Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-17 / 7. szám

tokár féle rövid interval­lum után, Habsburgi I. Ru­dolf kerüljön az ausztriaikor- grófság birtokába. Külöm- ben mit várhattunk volna ettől a maggarggülölő és vérengző szőrngetegtől, aki a Hazáért és a Habsbur­gokért hősi halált halt Zri- ngi Miklós unokájával (mindkettőnek Frangepán le- áng volt a felesége) Zringi Péterrel sem bánt el kü- lömbül! Ezen a szép szigeten pompás őszi ggümölcsöket kaptunk és ggöngörködtünk azokban a várromokban, amelgek ott több helyen találhatók és részben a ró­maiakat megelőzött korból valók. Folytatás September 4. Ebédre Fiúméba vissza­térve, lakásainkat már fé- ligmeddig elhaggatva talál­tuk ; megtudtuk, hogg lakó­társaink vett rendelet ér­telmében gyorsan megebé­deltek, felpakolództak és felszálltak a hajóra, ahová mi is siettünk eljutni. Noha csak másnap, az az e hó 5-én indultunk útnak, en­nek a parancsnok az volt a helyes célzata, hogy min­denki helyezkedjék el a maga nevével ellátott pad­jában, annak fiókjábantrak- ja el a könyveit és egyébb Írószereit vagy ha ilyenek­nek birtokában nem lenne, vásárolja raeg azokat az e czélra berendezett kis bolt­ban, ruha és fehérneműi­nek elhelyezése czéljából — mivel ezeket mindenki maga kezeli — ki ki ve­gye át fiókkal is ellátott siffonját nem külömben á- ggát és éjjeli szekrényét s hogy a hajónak berendezé­sét mindenki megtekinthes­se, azzal megismerkedhes- sék. Magában ez a szemle egg órával jóval több időt vett igénybe. Ä hajó maga nem volt más, mint egy leszerelt és átalakított elég modern cor­vette, egg főárbocz és két mellékárbocz vitorlákal, lö- vegek és lőszer raktár nél­kül, ellátva szén, viz, min­dennemű élelmi cikkek rak­táraival, jéggyár és villany­fejlesztővel, ima, és kórház­zal, étkező, hálő, torna és zenetermekkel a tanári és hajóparancsnoki kar részé­re külön lakásokkal, kony­ha, kamarákkal s. a. tb. Természetes, hogy mindez egy ilyen közép méretű hajóban csak úgy férhetett meg, hogy ha a fedélköz­nek az ormányárbocz felőli és a csavar feletti része is fedél alá került, amely szük­séges berendezkedés mel­lett azonban a fedélközön még mindég egész kényel­mesen mozoghatott 200 ember. Estve bankett, amelyen hivatalos volt Fiume kor­mányzósága, tisztikara és előkelősége. Sok sikerült felköszöntő az estebéd a- latt előzte meg a szeren­csés viszontlátást hangoz­tató búcsuzás perczeit s amikor a főárboczon elhe­lyezett óra tizet ütött, min­denki nyugvóra tért. Folytatás September 5 én. Reggeli 5 órakor a ha­jó összes személyzete tal­pon volt és két csoportban részt vett a misén illetve Isteni tiszteleten, és mivel, mint 1915-ben ez évben is September ötödiké veres betűs nap, előadások nin- csennek. Pont 7 órakor mindenki a fedélzeten van és a parton egybegyült nép­tömeg lelkes éljenjei és kendőlobogtatásai ' mellett csendesen indulunk el a nagy útra, mely eként volt előirva: A Dalmát partok mentén érintésével Cat- taronak, átkelve a földkö­zi tengeren, első kikötés Alexandriában; az innen közlekedő helyi hajóval a Níluson fel Káriróig, a Ghy- zei piramisokig és a víz­esésekig ; az itteni remek vízmüvek megtekintése u- íán, vissza utazás hajón Alexandriába; innen Róma érintésével a Gibraltárt szo­roson át New-Yorkba, ahol a környezet megtekintése czéljából 2 heti pihenő. Ennek elteltével a Panama csatornán átSanfranciskóba több napi pihenő után Tokióba és onnan a Chi- nai partok Sumatra, Bor­neo és Ceylon érintésével Bombay és onnan a Per- siai öblön, a veres ten­geren és a Suez csatornán át Fiúméba. Szép út ez nagyon ; de miért marad el Athen, Kons­tantinápoly, Nápoly, a Ve­suv, Liszabon, London és Szt Pétervár? Az Amazon folyó torkolata, Ausztrália, Madagaszkár és az afrikai kaptok érdekes vidéke ? Azzaljvigasztalódtnnk, hogy ezek meglátogatása bizo­nyára a jövő évnek van fenntartva, s hogy az elő­irt útiránytól esetleg el is térhetünk, — y. — s. Héberország ? A rendőrfőkapitány figyel­mébe. Hogy előre is minden val­lási vonatkozást kiküszöböl­jünk az alant megirandókkal, kijelentjük, hogy az inspirá- tiót e cikkünk megírásához zsidó vallásu úriember adta meg nekünk. Ha a sétáló egy kissé figyelmesen körülnéz az ut­cán, lehetetlen, hogy fel ne tűnjön neki, a napról napra szaporodó héber feliratú cég­táblák sokasága. Alig van már ház, a melyiken kur­tább hosszabb feliratú héber betűs cégtábla ne volna. Mit keres ez a sok ide­gen felirat itt nálunk Ma­gyarország szivében ? Ma­gyarország e ez, vagy Hé­berország ? | Azt hisszük, a német nyelvhez sokkal több közünk és vonatkozásunk van; a német nyelvet a város la­kosságának legalább a har­mada beszéli, még sincs e- gyetlen egy német cégtábla sem a városban. Héberül ki tud? Egy kis töredéke a zsidó lakosság­nak és mégis annyi sok hé­ber cégtábla van. Nehány év előtt még csak egy két zsidó bodega és rituális étterem cégtáblá­jának egyik sarkában húzó­dott meg szerény kis betűk­kel az a bizonyos figyel­meztető szócska, mainár ta­lán a zsidó szabó és suszter is héber betűkkel hirdeti mes­terségét. De a legfeltűnőbb az hogy egyes cégtáblákon már egy­általában hiányzik a törvé­nyes magyar felirat és csak héber felirat van rajta. Hová fog ez vezetni ? Mit fog rólunk tartani az át utazó más országbeli idegen ? Miután a forgalomban levő nyelv határozza meg vala­mely ország nemzetiségi vi­szonyait, nem lesz vele tisz­tában, hogy Magyarorszá­gon jár e vagy Héberor­szágban ? Tudomásunk vair róla, hogy egy közeli város ren­dőrkapitánya nehány óv e- lőtt teljesen betiltotta a hé­ber betűs cégtáblákat és fel­iratokat s habár erre talán nincs is szükség, de korlá­tozni s határt szabni a gom­ba módra szaporodó héber feliratok terjedésének nem­zetiségi és kulturális szem­pontból igenis sürgősen szük­séges és erre a tanács és a rendőrkapitány úr figyelmét ezennel felhívjuk. Házasság a front mögött. Olasz harctér 1917. február. Még élónken^foglalkoztatott mindnyájunkat néhai való jó Láni Mihály 6 szomorú esete, amikor egy újabb szenzáció hoz­ta izgatottságba pihenő szender­gő idegeinket. Beállít a napokba a század irodába Pálinkás András honvéd hogy azt monja engedélyt kór a nősülósre. Tehát haza akarsz menni ? Nem a'! mondja Pálinkás. Itt helyben lószen az ezkiivő Mi az? fel akarod hozatni a menyasszonyodat, nem lehet azt! De lehet azt, mert minthogy a leány idevalósi. Mi a fene ! ? ügy a jelentem alássan a Serazin Marcsa, itt lakik S . . be aztán azért lesz itt az esküvő, ha megméhóztatna engedni. Elbámultnnk. Hogy errefelé az emberek meghalnak azt sajnos értjük, de hogy még kilométer­nyire a fronttól valaki házaso­dik, ezt még nem hallották, az­tán meg magyar fiú, gödöllői paraszt gyerek jó Pálinkás And­rás és egy itteni talián keve- rékü szlovén leányzóval akasz- kodott össze. No még ilyet. Hát tud a leány magyarul? Nem az kérem. Hát te taliánul ? Nem én kérem. Hát szlovénül ? Nem értem ón azt se. Hát hogy a csudába ismer­kedtetek össze, ha nem értitek egymást ? Hát csak úgy szemrűl sze­rettük meg egymást. Hát ez igy nem megy ba­rátom. Uiáua kell járni a do­lognak. Jöjjetek be holnap mind a Ketten. Csendesen távozik a legény, másaap ismét beállít egy takaros, piros képű, fekete szemű, helyes kis fehér cseléd­del. Hadnagy urnák jelentem a- lássan itt volnánk. Tolmácsot kentek ós val­latom a házasulandó feleket : megkérdezem Serazin Marcsát hogyan ismerkedett meg Pálin­kás Andrással hiszen nem tud­nak beszélni egymással : —András hozzánk lett beszán llásolva és hogy látta, hogy é- magam csinálok a háznál min­dent, mini hogy anya elhalt, apa meg beteges öreg, emder, hát segített, már 4 órakor felkelt és

Next

/
Thumbnails
Contents