Szamos, 1900. március (32. évfolyam, 17-25. szám)

1900-03-18 / 22. szám

XXX!t. évfolyam Számár. 1900. wasárnap, márczius hó 18. 22-ik szám. -3 SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasarnan és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Bgésí évre 4 frt. — Kélévre 2 frt. — Negyedévre I frt. Egyes példány ára 10 kr. SZERK ^ÍSZTŐÍSÉG : Rákóczy-utcza 9 *z. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-ntczft 9. sz. M'ndeonemü dijak Szattnaron, a lap kiadóhivatalaban fizetendők. HIRDETÉSEK: Kéezpénzfizetee mellett a legjutár.yosahb árban köziilletnek ’.linden beiktatás után yo kr. bályegillelák fizetendő Nyilttér sora (0 kr. A ki egészségére vigyáz, igyák a melyet 25 év óta nagy becsben tar­tanak az egész világon, Az utolsó ki­állításon egyedül tiszteltetett meg a nagy milleninmi éremmel és egyedül egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizet mindenütt árusítják. — Kizárólagos raktár Lővinger Józsefnél. Ferencz József keserüvizet, Habrovszky József. Habrovszky József ezredes, dandárparancs­nok saját kérelmére nyugalomba vonul. Egy állam hadseregében sincsen annyira kifejlődve az örömben és búban összekötő baj-J társi egyetértés és a benső összetartás egy és ugyanazon csapat tagjai között, mint a m. kir. honvédségben. Már a bajtársi „te“ megszólítás az egyen­rangú tiszteket testvériesen köti össze, mennyi­vel inkább együtt éreznek egy dandárnak tag- I jar, mint egy közös családot képezve, melynek atyja a dandárparancsnok. Ehhez járul a magyar hadseregben az ér­zelmek közösségén kívül, mely a testületi szel­lemből fakad, még a minden magyar ember szi­vében olthatatlanul lángoló hazaszeretet, mely által tisztek és legénység összeolvrdnak, miután a közös odaadás a szeretett hazáért, minden hon­védet vérrokonná tesz. Ha előfordul még azon eset, mint a mi honvéd dandárunknál van, hogy oly parancsnok áll ott annak élén, a kinek jóakarata és a ve­zetése alatt álló dandár iránti gondoskodása ki merithetlen, úgy minden alantasa szükségét látja annak, hogy vele szemben érzett szeretőiének és tiszteletének minden illő alkalommal kifeje­zést adjon. Habrovszky ezredes 1896 május hó elején tölté be elismerést érdemlő eredménydus kato­nai szolgálatának 40-ik évét, mely alkalommal büszkén mutathatott azon számos kitüntetésre, melyet katonai szolgálati ideje alatt magának kivívott. Miután gimnáziumi tanulmányait Nagy- Szombatban kitüntetéssel elvégezte, 1858. évben, miut hadapród belépett a 64-ik gyalogezredbe, mely ezredben nyerte el 1866-ban az arany kardbojtot. Kiváló bátorsággal és önfeláldozó hősies­séggel állott Habrovszky két hadjáratban az ellenséggel szemben és pedig 1859-ben Olasz­országban és 1866-ban Csehországban a poro-' szókkal. Készt vett a meiegeánói és solferinói 1 csatákban, továbbá a biskupitzi és kukusi üt- j kőzetekben, végre a véres königgrätzi és blume- j naui csatákban. A biskupitzi ütközetben tanúsí­tott kiváló és hősies magatartásáért legfelsőbb I elismerésképpen Őfelsége a hadiékitmónynyel diszitett katonai érdemkereszttel tüntette öt ki. 1870-ben lépett át a közös hadseregből a honvédséghez, hol az összes átalakítási munká- I latokban tevékeny részt vett, s a hol katonai j szelleme s ritka önzetlen kötelességérzetével elöljárói nagyra becsülését, bajtársainak szere- j tetet s alantasainak tiszteletét teljes mértékben szerezte meg magának. 189‘2-ben Habrovszky mint őrnagy és zász­lóalj parancsnok kiváló csapatszolgálatának el­ismeréséül s különösen az alája rendelt csapa­tok kiképzéséért Őfelsége legfelsőbb elismerésé­vel (signum laudis) lett kitüntetve. Jelenleg már harmadik éve, hogy honvéd dandárunk elén áll. Az ezredes lovagias jelleme és katonai eré­nyei a honvédségnél példányképül szolgálnak s valamint az ellenség előtt kimutatott hősiessége őt, mint katonát magasra emelte, épen úgy be- ' vált ő béke idején, mint szigorú, pártatlan, igaz- 1 ságos s alantasainak atyai jóakarattal javát ke- ^ reső parancsnok, aki daczára annak, a szolgá­lat teljesítését mindenkor hajthatatlanul megkö- ! vetelte, mégis mindenkor jóakaratuuak mutat- j kozott ottan, a hói igyekezetét látott. Barátságos és szívélyes modora Habrovszky ezredest a polgári körökkel is igen megszeret­tették, az ő példája és dandárában uralkodó fe- ' gyelem már régtől fogva legjobb egyetértést szülte a honvédség és polgárok között. Rendjelei és kitüntetései a következők : A vaskorona és a porosz sasrend. — A hadi diszitménynyel ellátott érdemkereszt. — A ka­tonai érdemérem vörös szalagon. — A hadi érem. — A II-od osztályú 40 éves szolgálati jelvény. — Emlékérem. — Liptó vármegye, Ró­zsahegy városának díszpolgára. — Jelenleg a 78-ik honvéd gj'alogcLndár parancsnoka. Hozzé ragaszkodó szeretetünk kéri a ke­gyes Isteneket, hogy öt boldogan és erőben so­káig megtartsák! Yálasz a nyílt levélre. A városi takarékpénztár kérdésében hoz­zám ugyan senki semmiféle kérdést nem in tézett, de hogy én mégis elég vakmerő vol­tam arra választ írni, annak két oka van: először is az igen tisztelt szerkesztő ur ál­tal is felhozott azon ok, hogy a kérdés köz­érdekű, másodszor pedig akik engem ismer­nek, azok tudni fogják, hogy egyébbel sem foglalkozom, mint jogi, társadalmi és közgaz­dasági kérdésekkel es a városi takarékpénz­tár, ha nem is tisztán jogi, de mindenesetre társadalmi és közgazdasági kérdést képez. Amint az e tárgyban megjelent első czikkből kitűnik, azért czéloztatik a városi takarékpénztár felállítása, hogy ezáltal a pangó ipari és kereskedelmi élet kedvezőtlen hely­zetéből kiscgittessék. Válaszomban kifejtet­tem, hogy a városi takarékpénztár felállítá­sával a nép súlyos helyzetén nem volna se­gítve; magát a városi takarékpénztár esz- néiét helytelenítem s mesrielöltem 4 Dont­ban azokat a hiányokat, amelyek s nép ked­vezőtlen anyagi helyzetének javítására szol­gálnának. Ezért emlékeztem meg a nép- nevelés fogyatkozásairól, társadalmunk egyik legnagyobb betegségének, az iszákosságnak csökkenéséről s ezzel kapcsolatban a korcsmái hiteltörvényről, nemkülönben azon kapkodásról, amely iparosaink és keres­kedőink között észlelhető a pályaválasz­tás terén vagyis én ezen bajoknak or­voslásától sokkal többet várok, mint egy vá- ! rosi takarékpénztár felállításától Ha a városi 1 takarékpénztár eszméjét pártolnám, akkor azon kezdtem volna hogy menjünk el j Fuchshoz a Kecskeméii-utczába. vagy Schoss- bergerhez az Erzsébet körútra és kérjünk ! tőle egy felállítandó városi takarékpénztár részére kölcsönt, mert Szatmár városnak nincs takarékpénztár felállítására heverő pénze. Elmondtam volna, hogy Fuchs és Schoss- berger mennyi interest kérnek, mily kama­tot fog szedni a városi takarékpénztár, mennyi volna a takarékpénztár rezsije és ki­számítottam volna, hogy a tiszta jövedelem a város egyes lakóját hány fillér tehertől könnyítette volna meg. De szólhattunk a tárgyhoz úgy is, hogy a városi takarék- pénztár kérdésének a napirendről való levé­telét indítványozzuk és megjelöljük azokat a bajokat, amelyeknek gyógyítása sokkal több fillér tehertől volna képes a polgárokat megszabadítani. Kár volt polgártársamnak olyan felüle­tesen olvasni czikkemet, vagy ha annak lé­nyegét nem értette, akkor magyaráztatta volna meg magának és csak azután fogojt volna nyílt levél íráshoz. Vagy amennyiben megértette a czikkemben foglaltakat, akkor rosszhiszemüicg elferdítette. Én ugyanis nem beszéltem arról, hogy a takarékpénztárból felvett kölcsönt bárki is eliszsza, sőt épen ellenkezőjét mondtam, t. i. azt, hogy a köl­csön azért vétetik fel, hog abból szekrény, kályha, czipő állíttassák elő. De van-e kilá­tás arra, hogy a lejárati idő alkalmával az a városi takarékpénztári kölcsönből előállí­tott áru is eladassék ? Javítani kell tehát a fogyasztóközönség vételképességét és erre szolgál az általam felhozott bajok megszüntetése. Rámutattam arra a visszás állapotra, hogy mennyire terjed az iszakosság, mely­nek megszüntetésével sokkal több pénzt meg lehet takarítani, mint egy városi taka­rékpénztár felállításával. Magyarországon szeszadó, boritaladó, sörlogyasztási adó, italmérési illeték és adó

Next

/
Thumbnails
Contents