Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-09 / 23. szám
Melléklet a „Szabolcsi tíirlap“ 23. számához. Junius 9. 1 olda^ Ä felső szab- tiszai társulat mint kísérleti telep. Közli: Kállay András. V. Kerekes igazgatónak a vél. bizottság elé terjesztett 1914. évi jelentése. Méltóságos Uram Mélyentisztelt Véleményező Bizottság ! Az elmúlt évben megkezdődött és ez évben folytatódott rendkivüli csapadékos időjárás árterületeink lapályosabb részein oly helyzetet állított elő, hogy ott a kultúráról szó sem lehet s igy belvizrendezési müveink átalakításra szorulnak. Ismereteim, méréseim és észleleteim szerint a következőkben bátorkodom vázolni a hiányokat és ismer tetni ama tervezetet, amely szerint a lefolyási viszonyokat akként megjavítani lehetségesnek tartom, hogy a normális csapadékos években a földek használhatók legyenek. Általában Hazánk klimatikus viszonyait figyelembe véve és évi 600 millimeteres csapadékot feltételezve, abból a téli csapadékból eredő káros vizekből eltávolításra a gyakorlati adatok szerint kataszteri holdanként és másodpercenként 01 liter szorul, akkor, ha 30 nap alatt kívánjuk az elvezetést. Ezen számadatok szerint tehát, — miután a Tisza töltés, a Lónyay csatorna és a Berkesztől Zsurkig terjedő részen a magaslatok ál tál határolt területe árterünknek kb. 80 000 katasztrális hold — az következik, hogy 8m3 víznek másodpercen- kint való eltávolítása válik szükségessé. Úgy kell tehát a belvizrendezési müveket egymással összefüggőleg megtervezni, hogy ez a Sm3 viz a kultúra alatt álló területekről összejöhessen és eltávolítható legyen. Ä vizek összegyűjtését teljesiti a csatornahálózat, azok eltávolítását pedig a szivattyútelep. Ä berczeli szivattyútelepünk 660 lóerejü gőzgép lévén, 6 méter emelési magasság mellett is ezt a 8m3 vizet a Tiszába átemelni képes. így tehát a Berczelnél felállított gépezet elég arra, hogy az árterünkre lefolyó víztömeget eltávolítsa. A gépezet ereje azonban nem képes a szivattyúzásnál teljes mértékben érvényesülni — úgy, hogy a legjobb szerkezetű szivattyú 70“/« hatásfokkal vehetők csak számításba. De viszont igaz az is, hogy a gépek csak rendkivüli esetekben teljesítenek 6 méter magas vizemelést és akkor rövid időre meg is lehet őket erőltetni lO'Vo-os erőkifejtés mértékéig; de még igy sem számíthatunk a berczeli gép vízszállító képességére többet, mint 6.5-7m3-t. így tehát l-1.5m3 másodpercenkénti lefolyó víztömeg átemelésére a berczeli szivattyú gépezete nem elegendő nagy. , A csetornahálózat vonalozása az adott helyzet miatt igen nehéz — úgy, hogy a szivattyútelep azt a ■ 6.5-7m3 vizet megkaphassa, amit elszállítani képes, A csatornahálózat főere a Belfőcsatorna a berczeli zsiliptől a kétérközi tanyáig egy érben az u. n. Kistiszában halad. Ennek a szakasznak olyan vizszinek betartása mellett, amelyek kártételt nem okoznak, nem adatott j oly méret, amely a fentjelzett vízmennyiséget szolgáltatja. Ugyanis mélységi méreteket ez érben előállítani nem lehet, mert az altalaj olyan természetű, hogy a mélyítés csak bizonyos határig lehetséges, amely már most is tulásatott — úgy, hogy a Paszab-ibrányi határtól a berczeli zsilipig terjedő 5 kilométer hosszú szakaszon a csatorna feneke 40-50 cm.-rel magasabb a tervezettnél, amelyet kiemelni teljesen értelmetlen volna, mert az csak szádfalazással lesz fenntartható. Ä további részen a Kis Tiszában vezetett főcsatornának valamivel jobb a helyzete, de szakaszonkint elég tekintélyes hosszakban tényleg szádfalazással tartatik nyitva a csatorna keresztmetszete. így tehát a mélyítéssel a viz- vezető képességet fokozni nem lehet. A szélesítés volna a keresztmetszet nagyobbitásá- nak másik faktora, de ez oly költséges, hogy talán ez irányú törekvések csak akkor eszkőzlendők, ha más megoldás nem lehetséges. Ä szállítandó víztömeg nagysága a csatornában előállított vizszin magasság által is növeszthető. Tehát ha a csatorna szélességi és mélységi méretei nem növelhetők, az előállítandó vizszin magasság nagyobbitása által kell azt elérni. A főcsatorna most említett szakassza erre alkalmas, mert a Kistisza mederben mindenütt lehet még 1 méter vizszin emelkedést beállítani anélkül, hogy kiöntések állanának elő. A Belfőcsatorna további vonalozásában egész a Kisvárda-dombrádi útig mindenütt mélyfekvésü, turfás altalaju területek halad. Itt a csatorna már mélyíthető. Ezen a szakaszon a legszomorubb a helyzet a Belfőcsatorna vidékén; ugyanis ez a terület az ártér legmélyebben fekvő része és a felső részekről lejövő viz itt terül el, mert a csatorna mostani alakjában nem tud annyi vizet szolgáltatni a szivattyúnak, hogy a gép képessége kihasználtassék. Itt azután állandóan magas a viz, mert a felső viz jön és tömeges csapadék viszonyok mellett nem folyik el annyi a szivattyú felé, mint amennyi oda folyik. Az előtt az ártér déli feléről is idejöttek a vizek, de azok a Nagyhalász-pátrohai csatornával fellettek fogva és a Belfőcsatorna egy alsóbb pontján az u. n. Malomérben lettek bevezetve. De a főcsatorna, délről a 10, 11, 12, 15 és 14 számú, és északról a 15, 16, 17, 18, 19 és 20 számú csatornák mindezen lapályos területre hozták a vizet és onnan tovább oly időben, mi- , kor a területek kultúrája biztosítandó, el nem távolit- | tatnak. A Belfőcsatornán kívül a mellékcsatornáknál helyenként szintén nincs meg a kellő vizemésztő szelvény. Ugyanis a turfás területek talaja az éveksorán összerothadván — részenként földdé váltak és niveaujuk leszállott. Tehát ahol volt 1 méter mély csatorna, ott most csak 50—60 cm. a mélység. És ezen kisméretű szelvényen a vizmozgós akadályozva van. De nagyobb mélységet a csatorna fenntartás keretében adni nekik nem lehet. A Nagyhalász-pátrohai övcsatorna rendeltetésének szintén nem tud kellőképen megfelelni, mert csekély esése miatt a főcsatornába nem képes a vizeket idejekorán bevezetni és igy mellékén a lapályos területeken szintén nagy károsodások mutatkoznak. Sok kellemetlenséget okoz az a körülmény is, hogy az utóbbi években igen sok nagybirtok el lett parcellázva és azok a magáncsatornák, amelyeken a volt birtokos vizét a társulat a csatornahálózatba elvezette, — megszüntettettek. így most kérvények és panaszok vannak amaitt is, — mert a kisbirtokok tulajdonosai nem tudnak segíteni magukon. A belvizrendezési müvek ezen hiányain igyekeztem eddig is bizonyos javításokat eszközölni. így a szivattyú szívócsöveinek lemélyítésével és a főcsatornának a Ticze mederből való kihelyezésével lehetővé tétetett, hogy legalább egy gép állandóan tudott nagyobb vízállásnál éjjel-nappal dolgozni. De két gép csak 1907-ben és ezen a nyáron volt működésben. Egy olyan nagyobb méretű átalakítás, mint aminőt most előterjeszteni bátorkodom, az érdekeltség részéről bizonyára nem találtatott volna indokoltnak, de meg a társulatnak közérdekűségéből kifolyó pénzügyi vonatkozásai sem tették célszerűvé. Mielőtt azonban a pénzügyi részére a szükséges építkezéseknek kiterjeszkedném, ismertetni bátorkodom
