Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
4 SZABOLCSI ŐRSZEM 1937. január hő. A nyírbátori református egyház történetéből. ^adózás lármájában meghallja a Pál apostol kiáltását, a keresztyén ember farsangjának egyetlen lehetséges tartalmát és programmját: „Őrüljetek az Urban ...“? Jön a farsang! Most kötik a házasságokat. Oh, nem az égben... A földön. Telekkönyvi vizsgálódások, jól meghányt-vetett szerződések előzik meg. Értékét a menyasszony kialkudott hozományának, vagy a vőlegény telkének, esetleg fixfízetésének nagysága dönti el. Szövik, szövögetik a házasság fonalát, szomszédasszony, komámasszony . .. Mindenkinek van szava hozzá, csak az élő Istennek nincs. Óvatos szülők ezer jótanáccsal látják el fészekrakásra készülő gyermeküket, de van-e református édesapa, vagy édesanya, aki odahajol az Ige lapjai fölé házasságba induló fiával, vagy leányával és a hozomány mellé a lélek út- ravalójául elolvassa Pál apostolnak az efézus- beliekhez írt levele 5. és 6. részét, hogy megtudják azt is, mi az Isten akarata a házastarsak élete felől s mi a legerősebb fundamentuma a tiszta családi életnek? Annyit sírunk ma a család válsága miatt. Egyházsorvasztó és családok belső békéjét szétdúló reverzálisok; paráz- naságba züllött házasságok; rombadőlt családi tűzhelyek megannyi vádoló bizonyságai annak, hogy a házasélet boldogságához nem minél nagyobb jómód, hanem minél több lélek kell. A ma sokat emlegetett családvédelem ügyében az tesz legtöbbet, aki ezt: a lelket adja vissza a családnak. L. i Jön a farsang! A világ fiainak: nyomorúságunkban is hegyen-völgyön lakodalom. Isten gyermekeinek: a több és buzgóbb imádság időszaka. A jövendőért. A mi fiainkért és leányainkért. Azokért, akik fiatalságuk farsangjának vidám gondtalanságával táncolnak a «holnap gondjának böjtje felé ... Kisvárda. Sebestyén Jenő. A világ sorsa... A világ sorsa a hitetlen ember szempontjából mindig rosszul ment és mindig bizonytalan volt. így van ma is ... A világ sorsát az emberek egyrésze rendesen a maga sorsán keresztül nézi és ha neki jó dolga van, akkor jól van a világ sorsa, de ha neki rosszul megy, akkor nem jól van! ,. . De van ennek még egy másik oldala is! ... Az emberek közül igen sokan azt tartják, hogy ebben a világban csak az a fontos, hogy az anyagiak, a testi szükségletek, a külső körülmények legyenek rendben, a többi nem számít. Hogy mi van a szívben, mi történik a lélekben belől, hogyan áll az erkölcsiekben, azzal sokan egy ideig nem törődnek. Ezért sokan, — noha emberi szokások szerint folytatják életük fenntartására szolgáló munkájukat és szórakozásaikat, mégis rideg, békétlen, örömtelen az életük, úgy tapasztalják!... Tovább is elmélyedhetünk e kérdésbe és akkor feltűnik, hogy olyan emberek is öngyilkosok lesznek, akiknek sok pénzük van a vánkosuk alatt és a világias, hitetlen felfogás szerint boldogok lehetnének. Igen, de belől a lélekben nincs rendben valami! •.. Baj van a hit körül. Lám: az Istenbe vetett hitet nem pótolja a pénz, a vagyon, a nagy rang és semmi! . .. A világ ámul, bámul, mikor egy hatalmas király lemond a trónról, pedig senki nem kergette, sőt sajnálták, de űzte a lelke, a szíve! .. . Lám, a világ leghatalmasabb ura, királya is kénytelen meghátrálni a belső és magasabbren- dű parancs előtt! ... Kedves olvasóm: a te életedben is eljön, talán hamarább, mint gondolod, az az idő, amikor forradalmaknál, háborúknál, gazdasági válságnál és az emberek minden haszontalan pletykálkodásánál jobban fog érdekelni téged a lélek dolga, az Isten dolga, az egyházad és a vallásod dolga. Boldog leszel, ha rájössz arra, Logy a hitben erős és gazdag élet biztosítja a lelked egyensúlyát, nyugodalmát, a magaddal, az emberekkel és az Istennel való békességet. „Ezen nyírbátori eklésia hogy csakhamar, a reformáció kezdetével a megjobbíttatott tudományt bevette, hihetővé teszi az, hogy a Báthori famíliából, amelynek birtokában volt azon időben egy Anna nevű, a Drágfi Gáspár felesége, már 1530-ban reformálva volt, aki a reformációnak buzgó terjesztője lévén, fel lehet tenni annyival inkább, mivel nem messze Erdődön lakott, hogy a megvilágosíttatott tudományt a maga atyaiiával is megkedveltette s azok által terjesztette, vagy legalább arra bírta őket, hogy terjedni engedjék a magok alattvalói között is. Ezen régebb időben milyen állapotban volt ez az eklésia, semmi bizonyos adat nem lévén rá, nem tudható. Annyi bizonyos, hogy itt eleitől fogva szabad gyakorlása volt a református vallásnak és ez az eklésia nagyon virágzó lehetett, különösen azután, hogy a Báthori família is bevette a reformációt, amely famíliából a legutolsó volt Báthori Gábor fejedelem, aki Váradon ölettetett meg Nadányi és Szilasi nemesek által 1610-ben. Az eklésia ekkori virágzását mutatja egy Duskás nevű embertől az Ur asztalának ajándékozott aranyos szélű tányér, mely 1610-ben készült. A Báthori família kihalása után a Báthori jószág a Bethlen famíliára szállott s hogy e família alatt a református vallásnak hasonlóképen szabad gyakorlása volt, mutatja ezen eklésia fatornyában még most is meglévő harang, mely Bethlen idejében csináltatott, de a históriai bizonyságok után abból is látható, hogy amikor 1675-től 80-ig a német császárok alatt levő református eklésiákból a prédikátorok és iskolamesterek a nápolyi gályákra hurcoltat- ván, üldöztettek, ez a környék az erdélyi fejedelemségben lévén, a török protekciója alatt, vallásának szabad gyakorlásában sohasem há- boríttatott, egészen 150 esztendeig, ameddig t. i. Magyarország nagyobb része török uralom alatt volt. Amint tehát a vallás szabad gyakorlása itt nem akadályoztatott, úgy lehetséges az is, hogy a Báthori família által pompásan felépíttetett s ma is fennálló templom birtokában sem háborították a reformátusokat, vagy ha háborgatták is, bizonyosan fel lehet tenni, hogy ez a templom egy azon 90 templom közül, melyeket I, Rákóczi György 1645. decemberben a linzi békekötés alkalmával III. Ferdinánd által visz- szaadatni kívánt. Ezen Nyírbátor városában lévő református eklésia ilyen hatalmas és buzgó urak birtokában lévén, ezen eklésiát é s ennek paróchiáját szépen dotálták, virágzóvá tették. Nevezetesen a Bethlen família alatt maga a város is olyan virágzó szabadságban volt, hogy a ius dominá- len kívül semmit sem adózott, volt az eklésia részére külön 70, külön a paróchia részére 70 köblös szántóföld s egyéb kaszáló rétek. De ez a boldog állapot kevélységet szült, ezelőtt pedig — tudjuk —, hogy mindenkor a megaláztatás járt. Épen így történt a dolog a városokra^ nézve is, mert amidőn ennek örökös ura valamely szorultságában az akkori város lakosait és elöljáróit bizonyos summának adásáért szép ígéreteknek ajánlása mellett megszólította és ilyen gúnyoló feleletet kapott volna: Ha Ur, legyen pénze; ezen felbosszankodva, átbocsátotta ennek jószágát a kamarának, innen a Károlyiházhoz ment, melynél már akkor férjnél volt Bethlen Zsuzsánna és akkor a Károlyi-ház lépett Báthori városa birtokába, amely ház is eleinte csak lépesmézzel csalogatta a város lakosait, hol több, hol kevesebb úri szolgálatnak teljesítésére, de hovatovább, amit eleinte csak barátság és jóakarat fejébe teljesíttetett a néppel, törvényesen is kezdte és szoros ius szerint megkívánni. Amikor a nép észrevette hálóba kerítését, meg akarta ragadni az eddig barátság fejében tett szolgálatot, de késő volt. A dolog perre került, amely — míg Fuló Mihály fiskális által folytattatott — a város részére jó reménységgel láttatott kecsegtetni; de az uraság azon politikai felfogás szerint: Divide et vinces: (Szíts pártoskodást és győzni fogsz.) most ez, ■■■■■■■■■■■ Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek amiket mondok? tűk.: 6:46. majd amaz elöljáróját húzván a városnak szép ígéretekkel, ajánlásokkal maga részére és szakadást csinálván közöttük, 30 s több esztendei perlekedés után kevés auctoritással bíró ügyésze lévén utoljára a városnak, tulajdon fegyverekkel győzedelmeskedett a városon 1810-ben, amikor az egész várost külső, belső appertinen- tiáival conmappalta és mint tulajdon örökségét regulatio alá vette, akkor az eklésiának és pa- róchiának is minden birtokai conmappálódtak, semmit sem hajtván az 1791-ben hozott ezen cikkére: Eclésia is Statu quo maneant és minden eddig volt szántóföldjétől, rétjétől, füves kertjétől elesett, minden pénz és jutalom nélkül, csupán csak a füves-kertbeli orátioját fordítván vissza 70 ócska forintba. Ezen nagy változás bekövetkezésével sem lett mindazonáltal ezen református eklésia semmivé, mert a Sz. Vár-utcán levő prédikátori ház (mely a régi időben a Farkas-utcán volt, mely megégvén, vele együtt minden régibb eklésia jegyzékei is elégtek), dohányos kertjével együtt a prédikátor megháborítatlan birtokába meghagyatott, meghagyatott hasonlóképen a Leányok Tanítója Háza is^extra villanum nélkül, mellette levő kicsiny kertjével, közel a Város Házához, a piacon, nemkülönben az eklésia régi birtokában levő száraz malom is, közel a Város Házához öt forint esztendei Taxa fizetés mellett az eklésia haszon-vétele mellett," Kiírta a református egyház , vagy mint felírása szószerint a következő-képen jelzi: „A nemes nyírbátori helvéciai vallástételt követő eklésia jegyzőkönyvéből Soltész János prédi- kátorsága alatt 1818-ík esztendőben,“ Varga Károly, lelkész. A magyarországi vasárnapi iskolai munka Még egy évtized, aztán megünnepeljük azt a jubileumot, hogy száz esztendős múltra tekinthet vissza a vasárnapi iskola hazánkban. Mikor a skót misszió 1846-ban nálunk megtelepedett, Isten országának ezt a munkaágát is meghonosította. Először csak Budapesten. De a hetvenes években meglátogatta hazánkat egy amerikai lelkész, Morse, aki a vidékre is kitelepítette e munka gyökereit. 1879-ben már szükség volt egy magyar vasárnapi iskolai énekeskönyvre, melynek tartalmához kolozsvári tanárok is hozzájárultak fordításaikkal. Ugyanakkor létezett már egy kis v, isk. egyesület is. Ennek tagjai levelezés és személyes látogatás által igyekeztek érdeklődést kelteni a munka iránt és munkatársakat is toborozni. Még nagyobb fejlődés állt be, mikor Budapesten a Lo- rántffy Zsuzsanna Egyesület felvette a Programmjába a gyermekpásztorizácíónak ezt a formáját. Annak nyomán, hogy dr Szabó Aladár, Benkő István, Fa István és mások ezt a szolgálatot vállalták, nemsokára vidéken is keletkeztek virágzó vasárnapi iskolák, melyek közül csak kettőt említünk, Szalay Józsefét Nagy- becskereken és Kecskeméti Ferencét Békésen, Megint újabb lendítést kapott a munka, mikor az 1898, évi V, Isk. Világkongresszus után, melyen Magyarország első ízben volt képviselve, a Londoni V. Isk. Egyletnek egyik bizottsági tagja ellátogatott hozzánk; visszatérve azt az indítványt tette, hogy a Londoni V, Isk. Egylet támogassa az itteni munkát avya.l, hogy útiköltséget ad olyanok számára, kik ä vidéken v. iskolákat szerveznek. Ilyen utakra vállalkoztak akkor Sörös Béla, dr. Misley Sán- dorné, Szabadi Aranka, Csűrös István és mások. 1907-ben alakult meg a magyarországi Vasárnapi Iskolai Szövetség, melynek tulajdonítható, hogy mindig nagyobb köröket vont ez a belmissziói tevékenység. 1913-ban indult meg „A Fecske" című vas. isk. lap, v, isk. tanítók számára, mely azonban, sajnos, a háború alatt kénytelen volt szünetelni. 1922-ben a V. Isk. Világszövetség segítségünkre jött, hogy nemcsak a Ia£ot lehetett újból megindítani, hanem Kása Béla.
