Szamos, 1900. február (32. évfolyam, 9-16. szám)
1900-02-11 / 12. szám
XXXIt. é/íoiyam ozaímár. 1900. vasárnap, február hó 11. 12-ik szám. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: K^ési évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Ne^jeilévr. Egyes példány ára 10 kr. SZEKK ftZTÓSEW : Ráköczyutcza 9 nz. I tri. KIADÓHIVATAL: Rák6ezy-lucza 9. sz I M iideiineuiü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetéb mellett a le^jutányosabb árban közöltetnek Minden beivjtatáa után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Ny ilttér sora 10 kr. A Szatraármegyei Széchenyi-Társulat 1899-ik évi működéséről. A szelvények és részvények mostani szezonjában, midőn a társulatok és egyesületek egész garmadával számolnak be üzleti éveik eredményeiről, csöndben és mérsékelt érdeklődés meilett számol be az a Társulat is, melynek alaptőkéje az erős hazafias érzés, szelvényei a kisdedóvók, esteli és gazdasági taníolyamok, osztaléka pedig az a gyarapodás, melyet a hazafias nevelés a magyar állameszme megszilárdításában és a magyar nyelv terjesztésében felmutat Hogy e nagyfontosságu kulturális ügy iránt az érdeklődés legenyhébben szólva is csak mérsékelt, annak oka korunk utilitárius irányában rejlik, mely tevékenységét s áldozatát az egyéni érdek körébe hajtja s e közben nem veszi észre, hogy fenmaradásunk legerősebb alaptőkéje a jövő nemzedék, mely olyanná lesz, a minővé neveljük. A Széchenyi Társulat múlt évi működéséből, melyet alább egész terjedelmében közlünk, kitűnik, hogy magas kulturális czél- ját eleven gyakorlati érzékkel s az eszközök közvetlenségével igyekszik megvalósitni De a midőn egyfelől ez áldásos működés eredményeit látjuk, másfelől társadal rmunkra tekintve, lehetetlen nem látnunk egyszersmind azt a szebb prespektivát is, mely képzeletünkben a társadalom hathatósabb érdeklődésével és támogatásával önkéntelenül tárul fel előttünk Vajha e szép jövő megvalósításához mindnyájan közakarattal törekedve mielőbb eljuthatnánk! Az igazgatói részletes jelentés a következőleg hangzik :*) Tekintetes Választmány ! Társulatunk 1899. évi működéséről, az előfordult fontosabb mozzanatokról, továbbá a Társulat jelen 1900 évi működési tervéről jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Igazgatói székem elfoglalásakor Ígéretet tettem a tek. Választmány előtt, hogy a Társu lat ügyeit az alapszabályokban lefektetett elvek szerint és az alkotmányos formák legszigorúbb szem előtt tartásával fogom vezetni. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom s mint tanúra a tek. Választmányra hivatkozhatom, hogy azon 2 év alatt, a mióta a közbizalom a társulat ügyeinek vezetését kezeimbe tette le, ígéretemet megtartottam. A társulat fontosabb ügyei körül teendőket igy p. o. az óvodák személyi és anyagi ügyeinek elrendezését, esti tanfolyamok szervezését, jutalmak, segélyek kiosztását stb. igazgató társaimmal közös megegyezéssel és tanácskozással állapítottuk meg. Intézkedéseinket, illetve javaslatainkat az igen tisztelt választmányhoz esetről-esetre beje*) Az ügy közérdekére való tekintettel kérjük t. laptársainkat a jelentés átvételére. Szerk. lentettem s a választmányt az ügyek elintézésére, valahányszor annak szüksége fentforgott, összehívtam. Tartottunk ehhez képest az elmúlt év folyamán Ö választmányi és 1 rendes közgyűlést. Mint az előző évekbeu, úgy az elmúlt évben is társulatunk működésének súlypontját a kisdedóvás, illetve a kisdedóvást teljesítő gyer- mekmenhelyek fentartása képezte. Szem előtt tartván természetesen, h^gy mint minden intézményünk, úgy ezek is apón czél szolgálatában álljanak, melyet Társulatunk nagynevű alapitója, b. e. Kováts Lajos az alapszabályokban klasszikus tömörséggel ezen szavakban fejezett ki: „Legyen e vármegyének minden lakosa a magyar állam eszmének hive és tudjon magyarul.“ Az elmúlt évben, legnagyobb részt vegyes ajkú községekben, 10 uj pienhelyet szerveztünk. A beérkezett jelentések valamint a végzett látogatások azt igazolták, hogyT e menhelj’ek a kezdet nehézségeiből egyszerre a virágzás fokára emelkedtek, a lakosság körében a legnépszerűbb fogadtatásra találtak. Sőt volt rá eset, hogy az évzáró vizsga valóságos községi ünnepólylyé nőtte ki magát. Fenttartottunk különben összesen 76 nyári gyermekmenhelyet, 1898 hoz képest 10-el töb- 1 bet. A fenttartási költségekre a Társulat részéről 13728 kor., a községek részéről 14838 kor., összesen 28566 kor. fordittatott. Egy menhely fentartása benne volt a Társulatnak átlag 170 koronába, a társulatnak és községeknek átlag 338 koronába. Látogatta a menhelyeket 3161 fiú. 3778 leány, összesen 6939 vyermek, kik közül nem magyar anyanyelvű volt 1937. Egy menhelyre esett átlag 91 gyermek, ami hatalmas bizonyítékát képezi annak, hogy ez intézményt népünk mennyire kedvelte. Egy gyermeknek a gondozása a társulatnak és községeknek átlag 4 60 k.rónába került. Az a magasztos czél, melyet ez intézmény szolgál s melyet fentebb érintettettem, ez áldozatot bizonyára megérdemli. Az óv folyamán magam, Majos Károly igazgató társam és a jegyzők az összes menhelyeket meglátogattuk. Hiányokat leginkább az elhelyezés és az udvarok befásitása körül tapasztaltunk. Intézkedésért a kir. tanfelűgyelőség utján a tek. Vármegyei közigazgatási bizottsághoz fordultunk s a bizottság egy erélyes határozattal volt szives segélyünkre jönni, melynek hatása már a nyár folyamán mutatkozott. E látogatások hatása alatt, látva azt, hogy évi bér fejében, a czélnak igen sokszor meg nem felelő helyiségekért a községek mily tetemes összegeket fizetnek, illetve az e nemű szükséglet, a Társulat által kiosztott segélynek mily jelentékeny részét képezi, azon eszme és gondolat ébredt fel bennünk: nem lehetne-e ezen összeget gyümölcsözőbbé tenni és a czél hatályosabb szolgálatára szentelni az által, hogy a községek, kizárólag a menhely czéljaira szolgáló telek vásárlására, azon megfelelő, tervszerű állandó helyiség építésére ösztönöztetné- nek úgy, hogy a jelenleg bérletre fordított ösz- szeg, némi pótlással, az építkezésre lelveendő kölcsön törlesztésére, vagy amortisatiójára for- dittatnék ? Az adatok ide vonatkozólag, a felügyelő bizottságok utján beszerezve, feldolgozás alatt állanak. Nagy nehézséget okoz mindenesetre a községek túlterheltsége s a Társulat anyagi erejének korlátolt volta is. De ha e tervet, ha nem is mindenütt és nem is egyszerre, hanem csak a községek nagy részénél és fokozatosan sikerülne is keresztülvinni, az eszmét megvalósítani, már ez is egy hatalmas és korszakot alkotó lépés lenne Társulatunk történetében s a czéljaiukkal kapcsolatosan értett gyermekóvás ügyének biztos alapra fektetését, annak a téli hónapokra is állandóvá tehetésót nagy mértékben elősegítené. És végre, a mi szintén megfontolandó, Társulatunkat, ha nagyobb áldozatok árán is, mondjuk egy évtized alatt, a midőn a kölcsönök letörlesztettek, oda segítené, hogy e menhelyeket, melyeknek fentartása tulajdonkópen a községek érdeke és feladata, a társulatnak pedig csak czóljai elére séhez szolgáló egyik eszköze, e menhelyeket, illetve azok évi fentartását, a felügyeleti jog visszatartása mellett, a községekre háríthatná s igy felszabaduló anyagi erejét más irányban érvényesíthetné. Jövő évi jelentésemben — ha Isten éltet — azt hiszem, hogy ezen nagy horderejű kérdés miben állásáról a tek Választmánynak már részletesebb adatokkal szolgálhatok. Az óvodák után társulatunknak másik fontos intézménye, mely már a felnőttek körében terjeszti a hazafias érzést, a magyar beszédet és az egyszerű falusi földmives ember életében is nélkülözhetlen gyakorlati ismereteket, az u. n. téli esti tanfolyamok. Ilyen tanfolyam a múlt évben is ugyanazon községekben szerveztetett, mint az előző 1898.-ik évben. Nevezetesen: Ar.-Megyesen, Pa- tóházán, Apában, Vámfaluban, Dengelegen. — Hagymás-Láposon, Misztótfaluban, Avasfelsőfa- luban különböző körülmények miatt e tanfolyam ez évben nem volt szervezhető. E tanfolyamokat az ottani államiiskolai tanítók vezették, néhol, a hol lehetséges volt, a gör. kath. felekezeti tanítóknak is bevonásával. Uj tanfolyamot terveztünk Dobracs-Apáti- • ban, a mely községben az egyetlen ev. ref. tanítói állás üresedésben léte miatt már évek óta egyáltalán nem volt iskola s igy nagy szükség volt arra, hogy az iskolába nem járhatott felnőtteknek a legelemibb ismeretek elsajátítására mód és alkalom nyujtassék. E tanfolyam vezetésével az ottani ev. reí. tanítót bíztuk meg. Hogy ezen tanfolyamokban a tanítást minél egységesebbé és eredményesebbé tegyük, Marosán Kornél ar.-megyesi áll. isk. igazgató, Társulatunk választmányi tagja által, mint a ki e tanfolyamok legelső szervezője volt, annak tantervét elkészíttettük. Munkálatát a kir. tanfelügyelőség felülbírálása után választmányunk elfogadta s az összes tanfolyamokra köielezövó tette. Végre megemlítem, hogy a tanfolyamokon e télen összesen 263, leginkább idegen ajkú felnőtt nyert oktatást. Czólunk elérésére, alapszabályaink szerint további eszközül szolgál a magyar beszéd tanításában kitűnt óvónők és tanítók megjutalma- zása. — Az elmúlt évben 4 tanítót részesítettünk e czimen 50-50 korona és több óvónőt. 30—30 korona jutalomban, egyeseket, akik reá voltak utalva, ugyanilyen arányú rendkívül segélyben is. * ■K* • * Áttérve már most jelen évi működési tervünknek vázolására, mint a felolvasott költség- előirányzatból méltóztatuak látni, haladunk egy
