Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1937-09-01 / 9. szám

1937. szeptember hó.

SZABOLCSI ŐRSZEM

3

csőségét kell szolgálnia s ez óriási perspektívát nyit meg a keresztyén ség előtt. Isten dicsőségének felragyogását, akaratának érvényesülését kell munkálnia az emberi élet minden területéin s tiltakoznia kell minden olyan jelenség ellen, ami az Ö örök igéjével, annak igazságával össze nem egyeztethető. A keresztyénségnek tehát minden irányban, van — kell, hogy tegyen — mondanivalója és .missziója. így hallatnia kell szavát a tőke, a kapitalizmus, a magáin tulaj dón kérdéseiben is. Világossá kell .tennie, hogy önmagában véve egyik sem olyan kiirtandó rossz, amely már magában, puszta létezésénél fogva minden bajnak gyökere. Világosé kell tennie, hogy nem ezekben van a baj és nem ezek teszik önmagukban beteggé a világot, hanem az ember, az Isten nélkül való lelkiiismeret, amely őket kezeli. Lőhet tőke, de az nem lehet életcéllá, bálvánnyá, a mammon izmus ki-tenyésztőjévé és nem lehet irtózatos fegyverré, szörnyű tankká, hogy elpusztítson, legázj öljön becsületet, erkölcsöt s tönkretegye, vagy legalábbis • megrontsa és megkeserítse a tőke kiszolgáltatott- jaiinak az életét.

Lehet kapitalizmus, a tökére, a magánvállalkozásra épült gazdaságii és társadalmi rend, de nem lehet, hogy minden gazdasági előny és minden jog csak a tőke birtokosa.it illesse s akik a munkát az életük, erejük, egészségük tőkéjét adják a munkához, azok megrövidül jenek, hogy a gazdasági és társadalmi erők és tényezők egyensúlya felboruljon és a mérleg egészen a gazdaságilag erősek javára billenjen te, nem lehet, hogy egyik kezével aranyhegyeket halmozzon fel s ■egyesek részére kivételes gazdasági, társadalmi és politikai előnyöket biztosít son, őket az étet csúcsaira emelje, a másik kezével pedig az általa kitermelt proletárok -mélybe tartásáról gondoskodjék.

Lehet magántulajdon az Ige alapján azzal a korrekcióval, hogy voltaképen mindem az Isten tulajdona, tehát a sáifárság, a felelősség nagy gondolatának kiemelésével és hangsúlyozásával, de nem tehet a magántulajdonnak joga és sérthetetlen szabadsága arra, hogy felelőtlenül, szabadon vétkezzék a megbízást adó Istennel és azzal a népi, nemzeti közösséggel szemben, amelynek szolgálatára hivatott és kötelezett volna. A pénz is az Istené, a föld is az övé, s az ingó és ingatlan vagyonnak egyaránt nagy és szent rendeltetése, felséges missziója, súlyos kötelezettsége van ebben a világiban. A vagyon tehát nem felelőtlen kiváltságot, hanem felelősségteljes kötelezettséget jelent s ez alól a kötelezettség alól nem vonhatja ki magát egyszerűen a magántulajdon szentségének hangoztatásával még olyankor is, amikor az pa- pirosbakkan csők szállításából, vagy állami építkezéseknél elkövetett visszaélésekből keletkezett.

A keresztyénségnek a bűn, az istentalenség, az igazságtalanság elten akikor is fel kell emelnie tiltakozó szavát, ha az párnázott ajtók mögül intézi támadásait az emberi élet megrontására és a vagyont, hatalmat használja eszközül, nemcsak akkor tehát, mikor .mezítláb jár és nehézteveigőjű külvárosi korcsmák, vagy sötét nyomortanyák népét toborozza és szervezi a maga számára, hanem akkor is, mikor luxusautót 'használ és tőzsdei manővereken, kartell-össz&fogásokon keresztül jelentkezik.

.Ezeknek a gondolatoknak megalkuvás nélkül váló képviseléséről s ezeknek az Igéből folyó igazságoknak erőteljes és álandó hangsúlyozásáról nem mondhat .le soha a keresztyénség s tegke- vésbbé annak úgynevezett kálvini ága. Mindent el kell követnie .szóban, és írásban, szószéken „iskolában és sajtóban arra, hogy ezek az igzságiok elsősorban az egyház tagjaiban, rajtok keresztül megfelelő közvélemény kialakításának segítségével a törvényalkotásban s így az egész gazdasági és társadalmi rendben vérré és hússá, megfogható valósággá, valóságos életté váljanak.

Mindig tesznek szegények .és elesettek. Ezek irányában mindig meg lesz az egyháznak az alkalma és a kötelezettsége arra, hogy a segítő, a mentő szeretet munkáját végezze, de ismétlem, ennek a szölgálatnaik a vállalása és teljesítése, a sze.ratet olaj csepp jelnek a kios-ztogatása nem .menti fel az egyházat egy sokkal nehezebb, több bátorságot, nagyobb Ige-szomjat és az Igéből merített több erőt igénylő, de egyben nagyszerűbb és igazi lényegét jobban kitükröző feladatnak, prófétai kötelezettségének szolgálata alól, hogy szüntelenül Isten orcája előtt járva s az ö igéjének igazságában 'és erejében meggazdagodva, megalkuvás nélkül való bátorsággal, Istennek engedve inkább, mint az embereknek, tolmácsa legyen. ebben a világban Isten gondolatainak,, s hogy ..minden lehetséges módon és eszközzel sürgesse és munkálja egy olyan társadalmi és gazdaságii, rendszer kialakulását, amelynek az orcáján jobban kiragyog a Krisztus ismeretének tisztasága és dicsősége. Visszatérek újból a már egyszer említett gondolathoz és ismételten hangsúlyozom azt az igazságot, hogy magyar református egyházunkra nézve a legelső és tegáldottaibb lépés a szociális és .gazdasági szolgálat útján az, hogy önmagán keresztül az Igével ajándékozza meg a magyar életet.

Legyen szabad most már röviden, tömören, szinte távirati stílusban rámutatnom azokra a tennivalókra, amelyekről felelősségünk 'tudatában az Igéből vett megbízatásunk birtokában feltétlenül gondoskodnunk kell s amelyek meggyőződéseim szerint belül esnek a rendelkezésünkre álló tehetőségek határain, tehát nem utasíthatjuk el magunktól azzal, hogy megvalósíthatatlanok.

1. Szükségesnek tartom .mindenekelőtt azt, hogy magyar református egyházunk a szociális és gazdasági kérdéseikben egymással szemben álló, ellentétes felfogások, különböző világnézeteik zűrzavarában és harcában, egyháztagjainfcra is kiterjedő propagandájának veszedelmeire is tekintettel, elvi álláspontját az Ige alapján foglalja össze és hozza nyilvánosságra a jelenünket égető nagy szociális és gazdasági kérdésekben.

(Szükségessé teszi ezt az, hogy a legteljesebb tájékozatlanság uralkodik egyházunk tagjai között arra .vonatkozólag, hogy a református ke- rcsztyénségnek van-e egyáltalán álláspontja és .mondanivalója ezekben a kérdésekben, s ha igen, mi az? Ez a tájékozatlanság csak kedvez annak a propagandának, amely a keresztyénséget igyekszik úgy feltüntetni, mint a szociális, igazságtalanságok és gazdásági egy-enlőtleniségiek világának engedelmes kiszolgálóját, titkos szövetségesét, vagy legalább is tehetetlen 'és épen ezért hallgatag heljr 'henhagyóját. Ezzel ellentétben a római egyház a maga hívei számára tisztázta és körvonalazta ezekben a kérdésekben a maga álláspontját a XIII. Leó pápa által kiadott „Rerum nova rum“ c. bullában és azóta sem szűnik meg alkalomadtán es szükség esetén erre a bullára hivatkozni.)

2. Állandó szívós és céltudatos nevelő munkával megfelelő közszellem kialakítása s annak segítségével a szociális és gazdasági életre vonatkozólag krisztusi igazságokkal összbangzóbb törvényalkotás sürgetése és előmozdítása.

(Nemcsak a .magántulajdon szent, szent a munka is, 'és nem tehet az hogy- a munka eredményeként az egyik ember száraz kenyéren, éljen, •vízbenfőtt kukoricával és sült tökkel táplálkozzék, szószerinti ér tetemben szinte a levegőiből éljen, a cukornak, vajnak jóformán csak a nevét ismerje, a másik pedig az előkelő éttermek gazdag étlapját se találja elég változatosnak és kielégítőnek, vagyis, hogy az egyik munkájáért jóval kevesebbet, a másik pedig sokszorosan többet kapjon, mint amennyit megérdemel s amennyire szüksége van. Nagy, szent elveket és igazságokat kell a politika számára képviselnünk, nem pedig a sokszor csak különböző csoport-érdekek szolgálatára alakult politikai pártoknak a hatalomért való tülekedésébe .elegyednünk. Fontosnak és szükslé- gesn.ek tartanám ebben a vonatkozásban időnként református képviselőink egybegyűjtését s velük együtt a nagyobb- jelentőségű, aktuális kérdéseknek az Ige fényébe való állítását, az imádságos .elmélyülést, hogy a törvényhozás házában^ egységesen vallóban tiszta evangéliumi keresztyén világfelfogás képviselői legyenek s ahol szükséges, egyházunk tagjainak s bennük a szín magyarságnak érdekeit nagyobb erővel szolgálhassák. A romai egyház erről sem feledkezik meg, amikor a margitszigeti Manréza falai közé gyűjti egyebek között a római vallású képviselőket.)

3. A mindjobban fokozódó s már a falcainkba n is jelentkező, különösen pedig az ifjabb .nemzedék köreiben hódító életig émyek józan mérséklésére, a.z egészségtelen, nemzeti és gazdasági szempontból egyaránt káros hatású „látszat-élet“ hajszolás megállítására, a takarékosság nagy gazdasági és nemzöterősítő elvének egyháztagjaink életébe való átvitelére irányuló s különösen a gyermekeink és ifjúságunk között végzett iskolai és iskolánkívüli munka keretéiben megnyilatkozó fokozott gondoskodás.

4. Állami mintára kiépített, elbüroknatizáló- dott és a telki munkák rovására aránytalanul sok

pénzt felemésztő egyházi közigazgatásunk revízió alá vétele, egyszerűsítése és olcsóbbá tétele.

5. Hazánk és egyházunk tagjai többségének agrár jellegére, valamint a mezőgazdasági szakképzés károsan háttérbe szorult voltára tekintettel református alsó és középfokú gazdaságii szakiskolák létesítése, illetve a már meglévő polgári iskoláink és gimnáziumaink közül a tegmegfetelőfeb helyeken kiválasztottaknak ilyenekké való átszervezése.

(Hogy mennyire elmaradtunk ezen a téren, részben kormányzati mulasztások, főként pedig társadalmunk 'egészségtelen felfogása következtében, azt kiált óan mutatja az a tény, hogy csonka Magyarország minden vármegyéjére átlag ,5 gimnázium esik, s ugyanakkor az öt újunkon elsorolhatjuk a megfelelő mezőgazdasági iskoláikat. Az utóbbi időben erőteljesen kezébe vette a kormányzat a gazdasági szakoktatás kérdésének megoldását, mi azonban a magnnk hívei érdekében nem tettünk e téren semmit. Keresztet hordozó erdélyi református testvéreinknek Naigy- enyeden pedig már működik a középfokú mező- gazdasági szakoktatást végző s az erdélyi református magyarság boldogulását szolgálni hivatott iskolája.)

6. Megfelelő munka megindítása azért, hogy az iskoláink, főként ősi kollégiumaink és gyüteke- zeteink között a múltban meglévő, de az utóbbi évtizedek alatt elsorvadt kapcsolatok újra kiépüljenek, a gyülekezeteknek s tehetősebb egyháztagjainknak az iskolákat támogató szeretete újra tehetővé tegye azok számára a múltban ilyen vonatkozásiban is betöltött hivatásuk gyakorlását, t. i. az Istentől talentumokkal megáldott, de teljesen szegénysorsú tehetségek felkar olását 'és ingyenes taníttatásuk biztosítását.

7. Gyülekezetenkéint a szükséghez képest, ideiglenesen, vagy állandóan működő napközi otthonoknak, a nagy városokban református cseléd • otthonoknak és munkaközvetítő irodáknak létesítése és fenntartása.

8. A szükséges előkészítő munka haladéktalan megindítása, egy egyetemes református pénzintézet létesítése, valamint az egyházaink és égy- háztagjaink javát, gazdasági boldogulását mindem irányban szolgálni hivatott belkörű biztosítás megvalósítása érdekében.

Dr. Ferenczy Károly.

(Előadás a sóstói konferencián.)

A jövendő református egyháza csak műit Ilit - valló egyház állhat fenn. Ezért mindenek előtt hitvalló, bizonyságtevő tagokra van szüksége, mert a jövendő küzdelmeit csak úgy vállalhatja a feladatait csak ügy tudja betölteni.

Mind a „keresztyén“ mind a „református“ elnevezés küldetést jelent. A keresztyén nő is vette Urunk parancsolatát: „Menjetek el és tegyetek tanítványokká minden népeket!“ Ebből önként következik, hogy a keresztyén, nő sem 'élheti szűk körben, a világtól elzárkózva a maga életét. Neki is cselekednie, hatnia kell, hogy tanítvánnyá 'Isten gyermekévé tegyen mindeneket.

A református keresztyén nő pedig ezt a küldetést a kálvini tanítás értelmében vette, nevezetesen úgy, hogy azt Isten dicsőségének szolgálatában töltse be.

Mindez azt jelenti, hogy a református vallás nem valami passzív kegyesség, amely a maga egyedüli örömét a lélek belső kielégülésében találja meg. Nem tisztán befelé tekintő ótetnés világszemlélet, hanem az öntudatos cselekvésnek a vallása. A református nő tehát úgy akar Krisztus tanítványa és Isten gyermeke lenni, hogy egyúttal Isten munkatársa is legyen. Hitének .minden igazsága életigazsággá változik számaira.

Lehet-e most már szó a református nő bizonyságtevésének különleges értékéről?

Erről két súlyos okból nagyon is beszélnünk kell.

Sok vita esett már arról, hogy melyik a különb, a női lélek, vagy a férfi lélek-e? Meggyőződésünk szerint nincs olyan közös mérték, amelyik, ezt a kérdést végérvényesen eldonhetné. Nincs pedig azért, mert a női lélek nem több, de

A REFORMÁTUS NŐ BIZONY SÁGTEV ÉSÉNEK ÉRTÉKE