Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-12 / 29. szám
tésére holdanként 8 írt 50 krt. vagyis 20 hold után 170 írt. 3. Biztosítási dij fejében tanyánként 30 irtot. 4. Legelő bér holdanként 3 frt. (mert hiszen a város 1000 hold( legelőt nem adhatna ingyen) vagyis 20 hold után 15 írt. 5. Községi adóba a tervezet 7. és 8 ik lapja szerint az ottani földek 5 írtos állami adój i után számított 80w/0 tesz holdanként 40 irtot s igy 20 holdra esnék 8 írt. 6. Egyházi adóba tanyánként 5 irtot. Tehát összesen kellene a bérlő telepesnek fizetni évenként 20 hold haszonbérlet után 333 frtot. Lássuk már most, hogy minő jövedelmet tudna kihúzni egy bérlő a 20 holdból ? Feltéve, hogy hármas íordulóban gazdálkodnék, (t. i zöld ugar, búza, tengeri) mert máskép, különösen mig ezek a földek a kultúrára meg nem érnek, nem is lehetne, (sőt 6-os fordulóban még rosszabbul menne a gazdálkodás) tehát egy fordulóba esnék 6 hold, miután 2 holdat állandó luczernás- nak szakított ki a bérlő: 1. vetne 6 hold ugarba b kkönyt, de miután ezt í) drb marhája legeltetésére íorditja, mint jövedelem a számításnál nem szerepelhet; 2. vetne 6 holdba búzát, mely teremne átlagban 7 magot vagyis 42 köböl búzát, ebből levonandó cséplésre 3’/» köböl, rostálásra 1 köböl vetőmagnak 6 köböl, apadásra '/a köböl, kenyérnek, tésztának a család részére 6 köböl, maradna tehát eladásra 25 köböl a 6 íit, összesen 150 frt; 3. vetne 6 holdba tengerit, mely átlag 7 maggal véve, kitenne 42 köböl tengerit, ebből levonandó vetőmagra 3 véka, kenyérnek 10 köböl és 1 véka, 2 malacz hizlalására 4 köböl, apró marha részére 1 köböl, összesen 16 köböl — marad eladásra 26 köböl, ä 4 frt 50 krral, kitesz 104 irtot; 4. tart a telepes 3 tehenet — egy tehén teje szükséges a. családnak — tehát 2 tehén teje lenne értékesíthető. Vegyünk 10 hóra a 2 tehéntől naponként 6 liter tejet 5 krjával, a mit azon- j ban a várostól ilyen messze csak szövetkezeti utón értékesíthetne, tehát 300 napra tenne a jövedelem 90 irtot. 5. végül növendék marhából és apró marhából 40 frt. Tenne ez összes jövedelem 384 irtot. A kiadás pedig, mely a bérlettel összefügg, kitenne évenként 333 irtot Marad e szerint tiszta jövedelem 51 frt azaz ötvenegy írt o. é. — ami egy öt tagból álló családnak ruházatára s egyéb élelmi czikkek beszerzésére oly édes kevés, hogy az ilyen telepes az állapotot hamar megunná — és egy csöndes setét éjjel pereputtyostól aligha meg nem szökne. Hát az 5 tagból álló családnak egész évi munkabére mit ér? Bizonyára azzal az 51 frttal nincs megfizetve. — Az a telepes tud számítani s ha neki ez az eredmény jön ki, egyszerűen nem áll kötélnek. (Folytatása következik.) Yárosi takarékpénztár gazdaságilag hasznos, jogilag lehetséges. A „Szamos“ ápril hó 5-én megjelent 27-ik száma első czikkében dr. Nagy Elek ur elpar rentálja a városi takarékpénztárt és czikkét igy fejezi be: „A városi takarékpénztár eszméje meghalt — nyugodjék békével!“ Engedje meg t. czikkiró ur, hogy a már elhantolt sir felé egy epitáfiumot állítsak protestáns jeliigével : A. B. F. R. A. (A boldog feltámadás reménye alatt!) Minden életre való eszmének megvan a maga Husvótja. — Feltámad az hiába földelik el időnap előtt. — Az igazságnak éjjele van, de örök halála nincs ! A 19-ik század nagy eszme-árama, mely a „szabadság egyenlőség testvériség“ jelszavával indult a küzdelembe, nagy ellentállásra talált és mert jó előre nem voltak megásva, elkészítve azon csatornák, melyen a szenvedélyek és túlzások hullámai élvezhetők lettek volna, tehát söpört, rombolt, mielőtt termékenyíthetett volna. A 20-ik század megoldására váró nagy problémája a szocziálizmus Ha ideje korán nem gondoskodunk annak alakját, romboló anyagát megszüntető, vagy legalább semlegesítő eszközökről; úgy az erőmüvi hatásában még borzasztóbb lesz mint volt a jelen század első felében ; mert ereje nemcsak a hatalom, hanem főként a töke ellen fog irányulni. — A tömeg köztudatában pedig — nem egészen a valóságnak megfelelően ugyan — az a felfogás kezd mindinkább lábra kapni, hogy Magyarországon a hatalmat az urak, a tőkét pedig a zsidók képviselik. Nem nagyképűsködésből kéritek ilyen feneket a dolognak, de okvetlenül szükségem van a bevezetésre, egyrészről, hogy a tömeg idevonatkozó felfogását konstatáljam ; másrészről, hogy általam helyesnek vélt felfogásom igazságát mások által is oszthatóvá, vagy legalább mások előtt menthetővé tegyem. Az eszmék evolucziója kiterjedhet egy világrészre, egy országra, egy területre, de lokális fontossága, helyi jelentősége mindig van Ha már most a létező helyi körülmények olyanok, hogy a nemzetközi, vagy az országos kívánalmak feltételei, vagy annak egy része itt már feltalálhatok, az esetben a kórtünet helyi lefolyása enyhébb lesz. Vagj'is : ha azok a csecsemők, kik most az anyatejjel azt a jogos, vagy alaptalan feltevést szívják magukba, hogy a város elöljárósága és képviselő testületé az okos vagy oktalan „haladás“ örve alatt oly népérzeti, kulturális, élvezeti, kényelmi sőt fényüzési befektetéseket eszközöl, melyek a községi terheket majdnem az állami adók magaságáig feltolják és ezen alkotások, nagy részének élvezetét, hasznát főkópen azok veszik igénybe, kik ott idegenek, bevándorlottak ideiglenes tartózkodásnak és állásuknál fogva községi adók fizetésére kötelezve nincsenek ; mig ők, a benszülöttek nem lehetnek osztályosai ezen befektetések előnyeinek, annak csak terheit viselik, — Ha majd aztán elérkezik a nagy elszámolás ideje, midőn ez az osztálygyülöletben felnevelt csecsemő már nemcsak félszeg okoskodásával, hanem doronggal és bicskával is dolgozik, hát nem nehéz elképzelni, hogy milyen lesz a helyi befolyás az igy nevelt, félrevezetett és fanatizált generácziónál ! Ellenben ha az a benszülött, vagy meg- törzsökösödött város fentartó elem azt látja, hogy ugyancsak X. város elöljárósága és . képviselőtestülete a haladó korral való lépéstartás mellett működését oda irányítja, hogy azon város lakosságának terhein egyaránt könnyítő és e mellett a gyengébbet lámogató, istápoló intézményeivel a közjólétet hathatósan előmozdítja ; — ha. azt látja, hogy a közboldogulást czélzó nemzetközi eszmék nagy része X. városban már a vezetőség előrelátása, az erősebb osztály áldozatkészsége és a magán tőke termelő, támogató ereje folytán már régóta biztosítva van; — úgy az uj generáczió az elődök bölcsessége és előrelátása előtt meghajolva-nem fog a tömeghez szegődni ezen uj jelszó alatt, hogy: „üssük az urat és a zsidót!“, hanem saját területén megvédelmezi a maga urát és zsidóját. Ezelőtt 52 évvei azért volt enyhébb lefolyású az uj eszme-áram felszívódása Magyar- országon, mert a kiváltságosak önként mondtak le előjogaikról. A tőke részéről ily nagylelkűségre nem számíthatunk még. .52 év múlva se, de annyit joggal meglehet követelni, hogy a töke legalább tűrje meg a, köz javára azt a tisztességes versenyt, melyet a magánvállalkozás magán érdekből ugyanazon városban bármikor ' létesíthet. Szocziál politikai szempontból egy kis ba- I rázda megvonása volna a „Yárosi takarékpénztár“ létesítése Szatmáron is, mely a helyi elégedetlenség egyrészét a nagy szocziális kanálisba levezetné. — Mely intézmény, hogy gazdaságiig előnyös volna példa rá Ausztria községi takarékpénztárai, melyek nagyfontosságu közgazdasági funkcziójukon kívül az illető helyek némelyikén az elért haszonból a községi pótadót egészen kiküszöbölték. — De példa rá a három magyarországi városi takarékpénztár is, melyek közül a múlt óv folyamán Ja hajdúböszörményi 22231. a nagy-bányai 28000 ; a nagykőrösi pedig 59082 kor. tiszta jövedelmet eredményezett. — Végül példa rá egy ajánlat, mely komoly érdeklődés esetén megfog tétetni ; és akkor megnevezek valakit, ki 1 ) részletben százezer koronát hajlandó adni Szatmár városának trvárosi takarékpénztár 10 évi jövedelméért, felelőséget vállalván egyébként ezen 10 éven át a kezelés esetleges visszaéléseiért is. — Igaz, hogy a felajánlott elenyészően csekély ahoz képest mit a városi takarékpénztár 10 éven át jövedelmezhet, de mégis olyan összeg, melylyel — okosan felhasználva — sok jót lehet előmozdítani. Hogy jogilag nem lehetetlenség példa reá Nagy-Bánya, Nagy-Körös és Hajdn-Böszörmóny hasonnemű takarékpénztárai, melyekkel a szatmári egyforma jogalapon állana, nem kellene hozzá se részvénytársasági, se szövetkezeti forma. — Évzáró üzleti jelentésében e helyet : Tisztelt Közgyűlés! — igy kezdené : Tisztelt Képviselőtestület! A jogi lehetőség mellett szól azon körülmény is, hogy a regále kártalanítási kötvények kibocsátása alkalmával Wekerle egyenesen megjelölte, hogy azok községi takarékpénztárak alaptőkéje gyanánt leköthetők és felhasználhatók. A jogi lehetőséget involválja Győr sz. kir. város törvényhatósága által kószitett javaslatok egy pont a, mely jövő hó 28-án Győrött tartandó „Városok Kongresszusán“ mint a pénzügyi rész 7-ik pontja kerül tárgyalás alá. — Hangzik pedig a 7-ik következőképen: „Mondja ki a kongresszus, hogy a községi takarékpénztárak felállítását hasznosnak és üdvösnek találja és törekedjenek ilyenek létesítésére“ Mármost az a kérdés, hogy a mostani egoisztikus világnézet mellett lehetséges-é városi takarékpénztárakat felállítani ? Ha a Győrött tartandó kongresszuson az egyes városokat olyan egyének fogják képviselni, kik odahaza pénzintézeti elnökök, igazgatósági tagok stb. és ha ezen minősógíikbeli érdekeit nemfogják tudni alárendelni városaik kardinális közérdekeinek ; úgy az a javaslat elbukott. Éppen igy áll a dolog odahaza is egyes városoknál. — Ha az elöljáróság és a képviselő- testület tagjainak egyrésze úgynevezett „bankosember“ és nem tudja magán érdekének egyrészét a közérdek miatt feláldozni, úgy az a város nem állít fel takarékpénztárt, mert a bankos bizottsági tagok a befolyásosabbak. Ha azonban akár meggyőződésből, akár szemfényvesztésből, vagy a felzudult közvélemény nyomásának hatása alatt a bizottsági tag a közérdekre tekint, vagy kénytelen tekinteni; akkor meglesz a községi takarékpénztár mindenfelé. Lássuk már most azt, hogy a sikernek minő reménységével lehetne ezidőszerint Szatmáron városi takarékpénztár felállítását kezdeményezni ? ' Hát bizony valjuk meg őszintén, hogy a kilátások nem épen kecsegtetők! Ma már az „Osztrák-Magyar bank“ fiókintózetón kívül 6 részvénytársasági alapon álló pénzintézet működik Szatmáron. —- Ezen 6 intézetnél különféle hivatalos minőségbe közel 50 mond ötven olyan előkelő társadalmi állású és vagyonú úri ember foglal helyet, kik részint a tanácsnak és bizottságának tagjai. — Nem tudom ugyan, hogy ezidőszerint hány tagból áll Szatmár sz. kir. város törvényhatósági bizottsága, mindazáltal azt hiszem nem járok messze az igazságtól ha azt állítom, hogy a „bankos emberek“ száma abszulut többséget képez. A számok ilyen aránya mellett siker csak két esetben volna elérhető. Egyik : a magasabb erkölcsi színvonal, mely a közérdek felé tekint. — Másik : a tömeg nyomása. — Az első üdvös és hasznothajtó volna és úgy vó'em, hogy Szatmár képviselő testületének többségében okkal-móddal erre az erkölcsi biztosítékot mégis lehetne találni. — A második mód nem kívánatos, mert törvény tisztelő ember nem szereti az erőszakosságot. Ne gondoljuk azonban mintha a létező 6., illetve 7 pénzintézet azt bizonjdtnauá, miszerint a városi takarékpénztár most már felesleges ; korántsem, hanem azt, hogj1, kellett volna már régen városi takarékpénztár és hat részvénytársasági alapon álló pénzintézet ! elyett elég lett volna kettő is. Megfogja még Szatmár város közönsége és közgazdasága keserűim azt a nagy áldást, mit 6 pénzintézetében bir ; mert a versenynek ez a tulságossága, a hitel kihasználásának ez a sok
