Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-17 / 7. szám
Nyíregyháza, 1917. Február 17. — Szombat VI. évfolyam, 7. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész évre 10 K Félévre 5 K Tanítóknak fóláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: id. Kállay András Felelős szerkesztő: Szalay Béla Megjelenik minden héten szombaton Szerkesztőség-kiadóhivatal: Zrinvi-IIona-utca 3. Telefon 140 Turáni célok. Irta : Andrássy Kálmán. • A turáni kör megszületett ugyan, de még nincs bevezetve a hivatalos anyakönyvbe, a háború minden jó dolgot megakaszt. Ha majd átesik a hivatalos ke- resztelésen és saját lábára állhat, jól fogja tenni, ha tevékenységének legjavát a íalu népére lorditja. Itt lesz sok tennivalója, éppen turáni céljai érdekében. Mert a magyarság igen keserves el- hagyatottságban tengődik a faluban, úgy anyagi, szellemi mint erkölcsi tekintetben. Holott teljesen megállapitoltt ény hogy a fajmagyarság nagy értékei vannak elhelyezve falun, a falusi népben. A Magyar Figyelő legfrissebb számának első cikkében „A magyarság kultúrpolitikája“ címen közölt eszmóltető gondolatkeltő elmeluttatás vó gén, szinte összesített eredményként ezt olvassuk; „a faj magyarságot Magyarországon úgyszólván csak a föld népe képviseli“ Fájda- lorm ha leszámítunk is némi sötétlátást, a bevezetett megállapítást keserű igazságként koll elfogadnunk. És a keserű igazságnak is orvosság ként kell hatni minden magyar lólekre, hogy annál buzgóbban munkálja a föld népének igaz érdekeit, elő- haladását, boldogulását, erősödését. A magyarság közvetlen érdeke ez. Megpróbálom sorra venni ez érdekeket és segitő eszközeit. Anyagi érdeke, hogy legyen miben dolgoznia, és legyen minél jobb eszköze munkájához. Tudjuk, hogy a föld népének mindene a föld. S bizony, soha sem láttuk tisztábban, mint ma, hogy menynyire igaza van. A föld megszerzését kell hát lehetővé tenni számára első sorban. Erre nézve nincs biztosabb és áldásosabb mód, mint a szövetkezeti élet. Minden falut be kell venni a szövetkezeti hálózatba, ahol még nincs. A kisember mózgyüj- tő méhkasa a szövetkezei, Hozzá hasonló Istenáldást ón nem ismerek. Persze ha megfelelő vezetés van. Dehát megfelelő vezetés nélkül, nem sülyedt-e latrok barlangjává a szent dóma templom is ? 1 Én 20 óv óta élek a szövetkezeti életben s szemmel látom, minő megbecsülhetlen eszköze ez a nép nem csak anyagi, de szellemi és erkölcsi előhaladásának is. Minő erővel képes kiemelni a züllés szélére sülyedt népet is. Mert az ón falum, valóban a züllés szélén állott, 20 évvel ezelőtt s hogy hova segitotte a Hitelszövetkezet, talán elég tanúság lesz. ha kiírom itt az 1916 óv számadási eredményéből a következő adatokat. Évi összes bevétel volt; 747233K 24 f. kiadása volt: 741900 K 76 f. üzletrész bevétele : 3762K 60f visszafizetése : 2220 K 80 t. kötvónykölcsöne 17760 K visszafizetése: 25162K váltókölcsöne : 50497 K visszafizetése: 59591 K betéte: 190671K 311. visszafizetése: 149353K 891 Tagok száma: 486; 1100 üzletrésszel, 55000 K értékben Befizetett üzletrészek összege: 42031 K 301. Betétek összege: 207261K 70f. Hadikölcsönök összege : 359000 K Törlesztéses töldkölcsön őszszege : 162754 K 49 í. Rendes kölcsönök öszege: 131610K A szövetkezet saját Hadi- kölosön jegyzése: 50000 K Ezek a főbb üzleti eredmények, beszélő számokban. Emellett a nép kenyere érdekében, 136 család részére a megengedett évi terményt összevásárolta, 33946 kiló gabonát, 33598 kiló búzát, melyért kiíizetett 24977Kor. 36 fillért, a terményt kézi- zálogként elraktározta s hetenként adja ki, az illelők- nek, a befizetett érték: ellenében őrlés végett. Több- nemű jótékonyságát nem említem. De azt megemlítem, hogy saját céljaira épített és főszereit házában vezeti üzletét s központja a falu gazdasági életének, összehozva együtt tartva minden sorsú és felekezetű tagját a falunak A Fogyasztási szövetkezet, a Hitelszövetkezet épületében van elhelyezve s mint testvér intézmény, áldásosán működik mindenféle áruk közvetítésében. S valamint a Hitelszövetkezet kölcsönkamatban a legalsó mértéket taríja, 5 6 és 7 százalék, ennél feljebb sohse volt, úgy a Fogyasztási szövetkezet is áruinál a lehető legkissebb haszonnal dolgozik, az igazi haszon a tagoké. S aki túl is néz a számokon s elgondolja hogy a tennáló majdnem 300000K kölcsön olcsó kamata folytán, mit nyer meg a falu; aztán hogy üzletét helyben, egy fillér költség és idő- vesztessóg nélkül, lebonyolíthatja ; aztán üzletrésze, betétje, Hadikölcsöne révén minő kamathoz jut s hozzá a Fogyasztási szövetkezet árui után is mit takaríthat meg : az beláthatja, hogy pusztán anyagi szempontból minő áldásos eszköze a íalu népének a szövetkezeti élet. Elbeszélések. Az öregségről. VII. Folytatás September 3-án. Arról szó sem lehet, hogy ma elindulhassunk; hijjába, több mint harmad- félszáz embernek a behajózása, illetve ezek málhájának elhelyezése, a hajónak legalább 3 hóra szénnel, vízzel és éielmi szerekkel való felszerelése sok időt vesz igénybe. Kirándultunk tehát Veg- lia szigetére, ahol a sziget egész lakosságát gyászba öltözve találtuk és megtudtuk, hogy az év bizonyos napjain a sziget, amely századokon át‘a Frangepán családé volt, a család és különösen annak utolsó sarja, az I. Lipót császár által ártatlanul lefejeztetett frangepán Ferencz emléke iránti kegyeletből, gyászba borul. Szép és megható jellemvonás ez akkor, amikor mi magyarok bizony csakhamar felejtkezünk meg a mi nagyjainkról és vértanúinkról. Külömben szomorúan érdekes visszaemlékezések fűződnek e gyászhoz és bizonyítják azt, hogy önző érdek és hatalom soha sem ismerték a hála érzetét, sőt az ebből folyó lekötelezettséget alkalmatlannak ésnyo- masztónak találják és az ilyen szolgálatokat nem meghálálni, de megbosszulni mindég készek. Hiszen I. Lipótnak tudnia kellett, hogy 1246-ban egy Frange- pan volt az, aki a „har- czos“ Frigyest, a Babenberg család utolsó sarját a Bécsújhelynél vívott döntő csatában leteritette, s igy lehetővé tette, hogy .az Ot~
