Szamos, 1899. december (31. évfolyam, 97-104. szám)
1899-12-21 / 102. szám
XXXi. évfolyam Szaímár, 1899. csütörtök, deczember hó 21. 102-ik szám. X SZAMOS. Vegyes tartalmi! lap. — Megjelenik vasárnap es csütörtökön. A SZ ATM ARME G Y EI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: évre 4 Irt. — Félévre 2 Irt — Negjeilévr. I fr«. | Egyes példány ara 10 kr. SZERK -fcZTŐ.SÉO : Rákóczy iucza 0 sz. KIADÓHIVATAL: Kákóczy utcza 9. sz. ifi udeuuetiiü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a le^jutányosalib árban közoltetnek Winden beiktatás után 50 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyiítter sora 80 kr. Gazdasági Előadások közelebbi programinja: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által aföldm. miniszter támogatásával rendezett téli népies gazd. előadások közelebbi programmja a következő: Szatmárnémetiben a németii iskola tanácstermében d. u. 5 — 6 óráig: Decz. 23 án szombaton Poszvék Nándor vm. gazd. egyleti titkár az állatbiztosítás kérdéséről. Deczember 26 án a szántásról. Decz. 30-áu a vetésről. Január 3-án a trágy'a jelentőségéről a gazdaságban. Előadó : Pethő György városi g&zd. tanácsos. Nagy-Károlyban a városháza tanácstermében d. u. 723 - 4-ig : Decz. 24. vasárnap Czilly György állatorvos a lótenyésztésről. Decz. 26-án az állatbiztosítás kérdéséről. Előadó: Poszvék Nándor vm. gazd. egy. titkár. Decz. 31 - én a csikó nevelésről. Előr dó: Czilly György vármegyei állatorvos. Ar.-M egyesen d. e, 10 órai kezdettel. Decz. 24-én. Termeszthet-e a kisgazga is haszonnal kereskedelmi terményeket? Előadó: Marosán Kornél áll. isk. igazagató. Az előadások ingyenesek s azokon az ösz- szes érdeklődőket szivesen látja a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. j felügyelet es a kezeles modjara vonat- j kozott. Ezek között majdnem állandó panasz tárgyát képezte az az eljárás, melyet a vezetőség a pausál, vagyis átlagfizetés megállapításában követett. S e panaszok nem is nélkülözték a jogos alapot, mert az az át lagfizetés természetében rejlik, hogy bármily körültekintően állapittatik meg a villamfo- gyasztás átlag mennyisége, a meghatározás biztos és mindenkit egyformán megnyugtató, egyenlő alapon nem nyugszik Az átiagmegállapitásnál ugyanis az igazságos alap megközelítése két tényezőtől függ: az átlagösszeget kivető egyén meg- i bízható elfogulatlan tapasztalatától és a fogyasztó lelkiismeretességétől. Ha lölteszszük is, hogy mindakét tényező megvan, a számítási aiap akkor is legfennebb csak méltányos, de nem föltétlenül igazságos. Ha pec’g épen azt látjuk, hogy mind a két tényező kifogásolható, akkor az átlagfizetés rendszer sem nem méltányos, sem nem igazságos, — tehát megszüntetendő. A yáros és a villamfogyasztó közönség érdeke. Tudvalevő dolog, hogy a mióta városunk a villamvilágitásra berendezkedett, sok panasz merült (el, melyeknek nagy része a Ennélfogva a fölmerült panaszok dicsérendő következetességgel vezették arra a a villamvilágitási bizottságot, hogy az áram fogyasztást pontosan jelölő órarendszert alkalmazzon s hogy ennek behelyezését a fogyasztókra nézve kötelezővé tegye. S ez az eljárás egészen helyes, mert az egyetlen mód, mely az egyenlő fizetési alapot nyugja. Az órákat már több helyen be is állították s komoly és szakszerű megfigyelések után a lefolyt pár hónap alatt is kitűnt, hogy azok működése kifogástalan. Egyenlő idő alatt egyenlő égőlestek alkalmazásával egyenlő fogyasztást mutatnak Legfennebb az absolut tökéletesség szempontjából mutatnak p. o. 1 Írtnál egy-két századkrajczár különbözeiét. Ez pedig nem több, mintha egy skatulya gyulából nem mindenik gyűl meg, s ezt az egyet hasznavehetetlcnül kell eldobnom. De lehetséges, hogy az óra ezt a csekély küiömbözetet is az én javamra jelzi, a mi lelkiismeretemet szintén nem háborgathatja. A tapasztalati megfigyelés tehát az alkalmazott Thoinson-féle óráknál az eredményre nézve teljesen megnyugtató. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy az óra, idővel, mint minden a nap alatt, megromolhatik. Ezt azonban könnyű ellenőrizni az egyenlő idő közökben jegyzett árammennyiség töl- jegyzésével. Ezzel sem háramlik a gazdára nézve nagyobb teher, mintha petróleum-, fa-, vagy más háztartási czikkeinek fogyasztását ellenőrzi s a város kötelessége, hogy ez esetben az órát kicseréltesse. A pausál-fizetés eddig az ilyen gazdálkodási ellenőrzéstől fölmentette az egyest, de lehetetlenné telte a pontos ellenőrzést a városra Utolsó magány. (Sully Prudhomme). A25 élők nagyszerű szini játékában Kénye, kedve szerint nem szól, tesz-vesz senki, Beszédét az ember csavarja csalárdan S érzelmét tudákos álarcz mögé rejti. De eljön az óra, hol, mint hűtlen szolga, A test cserben hagyja gazdáját, a lelket S dőlvén baljóslatú, tétlen nyugalomba, A hajdani czinkos parancsszót nem szenved. Az utógondolat éjfekete serge, Mit nyűgözve tartott az akarat féke, A homlokot sötét felhőként belepve, A valódi szándék nyomul előtérbe A szív az arczra száll, hol a goud redője Nem rejtőzik többé tettetett mosolyba, A tekintet nincs már hazugságból szőve S a ki nem mondott szót az ajk Írva hordja. Itt a vallomások váratlan órája, Midőn a hűlt tetem lerázza hibáit, Megt- r, bár kelletlen, az ember magába S ismerősi előtt idegenné válik. Jóizü kaczaját a vidám felejti, Mosolygó arczczá lesz a tópelődőé. A minő valóban, úgy hal meg mindenki, Csak az őszinte vég teszi ijesztővé. Francziából: Szabados Ede. m Aranypor . . . A legszebb angyal régen, nagyon régen, mikor még a rózsa is tövis nélkül nyitott, le- szállott a -főidre. A merre ment ruhájának szegélye fényt hintett. Ajakán bűvös-bájos accor- dok zendültek meg. A madarak, csalogányok kéjesen szívták szivükbe a dalt, s tele véghe tetlen üdvvel, sóvárgással ők is csattogni kezdtek. A mi a dalban élt, sirt, kaczagott, zokogott, nevetett: belopózkodott a szívbe, átnyilallott rajta valami földöntúli, édes érzet. A szem egy szebb világba látott, hol pajzán amorettek szappanbuborékokat eregettek, s a szivárványról belécsalták a hót tűn déri es szint . . . azokat a varázsos gyönyörű színeket, miken az örök élet sugára rezgeti . . . Hanem egy rosszszivü amorett, mikor a í többi pajtás szellöpárnára hajtotta fejét, a szap- 1 panbuborékba még egy másik szint is vegyitett. Bánatos szin volt ez nagyon: a fekete, S mikor kegyetlen müvén gyönyörködött, meglátott egy deli ifjút s egy csodaszép leányt. S az ifjú szivét felruházta varázsüatalom- mal: illő szappan buborékokban találja gyönyörét, andalogjon rózsaharmatról, csillagról, tanuljon ábrándot szőni. Csak az a fekete szin, az az árnyék ne borongna rajta . . . S a leánynak is megsúgta: ábrándozzál s mikor, rád ragyog a szerelem örök lángja . . . a sziveden az a fekete esik vonja gyászfátyolba az élet legszebb álmát, temessen el minden ábrándot, mikor az üdv, a mámor feléd suhan. És lön, a hogy az amorett akarta ... az emberek sírva fakadtak s úgy mondták egymásnak : »ábrándozás az élet megrontója,’' * Nagyon bántotta a hétköznapi lárma, a vig kaczagás az ón jó barátomat. Olyan rózsa, harmatkedvelő volt, bámult a csillagfénybe s ha egy-egy mécses az égen halvány fényét kioltotta, akaratlan köny szökött a szemébe. Miért ? Ő maga sem tudta; olyankor benyúlt a keble fölé s egy megfakult arczképet tartott szeme elé. Nézte azzal az áhítattal, azzal a véghetet- len sóvárgással, minőt a pap vet az oltárra, ha az a kis ostyadarab rajta fehérük. ajándékoknak legalkalmasabb kézi munkák. Dísztárgyak, gyermek játékok. Tajték és bőr áruk. Saál. kendő és diszkötények. Keztyük, nyakkendők. Kalap. Sapkák, kézen kötött harisnyák, valódi Jäger áruk. Ing, gallér és kézelők, mindennemű czélszerü ajándék tárgyak kaphatók MERTZ JÓZSEF ismert legolcsóbb és legszolidabb bevásárlási üzletében. Mesonyi és újévi
