Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1937-07-01 / 7. szám
1937. Julius hó. SZABOLCSI ŐRSZEM 5 A vártán A tiszamenti református magyar nemi élete is tiszta. A legritkább eset a házasságon kívüli nemi élet, s ha ennek gyümölcse jelentkezik, következik nyomban az esküvő. Törvénytelen együttélés el sem képzelhető. Az egyke, hála Istennek, még ismeretlen fogalom, dacára az orvosi túltermelésnek, ami már a közelben nem kis mértékben érezteti káros hatását a magyar faj szaporodásának megcsökkené- sében. Az elválás ritka, csak elvétve fordul elő, igen nagy ok kell, hogy erre a súlyos lépésre szánják el magukat a felek. Á tiszamenti református magyar, bár származására, nemzetségére sokat ad, mégis elevenen érzi és kifejezésre is juttatja hitsorsosaival szemben érzett kapcsolatát, felfelé és leifelé egyaránt; s ugyanekkor azt is meg kell állapítanom, hogy a más f elekezeten levőkkel szembém türelmes és megértő, a mások meggyőződése iránti tisztelet által vezérelve. A tiszamenti református magyar kérni nem szeret, maga minden szükségét előteremti, egyébként tud nélkülözni csodáiktraméltóan. — Kielégíthetetlen igényei nincsenek jogaiért bátran síkra száll. Világa kicsiny körre terjed, ennek eseményei számára az élet legnagyobb problémád. Házasságkötés, temetés stb. tempós, ünnepélyes, komoly, egész embert elfoglaló formák közt megy végbe ma is, mint a múltban. Azzal kezdtem, hogy az anyaföld nem engedi messze eltávolodni az embert, neveltjét magától; befolyásolja gondolkodását, jdlemét, j ele- nét és jövőjét. így befolyásolja a tiszamenti református magyar egyéniségét a legmagyarabb folyó, a Tisza. Hiába kényszerítették a folyót 'egyenes vonalú medrekbe, múltjáról lemondani nem akar, Isten keze által vont útjához ragaszkodik s a tavaszi és őszi áradások utáni partrombolások rettenetes erejű tiltakozások, a modern idők'erőszakoskodásával szemben. így a partjain élő ember sem tud lemondani őseinek ezeréves dicsőséges múlttal fémjelzett ösvényedről s a modern idők. sok veszedelmes áradata, szennyes hulláma talán ezért fut át rajta s hagyja meg érintetlenül ezt a derék népet, mely mint a magyar élet egyik kimagasló vezére mondja: „az egész magyar közélet gerince a legkeményebb, legnyugodtabb, leg- b ölesebb, legtisztább gondolkozásai és mindenek- felett a ileggyökeresebb magyar.“ Tiszabercel. Korocz László. ref. lelkipásztor. Egyesült erővel Soha nem volt nagyobb szükség az egységben Téjlő erő diadalra juttatására, mint napjainkban. Felesleges, hogy 'erről általánosságban beszéljünk, de részleteiben annál inkább meg kell ismernünk és szívünk minden dobbanásával, lelkünk tiszta gondolatával az egység útjain kell haladnunk Isten gyermekeihez méltóan. Ki ne tudná azt, hogy egyes népek mennyire eltávolodtak az örökkévaló nagyságának és dicső uralkodásának imádásától, amidőn kábultságuk- ban lerombolják a templomokat, félredobják szent könyvünket s az általuk megölt ártatlan emberek vére elégtételért kiált fel az égre. Óh, borzasztó még gondolni is erre az elvetemültségre! Sokszoros feladatunk nekünk magyar reformátusoknak, hogy egyesült erővel munkálkodjunk Istenünk határtalan imádásában s egymás őszinte, igaz, magyar testvéri szeretetében, hogy így sokat szenvedett drága hazánk méltó fiai és leányai legyünk. Mindennemű szükségünkben egyedül a mi •drága jó Istenünk a gondviselő, gyámolító, felséges Atya és tekintettel arra, hogy az ember gyarlóságánál fogva sokszor hajlandóbb követni a rosszat, mint a jót, szívünk 'egész lelkesedésével tanítsuk az Isten, tiszta imádására azokat az embertársainkat, akik téves gondolatoktól megmételyezve elvesztették bitóikét a legnagyobb szeretet: az Isten iránt. Éppen ezért nemcsak az arra hivatott tanítói Jelkeknek kötelességük a felvilágosítás, de az ő irányításuk mellett soha meg nem szűnő akarattal, buzgósággal kell a m'egtévedt emberekbe beleplántálni az Istenség magasztos eszméjét mindenkinek akik életünk lefolyása alatt minduntalan mindnyájan kivétel nélkül tapasztaljuk az Isten jóságos, áldásos szeret étét, amely kiterjed e világon mindenre, amely felmagasztosítja a gyarló embert. Sajnos, azok az átkos, megtébolyodott lelkek, — ott fent északon és lent délen — nem nyugosznak megháborodottságukban egy pillanatra. sem. Jól vigyázzunk azért szeretteinkre s a megértetésnek erejével s az Isten iránti tántoríthatatlan hit és bizalom soha el nem múló megszilárdítása által öleljük őket magunkhoz. Szerény véleményem szerint mindazokkal, aikiik nem látogatják elég gyakran a templomot s a vallásos összejöveteleket, a hívő lelkeknek kell keresni a minél gyakoribb találkozást és szeretettel meggyőzni őket 'esetleges tévedéseikről s felhívni figyelmüket az egyház kebelében folyó lelki munkákra, amelyek mind a nagy Isten dicsőségét szolgálják. Nagy fontosságot tulajdonítok az egységben rejlő erő hatalmas kidomborításának abban is, ha az arra kijelölt, hitben erős emberek olykor- olykor meglátogatják azokat, akik talán nemtörő- dömsógöknél fogva ritkán jelennek meg azokon az öszejöveteleken, amelyeken a háborgó lélek új életet nyer, s egy szebb világ nyílik meg számára. Rá kell venni az ingadozókat, hogy csak az egységes lelki munka adhatja meg azt a nyugalmat, mely az Isten közelébe vezet bennünket. Előadások megtartása alkalmával gondoskodni kell miinél több írott meghívók elküldéséről is. Fel kell hívni az érdeklődést, hogy minél többben vegyenek lelki épülést. Az i s t e n t iszt elet eke n kívül minden alkalmat meg kell ragadni a nemes vezetőségnek, hogy az összetartozandóság hatalmas forrása az egység, ott éljen minden embertársunk szívében. Ez legyen az arra hivatottak legszentebb kötelessége: összetartani az egyesülésben rejlő erő vonzalmával, a lelkeket a tanítás szelíd fegyvere által vezetve s akkor megnyugvást találhatnak a kételkedők, erőt, bátorságot a csüggedők s igaz, őszinte magyar testvéri szeretetben olvad össze szívünk. Végtelen szeretettel üdvözlöm a Szabolcsi őrszemet, mely összeköti a szíveket s 'egy szebb, boldogabb jövőt tár elénk a közös, drága munka Istenhez vezető útján. Tudjuk mindnyájan, hogy sohasem volt nagyobb szükség a magyar testvéri szeretet áldozatkész megnyilatkozására, a belső lelki megnyugvásra, az Istenben való tántoríthatatlan hitre, mint a mai korban. Ha e drága kincsek birtokunkban lesznek .erősek leszünk s a pokol kapui sem vehetnek rajtunk hatalmat, győzed'elmet. Fel azért Testvérem az Isten nevében az együttérző, az egyetértő munkára a diadalig! Egyesült erővel! Nyíregyháza Sz. P. Női kalapot, férfi kalapot, Sapkát akar venni? PAFF KALAPOSHOZ kell menni! NYIREGYH 4ZA, Luther-u. 6. Mielőtt nyomtatványrendelését eszközölné, el ne mulassza latot kérjen a Merkur Nyomdaüzemtől Nyíregyháza. Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, akiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.* Példab.: 3:27. B esz ámíthat ala nnak minősítette a hivatalos orvosi szakvélemény a magyar állam egyik főtisztviselőjót, aki a vizsgálat eddigi megállapításai szerint mintegy másiféllszázezer pengőt sikkasztott él a földmívelésügyi tárcából. Nincs okunk és jogunk arra hogy kétségbevonjuk az orvosi szakvélemény helyes és igaz voltát. A nem szakember is nyomban levonhatja a következtetést az olyan egyénnel kapcsolatban, akiről tudja, vagy akiről hozzáértők hi teütérd emlően megállapították, hogy idült alkoholista, vagyis megrögzötten iszákos, részeges ember. Tudomásul kell vennünk az orvosi szakvéleményt és tudomásul kell vennünk a bűnnek az akaraterőt, az 'ember egész jellemét megfertőző, tönkretevő szomorú következményéből, egy társadalmilag magasra jutott egyén mélyre bukásából az ige örök üzenetét: „Isten nem csúfolta tik meg..amit vet az ember, azt aratandja is. ., aki a testnek vet, a testből arat veszedelmet.“ És ezzel le is zárhatnék ezt a szomorú esetet, ha nem volna annak szomorú és végzetes kihatása az egész magyar életre. Nem tehetünk róla, bármennyire megcáifalbatatlanul igaz legyen is az orvosi szakvélemény, 'ezzel nem tudunk az eset felett napirendre térni. Nem hallgathatjuk el a sok feltoluló kérdés közül a következőket: Hogy lehet az, hogy valaki éveken keresztül felelősségteljes vezető állást tölthet be, intézmények, emberek sorsa függ az állásfoglalásától, a véleményétől, hogy ne mondjuk, a bolond szeszélyétől s utólag rá kell jönnünk és bele kell nyugodnunk, — amikor köztudomásúvá vált, kiderült egy-egy jóvátehetetlen cselekedete, — hogy az illető beszámíthatatlan ?! Megnyugvással láthatja a közvélemény, hogy utólag a legszigorúbb eljárás indul meg a közbizalommal visszaélőkkel szemben, de nem felelős itt senki azérp hogy beszá- míthaitalan emberek garázdálkodhatnak a magyar közéletben, rendelkezhetnek alárendeltek sorsa, kenyere, lelkek békessége, az állam pénze felett, hogy azután ténykedésükkel mérhetetlen erkölcsi és nagy anyagi károkat okozzanak ennek a szegény országnak?! Vagy a hivatalvezetésben, a tisztviselői minősítésben, embereknek őrhelyekre állításában nincs jussa Krisztusnak szóhoz jutni? Akikor imáért emlegetjük olyan sokszor, hogy szinte unottá, sőt gyanússá válik a „keresztény“ alapot?! Vagy ha meg kell elégednünk az orvosi szakvéleménnyel, miért kapjuk azt mindig megkésve, csak utólag, amikor már kigarázdálkodták magukat a lelkekben és a pénztárakban a „beszá- míthatatlanok?! Nem kellene időnként előzetes orvosi megfigyelés alapján megnyugtatást szerezni arra nézve, hogy a beszámíthatatlanok egyenesen a nekik megfelelő intézetekbe kerülnek, mielőtt kárt tehetnének az országnak és a becsületes, hűséggel dolgozó tisztviselők hírnevének?! Szabad-c, lehet-e ebben az országban nem vezető állásban, de akárcsak egy íróasztalsarok mellett is megtűrni, megtartani egy beszámíthatatlanná vált, mert megrögzötten iszákos egyént, mikor szinte roskasztő a felelőssége minden őrhelynek, mert sorsunk és jövendőnk épületének egy-egy tégladarabja minden betöltött állás és amikor józan, megbízható, tiszta agyú és tiszta lelkiismeretű embereik, — főként ifjak — ezreinek nem jut még szükségmunka sem?! Tudják-e az illetékesek, hogy micsoda mérhetetlen erkölcsi kár, sőt veszedelem származik az 'egész nemzet-testre abból, hogy amikor Kiss Pétert vagy Tóth Jánost tettem- érik, hogy a kincstár, vagy az uraság erdejéből tűzrevalót emel didergő családjának és kiderül, hogy rendszeresen, talán éveken át űzte ezt a tilalmas játékot ,a legritkább esetben, vagy talán sohase jut senkinek az eszébe, hogy orvosprofesszor urak adjanak hivatalos szakvéleményt arról, hogy a Kis9 Péter vagy a Tóth János elmebeli állapota milyen volt a mások kárára rendszeresen űzött lopás idején?! Minden adógaras szent kell, hogy legyen ebben az országban, de megmondjuk őszintén: nem az elsikkasztott összeg a legnagyobb kár ebben és a hasonló esetben, hanem az, hogy ezekre a látásunk szerint fontos kérdésekre nem tudunk Isten igéje szerint is megnyugtató feleletet adni. Keserű panaszokat hallottunk arra nézve, hogy vármegyénk egyik-másik községében milyen méreteket öltött „Isten nagyobb dicsőségére“ a felekezeti izgatás. Akadt plébános, aki a
