 1895. évi XLVI. t. czikk pedig védi gazdáinkat az európai eredetű lóhere és luczernamag közé silánvabb minőségű amerikai heremagnak keverése illetve a kevert magvaknak eredetétől eltérő megnevezés alatt való forgalomba hozása ellen.

magvizsgáló állomások a legnagyobb lelkiis'mer tességgel járnak el feladatukban s csak bálával kell vennünk er lyes eljárásukat, amidőn minden visszaélést leleplezni s ez által a gazdaközönséget tájékoztatva, érdekeit védeni igyekeznek.

De rendőrségünk is érvényt igyekszik szerezni e törvénynek, midőn évenként vizsgálatot tart a helyi kereskedők körében ; csak e napokban érkezett be a városhoz a rendőfőkapitány teljesen megnyugtató jelentése, mely a múlt betekben megejtett vizsgálat eredmónyérűl beszámol.

S midőn magkereskedőink iránti bizalmunk tekintetében egyik részről megnyugtató jelentést kapunk, majdnem ezzel egyidejűleg olvasunk a Köztelekben egy közleményt, amely után a napi- és szaklapok az amerikai beremagvak fészkéül városunkat tüntetik fel.*)

A bennünket megdöbbentő jelentés, mely a Köztelek f. hó 4-iki számában jelent meg a következő: „A magvizsgáló állomás kötelességének tartja nyilvánosságra hozni, hogy Klein Vilmos szatmári magkereskedő figyelmeztetésünk daczára amerikaival kevert heremagot terjesztett ólomzárolás elé, mely árunak ólomzárolását intézetünk kiküldöttje természetesen visz- sza utasította“

Hogy e bir ránk kellemesen nem hatott, érthető, s mert súlyos vád, gazdaközönsógünk iránt tartozó kötelességünk a legszigorúbban állást foglalni. S épp ezért, de mert másrészt egyoldalú informátió után elbirtelenkedve pálczát törni -valaki felett nem akarunk, nem zárkózhatunk el az elől, hogy a nyilvánosság elé került kompromittáló hírrel szemben Klein Vilmost saját érdekében nyilvános igazolásra ne hivjuk fel. — Ha tévedésen alapul e meghurczolás, úgy megadjuk e közleménynyel is a módot arra, h< gy magát nyilvánosan igazolva vissza nyer besse eddigi — hinni akarjuk — megérdemelt bizalmunkat, ellenkezőleg pedig megkérdezhessük, hogy rendőrségünk miként oldotta meg fontos feladatát akkor, amidőn gazdaközönségünk érdekeinek oltalmazására vizsgálatát megejtette s a tanácshoz megnyugtató jelentését beterjesztette.

De akár mint is fog ez ügy igazoltatni, gazdaközönségünk egy tanúságot meritbet belőle, hogy akkor, midőn az állam a gazdáLnak a vetőmag vizsgáló állomások működését ingyen felajánlja, a legnagyobb bizalom mellett is czél- szerü kereskedőktől beszerzett magvaiból felülvizsgálat végett mintát felküldeni.

*) Többek közt a Magyarország ápril 8-iki száma ezt Írja: „ . . . újabb tapasztalattal gazdagodott a piacz és hála legyen a budapesti magvizsgáló állomás körültekintésének, olyan tizeimet leplezett le, mely által gazdáink s főleg kisgazdáink érzékeny károsítást szenvedtek volna. Szatmár, Szilágy, Szabolcs, Ung és Beregmegyében a jelenlegi piaczi árakkal ellentétben levő alacsony jegyzések mellett kínáltak vörös lóherét, ez gyanút keltett és a megejtett vizsgálatok kiderítették, hogy Szatmáron van az amerikai lóherének gyűjtőhelye és onnan hozzák az amerikai lóherét mint magyart forgalomba.“ — Még erősebben támad a Közgazdasági Híradó ápr. 8-iki száma stb.

A felmerült inczidens után pedig magunk teljes megnyugtatása érdekében is czélszerü lesz a már előbb beszerzett here magvakból vizsgálatot eszközöltetni, ami legegyszerűbben úgy lesz keresztül vihető, ba a minta küldeménye-, két vármegyei gazdasági Egyesületünkhöz küldik be a vevők, hogy az vizsgálat végett továbbítsa a mintákat s az eredményekről is nyit-1 vánosan számolhasson be.

Klein Vilmostól pedig elvárjuk, hogy re- babilitátiója érdekében sürgősen megteszi a lé-1 péseket, a minek szerény véleményünk szerint a leghelyesebb módja volna a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület — mint erre leghivatot- tabb fórum — által összeállítandó vegyes bizottságtól kérni vizsgálatot. Mert azt a nyílttéri nyilatkozatot, mit a „Szatmár és Vidéke“ tegnapelőtti számában közölt, ily komoly váddal szemben kellő igazolásnak nem vehetjük, akkor amikor nyilatkozatában csak annyit állít, hogy ö magyar lóheremag elnevezés alatt amerikai lóheremagot forgalomba nem hozott. A hivatolt 94. évi XII. t. ez. szigorúan tiltja minden arankás heremag forgalomba hozását s igy Klein Vilmostól azt vártuk hogy amerikai lóheremaggal egyáltalán ne kereskedjék és mi a magunk részéről még mindig hisszük is, hogy nem kereskedett.

Poszvék Nándor,

a Szatmármegyei Gazd. Egyesület titkára.

Nyilatkozat,

Hírlapi közlésekben napok óta azzal gya- nusittatom, hogy amérikai lóhere magvakat törvény ellenére hamis jelzéssel, mint ólomzárolt magyar magvakat árusítok el.

A „Szamos“ fenti czikke fölhív, hogy e vád alaptalanságát a szatmármegyei gazdasági egyesület által megejtendő vizsgálattal derittes- sem ki. Kijelentem, hogy készséggel alávetem magam a vizsgálatnak, ha azt a gazdasági egyesület elvállalni és tagjai által teljesítetni kész.

Remélem, hogy állandó vevő közönségemet, mety bizalmával évek óta megtisztel, e mesterséges hajsza teljesen nyugodtan hagyta, a mint hogy nyugodtan hagyhatja is; a kit pedig ezen támadások térítenek el tőlem, azokat bízvást engedem át annak a reklámhösnek, a ki e hajszát megindította és annak költségeit oly bőkezűséggel fizeti.

Szatmár, 1900. ápril 12.

Klein Vilmos.

Észrevételek

„Szatmár városi erdöirtványok betelepítése“

ez. memorandumhoz.

Irta: Szeőke Barna.

H.

Az én számításom szerint következőleg alakulna a dolog.

1. 5000 hold ármentesitése és lecsapo- lása a 5 frt. 25000 írt. 2. Utak, hidak a telepen, holdanként ä 1 frt. 5000 frt. 3. 8 középület, közte egy templom, tehát mind hosz- szu időre számítva, jó erős anyagból szolidan építve, egyre-másra 5000 frt 40000 frt.

4. 200 db. tanya, egy 8 öles lakóházzal, szolidan építve, egy 7 öles istállóval, egy kis sertésóllal és. egy kuttal. technikai kiszámítás után egyenként a 1900 írttal összesen 380000 frt. 5. Miután 1000 hold legelőnek marad, tehát 4 ezer hold löldnek a rendszeres kiirtása holdanként 50 írtjával 200000 frt 6. Szervezeti, utazási és felügyeleti költség, még 5%-ot sem számitva fel, 300(10 frt. — Tehát kerülne a városnak, vagy ha úgy tetszik a telepszövetkezetnek, az 5 ezer holdnak kultur képessé tétele és berendezése s felszerelése összesen 680000 frtba, nem pedig 400 ezer forintba, mint a tervezet mondja.

Ezen összeget 200 telepes bérlő között elosztva, kellene minden bérlőnek 3400 frt. tőkét ötven évig törleszteni, mely évi törlesztés, csak 5"/0-al véve, kitenne eg\ es bérlőnél 170 irtot vagyis 340 koronát és nem 220 koronát, mint az Emlékirat mondja.

Az öt ezer holdból egy ezer holdat legelőnek okvetlen fenn kellene tartani, mert ott, azon a földön és pláne 20 holdas gazdaságban, legelő nélkül a haszonbérlő telepeseknek boldogulni egyáltalán nem lehetne, mert a bérlők, hogy kellő jó karban tarthassák földjeiket, szükséges, hogy a birtoknak megfelelő trágyát is termeljenek, erre pedig szükséges volna, hogy a 20 holdból 2 holdat állandó luezernásnak kivonjanak a birtokból, azután ’/3, vagyis 6 hold bükkönynyel vettesék be, ami — tekintve, hogy 1 hold magnak meghagyatik — csak tiz boglya szénát adna; a luczernából is — nyári etetés mellett — lehetne 6 boglya iu- czerna szénát számítani, ennek folytán lenne a telepes bérlőnek 10 boglya szénája és 6 hold tengeri földről 12 szekér kórója.

Ezen takarmány mennyiség csak szűkön volna elég 2 ökör, 3 tehén és 4 drb növendék marha kiteleltetésére és 9 darab marha által termelt trágya alig volna elegendő, hogy 5 hold föld jól betrágyáztassék s igy az egész birtok 6 év leforgása alatt lenne áttrágyázható.

Ha ki lehetne is vinni 200 bérlő telepes között az egyetemleges kötelezettséget; — a mit alig hiszek és ami azonban szövetkezeti utón talán lehetségesnek látszik — lássuk, hogy miként fizetné ki magát a bérlet a telepesekre nézve?

A felállított rendszer szerint (lásd a memorandum 15. és 16. lapját) t. i. hogy minden 10 évben bizonyos összeggel emeltetnék a bér összeg, e szerint a bérlő telepesnek egyre-másra kellene fizetni:

1. Haszonbért holdanként 5 frt 25 krt, vagyis 20 hold utána 105 irtot. 2. A kultur- képesités és berendezés költségeinek törlesz-