Szamos, 1899. augusztus (31. évfolyam, 62-70. szám)

1899-08-03 / 62. szám

Ezen vasútnak, mint az egész országot érdeklő vonalnak szükséges voltát a kormány elismerte akkor, midőn mint helyi érdekű vasúthoz, a lehető legnagyobb államsegélyt, közel 100 ezer forintot nyújtott, és tette ezt a közelebb fentjárt küldöttség azon nyilatkozatára, hogy a még hiányzó 30.000 frt. is azonnal jegyezve lesz.

Ma tehát a bikszádi vasútnak nem az állami hozzájárulás hiánya, de a még nem jegyzett 30 ezer frt. állja útját s erről kell most gondoskodni és pedig minél előbb, mert az államsegély engedélyezése azon feltételhez van kötve, hogy a 45 ezer forint biztositék 45 nap alatt az ösz- szes részvénj'jegyzések biztosításával bemutat- tassék, az állampénztárba elhelyeztessék, ellenkező esetre megszűnt az államsegély, a bikszádi vasút ügye legalább is egy évtizedre elejtetett.

Most előáll az a sürgős kérdés, hogy a 30 ezer frt honnan fedeztessék?

A fent már emlitett országos érdekek után természetesen a megyei érdek következik, mert Szatmármegyéi e nem kis jelentőségű, az Avast bevonni, hozzácsatolni a közforgalomhoz, először kulturális nemzetiségi szempontból, másodszor az avasban rejlő vagyonnak kihasználása s épen az ott nem valami jólétben élő szegény nép megélhetésének vagyonosodásának előmozdítása szempontjából

Van-e valaki, a ki tagadná, hogy a bikszádi vasút kiépítésével a rengeteg avasi erdőség nagy kincsesé válik, van-e valaki, ki ne hinné azt, hogy a bikszádi vasút mentén, gazdaság, kereskedelem, kultúra fellendül ; s ha egyéb körülményeket nem, csak ezeket vizsgáljuk, föl fogjuk ismerni, hogy első és legfőbb érdeke a bikszádi vasút Szatmármegyének, hogy biztosítsa úgy a községeknek, mint egyesek vagyoni értékének emelésével, a kultúrának a vad rengetegbe való bevezetésével, a forgalomnak a megnyitásával, ennek a nagy vidéknek boldogulását anyagi jóllétét s szellemi elmaradottságában a magyar virágzó kultúrához való fölemelését.

Eltekintve a magán birtokosoktól, kiknek saját érdekükben erejüktől telhető támogatást kell tanúsítani a bikszádi vasút iránt, mint egyik jelentékeny tényező Szatmár városa következik.

Szatmár város vasúti és haladási tultö rekvö politikája eléggé ismeretes. Épen innen magyarázható, hogy 1893-ban, vagyis midőn a részvények jegyzése eszközöltetett, talán erejét meghaladó, érdekeivel arányban nem álló 30 ezer

forintos jegyzést tett. De hát a város avasi bir-! tokos lett — mondják némelyek — s vagyonának értékesítése kötelességévé teszi, a szóban forgó vasútnak támogatását. Az okoskodás helyes, de a város által már tett ajánlat és a város; közterhei ösmeretével bátran elmondhatjuk, hogy szemben a vármegye 90 ezer frtos hozzájárulásával — a város a 30 ezer forinttal kimerítette a vármegye iránt mindenkor nagy készséggel és áldozattal tanúsított gavallériáját s a bikszádi vasút lótesitésóból várható előnyökért meghozta a tőle telhető áldozatot.

Nem lehet törekvésünk sem egyik, sem másik törvényhatóság védelmére kelnünk, csak a méltányos, s jelen esetben az arányos igazságot keressük, melyet úgy hisszük meg is találtunk akkor, midőn a két törvényhatóság érdekeinek j vagyoni erejének összehasonlításából arra a következtetésre jutunk, hogy a még hiányzó rész- i vények jegyzésével ne engedje a megye, a vár- j megye közönségére legfontosabb érdekű vasútnak egy hosszú beláthatlan időre való elejtését.

Az idő rövid. Mint tudjuk, a még hiányzó 30 ezer írtból a magán birtokosok is jelentékeny I részt követelnek s körülbelül 20 ezer frtra tehető még az a hozzájárulás, mely sürgősen a vármegye áldozatkészségét fogja követelni, a mely j hozzájárulás azonban a vasút létesítése esetén, bőséges kamatot, jólétet, adó alapot és fizetési! képességet fog teremteni a vármegyének.

Egy eltévesztett dolognak, meg nem bocsátható bűnnek tartanánk, ha most midőn a bikszádi vasút 9 évi vajúdás után a megvalósulás stádiumába lépett, bármely irányból tanúsított J közöny miatt levétetnék a napirendről.

—i—

A Szatmármegyel Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvék Nándor.

A lisztliarmat nevű szőlő betegség, melyet az Oidium Tuckeri nevű penész gomba okoz, s mely újabb időben országszerte, de különösen az alföldön pusztít, újabban vármegyénk több helyén, igy a Szatmárhegyen is, mint a termést komotyan fenyegető baj kezd fellépni.

Felismerhető leginkább a bogyókon található eleinte fehér, később szürkés fehér lisztes bevonatról; kártétele abban áll, hogy a bogyók hóját elparásitva azok kifejlődését akadályozza, j vagy eltorzítva kihasadozni kényszeríti.

föl lettünk kérve látogatásunk minél gyakrab- báni ismétlésére.

M. barátom ezen meghívásnak csak rövid ideig tehetett eleget, mert az amerikai megrendelő számára festendő képhez uj tanulmányfőre volt szüksége, s e végett kelle haza utaznia Magyarországba, hogy azokat a tőrülmetszett jó magyar alakokat s arezokat ismét emlékezetébe visszaidézze s megörökíthesse.

Pár napi tartózkodás után elutazott azon reményben, hogy rövid idő múlva viszontláthatjuk egymást Pesten!

Az én viszonyaim is megváltoztak K. ben, mert mig eddig hiányzott: a társadalmi élet által nyújtható szórakozás, most annak bővében voltam. K.-ben ugyanis divat, hogy az előkelőbb családok délutáni kávéjukat az állatkertben szokták elfogyasztani ; itt jött össze a város ifjúsága.

Az állatkert árnyas fasorai között, a kávéházak közelében csoportosulnak a családok s kedélyes társalgással töltik a délutánt. De a hölgyek nem összedugott kézzel ülnek ott nap- nap mellett minden délután, hanem elvisziki kézi munkájukat s épen mint nálunk szokás, hogy kézi munkáikon dolgozva csevegnek höl-; gyeink az elmaradhatlan kávé érkezéséig, úgy j van az ott is. Csakhogy ezen összejövetelek ily nyilvános helyen is ép cly zártkörűek, mintha magán háznál tartatnának, mert e körbe idegennek, ismeretlennek behatolni épen úgy nem lehet, mint az elzárt családi szentélybe.

De én már nem voltam idegen, ismeretlen S ott volt a kedves Kreutz család, melynek körében — meggyőződve, hogy szívesen látnak — csaknem naponta megfordultam. E család volt az, mely engem a K.-i társas élet zárt köreibe bevezetett, mely számos családdal megismertetett. Az ö körükben jelentem meg az állatkertben tartani szokott összejöveteleken s mennyi kellemes emlék fűződik e helyhez emlékezetemben ? ! Hány meg hány jól töltött délután, ebből kifolyólag mennyi meghívás, látogatás és estély ? !

Szóval az, mit eddig legjobban nélkülöz tem Kölnben, a társadalmi élet, most feltárta előttem eddig zárt kapuit s kétszeresen megszerettette velem e kedves várost és vidékét.

Egy indoka volt ez kósedelmezésemnek a M.-nak tett ígéret beváltására vonatkozólag, amennyiben nem nagyon siettem haza.

Jól kezdtem találni magam s a tanulmányok után fennmaradó üres időmet, a Kreutz családdal közösen rendezett kirándulásokra szentelem, melyek részletesen megismerteték velem a bájos Rajnavidéket.

(Vége.)

Idejekorán való védekezéssel meglehet terjedésében, sőt káros hatásában is akadályoani.

A védekezés abban- áll, hogy alkalmas eszközzel finom kénport (kékvirágot), fuvatunk vaigy porozunk a fürtökre. A kénport ajánlatos finam mész porral keverni; mész-p©rt úgy nyerhetünk, ha oltatlan meszet mindladidig locsolunk vízzel, mig az teljesen porrá omlik, de óvakodunk attól, hogy több vizet adva hozzá meguedvesedjék a mész.

Porzónak kicsiben zaeherlin fúvót is használhatunk, nagyobb mennyiségben való alkalmazásánál a Vermorel-féle porzó czélszerü.

Újabban az Aschenbrandt féle rézkén port ajánlják védekezésül; a magyar óvári növény- kórtani állomás kérdésünkre hozzánk intézett sürgönyi véleménye azonban ez uj szert, mely a „Borászati Kapok“ kiadóhivatala utján szerezhető be, még eléggé kipróbáltnak nem tartja.

Katonai szükségletek biztosítása iránti tárgyalás Szatmáron a m. kir. 12. honvéd gyalogezred kezelötiszti irodájában augusztus 16-án fog megtartatni.

Csemege szőlő bejelentése. A csemege szőlő értékesítését elősegíteni óhajtván a földm. minisztérium a csemege szőlő készletek helyéről és mennyiségéről kíván tájékozást szerezni, mi végből erre vonatkozó bejelentési lapokat bo- csájtott ki, melyek egyesületünk titkári hivatalában is kaphatók s egyszerű levelező lapon intézendő megkeresésre bárkinek megküldetnek. A készítendő statisztika érdekében kérjük csemege szőlő termeléssel foglalkozó igen tisztelt szőlős gazdáinkat, hogy e lapokat igénybe venni szíveskedjenek.

Tenyésztő és szarvasmarha kiállítást és ügető lóversenyt rendez a barsmegyei gazdasági egyesület Nagy Kálnán szeptember 3-án.

V. országos gazdakongresszust rendez a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége az általa rendezendő szegedi országos mezőgazdasági kiálitással kapcsolatosan, a mezőgazdaság ; elméleti tárgyalást igénylő legégetőbb kérdeinek előkészítése végett. A kongresszusnak napirendje : Ezen kongresszusnak első ülése szept.

! 4-én, hétfőn délelőtt 9 órakor nyílik meg a következő tárgysorozattal: 1. A kongresszus

megalakulása. 2. Elnöki megnyitó. 3. Bernát István előadása az 1 —IV. országos gazdakon- gressusok határozatairól és ezek révén az elért eredményekről. 4. Majláth József gróf: a falusi jólét emeléséről. Ugyaneznap délután 3 órakor:

1. Az uj földtehermentesitésről. Előadó György Endre. 2. Az uzsoratörvény reformjáról. Előadók : Makfalvay Géza és dr. Csillag Gyula Szeptember 5-én délelőtt 9 órakor: 1. Malcomes Jeromos báró : a szövetkezeti ügy fejlődéséről. Szakelődások: szövetkezeti dolgokról: 2. Buja- novics Gyula: a fogyasztási szövetkezetekről. 3. Meskó Pál: a gabonaértékesitö szövetkezetekről. 4. Gróf Széchenyi Imre: a tűz- és jégbiztosításról. 5 Gróf Károlyi Sándor: az életbiztosításról. 6. Sierbán János a tejszövetkezetekről. Kedvez meny ek. Kongresszusi tagok az összes állam vasutakon II. oszt. jegygyei első osztályon, III. oszt. jegygyei a II. osztályon utazhatnak úgy a gyors-, mint személyvonatokon. A kongresszusi jegy egyúttal állandó belépti jegy a kiállításra. A kongresszus szabályzata: 1. §. Ideje: 1899. szeptember 4. és 5 én, helye: Szegeden a városháza nagytermében.

2. §. Tagjai lehetnek mindazok, akik f. évi augusztus hó 20-ig a kiállítási irodánál (Budapest, Köztelek) jelentkeznek s tagsági dijat 3 frtot az Országos Magjmr Gazdasági Egyesület pénztárába lefizetik. 3. §. Gazd. egyletek és szövetkezetek tagokul szintén fölvehetők s magukat kiküldötteik által képviseltethetik. 4. §. A tagok névre szóló igazolványt kapnak, amely a tanácskozásokban való részvételre, a vasúton kedvezményes utazásra s a kiállításon szabad belépésre jogosít. 5. §. A kongresszust az előkészítő- bizottság elnöke nyitja meg s fölhívja a jelenlevő tagokat a szervezkedésre. Az előadások tárgya és sorrendje, valamint előadói tekiuteté- ben az előzetesen megállapított programra irány I adó. 6. §. Az előadások, tartama legfeljebb 40 perez, minden felszólaló lOperczet vehet igénybe, rövidebb helyreigazítások és személyes felszólalások 2 perczet vehetnek igénybe. 7. §. A kong- | ressus szavazás esetén szótöbbséggel határoz. 8. §. Munkálatai ki fognak nyomatni és minden I tagnak megküldetni. 9. §. Az itt nem érintett I kérdések tekintetében, ha ennek szüksége föl- I merül, a kongressus elnöksége határoz.