Szabolcsi Őrszem, 1938 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1938-09-01 / 9. szám

I 6 SZABOLC SI ŐRSZEM — «iiiiifiWiwMWiainBHMMBMrriiiiwiinn«Mn im mu urn. 1938. szeptember hó Gazdasági tanácsadó Nincsen olyan szaka az esztendőnek, mi­kor a gazda pihenni tudna. Ez az időszak, az ősz, talán a legtöbb munkát kívánó. Megkezdő­dött a termények betakarítása, majdnem min­denütt szedik a burgonyát. Ezt az agusztusi esőzés miatt egy kissé korainak tartom. — Több helyen láttam a felszedett gumókat, na­gyon rongyosak, vagyis éretlen. Az ilyen bur­gonya eltartása bizonytalan, könnyen romlik, sok kár érheti a gazdát. A tengeri törése is kitolódott a sok esőzés miatt, még zöld a szár, gyenge, sok vizet tar­talmaz a szem, várni kell a törésével. Az ősziek alá nagyon jó talaj előkészítést végezhetünk, a föld nem száraz, kitűnően omlik, jó vetőágyat készíthetünk. A szántás után feltétlen boronáljunk, mert a rögösödésre hajló talajok nagyon elromlanák borona nélkül. A rozsot már vetjük, szeptember első fele a vetési ideje. — A vetőmagot jól tisztítsuk meg, a jól fejlett, tiszta, egészséges mag után remélhetünk jó termést. Szabolcs megyének egyik-másik vidékén nagyon szép alma- és szilvatermés van. A gyü­mölcs értékes, jó árat fizetnek érte, de csak az egészséges, jól kezelt gyümölcs az, ami pénzt ér. — Ha az almát azonnal nem értéke­sítjük, annak eltartásáról kell gondoskodni. — Nem szabad a leszedett almát válogatás nél­kül garmadába rakni. Az almát leszedés után padláson, kamarába, polcokon elterítve, gon­dosan megválogatva, sőt osztályozva lehet el- « tartani, így láthatjuk a későbbi romló gyü­mölcsöt, amit kiszedhetünk és a többi romlá­sát megakadályozhatjuk. Mindig jobban elhiszik a termelők, hogy a gyümölcsös gondozása nélkül nincs szén ter­més. A tiszta, egészséges gyümölcsöt csak per­metezéssel érhetjük el, azért a téli permete­zések a fák megtísztogatása után és a nyári permetezések nem mulaszthatok el. Ebben az évben is csak annak a termelőnek van szép termése, aki gondosan elvégezte a védekezési munkákat.' A szőlő ez évben nem sikerült s ezen már nehezen lehetne segíteni. A jövő évre azonban tanulságként levonhatjuk, hogy csak az idejé­ben végrehajtott védekezés lehet eredményes. A méhészkedés ez évben többé-kevésbbé sikerült. Ne legyünk azonban túlságosan önzők, hagyjunk a méheknek elegendő mézet téli eleségre, mert csak erős, népes család le­het jövedelmező méhészkedés. Az állatok takarmányozására is gondol­junk s a sertések hizlalását kezdjük meg. — A hizlalás első része híg moslék és árpadara, hogy a beleket., gyomrot kitágítsuk és nagyobb hizlaló-adag felvételére tegyük képessé a ser­tést. — Ivóvíz és száraz fekvőhely eredménye­sebbé teszi a hizlalást. Sebeők István. GYÜLEKEZETI ÉLET — A téqlási gyülekezet Tóth Lajos halálá­val megüresedett lelkipásztori állására Ko­vács István nyíregyházi hitoktató lelkészt hívta meg lelkipásztorául. Kovács István egy évtizeden keresztül nevelte anyaszentegyhá- zunk reménységeit, a református diákifjúsá­got. Távozását egyaránt sajnálják kollegái s tanítványai, kiket személyválogatás nélkül szeretett. Új gyülekezetében munkájára Isten gazda'* áldását kérjük, s érette szívünk imája Isten felé száll, hogy elvégezhesse azt, amit reá bízott az Úr. — Szüle Miklós nyíregyházi hitoktatót amerikai tanumány út járói való hazatérése után a Magyar Királyi Honvédség lelkészévé hívták be. — Seri András nyíregyházi helyettes hit­oktatót a nagykőrösi tanítóképző-intézet val­lástanárává választotta meg. — A Szüle Miklós távozásával megürese­dett első számú hitoktatói állásra a nyíregy­házi presbitérium Hadházy Lajos hitoktató segédlelkészt választotta meg egyhangúlag. — Bokross István sarkadi segédlelkészt püspök úr a nyíregyházi gyülekezet hitoktató segédlelkészévé nevezte ki. Eddigi munkája garancia. További munkájára is kérjük Iste­nünk áldását. — Dr. Ferenczy Károly kálvineumi igaz­gató, egyházkerületi missziós lelkésszé történt kinevezése által a nyíregyházi Leánykálvineum élére Porzsolt István megbízott igazgató ke­rült. A külföldet járt, modern pedagógiát ta­nulmányozott, nagyképzettségű igazgató mun­kásságáért mindnyájan imádkozunk, hogy az Isten engedje meg tapasztalatai értékesítését anyaszentegyházunk javára. — A nyíregyházi Keresztyén Ifjúsági Egyesület fiúcsoportja (KIÉ.) minden kedden este 6 órakor és vasárnap délután 4 órakor tartja összejöveteleit a református elemi isko­lában levő KIÉ. otthonban. Kérjük az ifjúsá­got (iparos-, kereskedő- és földmíves-ifjúsá- got), hogy keressék fel ez alkalmakat, hol a Megfeszített Krisztust tanuljuk megismerni s kérjük a szülőket, hogy küldjék gyermekeiket oda, hol az vigyáz reájuk, Aki mindnyájunk Pásztora. — A nyíregyházi eqyházban 9-én este 6 órakor megrázó erejű istentiszteletet tartott Ujlaky Ferenc toledói lelkipásztor. Szem nem maradt szárazon s minden szív összeszorult, amikor a távol világrész lelkipásztora szeretet­tel ölelte át az óhazát. Szívünk Istenhez szállt s hálát adtunk mindnyájan, hogy magyarnak születhettünk. 5. D. G. munka Oly jól esik látni, hogy miként dolgozik a mai magvar református ifjúság. Van valami létjogosultság a lelkűkben arra, hogy örökösei legyenek már itt e földön is az „Isten orszá­gáénak. Legragyogóbb példa erre a Kossuth- gimnázium Soli Deo Gloria alakuló ülése. Csaknem 100 diák jelentkezett e vallásos egyesületbe. Csillogtak a tízesztendős kicsi­nyek szemei. Őszinte érdeklődésük, határtalan lelkesedésük a legmegkapóbb példa arra, hogy „Krisztusi Ihlet“ szerint és csakis az Ö jegyé­ben akarunk élni. Mi „egyedül csak az Isten dicsőségét“ akarjuk szolgálni. Olvan sokat beszél a mai emberiség a bol­dogabb jövőről, megkísérel mindent és még­sem talál kiutat. íme — huszadik század em­bere ! — a mai ifjúság már meg is találta a boldogság útját, mert érzi és tudja, hogy a Soli Deo Gloria keretein belül az Istenhez köze­ledik. Fel hát a munkára, diáktársak ! Vityi Tibor, VIII. o. t. Lelkészbeiktatás A tiszarádi református egyházközség­ben 1938. augusztus 21-én iktatta be lelkészi állásába egyhangú meghívás után Bartha Zol­tán volt hajduhadházi segédlelkészt lélekemelő beszéd kíséretében Porzsolt István középsza­bolcsi e- m. esperese. A beiktatáson jelen volt dr. Nánássy Andor e. m. gondnok, Bartha László alsószabolcs—hajduvidéki e. m. espe­res, Molnár Zoltán OR.LE közig, főtitkár és még igen sokan egyházi és világi uraink kö­zül. Isten áldása legyen a gyülekezeten és pásztoron. HÁZI ÁHÍTAT Krisztusért „Amelyek nekem egykor nyere­ségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem.“ (Fii. 3 : 7.) , I Nyereség — veszteség két hatalmas moz­gató erő földi életünk gyors egymásutánjában. Ellentétes fogalmak, de mindkettő új küzde­lemre, kitartásra sarkal. E roppant világ a maga szívet-lelket gyönyörködtető szépségei­vel hatalmasan élő koszorú körülöttünk, mely­nek minden virágját az Örökkévaló kertész, Mennyei Atyánk ültette. Minden fűszála gazdag nyereség, mert Isten bölcs keze alkotta. Mi járunk-kelünk ez áldástengerben s nem vesszük észre, hogy minden harmatcsepp csil­logása Mindenhatónk arcát tükrözi. Nem kell nekünk a virágos kert, szívesebben járunk a bozótban. Futunk a világ csalóka, tarka-barka szivárványa után. Hajhásszuk az élvezeteket, gyönyört, boldogságot keresünk. A hiba ott van, hogy tévúton keressük Egy-egy tüske talán meg is sebez a járatlan, sötét utón, de mi futunk végzetünk felé. Az út vé­gén áléivá rogyunk le, mert íme eltűnt az ábránd-szivárvány. Nyereségre vágytunk, de Valakit kihagytunk a számításainkból. — „En vagyok az út“ — hányszor hangzott felénk s bezárt fülekre talált. Megváltónk ismert útra hív, Ö végig járta azt már előttünk, ismeri annak minden akadályát, nehézségét... Uti- társul is ajánlkozik. Ez az út is göröngyös, de velünk jön Jézus, a hü barát s Ö bekötözi sebeinket. Vizsgáljuk csak meg, mit tartunk mi nye­reségnek, vagy másként: mi okoz nekünk örömet? „Kincs, hír, gyönyör — legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.“ A csődbejutott, önmagával s Istenével meghasonlott élet tragédiája a hiábavaló, cél­talan futás, a sátán által felkínált jutalmak oktalan hajszolása. Milyen jó, hogy Istenünk nem gyönyörködik a bűnös ember elveszté­sében, hanem a megtérés által örök életet ké­szít. Mit kér mindezért cserébe? Amit eddig nyereségnek tekintettünk, ítéljük kárnak és szemétnek. Ö érette. Latolgatod talán, hogy érdemes-e? Az Ö örökkévaló tervein nem vál­toztat a te engedetlenséged. Ö véghez viszi, amit megígért, mert az Ő ígéretei mind iga­zak és amen-ek. De ha Ö nem sajnálta egy­szülött Fiában életét is odaadni érted, ez azt jelenti, hogy rád is számít s hogy nem lehetsz annyira bűnös, hogy az Ö vére meg ne tisztít­hasson. Ha hozzámégy, Ö semmiképpen ki nem vet. Vár rád, hogy keblére ölelhessen, hogy szerelmes Fiában mindent neked ajándé­kozzon. Várja bűneidnek minden terhét, hogy könnyítsen rajtad, várja imáidat, hogy könyö­rülhessen rajtad, örökéletet készít, királyi széket, pálmát, koronát ígér — mindez tené- ked nem volna elég? Most még hív lágy sut­togással — egykor talán viharzúgással. Ne késlekedjünk hát, ne sajnáljuk ott­hagyni a széles utat. Tekintsünk fel a ke­resztre, lássuk meg az Élet Fejedelmét. Ő kész befogadni, teljes bűnbocsánatot adni. Alázzuk meg magunkat a földnek poráig s „Keressük először Istennek országát és annak igazságát, És mindenek megadatnak nékünk.“ Pécskai Lenke Nyíregyháza. Szerkesztésért és kiadásért felelős : Hadházy Lajos. Nyomatott: Orosz Károly nyomdaüzemében* Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. Telefon: 5—77-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents