Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1937-06-01 / 6. szám
1937. junius hó. SZABOLCSI ŐRSZEM 3 öröm s gyümölcshozó boldog érzés. A megoldatlan egyházadó kérdés könnyen megoldhatóvá vált tehát, ha úgy az egyház kereteit, mint az egyes egyháztagok kiszáradt korsóját krisztusi lélekkel töltjük meg. Tömött templomok, higénikus iskolák falai között szivesen jár s cselekszik bennünk a Krisztus. Ne sajnáld ettől azt a pénzt, amit úgy sem vihetsz majd magaddal. Nyíregyháza. Dr. Szesztay András. • mm • Gyermekeink — példaadásunk A ragyogó nap fényárjában beköszöntött az éltetadó nyár. Űjra éledt s madárdaltól hangos már az erdő s a mező kalásztengere hullámzik az enyhe nyári szélben. Minden minden élni kíván. A kertek szinpompás rózsái, a mezők vadvirágai a maguk változatosságával az örök Alkotó dicsőségének s hatalmának egy-egy bizonyítéka. A megújuló természet virágba borítja a földet s az emberi sziveket is. Ha belépünk egy iskolába, ott is virágok nyílnak, élő virágbimbók, akiknek virágbaboru- lását féltő szeretettel várják a szülők és nevelők egyaránt. Van ott nemes rózsa, mezei vadvirág, sőt szende ibolya is, aszerint, hogy kertészeik milyen gonddal s hozzáértéssel vetették a magvakat. A gyermeki lélek termőtalaj, de csak nemes magvakból teremhet nemes gyümölcsöket. A magvetés szolgálatában szinte az egyetlen biztos célravezető eszköz a példaadás. A legszebb elmélet is csak akkor válik közkinccsé sőt áldássá, ha élő valóság lesz belőle. Amint az arcvonásokból testvéreket fölismerünk, ép úgy a lélek megnyilvánulásain keresztül bepillantást nyerünk a családi otthon légkörébe harmóniájába, avagy szétziláltságába. A mindennapi élet ezer baja és gondja számtalan akadályt gördít következetességünk útjába. Egyszer kikap a gyermek, mert nem mondott igazat, más alkalommal már elmarad resztyének számát. Ez az ő idejében bizony kevés volt. A középkorban Japánban már alakult keresztyén egyház, azonban a nemzeti visszhatás ezt véresen szétszórta és megsemmisítette, A múlt század közepétől terjedt el ismét főleg a protestáns keresztyénség és 70 év alatt mintegy 250.000-re szaporodott fel. Ka- gava ezt a sereget akarta egymillióra növelni. Megvalósithatlan álmához hatalmas Helki hadjáratot készített s külföldi és bennszülött misz- szionáríusokkal és evangélistákkal 1930-ban megindította az Isten országa mozgalmat. Az első két év alatt mintegy 25.000 lélek lépett be az egyházba. A kitűzött célt ily rövid idő alatt elérni még Kagavának sem sikerült, azonban a munkát bevált módszerekkel szakadatlanul tovább folytatják. A japán keresztyénség mint a Bethesda vize, megmozdult s Isten az ő országának új korszakát készíti elő a pogány Japánban. Az elveszített és megtalált élet. Mindennek az emberfeletti munkának, hatalmas irodalmi tevékenységnek és önfeláldozásnak mi volt a magyarázata? Nem találunk más feleletet, mint a Jézus szavát: „Aki elveszíti az ő életét érettem és az evangéliumért, megtalálja azt.“ Kagava kész volt elveszíteni életét másokért, mert minden emberben Isten gyermekét látta. Előtte drágább volt a másik emberi élet, mint a sajátja és annak megmentéséért és kibontakoztatásáért minden áldozatra kész. Együtt lakott a betegekkel, — mig maga is beteg lett — hogy megmentse őket. Regényes életrajza több mint 400 kiadást ért el s ennek óriási jövedelmét az utolsó fillérig szétosztotta, vagy munkára költötte. Amikor Tokió költségvetését felborulással fenyegette az általános nyomor, ő egy fillér nélkül vállalta a 800 személyes szociális ügyosztály vezetését és egy év alatt megoldotta a szegénygondozás bűnének következménye. Tanítjuk gyermekeinket a pontosságra, rendre s ugyanakkor vezetünk a pontatlanságban, elkésünk előadásokról, sőt elkésünk napi munkánkkal is. Intjük őket a vallásosságra s valahogy a mi életünk sem tükrözi az istenfélelmet. Magyarázzuk nekik, hogy szeressék társaikat, legyenek jószivüek s nekünk hány haragosunk van s hányszor haladunk el nyomorék emberek mellett vakon anélkül, hogy kezünket adakozásra nyújtanánk. A hazugság szörnyű bűnétől nem győzzük eléggé óvni gyermekeinket s gyermeki ajkról hallottam a napokban ezt a megdöbbentően szomorú kijelentést: „Anyukának nem lehet hinni." A Szentirás tanítása szerint példáknak kell lennünk. Ügy járjunk gyermekeink előtt, ahogy szeretnénk, hogy gyermekeink járjanak mi előttünk. Ha azt akarjuk, hogy gyermekünk igazmondó legyen, még tréfából se állítsunk valótlant. Ha rendre, pontosságra akarjuk szoktatni, mutassuk azt be lakásunk, ruházatunk rend- bentartásával, irodai, vagy más teendők pontos elvégzésével. Ha Istenhez szeretnénk vezetni, menjünk először mi magunk oda s aztán vigyük gyermekeinket is. Láttassuk meg velük, hogy örömmel megyünk az Isten házába megkö szűnni az ő jótéteményeit. A csapások, megpróbáltatások idején nem zúgolódunk, hanem béketűréssel elviseljük azokat. Nemcsak tőlük kívánjuk meg, hogy imádkozzanak, hanem lássanak minket naponként imádkozni. Ne mondjunk gyermekeink előtt senkiről sem rosszat, de különösen ne mondjunk tanítóikról, akik szintén kertészek s akik minden gyomot igyekeznek kiirtani, ami a fejlődő virágpalánta elnyomására törekszik. Ha szerénynek, megelégedettnek szeretnénk látni gyermekeinket,- az igénytelenségben és lemondani tudásban járjunk elől jó példával. Hiszen a gyermek szemében a szülő a mintakép, akiben ha van is hiba, azt ő nem látja, mert ha már észreveszi, nem érzi magát kötelezve a jó követésére. Nagyobb csalódás senkit sem érhet, mintha szüleiben csalatkozik. Sok yolna fölsorolni mindazt, amiben példát kell adni a szülőknek és nevelőknek s ha fölsorolnám is, nem volna teljes és tökéletes a mintakép. Hála, hogy van egy örökkévaló kertészünk, aki az Ő életével mindenre példát adott már itt a földön, ő az egyedüli tökéletes kérdését. Mindent másokért, mindent Krisztusért, ez volt élete jelszava s ebben a forró szeretetben feloldódott egész élete. A természet szerelmese. Szerette embertársait, mert egész szívvel szerette Istent. A budhizmusból magával hozta a természet szeretetét s a természetben mindenütt Istent kereste és találta meg. Őt érezte a pompázó cseresznye virágban, zuhogó esőben, saját szenvedéseiben és a csodáiban. Soraiban megelevenednek a japán tájak, keskeny utak, széles mezők s mindenütt a láthatatlan Urat érezte mögötte, A természet nagy titkai épp úgy megfogták lelkét, mint apró szépségei. Amikor a munkásmozgalmakban való részvételéért szocializmussal vádolták, a vallató tisztviselő hosz- szan és kínosan faggatta. A felelet nélkül hagyott ügyetlen kérdések hosszú szünetében néhány veréb hangos csiripeléssel az ablakra szállt. Kagava a vallatója sivár foglalkozására gondolva, megkérdezte önmagában: Vájjon a verebek országában is van rendőrkapitány ?! A hit hőse. Természetszeretete erősebben színezte hitét, mint a keresztyénség történelmének és történeti fejlődésének megértése. Hagyományok és múlt nélkül jött a keresztyénségbe s a jelen hívása és ezer kötelessége annyira eltöltötte a lelkét, hogy a múlt varázskapujának felnyitásához nem maradt elég ideje és nem alakult ki elég mély történeti kultúrája. De azért hite gazdag és mély. A hit, — mondja — nem egyéb, mint tudomásulvétele annak, hogy engem szeretnek. Hiszem, hogy a szeretet erősebb mint a betegség, erősebb, mint katsztrófák, erősebb mint maga a halál. A vallásatulajdon- képpen szeretet. A hit csak kapuja. Az igaz hitnek — mondja másutt — élettisztitó ereje van. Az örök szépség nem valósulhat meg mintakép, mert élő valóság! ö fáradhatatlan a gyomok irtásában s élő vizeknek forrásával táplál. Szülők és mi nevelők kövessük az örökkévaló kertész utasításait, hogy a nagy aratáskor a reánkbizottakkal együtt mint tiszta búzák, érett kalászok arattassunk le és takarittassunk az Ó csűrébe. Pécskaí Pecsenye Lenke. 1 — I I —1 I I HUI I I H !■ Ill-IIMII — I I — I I I II — I I — 11 Ilf I A Középszabolcsi Ref. Egyházmegye junius 27-én hármas nagy konferenciát rendez Sóstógyógyfürdőn A Középszabolcsi Ref. Egyházmegye 1937. junius 27-én Sóstógyógyfürdőn az egyházmegye lelkészei, lelkésznéi, tani- tónéi, női, presbiternéi számára nőítábor szervezést propagáló konferenciát rendez, melyre az egyházmegye lelkésznéit, tanítónőit, tanítónőit, presbiternéit, valamint az érdeklődő úrnőket ezúton is meghívja az egyházmegye elnöksége. Ugyancsak akkor mindkét nembeli ifjúság részére külön- külön konferenciát rendez a sóstói százados tölgyek alatt. Ügy tudjuk, hogy a hármas konferencia előadóiul dr. Révész Imre egyetemi tanárt, dr. Enyedy Andor miskolci ref. lelkészt, Huszárné Kovács Jolánt, Dobaí Sándorné igazgatónőt, Fehér Gáborné tanárnőt, ifj. Biberauer Richárd- nét, dr. Veres Miklós, Dobos Károly K. I. E. országos titkárt, Kovács Péter orsz. földm. titkárt kérték fel. A bevezető szabadtéri áhítatot Porzsolt István esperes, a záró szabadtéri áhítatot dr. Ferenczy Károly egyházkerületi missziói előadó tartja. A Középszabolcsi Ref. Egyházmegye napja iránt páratlan nagy érdeklődés mutatkozik. K. P. máskép, csak az egész élet megtisztulása által. Fenntartás nélkül hisz abban, hogy Istennek terve van az egyénnel és a világgal. Én imádkozom Isten müvének beteljesedéséért e világban. S ha nem látom pontosan, azért van, mert Istennek egyszerűen más terve van, mint amit feltételeztem. Számomra a halál is Istenhez vezető ut. Ha az élet Isten ajándéka, a halál, mely nem más, mint az élet átváltozása, nem az ő keze müve? Ez a hite láttatott vele nagy nemzet — társadalom — és egy házépítő terveket, amelyekért élete kockáztatásával dobta magát a küzdelmekbe, mert bennük Isten akaratát és parancsát látta. Isten rajongója. Természetszeretete és szociális felelősség- érzete mellett tehát mindenekfelett Isten rajongója volt. Szerette Istent egész szivével úgy, hogy ebből a szeretetből csak áldozatos élet fakadhatott. Jézus tanításait és parancsait szó- szerint vette és belőle semmit el nem alkudva és el nem árulva hirdette és élte a keresztyén- séget. Szivét teljesen áthatotta és átizzitotta az a központi nagy élmény, hogy Isten szeretet és ezt a szeretetet, mely a kereszten lett egész nagyságában nyilvánvalóvá, csak szeretettel lehet meghálálni. Az igazi szeretet mindig munkás, mindig cselekvő s nem teheti, hogy életté ne legyen. Életének ez a legnagyobb tanitása és feddése számunkra. De munkássága, ez a keresztyénségünk keleti égboltján feltűnő üstökös, vigasztalás és zálog afelől, hogy Isten Szentlelke ma is jár a világ téréin, hódit messze földeken és csodákat tesz. Isten az életnek, a földnek Ura s egyszer övé lesz a földön is minden hatalom és minden dicsőség! _______ __ (Vége.) * Külön is kapható a Missió Füzetek sorozatában 20 fillérért.
