Szamos, 1899. december (31. évfolyam, 97-104. szám)
1899-12-14 / 100. szám
XXXi. émiyair. üzatmar, 1899. csütörtök, deczember hó 14, : 10Ór ,ik szám. — SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap es csütörtökön. A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. VA 55 R «• Előfizetési ár: Egész évre 4 frt. — Félévre 2 trt. — Negyedéve I Irt. Egyes példány ara 10 kr. Szerkesztőségi : Ráköczy-atcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-ntcza 9. sz M udennemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. ! HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek. Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 10 kr. Meghívó. A Szatmár és vidéki Tejértékesitési Szövetkezet f hó 20-án cl. u. 2 órakor a városháza tanácstermében alakuló gyűlést tart, melyre a részvényesek ez utón is tisztelettel meghivatnak. A végleges megalakulásig jelentkezések külön belépti dij fizetése nélkül elfogadtatnak alulirt Egyesület titkáii hivatalánál. Szatmár, 1899. decz. 13. A Szatmárm. Gazd. E. megbízásából: Poszvék Nándor e. titkár. Gazdasági Előadások közelebbi programraja: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által aföldm. miniszter támogatásával rendezett téli népies gazd. előadások közelebbi programmja a következő : Szatmárnémetiben a németii iskola tanácstermében d. u. 5—6 óráig. Deczember hó 16-án szombaton Jablonszky György szőlészeti és bor. felügyelő a szőlőművelésről. Decz. 20-án szerdán ugyancsak Jablonszky György bor. felügyelő a hegyközségi intézmény és a pinczeszövetkezetekről. Decz. 23 án szombaton Poszvék Nándor vm. gazd. egyleti titkár az állatbiztosítás kérdéséről. N a g y-K árolyba n a városháza tanácstermében d. u. l/23 -»/,4-ig : Deczember hó 17-éu vasárnap Jablonszky ; György bor. felügyelő a szőlőművelésről. Decz. 24 vasárnap Czilly György állatorvos a lótenyésztésről. Decz. 26 án kedden Poszvék Nándor vm gazd. 6gyl. titkár az állatbiztosítás kérdéséről. A r a n y o s-M e d g y e s e n decz. 17-én. Kis gazdáknál a fordulós gazdálkodás előnye. Hogy legyenek a fordulók előnynyel kihasználhatók ? Előadó: Marosán Kornél áll. isk. igazgató. Az összes előadások ingyenesek s azokon bárki megjelenhetik. A válság. A gazdasági organi unus beteg. A termelési tényezők egyensúlya felbomlott; ki ütött a válság. A gazdasági és pénzviszonyokkal ismerősebbek még csak suttogva beszélnek róla; a lapok különösen az építőipar válságáról szólnak. A baj a maga valóságában még nincs szemünk előtt egészen feltárva Annyit azonban bizonyosan állíthatunk, hogy az építőipar részszerü válságáról ma szó sem lehet, egyfelől, azért nem, mert az építő ipar válsága számos más iparággal többé-kevésbbé összefüggésben álló más iparágak pangását is maga után vonja, másfelől pedig azért, mivel a válság oly általános, a milyen akárcsak 1873-ban is volt. Ha ezen általános, az egész magyar társadalmat átölelő válság okát kutatjuk, azon elcsépelt, de mindig igaz és actuális elvből kell kiindulnunk, hogy Magyarország tőkeszegény ország, mely a közkézen forgó és vállalkozásokba fektetett tőkéjét külföldről főként Ausztriából és Németországból sze- , rezte be. E czélra mozgósította ingatlanait s az ország területét záloglevelekben a külföldi pénzpiaczra dobta. A pénzintézetek bizonyos jogi garancziát tartoznak biztosítani a záloglevelekkel szemben, t. i. a záloglevelekben kibocsátott tőke Y20-ad részét e czélra külön létesített tartalékkal, vagy pedig a telekkönyvben kifejezetten záloglevelek biztosítására lekötött ingatlannal tartoznak fedezni. Részint az angol-búr háború, részint pedig az Ausztriával való rendezetlen viszonyunk, az osztrák és német záloglevéltulajdonosokat arra kényszeritették, hogy a nálunk gyümölcsözőleg elhelyezett tőkéiket felmondják. A pénzintézetek nem voltak ké- í pesek a záloglevél tartalékból kötelezettsé- j geiknek eleget tenni; lel kellett tehát használni minden kéznél levő pénzüket, hogy * elsősorban saját életüket mentsék meg. A kölcsön megszavazási ajánlatokat, legyenek azok bármily kedvezőek az intézetre, ma már figyelmen kívül kell hagyniok, mert üres a cassa, nincs forgalom s igy kedvezőtlen mérleg eknek nézünk elébe. Egyik-másik pénzintézet a betétek felmondásától fél. Olyanok a pénzintézetek, mint az ideges ember, kinek egy ujjérintés is borzongást okoz. Kötelezettségeiknek alig tudnak megfelelni és a felszámolástól, esetleg a csődtől télnek. Az én világom. Valami bus, fájó érzet, Minőt lelkem még nem érzett, Űzött, hajtott messze, messze Napnyugatra, napkeletre . . . És bolyongtam, sokat jártam Künn a zajos nagy világban, Hol, mint avult, hitvány foszlány Hit, becsület forg a koczkán. A so.< önzés, érdek benne, Mintha egy nagy vásár lenne. Láttam a bűnt feldíszítve, Az igazat megfeszítve. Ostorát a hatalomnak, Gyilkostőrét a pénzszomjnak. Szegénységet, árva könyét. Mérget, nevető virágon . . . Oh, ez nem az én világom! * Messze, messze erdők alján, Csevegő kis patak partján, Fehér kunyhó ide látszik ; Küszöbóu kis gyermek játszik. Két kaczagó szép szemébe’ Arany lélek, szelíd béke. Feje fölött az ég szebb kék, is. Himesebbek itt a lepkék. Illatosabb a virág is, Könnyebb a szív, ha tán fáj Itt egy falat száraz kenyér A kalácsnál is többet ér. Édesebb a munka, álom, Az embert is jobbnak látom . . . Igézetten elmerengek, Keblemen csüng a kis gyermek. És úgy érzem, úgy találom ; Itt van, itt az én világom ! Fülei Szántó Lajos. Irta Nyugszik. Károlyi Lajos. (Folytatása és vége.) — Te hű barátom, árva hegedű, te tudod mennyire szeretem. Jöjj te is és tégy tanúságot mellettem, te öreg országút, aki ismersz, aki láttál szenvedni, fázni, éhezni, jöjj és mondjad, hogy a lelkem érte ég. Te szivem érzelmeinek képe, árván búgó dallam te repülj oda, a hol ö jár, sírd a fülébe, hogy szenvedek. Fogd körül, hogy soha se halljon más édesebb beszédet a r j te szavadnál. Állítsd mega szellőt, vidd el a virágillatot s altassátok el, mély álomba ringassátok s álmában szeressen engem, egyedül csak engem.-- Mert a koldus fiú, aki csak szenvedni tanult, úgy szeret, mint ahogy más csak néha tud szeretni. Csak ez az ő élete. Azért a meg- mérhetlen szenvedésért azért a sok nyomorért, a mely az egész életemet körülfogta, legyen legalább ez a jutalom. A hangod — édes hegedűm — belenyilallik a lelkembe s áthat a szivemen — mert csak őt szeretem, aki észre sem vesz engemet, a nyomorék koldus fiút. Úgy fáj, hogy fél megérinteni, mert fél, hogy a nyomorúságot hagyom itt nála. Érzem, hogy csak alamizsna az a mosoly, a mely ott az ajkán olykor megjelen. De mi vagyok én? Egy semmi. A kit még a gyermek is kicsufol nyomora voltomért. Úgy fáj ez a csúnya időtlenség! Miért nem vagyok szép, miért nem gazdag ? — Él is mennék messze! Hogy panaszoljam el az erdőnek végtelen bánatomat. Azt a fájdalmat csak a madarak tudják megérteni. Könnyeimet elvinné a patak messze, hogy viszont ne lássam őket soha. Sóhajom elszállna a hegedűm szavával a kertjébe. Ott virággá változva élnének csöndesen, bánatosan, miSt a mirtusz. — Majd, ha nem bírom tovább a fájdalmat. Arányi és újévi ajándékoknak legalkalmasabb kézi munkák. Dísztárgyak, gyermek játékok. Tajték és bőr áruk. Saál. Kendő és diszkötónyek. Keztyük, nyakkendők. Kalap. Sapkák, kézen kötött harisnyák, valódi Jäger áruk. Ing, gallér és kézelők, mindennemű czélszerü ajándék tárgyak kaphatók MERTZ JÓZ5EF ismert legolcsóbb és legszolidabb bevásárlási üzletében.
