Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1937. január hő. SZABOLCSI ŐRSZEM 5 külön titkár is vállalhatta a munka fejlesztését. Azóta örvendetes növekedés is mutatkozik. Számos helyen lehetett tanfolyamokat rendezni v. isk. tanítók képzésére. Évenkint Tahiban v. isk. konferencia és avval kapcsolatos tanfolyam van, mely minden résztvevő számára nemcsak a munka módszerére nézve meggazdagító, ha­nem amellett a lelki élete számára is sok ál­dást és elmélyülést, sőt. még testi üdülést is je­lent. A gyermekek számára megjelenő „Öröm­hír“ igaz evangéliumi tartalmával minden hé­ten megbecsülhetetlen olvasmányt nyújt a kicsi­nyeknek. A külföldi barátainkkal való viszonyt ápolják a világkongresszusok látogatásai. Ilyen volt a római kongresszus, melynek alkalmával magyar delegátusaink Nápolyba is elmentek, ahol a gályarabok emlékére a valdensek temp­lomában szép ünnepély folyt le, A zürichi, (1913.), glasgowí (1924.) s az ez évben meg­tartott oslói kongresszuson bemutathattuk va­sárnapi iskolánk jelenlegi számbeli adatait. Ezek a következők: 1936-ban volt Magyarorszá­gon: Vasárnapi iskola: 1834, v. isk. tanító: 3180, v. isk. növendék: 73.318. Ezek közül református v. iskola: 1356, v. isk. tanító: 2216, v. isk, növendék: 62.307. Az egész világon volt 1936-ban: v. iskola: 369.510, v. isk. tanító: 3,145.895, v. isk. növen­dék: 34, 139.624. Budapest. id. Vidor János. Házi áhitat En azonban... Jós. 24:15. Én azonban és az én házam az Urnák szolgálunk. Az első szó, ami különösebben magára vonja figyelmünket ebben az igében, ez, hogy: azonban. E szó használata itt azt bizonyítja, hogy nem ok nélkül tette meg a nagy népvezér, Józsué ezt az egész kijelentést. Voltak ugyanis olyanok, a vezetett népnek rétegében, akik má­soknak szolgáltak s nem az Urnák, az EgyeT- lennek engedelmeskedtek. Ezeknek magatartá­sával szemben a helyes és igaz élet megmutatá­sának érdekében mondja Józsué: Én azonban az Urnák szolgálok. Józsué itt bizonyságot tesz az egy igaz Is­ten mellett. Nem maradt hűtlen és háládatlan a sok áldásért, amit kapott az Isten kezéből. Nem felejtette el a tengeren való átvezetést, a csaták zajában a megsegítést, nem; ezért csor­dul ki szívéből az Isten iránti hála érzete, ezért teszi meg bátran és igazán vallomását sokak­nak megszégyenítésére: Én azonban az Urnák szolgálok. Istennek választott embere nemcsak maga érzi az elkötelezést, hanem házának egész népét ezen az úton kívánja vezetni. Övéit elei­től fogva Isten előtti alázatosságban és enge­delmességben nevelte s mostmár habozás nél­kül, szent bizonyosággal meri mondani családja részéről is, hogy: És az en házamnak népe az Urnák szolgálunk. Testvéreim! Emberi életünk ott kezdődik, amikor boldogan ráeszmélünk arra, hogy szüle­tésünk és halálunk, örömünk és megpróbáltatá­sunk, életünknek minden mozzanata Isténtől, a mi Atyánktól van és ennek az áldott tapasz­talásnak jelét is adjuk azzal, hogy Istenünkről bizonyságot teszünk. A Biblia szereplő nagy személyei, azután a világtörténelem kimagasló emberei mind bizonyság+evő emberek voltak. A próféták és az apostolok, a nemzeti hősök va­lamennyien érezték egész életükben az Isten szeretetének áldását és nekik is minden napon bizonyságtevésük volt a Józsué bizonyságteve- se: Én azonban az Urnák szolgálok. ^ Testvéreim! A mi világunk a Józsué vilaga. Ma is sok embernek megkeményedett a szíve. Az orosz és spanyol vérontás, templomrablas, „Nekünk mindnyájunknak meg kell jelen­nünk a Krisztus ítélőszéke előtt. II. Korinthus 5:10. Isten szent nevének meggyalázása azt mutat­ják, hogy ez az embervilág elméjében meghá­borodott és egészen a Sátán karjaiba vetette magát. A köztünk burjánzó bűn, a tiszteletlen­ség, az engedetlenség, a templomkerülés, a ká­romkodás, az erkölcstelen élet sokfélesége mind megállítanak utainkban, gondolkodóba ejtenek, szívünkre nehezednek és kérdést ad­nak az ajkunkra, ezt a kérdést: Mit cseleked­jünk? Azt cselekedjük, hogy maradjunk meg az Urnák utaiban, nyíltan és határozottan ki­áltsuk oda az egész világnak azt, amit Józsué kiáltott: Én azonban és az én házán az Urnák szolgálunk. Ebben a meghasonlott világban le­gyünk mi bátor szószólói az Isten szent dolgai- minden csónakja megütközik és összetörik, le­gyünk mi bátor szószólói az Isten szent dolgai­nak, legyünk mi boldog bizonyságtevők az Ur­nák szolgálatában. Hadd lássa mindenki, hogy mind mi, mind házunknak népe, nem szé­gyenei) ük a Krisztus evangéliumát, hadd lássa ez a világ, hogy kimondhatatlan öröm és lelki nyereség számunkra az, ha házi tűzhelyeink­ben is letelepedhetünk az Ur lábainál hallgatni az ő üzenetét. Homokos földeken akácfa-sorokat, u. n. szélfogókat ültet földjére a gondos gazda. Ezek az akácfa sorok felfogják és megtörik a pusz­tító szélnek erejét s ezzel megmentik a földbe vetett, vagy palántáit apró növények életét. Testvéreim! Az Isten azt akarja, hogy mi is eb­ben a széllel és viharral megtelt világban üt­köző pontok, a bűn erejének megtörő bástyái legyünk. Engedjünk az Isten elhívásának és ki­választásának és ajánljuk fel a magunk életét és a mieink életét sokak életének megmenté­sére. Hangozzék hát nekünk is minden napon ajkunkról a szent bizonyságtevés: Én azonban és az én házam az Urnák szolgálunk. Dr. Szász Imre. Gazdasági tanácsadó. A természet elnyugodott, látszólag alszik, nincs benne élet. Pedig ez csak látszólagos, mert a természet nem nyugszik, állandóan munkában van és a maga hatalmas erejével így télen is a gazdának segítségére van. Ezért minden okosan gondolkozó gazdának meg kell fogni ezt a segítő kezet és a természettel együtt kell dolgoznia, hogy fáradságos munkája ered­ményes legyen. A tél beállta előtt minden gazdának el kell végezni az őszi szántást. Az idén a sok eső miatt kicsit nehéz volt volt, de aki nem végez­hette el, még mindég nem múlta idejét, amit bizonyít az, hogy szorgalmas, okos gazdaem­berek most is szántanak. Fontos ennek a mun­kának az elvégzése azért, mert a természet ere­jét nagyon ki tudjuk használni; a) a tél fagya a föld felületét jól elporhanyítja, b) a talajban természetes úton tápanyagok képződnek,, c) a téli csapadék jól beissza magát a talajba, megtelik a föld vízzel, mint a szivacs. Az ősz­szel megszántott földön az őszi mélyszántás­nak a hatását igazán tavasszal fogjuk észre­venni, mikor a föld hamarább szikkad, korán rámehetünk talajművelő eszközökkel, könnyen megy rajta a munka, korán vethetünk, koráb­ban vetett növény korábban fog beérni és így a nálunk szokásos nagy szárazság miatt keveseb­bet fog szenvedni. Télen a gazdának mezei munkája kevés van, hogy azonban további gazdaságig munká­jában munkatorlódások elő ne forduljanak és így minden munkája a maga idejében legyen el­végezhető, télen sem lehet a gazdának pihenni. Ilyenkor van ideje a gazdának rendbeszedni szerszámait, kiélesíttetni az ekéjét, eltört fa­részeket pótolni, vetőgépeket, boronát stb. meg­csináltatni, nehogy akkor kelljen ezekre gon­dolnia, amikor már munkába kellene állni. Ilyenkor kell a gazdának a trágya össze­gyűjtésére is nagy gondot fordítani, mert a he­lyes trágyakezeléssel jó trágyát készíthet, ami- vei mezőgazdasági növényeinek termésered­ményét fokozhatja. Ne legyen a trágyatelep szemétdomb, hanem minden oldalról formásán öszerakott szarvas. A trágya kezelése két té­nyezőn fordul meg: kiszorítani belőle adévegőt, hogy benne kártékony gombák (penészgombák) el ne szaporodjanak, mert ezek felélik a trágya hasznos tápanyagtartalmát, tehát állandóan ta­possuk, vagy állatainkkal tapostassuk trágya­telepünket. A másik tényező a trágya nyirkosán való tartása. Ezt úgy érhetjük el, hogy a tele­pet locsoljuk. Locsolásra vizet is használha­tunk, bár veszteséggel ugyan, de a trágyalevet is felhasználhatjuk; Az állataink gondozását is télen nagyobb körültekintéssel végezzük. A szabad levegőn való mozgás, az állandóan istállózott állatnál fontos, szép napos időben tehát hajtsuk ki az udvarra az állatokat, hogy mozogjanak s friss levegőt szívhassanak. Ne sajnáljuk a vakaró, a kefe, a szalmacsutak és a víz használatát, mert a tisztán tartott állat jobban értékesíti a takar­mányt, egészséges szervezete betegségekkel szemben ellenállóbb. Az állataink takarmányo­zása változatos legyen, a répát ne tekintsük abraknak, mert az tömegtakarmány, megköny- nyíti a télen etetett sok száraz takarmánynak az emésztését. A tejelő állatokkal jó minőségű szénát, répával kevert szecskázott szalmát, történjék, ne etessüsk velük fagyos, penészes, liter tejre egy fél kgr. abrakot etessünk. A vemhes állatok takarmányozása is gondosan történjen, ne etessünk velük fagyos, penészes, romlott takarmányokat, mert könnyen elvetél­hetnek. A szopós állatok sok tejét kapjanak, általában egy szopós borjúnak napi tej szükség­lete testsúlyának egyheted része. Télen ellett kocák csak akkor nevelhetnek egészséges, szé­pen fejlett malacokat, ha azokat száraz, meleg istállóban tartjuk és minden szopós malacra naponta legalább egy fél kgr. abrakot etetünk. Gyümölcsösben is akad a gazdának teen­dője. Az ősszel a fán maradt gyümölcsmúmiá­kat (összeaszalódott, rászáradt gyümölcs), összesodródott leveleket, a betegségek tovább­terjedésének, a rovarok elszaporodásának meg­akadályozása végett szedjük le. Az elszáradt galyakat, valamint a zegymást keresztező és súroló ágakat távolítsuk el. Ilyenkor, lombhul­lás után látjuk, hogy a korona sűrű, s hogy a I napfény a gyümölcsöt megérlelhesse, ritkítsuk meg a koronát. Idős, termő gyümölcsfák kérgét takarítsuk le, kössünk a gyümölcsfa törzsére szalmakötelet, vagy hemyóenyves papirt, hogy megakadályozzuk kártevőknek a fákra való felmászását. Ássuk fel a fák alját jó mélyen. Ilyenkor végezhetjük el a trágyázást is, de nem a gyümölcsfa tövét trágyázzuk, hanem a csur­gó alatt (a fa koronája szélén). A méhest is időközönként szemmel kell tartani, mert a méhek telelésénél fontos, hogy azok nyugodtan, zavarás nélkül telelhessenek. Ha van a méhcsaládnak elég eledele, halk zú­gást hallunk a kaptárból, vagy kasból. Ha baj van a családban, íel-felújuló erős zúgással ad­nak jelt. Ilyenkor célszerű a megháborgatott családot, de csak enyhe időben, vagy meleg he­lyiségben megvizsgálni és a baj okát megszün­tetni. Sebeők István, gazdasági szaktanár. A tiszántúli református egyházkerület új püspökének, Makláry Károly debreceni lelki- pásztor, volt egyházkerületi főjegyzőnek ünne­pélyes eskütétele és beiktatása december hó 16-án volt Debrecenben. A felavató beszédet dr. Ravasz László dunamelléki püspök mon­dotta. Isten áldása kísérje új püspökünket nagy és felelősségteljes hivatásának betöltésé­ben s ímádságos és szolgálatkész szeretetünk segítse a terhek hordozásában! <í!!!ll!lllllllílllllllll!llllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllinill!l!lll!HIIIIIIIIIIHH „Tisztítsd meg szivedet a gonoszságtól, hogy megtartassál.” Jeremiás 4:14. „Nincsen békesség, így szól az Ur, az isten­teleneknek.” Ésaiás 48:22. Olvasd és terjeszd a „Szabolcsi Őrszem”-eV

Next

/
Thumbnails
Contents