Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-29 / 87. szám
XaXi. évfolyam Szaimar. 1699. vasárnap, október hó 29. 87-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. 'O A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Kgész évre 4 frt. — Félévre 2 Irt. — Negyedévre I trt. Egyes példány ára 10 kr. farosaink jövője, in. Azt, hogy dáridóval kezdték a mimkát, én jó jelnek veszem, mert ismerve országgyűlési képviselőnk megfontolt cselekvési módját, nem tehető fel róla, hogy a medve bőrére igyék, mielőtt biztos kilátása volna a medve legyőzésére. Ha mindazonáltal egyes téves nézetre rámutatok, azt azért teszem, mert szerintem nem helyes irányba indul a segélyactió. Értesülésem szerint három dolgot veitek fel a programmba. Az egyik az ipartörvény olykénti revíziója, a mely szerint képesítéshez volna kötve az iparengedély. Jogos a remény, hogy meg fog valósulni, nemcsak azért mert penzbe nem kerül, hanem főként' azért, mert Németországban, sőt Ausztriában ' is megvalósították. A másik programmpont az iparkiállitás. Ez egy drága és czifra köntös, a mely csak akkor lejleszti az iparügyet, ha az az ipar haladott stádiumban van. Nem a remek munkának, a mit a kiállításon szoktak bemutatni, hanem a mindennapi ipar- czikknek akarunk vevőt találni. Mit ér az az iparosnak, ha olyan remek tárgyat állít ki kézimunkával, mint a gyáros a gépek segítségével, ha neki kétszer annyi faradságába, idejébe és költségébe kerül, mint a gyárosnak ? Vájjon hiszi-e az iparfelügyelő ur, aki SZEKK .SZTÖSÉO : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. ÍY1 udeoneuiü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Ny ilttér sora 10 kr. az iparkiállitástól eredményt vár, hogy ezzel a bravourus kézi munkával iparosunk az árban is versenyképes lesz a gyári mun iával szemben? Mutassa meg nekem azt az iparost, aki a kiállításra készült műtárgyat haszonnal értékesítette, vagy utánrendelésnél képes lett volna ugyan olyan árban ugyan olyan remek munkát előállítani! Én valóban azt hiszem, az iparkiállitás tervezgetésével eltereljük a kérdést a jobb, a hasznosabb kezdeményezéstől. Ne czifra ünneplést adjunk jóravaló iparosainknak, hanem hétköznapi munkát és módot arra, a mit már többször kifejtettem, hogy kézi munkájához egyes kis gépeket szerezhessen, a melyek segítségével gyorsan, tehát olcsón, csinosan, tetszetősen készíthesse munkáját. Nem restellem újból hangoztatni, hogy a gyár nagy gepeivel az iparos puszta kezének csekély ereje nem küzdhet meg ; adjunk tehát neki egy .kis gépet a kezébe, hogy a nagy GóÜáthtai szemben legalább a Dávid kis paritytyáját bírja védelmi eszközül. Igaz, hogy nagyérdemű képviselőnk kétségét fejezte ki az iránt, vájjon lehetséges lesz-e a financztól ezen gépszerzés pnemiumára adóleengedést kieszközölni, mindazonáltal azt hiszem, ha komoly a kormány szándéka, hogy az országszerte hanyatló kézműipart lábra akarja állítani, akkor nem a financz segítségével, hanem országgyűlési törvénynyel fogja annak módját is megadni. Ne áltassuk magunkat azzal sem, hogy a társadalomtól várjuk a helyi ipar támogatását addig, mig az a helyi ipar nem lesz képes ipartermékeit oly csinosan kiállítani és a mi fő olyan olcsón árusítani, mint az ausztriai gyári ipar. A lokálpát .Aizmus ugyan nagyon szép dolog és lehr is veie egynehányunkat a közjó iránt lel lelkesíteni ; az emberek nagy része azonban egy kicsit önző és ezért nagyon számitó. Ezek ezután is ott fogják fedezni szükségleteiket, a hol csinosan és olcsón kapják; ez pedig tagadhatatlan az osztrák gyári ipar terméke lesz. Ha jól tudom a segítő actió harmadik arcánumaként felvette programmjába az iparosoknak nyújtandó olcsókamatu hitelt és ezt újabb értesülésem szerint fura módon akarja megvalósítani, vagyis az iparos szövetkezetek hitelkérdését a gazdaszövetkezetek intézményébe kívánja terelni. Ez egy fából csinált vaskarika volna és úgy végződne, mint majd végződni fog az osztrák-magyar vámközösség, vagyis a két érdekelt fél a felfalásig fogja egymást szeretni. A gazdának is más, az iparosnak is más minőségű hitel kell és igy már azért sem férnek el egy kalap alatt, mert nem vállalhatják egymásért a különböző koczká- zatt.il Járó egyetemleges felelősséget. Én azt tartom különben, hogy addig, mig iparosaink nem jönnek azon helyzetbe, hogy készítményeik forgalma tetemesen emelA szegedi m. kir. államfogMzból. — Irta egy szatmári volt államfogoly. — Legközelebb a szegedi m. kir. államfog- há/ba nehány napi látogatóba meghívtak s miután a meghívás áradozott a szives vendégszeretettől, lehetetlen volt azt visszautasítanom. De egyben ki kell jelentenem, hogy Szatmárról hasonló szerencse október hóról még négy más urat is ért, akiknek a kegyelmes igazságügy- minisztérium általi beutalását volt alkalmam a helyszínén olvasni. Tehát senkisem állíthatja, hogy az idén városunkból nem jól eresztett volna a termés. Egy debreczeni orvos fogolytársam a kálvinista Kómának vitatta a szegedi államfogházban a vezetés dicsőségét, de én azt a fenti adatok alapján nyomban Szatmárnak pereltem el tőle. Az államfogház a szeged-rókusi pályaház tói mintegy tiz percznyire eső emeletes épület, mely csinos park közepén fekszik, hármas gyűrűben övezve az államfoglyok számára téli és nyári sétautakkal. A téli utak az épület tágas eresze alatt kövezettek, mig a nyáriak poronddal vannak a gyepágyak közt behintve. A parkban elszórtan állanak az egyes államfoglyok emlékfái, amelyeket ott tartózkodásuk alatt ültetlek. Az ut az államfogházba a szomszédos csillagbörtönön keresztül vezet, mert itt székel az igazgató, kinél a foglyoknak jelentkezniük kell. Az urak nála mutatják be személyleirásu! kát a kegyelmes igazságügyminiszteri meghívó levéllel együtt, aztán minden egyes vendég külön törzskönyvi lapot kap, melynek kitöltése után mindjárt vége is az arany szabadságnak, mivel ezután egy fogházör tisztes távolban kiséri az elitéit urat. A fogház húsz szobával ugyanannyi vendégre van berendezve; a földszint közepén vannak az őrszemélyzet helyiségei, a fürdőszoba ; mig az emeleten a fekvésre hasonló helyiségek az elfogadó termeket képezik, amelyekbe a látogatókat vezetik föl, mivel idegeneknek a foglyok saját külön szobáiba lépni tilos. A húsz szoba négy osztályra van beosztva s nappal csak az osztályok ajtói vannak bezárva s ezeken belül a fogljmk egy tágas folyosón keresztül egymással szabadon közlekedhetnek. A fogházban én a 841-ik törzskönyvi lapszámot kaptam s ezt csupán azért említem fel, hogy a fogház tiz éves fennállásának ideje óta ennyi vendég fordult meg ott látogatóban. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy az izgatás vétsége miatt elitéltek egymással ne érintkezhessenek; ezeknek még a séta idejük is különböző ; ellenben a politikai, párviadal- vagy sajtóvétségért szenvedő foglyok egymás társasá- gában, élnek. Én hat lakót találtam a fogházban, kik közül négy, t. i. egy debreczeni orvos, egy te mesvári üzlettulajdonos, egy budapesti joghallgató és egy brátkai jegyző párbajvétsége miatt 6., 15., és 90 napi fogságra volt elitelve; to- ! vábbá egy pécsi lapszerkesztő sajtóvétségért egy ! évre és egy debreczeni asztalossegéd szocziális üzeln:ékért 9 napra. A társasággal kölcsönös bemutatkozás után csakhamar megismerkedtem, kivéve az utolsó urat, aki külön osztálynak volt lakója. Az itt megfordult foglyok között többen, akik ellenfelüket párbajban agyonlőtték és egyesek súlyosabb természetű izgatás miatt 5 évre is el voltak ítélve de 25—30 hónap eltöltése után királyi kegyelmet nyertek. Érdekes, hogy a foglyok nagyrósze elitéltetése idejét és okát, valamint társadalmi állását az ablaküvegekbe, párkányokba és bútordarabokba beirta s ezen sorok olvasása alatt nem egy ismerős névre találtam. Nehányan a nemzetiségi izgatok közül még elitéltetésök igazságtalan voltának és ártatlanságuknak is kifejezési adtak. Évekkel ezelőtt az államfoglyoknak a fogház és a kert területén, valamint a konyha és pincze szempontjából teljesen szabad életük volt, éjjel és nappal minden korlátozás nélkül azt tehették, ami nekik tetszett. De egyesek nagyouis visszaéltek e szabadsággal s a fogház területéről a városba mulatni és látogatásokat tenni ki- szökdöstek, mig végre Szilágyi Dezső, avas- kezű igazságügyminiszter megunván a lapokba is belekerülő csintevéseket, devajkodást és paj- zánságot, a fogházi életet a mai alakjára fegyelmezte. Az úri kényelem tekintetében azonban jó magunknak sem lehetett semmi kifogása, mert hatunknak szolgálattétel czéljából állandóan két őr és négy könnyű rab állott rendelkezésünkre,
