Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-29 / 87. szám
kedjék, időelőtti volna a hitelkérdés bolygatása, mert üzletpangás mellett az újabb hitelnyújtás az iparost teljes eladósodásra vezetné. A kisipar műveletében az olcsóbb pénz oly csekély szerepet játszik, mint a só az ételben; izletesebbé teszi, de nem ad táplálékot. Szövetkezni kell az iparosnak testületekben és megfeszített erővel igyekezni ipartermékeinek vevőt találni és ha ezáltal meg lesz a forgalom növekedése, magától kínálkozik az olcsó hitel is. Igen bölcsen indokolja kereskedelmi miniszterünk a jövő évre szóló országos költségvetésbe, az iparczélok fejlesztésére előirányzott több kiadást a következő módon: „A kisiparban a tömegtermelésre utalt iparágak űzőit tömöriteni, azokat megfelelő munka eszközökkel ellátni és ezek révén a termelés egyöntetűségét, technikai verseny- képességét biztosítani és mindehhez szükséges töke, illetőleg olcsó hitel megszerzésében elősegíteni kell.“ Az aradi villamos vasút ügyében pedig a következőképen rendelkezik: — „hogy Gyúrókon áramfejlesztő telepet tartoznak létesíteni, amely nemcsak a vasút üzemét fogja árammal ellátni, hanem ezenkívül az egész vonal mentén az iparüzemhez szükséges hajtő erőket lesz hivatva szolgálni. “ Ezek mind szép és üdvös dolgok és ilyetén elindulva s haladva nagy lendületet lehetne országszerte a tönk szélén levő kisiparunknak adni. De hogy értsük aztán azt, hogy erre a nagyszabású országos iparfejlesztésre csak 290628 koronát vesz fel több kiadásnak, mint eddig, a költségvetésben, a mely jóformán az iparfelügyelők tanulmányún költségeit is alig fogja fedezni ?! Nem is egész százötvenezer forint. Az egész ország bajban levő iparának több nem telik; de ugyanakkor telik két millió az államnak egy Budapesten építendő uj zálogházra, ezenkívül kilátásba helyezi a miniszter és követésre hívja a fővárost, hogy nyakra főre középületeket építsenek a jövö év tavaszán Budapesten, mert a főváros iparosainak munkát kell adni. Jól is mondja Beksics a czentrálizatió- ról szólva: „Budapest olyan, mint egy nagy, tulnagy fej, kis és gyönge testen. Azonfelül ezt a fejet az agyvérbőség fenyegeti, mig a nemzettest végtagjai vérszegénységben pusztulnak el “ Hiába, keleti nép vagyunk, csak a pompa, csak a fényűzés iránt van érzékünk. Budapestnek milliókat egy zálogházi palotára, melyben díszesebben terpeszkedjék a nyomort hirdető zálogtárgy, mint eddig! Sok milliót többféle középitkezésre, de mindig csak a dédelgetett Budapestnek, a kik közel lévén a tűzhelyhez, elvonják a vidéktől a meleget. Ezért nem telik több az egész ország iparának a mentésére, mint 145 ezer forint így szül a hegy egeret. Neked pedig szegény iparos barátom annyit mondok : segíts magadon, az Isten is megsegít! Teitelbaum Herman. Színház. A szerdai est a Shakespeari alkotások egyik remekének, Lear k irá 1 y-nak volt szánva. Az apai könnyelműségről és a gyermeki hálátlanságról e klassikus jellemzetességgel megörökített mestermtiben meglehetős számú közönség gyö- györködött. Lear királyt Rakodczay sziuigaz- gató adta. Felfogásán és játékán meglátszott a mű tanulmányozásából eredő tudása. Az a sok helyes észrevétel, melyet Rakodczay' Lear királyról írott tanulmányából olvashatunk, helyes érzékkel vezérelte e nehéz szerep megjátszásában. Leart nem mint az excenrikus jellem megfejthetetlen rejtélyét állította elünkbe, hanem mint embert a sok ezer közül, ki emberi gyöngesó- gének tragikus sorsát el nem kerülheti. Alakításának főérdeme, hogy a pathosz kifejezésében mértéket tart, erejét nem becsüli túl ; viszont félreismeretlen sokszor az a törekvése, hogy a mikor játszik is, kommentálni, magyarázni akar. Néhol, mint p. o. az erdei jelenetben a Kenttel és Edgarddal való találkozásánál tehetségének elementáris megnyilatkozásával találkozunk s a tébolyodás fejlődésének psychikus mozzanatait művészi érzékkel mutatja be. Az alakítás legnehezebb feladatait is könnyedén, világosan oldotta meg s hatását a közönségre sem tévesztette, mert minden nagyobb jelenete után a függöny elé hívták. Környezetén is éreztetni tudta lelkesedő hevét, s az összbenyomás is jó volt. Megjegy'zendő azonban, hogy Arday (Goik ril) és Palugyai V. (Regánj merevségükkel tüntetőleg is pózoltak. H. Novák Irénnek (Cordelia) pedig az ilyes szerepkör nem a hangjához és temperamentumához való. A férfiak közül Tábori (Kent), Morvay (Edgár) és Simon akik felváltva jelentkeztek kívánságaink teljesítésére. Sőt az is megvolt engedve, hogy a fogház konyháját tetszés szerint használhassuk s a sza- kácsinüvészethez értő uraknak bő alkalmuk nyílott az idő szórakoztatóbb eltöltése végett mesterségük gyakorlására, ami leginkább az estebéd főzésénél történt meg. A foglyok saját bútorokat és ágyneműt is vihetnek be ; azonban ez teljesen felesleges, mert a fogházbeli berendezés egészen megfelelő. Az élelmezést mindenki saját tetszése szerint kívülről hozathatja s a vendéglátásért ez esetben az államnak naponkint tíz krajezárt fizet. Az állam által adott étkezésért, mely olyan minőségű, mint a rendes kórházi élelmezés, naponkint 26 kr. fizetendő. A déli és esti étkezéshez fél-fél liter bor vagy sör fogyasztható, melyet az orvos két literig felemelhet. Szabad dohányozni, kártyázni és az olvasmányokat tetszés szerint megválasztani; ellenben a postai küldemények és levelek felbontva és az igazgató által átvizsgálva kézbesíthetők. Sétára és látogatók fogadására naponkint két-két óra fordítható. Aki a fogház szabályait meg nem tartja, négyféle fegyelmi fenyíték alá esik, melyek a következők: 1. megintés, 2. megdorgálás négj'- szem közt vagy legfeljebb a fogházőr jelenlétében, 3. a vázolt kedvezmények elvonása, 4. éjjeli és nappali magán elzárás alkalmazása. Az államfogoly isteni tiszteleten és oktatáson nem tartozik részt venni. A házi életet illetőleg is kell még valamit mondanom Nyáron esti 9 órakor, télen 7-kor, mindenik államfogolynak saját szobájában kell lennie s ekkor reá zárják az ajtót, mely reggeli 6 óráig zárva is marad. A reggeli étkezés 7, a déli 12 és az esti 6 órakor történik ; a délelőtti séta 9, a délutáni 2, az elfogadás 3 órakor. S mindez teljesen katonai pontossággal, perez számra. a bánásmód udvarias, finom és előzékeny. Az eltávozáskor az igazgató aláírásával a fogoly igazolványt kap, mely büntetésének eltöltéséről tanúskodik. Ezen kívül az államfoglyok egymásnak hagyomány'szerüen külön elbocsátó levelet adnak ki, melyet mindnyájan aláírnak s melynek szövege a fogházi társasélet köréből merített derűs humorral van fűszerezve. Az én elbocsátásom az oklevél átvétele után a következőleg történt. Volt fogolytársaim a Rákóczy-induló éneklésével kikisértek a kapuig, miközben vizes törülközőkből szörnyen omlottak könyeik. Én visszaénekeltem nekik a következő s hevenyében átforgatott dalt: „Rászállott a páva Az államfogházra, Egy államfogolynak Szabadulására !“ Most feltárultak előttem a kapuk s azon az urak kilöktek Kivánatukra az első szabad lélekzetet még az ő szemeik előtt kellett vennem . . . aztán egy pillanat még és Szeged utczáin valék ! (Edmmund) szerepkörükhöz viszonyított képességgel az est sikerében elég jó igyekezettel mü- ! ködtek közre. Általában e Shakespear est sikerét örömmel registráljuk. 26-án, csütörtökön Sardou Szerafina ez. darabja, mely itt először került színre, mintegy félháznyi közönséget vonzott a színházba. Az egyébként érdekes darab hogy miért vígjáték, az kevésbé van indokolva ; a mi humoros elem van benne, annyit a dráma is megbir, anélkül, hogy a darabot a vígjátéki műfajba kellene osztályozni. Annyi azonban igaz, hogy a mi humor van benne, az tőrül metszett s a genre alapcs hieg- figyeléséből származik. A darab cselekvényének központja Szerafina (Arday I.), Rosanges báró (Gulyás) neje, kinek Montignac admirallal (Morvay) elkövetett félrelépéséből származott egyik leánya Ivonne (Novák Irén). Ivón, jóllehet Moutignacot keresztatyjának tartja, ösztönszerü vonzalma, mint édesatyját árasztja el szeretőiével, kivel egyébként levelezésben is áll. Montignac egj’szer csak megjelenik, hogy leányát meglátogassa. Szerafina megijed az erős vonzalom nyilvánulásán s attól való féltében, hogy a bűnös titok kipattanhat, Ivont zárdába erőszakolja. Ivón erre semmi hajlandóságot nem érez, kivált, mióta Róberttal (Simon) a Montignac unokaöcscsével megismerkedik, ki véletlenül épen abban a házban lakást fogadott. A leány ; megmentésére tervet szőnek Montignac Róbert és a báró leányának Agatának (Palugyai) férje Planterose (Fényessy). Montignac megszökteti leányát, hogy magával vigye a tengerre szerelmesével Róberttól, de a szöktetést felfedezik s s Szerafina, Rosanges a Montignac lakásán megjelennek. Erős drámai küzdelem után sikerül Ivont a zárdától megszabadítani, s közmegegyezéssel, anélkül, hogy Ivón születése titkát megtudná, Roberthez férjhez adják. Kitűnő humorral van megrajzolva Chapelard páter (Rakodczay) (jelleme, ki a ház bölcs tanácsadója s ki egyébiránt Sulpice (Madarász) fiával ugyanazon hajó- í ban evezik. Pompás ötlettel egészítik ki az áj- tatos Sulpice, Laurájához írott elrongyolott levelét, Chapelard egyházi szempontból, Planterose az ismert viszony szempontjából. Rakodczay a páter alakításával igazán remekelt, Arday'’, a bűnétől ajtatossággal szabadulni törekvő asszony és a páter világos látása, valóban sok humort öntöttek a darabba. Novák Irén is szerencsével alakította a naiv Ivón rokonszenves alakját. Morvay, Simon és Fényessy, valamint Gulyás is a papucshős báró szerepét jól játszották. A darab és előadást bizonyára még többször is élvezetet fog nyújtani közönségünknek. Pénteken, okt. 27. „A vasgyáros“ Ohnet György kitűnő színműve került előadásra fól- helyárakkal, elég nagy közönség érdeklődése mellett. A nők közül Arday Ida volt az est hősnője, ki tehetségét gondos tanulmányozás által értékesítve nemcsak érdeklődését keltette fel a közönségnek, hanem várakozását is teljesen kielégítette. H. Novák Irén szintén jól játszott. Tóth Mariska nemcsak kedvesen, hanem elisme résre méltóan is játszotta szerepét. Palugyai Vilma is érvényesítette egy pár helyen tehetségét. A férfiak közűi Morvái kitűnő orgánumát gondos tanulmányozás által mégjobban előtérbe helyezve, sokszor elragadta a közönséget szép játéka által. Tábori szintén jól és hatással játszott. HÍRROVAT. * Kinevezés. Dr. Hantz Mihályt, szerkesztőnk testvéröcscsét, ki előbb a kolozsvári egyetemen a leiró- és tájboneztan segédtanára, később brassóföldvári járásorvos volt, a m. kir. belügyminiszter Brassómegye főorvosává nevezte ki. a Uj ijtarfelngyelő. Gerster Miklós debre- czeni kerületi iparfelügyelőnek központi szolgálatra való berendelése folytán, a kerület vezetésével — melyhez a mi városunk is tartozik — f. é. november 1-től Harkányi Józsefdebreczeni kir. ipari segéd felügyelő bízatott meg. * Adomány. Özv. Köpeczy Sámuelné sz. Boros Juliánná urhölgy 5 irtot juttatott szerkesztőségünkhöz azon czéllal, hogy azt mint adományt az iparos ifjúsági kör Otthonára illetékes helyre juttassuk el. Az adománynak átvételét köszönettel ez alkalommal nyugtázzuk s annak illetékes helyre való jutásáról gondoskodtunk. * A hegyi ev. ref. egyház, mely már díszes templommal és orgonával birt, kényelmesen berendezett szép papi lakot építtetett lelkészének. Régen tervbe volt már az építkezés véve, az eg3'ház azonban egy krajczárral sem rendelkezett s sokáig gondolkozott a felett, hogy mi
