Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-09 / 23. szám
2 oldal. Junius 9 azt, hogy mimódon gondolom a csatornahálózat átalakítását, hogy annak a kívánalomnak megfeleljen, hogy az átlagos téli csapadékot 30 nap alatt elvezesse. Ugyanis az a felfogásom, hogy az érdekeltség csak odáig mehet a védmüvek megalkotásában, hogy legmélyebb fekvésű területeit is május hóban a kultúrának átadhassa az esetleges évi 550 mm. csapadék mellett. Mert ha az a kivánalom is igényeltetnék, hogy a julius- aug' ;ztus hónapokban beállható 4—500 miliméteres csapadékok is kártétel nélkül vezettessenek el, akkor olyan védmüvek építése válnék szükségessé, amelyek költségeit az összérdekeltség nem bírná elviselni. Felfogásom szerint a főkivárialom az, hogy az u. n. középártérre a magasabb fekvésű vizek rá nem bocsáttassanak. Ezt úgy gondolom elérni, hogy a Dombrád- pátrohai kőut és a Belfőcsatorna keresztező pontján a mostani 16 számú mellékcsatorna nyomán, annak fel- használásával és kiszélesítésével a kanuári határban a tiszai töltés mellé egy 2m3 átemelésre alkalmatos zsilip és szivattyútelep létesittessék. Ezzel távolittatnék el Bezdédtől a Dombrád-pátrohai kőutig terjedő kb. 20000 katasztrális hold árterének összes belvize, tehát a 10, 11, 12, 15, 14, 15 és 16 sz. mellékcsatornák és a főcsatornák ezen pontig szállított vize. A többi viz mind a Belfőcsatornán a berczeli szivattyútelepre vezettetnék. Hogy az ottlévő gépek állandóan működhessenek, mint jelentésem előrészében már vázolni volt szerencsém, szükséges, hogy a vizs2inek magassága lehetőleg akként állandósittassék, hogy mind a két' gép éjjelnappal dolgozhasson mindaddig, mig az ártér mentett részén kiöntések vannak. E célból célszerűnek mutatkozik az u. n. szárdon lévő meglehetős széles töltések közé vett területünket vizszinszabályozó medencévé átalakítani. Ez akként volna lehetséges, hogy az egész terület a csatorna fenékszintjére kiásgtnék. Ezáltal mintegy 70000m8 űrtartalom területen raktározódhatnék a viz. A főcsatorna gépezetéhez ez a tározás igen kicsi, mert a gép 3-4 óra alatt ezt a tömeget elszívja, de annak helyére mindig jön másik viz és igy nagyobb csapadékos időben a további munkálatokkal összefüggésben szabályozó feladatát teljesíteni fogja a nyugviztömegek levonulása idején. A további átalakítás abban találna kifejezést tervezetemben, hogy a Belfőcsatorna a berceli zsiliptől a Pátroha-dombrádi ut keresztezéséig egy befogadó csatornává tétessék és viz át nem eresztő töltések közé fogassék. Itt a töltések a mai vízmagasság fölébe 80 cm. magasságra íelépittetnének és miután legnagyobb részben turfás altalajon húzódnak el — egy viz át nem eresztő 1 méter széles maggal béleltetnének ki, amely mag a hordképes alsó talajig ér le; a töltések korona szélessége, hogy kocsi közlekedés is lehessen rajtuk, 3 méterben állapittassék meg. R főcsatorna ily állapotában azután a baloldalon a Malomérnél (Nagyhalász-pátrohai csatorna) és a besztercei várnál (VI. sz. csatorna) egy-egy 50 cm. átmérőjű, a jobboldalon pedig a 22, 21 és 20 as számú (Kétérköz) csatornáknál egy-egy 30 cm. átmérőjű szivattyú állíttatnék fel, melyeknek hajtóereje a berceli zsilipnél lévő gőzgépek által hajtott dynamó volna. R csatorna hálózatban átalakítást kíván a kéki, besztereci és demecseri határokban az Orozd, Bercsényid, Nagytó, Bőve és Királytó elnevezésű lapályok mentesítése. Ezek a benyújtott terv szerint egy ponton a besztereci vár mellett terveztetnek a Belfőcsatornába egy 50 cm. átmérőjű szivattyútelep segélyével eltávolíttatni. R vizemelés ilyetén berendezésén kivid a csa tornahálózat lehetséges lemélyítése is terveztetik — még pedig akként, hogy a főcsatornán a Kétérközi tanyáig mélyítés nem történik, mert mint emlitém, az nem is lehetséges. Innen kezdődőleg a demecseri határban j az 70 cm.-re emelkednék. Ä Belfőcsatorna azután ezen I 70 cm. mélyítés betartásával vezettetnék a Kisvárda- dombrádi úti hídig és onnan a mélyítés egész a bezdédi határig 50 cm-re redukáltatnék. A mellékcsatornák torkolati szakasza a főcsatorna mélységére sülyesztetik le és oly mélyítés eszközöltetnék rajtuk, hogy a legmélyebb fekvésű területeken is a csatorna 1.20 méter legyen. R fenék szélessége a jelenlegi szélességek mellett tartandó be. R mellékcsatornák fenékszélessége az imént vázolt mélyítés mellett csak 50 cm. szélességre terveztetik. Az oldallejtők mindenütt 1:1.5 arányunknak tételeztetnek fel. R jelenlegi csatornahálózatunk ily módon való átalakításának költségei a következők: 1) Egy 2m* viz átemelésére alkalmas szivattyútelep a hozzávezető 5 méter fenékszélességü csatornával, amely a kanyári alsó szakadópartnál vezettetnék a Tiszába. Az 5 méter csatornafenék azért szükséges, hogy egy vizraktárt is képezzen. A szivattyú 120 cm. átmérőjű nyomócsöve a szabad lefolyást is közvetítené alacsony tiszai vízállás mellett. Ezen mű költségeire elő- irányoztatik 250000 K. A Belfőcsatorna és Nagyhalász-pátrohai csatorna töltéseinek felemelésére és viz át nem eresztő maggal való ellátására, valamint a szárdon egy viz~aktár létesítésére 125800 kor. A Belfőcsatorna mélyítésére 128000 korona. Öt centrifugai szivattyú a Bércéinél felállítandó dynamóval és villanyvezetékkel együtt 40000 korona. A mellékcsatornák mélyítésére, valamint a Bercsényié, Nagytó, Bőve és Királytó vizeit összegyűjtő csatorna átalakítására 72300 korona. Végül részben a birtokdarabolások folytán beállott eltöltések, részben az esőzések által nyújtott tapasztalatok indokolják, hogy bizonyos már megtervezett, de kivitelre nem került kisebb ágcsatornák megépíttessenek, j Ezek a fényeslitkei határban a Körtvélyes-lapos, a kis- várdai határban a Kaloncsa, a dombrádi határban az Ekeres dűlőben lévő vizek, a gégényi határban a Zsézs nevű lapályon összegyülemlett vizek részére a megter- i vezett csatornák kivitelre juttassanak. Azonkívül a dögéi, ajaki, veresmarti és kékesei határokban létesített parcellázások folytán kisebb csatornák létesítése indokolt ; végül bátorkodom felemlíteni, hogy Groák Lajos egy uj csatorna létesítése, Bodor Zsigmond, Orosz Miklós. Propper Ödön és Grosz Mayer ártéri birtokosok pedig a 19 és 20 számú csatornák átalakítása iránt nyújtottak be vonatkozó kérelmet. Mindezen igények kielégítésére meg ^előirányozni bátorkodom 50 000 koronát így az összes belvizrendezési müveinknek a vá- ! zolt irányban való átalakítása 666.100 korona kiadást I venne igénybe. Hogy belvízrendezésünk a középszerű időjárás mellett a kulturképesség fenntartására képes legyen, az itt vázolt munkálatok okvetlenül teljesitendők. Hangsúlyozni bátorkodom, hogy a julius és augusztusi oly mértékű csapadékok esetére, amilyenek a múlt és ez évben Hazánk keleti és észekkeleti részében voltak és a Tiszai folyót is állandóan magasan tartották s igy laza altalajukban az átszivárgás is folyton tápot nyer, — védmüvek létesítésére gondolni nem igen lehet, mert oly költséggel kellene az érdekeltségnek számotvetni, amelyek az összérdekeltség megterheltetését elviselhetetlenné tennék. Nem fűzöm tehát előterjesztésemet más gondolat- menethez, mint ahoz, hogy a vázolt módon való átalakítás költségeihez szóljak. Szomorú helyzetet látok a költségek tekintetében a társulat érdekeltségére Törvényszerinti legnagyobb megterheltetését a társulat elérte. Az ártér kataszteri tisztajővedelme akként van megállapítva, hogy a területek úgy az árvíztől, mint a belvizektől mentesítve vannak. így tehát ezen munkálat költségeit azon ok-
