Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-04-30 / 18. szám
«ok gondolatokat, melyek most mint ellenségek rohanták meg fejemet. Percz-percz tova ragad kedves városomtól Debrecentől, tova annyi jó szívtől; de csakhamar elűzte ezen bus gondolatokat az, hogy nemsokára meglátogatom őket, kik nekem oly kedvesek, s kellős szeretettel, | örömmel szoríthatom kedves jó anyámat karjaimba. I De félre most bu — így — vidulj fel SZÍV, mutasd meg, hogy bár egy ifjú keblében dobogsz, de nem tudsz elcsüggedni idegen följön _idegen emberek között sémi Isten vele tek kedves ismerőseim! Isten veled szép Debreczen! Fél. kilencz óra lehetett este, midőn pestre érkeztünk. Nekem tovább menőnek az állampályára kellett ülnöm, ’/„lO-kor elindultunk Becs felé. palota, Göd, Visegrád. Keresztül gondolva azon eseményeket, a melyeknek Visegrád egykor színhelye volt, lehetetlen, bogy keblünket valami kevés öröm, de annál nagyobb bu ne futná át. Öröm akkor, midőn látni véljük Nagy Lajos és Mátyás dicső királyaiknak fénykorát, — hu akkor, midőn a következő ínséges korban a magyart csaknem a porban fetrengeni s jármot viselni látjuk, midőn a győzelem zászlaját, | nyomor, ínség váltotta felGro s-M áros, Neuheusel, Pozsony. A kis kárpátok tövében, négy csonka tornyu várral. Pozsony egyike Magyarország legnevezetesebb városainak. Itt van a királyhegy, a melyen a magyar királyok kardokkal a világ négy része felé vágtak, jeléül, hogy az országot, az ellenségtől megvédeniük. A nyelv már itt német, de a mennyire a/t elferdítik, az borzasztó, úgy hogy igen kellett figyelnem, hogy c-ak kis mondatokat is megérthessek. Tovább menve, mintha pokolba rohannánk. Sötét lesz, a vonat moraja irtóztatóvá válik, a lég megszorul, a vagonban ülők félelmes arczait csak az alig pislogó lámpafény futja át, ezer mázsányi kövek fenyegetnek lezuhanásokkal, vonatunk hosszú alaguton robog tova. Mily jól esik, midőn a lég ritkább, világosabb lesz, s a szabadba érünk, hálát adva a mindenek urának, hogy épségben haladhatunk tovább. De csakhamar vissza jő aggodalmunk, midőn kocsinkat magas töltésen menm s azt roppant mélységtől elnyeletni látjuk. Mint ködképek a naptól szétoszlatva tii- nedeznek a hegyek el, s engedik látni a kedves rónát, a mely szép Magyarországomra emlékeztet. — Elérjük Marchegyet. Hazánk véghatára ez, buyal tölti meg a messze távozó jó magyar szivét. Mily szépen kigyódzik itt előttünk titkosan folyó hullámaival a szőke Dunai óh ti babok! Ti vigyétek utolsó isten- hozzádomat szép Magyarországomnak. Nem messze esnek ide Parendorf s Wagram, nevezetes két hely, az első magyar honvédek 1848-iki csatájáról. A Dunán átmenve, reggeli 9 órára Bécsbe érkezünk. 16. A München felé menő utasoknak az államvaspályától a Westbahnhofra kell menni. Meglehetős számú utasokkal repültünk a gyorsvonattal tovább. Útközben szép kertek, mulatóhelyek láthatók. Két ízben alaguton menve Neulenbachba, innen St.-Pöltenbe érünk. —. „M ö 1 k“ apátság. A Duna ' partján. Régenten ez volt Magyarország határa. Innen szűk völgybe érünk, a Pöchlarm völgybe. Látni innen a Persenbeugi kastélyt, egykor Ferencz császár kedves mulató helye. Több kisebb állomásokat nem említve „Line z“-be érkezünk. Lincz a Duna partján fekszik, szép erősített város. A város falai feketék. Vidéke igen szép. A linczi nők kelleme s igen előnyös ruházatok, mintegy öszbangzatot képez a város bájaival. Ki ne ismerné a jó linczi tortát? Wels. A Fraun folyónál. Ausztria legszebb vidéke. Régi várában haltak meg I. Maximilian császár — és Lothringi Károly herczeg. Lambach. Itt van a hires Benedic- ter-Kloster, Schwanenstadt. Jobb oldalán látni egy óriás magasságú csonka hegyet, melynek tetejében a felhők megülepedni látszauak. — Salzbourg. Itt van a szép „Mönchsberg“ s az égignyuló „Kapucinerberg“ kastélylyal, a mely erősség volt, s hova a német fejedelmek me- nekedtek háború idején. Salzbourg a hasonnevű herczegség fővárosa; nevezetes harangjátékáról. Freilassing, München. Megyery (Folyt, köv.) István. Fővárosi hirek. . — Az ezüst árkelet-pótlók f. é. május havára 3%-kal állapitatott meg. — Ám. k. pénzügyminisztériumnak egyik újabb, határozata folytán azon pinezék, melyek a lakházaknak kiegészítő tartozékát nem jiépezik, bánéin a lakbelyiségektől egészen elkülönített területen sziklába avagy földbe végétnek be, azon esetben, ha lakásra nem használtatnak s igy csupán gazdasági épületeknek tekintethetvén, házadó alá nem tartoznak, — ejlepkezőleg azonban ha azok kihérelvék, a bérösszeg titán a törvény értelmében adó alá vónandók, mit a házadó szabályok 42. §-a is elrendel; a mennyiben abban világosan kimondatok; hogy mindazon helyiségek, melyek a megelőző 4L §-ban tüzetesen elősoroltatnak, habár az osztályozásnál lakrészekül nem tekintetnek is, bázbéradó alá esnek, mihelyt kibé- relvék. — Mátyás király pajzsa és az osztrákok. A magyar mágnásoknak s Magyarország egyéb előkelőinek egy küldöttsége kérte a I bécsi községtanácsoi, hogy az árvizkárosuitak javára Budapesten rendezendő mükiállitásra engedje át Corvin Mátyás pajzsát. A kérvény f. hó 21-én került' tárgyalásra, s a fegyver- muzeum bizottsága azt a javaslatot tette, hogy a cimerpajzs, tekintve ritka történeti s müöecsét, ne adassék ki. A vita csakhamar heves szint öltött, az izgatottságot a kiegyezési tárgyalások hatása szította föl. — A szónokok legnagyobb része azt hozta föl a kérvény ellenében, hogy Magyarország legközelebb már szakitani fog Ausztriával s az osztrák főváros nincs most azon hangulatban, hogy Magyarországnak szívességeket tegyen. Ha a bécsi hatóság a magyaroktól hasonlót kérne, bizonyára nem teljesítenék. Midőn 1873- ban Becs városa egy történelmi kiállítást rendezett, mely iránt a távol külföldiek is érdeklődtek, Magyarország tartózkodó magatartást tanúsított a vállalattal szemben, holott múzeumaiban igen sok érdekes tárgy található. Egy szónok azon megjegyzését, hogy a magyarok „testvéreink a közös birodalomban,“ zajos derültség kisérte s a szónoknak azt felelték, hogy ezek a. „testvérek“ a sajtóban s párt körökben úgy nyilatkoztak, hogy osztrákokról mit sem akarnak tudni. De végre a nagy többség mégis helyt adott a magyar főranguak kérelmének azon indokolással, hogy egy oly nagy város, minő Bécs, a birodalom két része közti szakadást nincs hivatva elősegíteni. — Az üj bélyegfokozat. Minthogy az osztrák birodalmi tanácsban képviselt országokban 1876. évi május hó 1-én hatályba lépő törvény által egy uj I. bélyegfokozat hozatott be, melynek tételei a magyar korona országaiban érvényes I. fokozat mérvétől eltérnek, ennélfogva figyelmeztetik a közönség, hogy a jelzett időponttól kezdve az osztrák állami te■ rületen kiállított, s onnan a magyar korona területére áthozott váltók tekintetében az ille- téki szabályok 228 dik és 231-dik §§-ainak határozmányaihoz kell alkalmazkodni, melyek • szerint osztrák bélyeggel ellátott minden oly váltó után, mely a magyar állami területen , érvényes I. bélyegfokozat szerint a felhasznált ; bélyegnél nagyobb illeték alá esik, a hiányzó pótbélyegilleték az illetékszabályok 39. § ához > képest lefizetendő olyképen, hogy az országba i áthozott váltó hátlapjára a különbözetnek meg■ felelő magyar bélyegjegy rá illesztessék és az ■ valamely királyi adó- vagy illetékkiszabási hi■ vatal által hivatalos pecsétjével felülbélyegez• tessék, vagy pedig úgy, hogy a váltó hátlap- : jára felragasztott bélyegjegyen a kelet és név- aláírás keresztül vezettessék az által, a ki a i magyar állami területen a váltóra vonatkozólag az illetékszabás 98-ik tételének 3-lk jegyzetében jelzett jogévvényes cselekményt legalább foganatositand, vagy ez iránt mást a vál- tón megbíz.; oly váltókra nézve pedig, melyei- az osztrák tartományokban ;kiállittattak, de i t, magyar korona országaiban fizetendők, a -pótbélyegilleték lerovásának fentjelzett módon tel- z jesitendő kötelezettsége a váltó birlalóját tér- . heli, a ki ezen kötelezettségének s- váltó beérkeztétől számított 14 nap leforgást- ólőtt tartozik eléget tenni. A szóban levő pót- e bélyegilleték lerovásának elmulasztása, vág]- annak nem teljes mérvben, vagy szabályelle a nes módon történt lerovása miatt az illeték í kötelezett, vagy azért felelősséggel tartozó fe- lek a törvényszerű illetékfelemelés terhes kö z vetkezményeit fogják viselni. 't Vidéki hírek. — Halmágyi Lipót debreczeni pénzügy igazgató átirt Nagyváradváros hatóságához hogy azon esetben, ha a hátralevő fogyasz ij tási adót ki nem fizeti, lefoglalja a város r" pénztárt. Haladunk erősen a boldog állapé v *el^- , " — Tisza László biharmegyei birtoka gróf Dégenfeld és Tisza Kálmán vásárolta mej — Belényes vidékén is megjelentek má k a golubácsi legyek — mint Biharmegye alis pánját értesítik — s a szarvas állatok kö- lZ zött már néhány áldozatul is esett. Országos | csapásainkhoz csak ez hiányzott még. )_ —— Egy reszelő vágó mester — írja a Bihar“, bozá fogott a napokban felesége „szoktatásához.“ Az uj menyecske azonban nem íj jedt meg az ütlegektöl, hanem azokat visszaadva ama melléklettel toldá meg, hogy férje fejéhez csuprot, tepsit hamarosan hozzá vert, mig a férj meg nem futott. Denique a nők nemcsak a tanügy és ipar, hanem maholnap a hadügy terén is otthon érzik magukat. Egy medveóriás. Trebusa márama- rosi község közelében Orencsák Simon kincstári munkás egy óriási maczkót ejtett el. Azok, kik a prédát látták, beszélik, hogy a szörnyeteghez hasonló példányt még soha nem láttak. Testének hosszasága meghaladta a bét lábat és súlya 3 mázsa 48 fout volt. A medve a vidéken sok kárt tőn. A trebusai lakosok teheneiket a szép idő beálltával a Tisza baloldalán levő mezőségekre hajtották legelni. Itt f, hó 13-án alkonyatkor megrohanta s a víznek űzte a teheneket. Három-közölök nyomtalanul eltűnt; a vad állat étvágyának estek áldozatul. A károsodottak egyike volt |Oren- csák. A tehenének elvesztésében úgy szólván mindenét elvesztő birtokosban felébredt a bo- szuállás gondolata. Rozsdás egy csövű puskáját 3 golyóra töltve, magához vette s 14-én egy fejszével felfegyverkezett orosz kíséretében az erdősvidék kinyomozására indult. Rövid ide s tova bolyongás . után csakugyan kissé zabolázza. (d.) Tűz volt f. hó 20-án 9—10 óra között Lórántháza községben egy, istálló földig leégett. Borzalmas volt hallgatni a benszorult szarvasmarhák bőgését, melyeket megmenteni semmiesetre sem lehetett, s a jelenvoltak kényszerülve voltak nyugodtan nézni e megrendítő eseményt. A tűz többek véleménye szerint gyújtogatásból eredt s egy zsidó szűcsnél ütött ki, kinek legközelebb egy bornyuját nyúztok meg, s bőrét ottan hagyva, a hússal tova állottak az ismeretlen tettesek. (d.) Szomorú képet nyújt a Gyulaházi papiak és templom. Mint — egy a húsvéti ünnepeket ottan töltő munkatársunk Írja — omladékok és tégladarabok borítják a tért, elszomorító látványt terjesztvén a szemlélő elé. A papiak a szó szoros értelmében omladék, s egyedül kéménye áll még, de az is dűlőiéiben. A torony, mint figyelmes szemlélés után észleltük, nem dűlt, hanem roskadt, ez volt szerencséje a két kéregetőnek, kik a túlsó szobában voltak, mivel a toronynak csak felső része, dűlt, s csakis az első szobát érhette. A templom boltozat ép, s a hasadás régi eredetű, mely semmi veszélylyel Bem fenyeget. A két szép harang, melynek alig történt valami baja, jelenleg faoszlopokon áll. Hogy mikor jön el azon idő, midőn az ur háza ismét megnyeri fellegekbe nyúló tornyát, egyedül isten tudja. Olyan időket élünk)'* midőn" e reményünkről hosézu, hosszú időkre le kell mondanunk t I ; : • . ■ — Uj-Fehértón az ifjúság ünnep másodnapján zene- s szavalati estélyivel összekötött tán ez mulatságot, rendezett, mely. -a szabolcsme- gyei árvizkárosultak javára 142 irtot jövedelmezett, ez összeg Szabolcsmegye alispánjához, t. Bónis Barnabás úrhoz be is küldetett. A közönség félretevén a különben eddig minden nagyobb társas összejövetelt meghiúsító egyéni s örökölt | családi ellenségeskedéseket — sietett elhozni 'filléreit. Köszönet illeti egyszersmind azokat is, kik szívesen közreműködtek, valamint kik felülföltalálta a helyet, hol az áldozatul esett [fizetéssel járultak e czélhoz, — A „Tisza“ biztosító társulat — mim a debreczeni lapok írják — úgy a marosvásárhelyi, mint a kolozsvári tüzeseteknél kevés öszletü káresettel van érdekelve. (-)Azadó kivetési mánkálatok oly bonyodalmasok és a törvényhozás által annyira megnehezítettek ez idő szerint, hogy ugyan mesterség azokat szabatosan összekuszálni, hanem egyesíteni kellene. De hát mit törődnek a mi képviselőink ilyesmivel! Csakhogy ott ülhetnek a sándor-utezai házban 1 (d.) A szőlős gazdák nem a legjobb reményekkel vannak, b tapasztalt vinczeliérek szerint aligha jó szüretünk lesz. Úgy látszik a „ viditóról“ is le lehet mondani a szegény árva magyaroknak. Helyesen mondja Lőkös bátyánk, hogy maholnap üres hordókból kell csapolni a vinkót, - ami pedig Boskónak is dicsőségére válnék, vagy pedig Beregme- gyéhez kell majd pártolnunk. Úgy téve, mint az egyszeri pap, kitől a körjáró püspök kérdezte, hogy: mivel keresztelne ha viz nem volna? A pap a kiöntött Tiszára mutatott, — van viz. — De ha nem lenne ? — Hát akkor borral. — De ha bor sem lenne? — Mit? csattant fel Bachusnak mély tisztelője, ha bor sem volna? 1 Dejszen nem is lennék én akkor d — i plébános I (d.) Hirszerint a nem régiben megszűnt „B e r e g“ czimü hetilap újra meg fog indulni. E lapot jeles munkatársak támogatták s szerkesztői Janka Sándor és K 6 r ó d y Sándor mindent elkövettek, hogy a közönség igényeit kielégíthessék. Nem szép volna, ha két oly megye, mint Bereg és Ugocsa nem lenne képes egy megyei lapot fentartani. A mai időben egy megyei lapra elLjrülhetlen szükség van, s ugyszólva nincsen is már hazánkban olyan provinczia, hol egy megyei érdeket képviselő közlöny fenn nem állana. (d.) Nyir-Báthorban pár hét óta Hubai színtársulata működik, meglehetős eredménynyel s leginkább — igen helyesen — vígjátékokat s népszínműveket ad, onnan alkalmasint Kisvárdába rác dúl át, hol jelenleg semmi vigalom nem ígérkezik. (—) Csodabogár. E napokban olvastunk egy hivatalos okmányt, mely szóról szóra igy hangzik: Fizetési meghagyás A bélyeg- s jogilleték iránti törvény és Szabályok alapján N. N. és N. eladják a birtokokat Az illeték 720 forintért Részére egyetemlegesen X. X. és neje Es pedig: (a község neve, hol X. lakik) 720 ft. 4 %% fokozat szerint 31. 50. M. kir. Adóhivatal (itt s itt) 1876. Apr. (aláírva) Krix Krax, Puff Paff. (legalább az aláírásból semmit nem lehet kibetüzni). (—) Egy magyar színész — mint magát bemutatta — kívánta múlt héten tiszteletét tenni a vidéki községekben, utazván Nyíregyháza felé, 3 természetesen útiköltséget is kérvén a megkeresettektől, hiszen mint a példabeszéd tartja: „grosse Geister genirt das nicht!“ (—) Majdnem türhetlen hőség uralkodott vidékünkön husvéltól fogva, s különös 1 mint a lapokból olvassuk, Pári-ban oly hüvÖ9 idők jártak, hogy a szentelni való sódarok bevásárlása közben csak úgy didereg'ek az emberek. Legyünk csak mi is tisztában a bécsi alkudozások eredményeivel, aligha a mi fogaink is nem fognak vaczogni, akármilyen melegen sugárzik a nap felettünk! (—) Községi orvosul Kemecsén dr. Kaufmann Lipót választatott meg, ki is állomását jövő hó elején fogja elfoglalni. (—) Á tartós szárazság erősen fenyegeti a tavaszveteményeket. Pedig az adófelemelés nagyon kívánatossá teszi gazdáinknak a föld termékeinek minél gazdagabb sikerülésétl (—) Egy rókáról két bőr. Folyamatban van felsőbb rendelet következtében azon egyének összeírása kik mások földein felesmunkákat végeznek, mégpedig mintakószahir beszéli, azért hogy e felesmunkások e czim alatt ismét újabb adó alá vonassanak. Ha igaz e hir, akkor csakugyan szomorú világot vet azokra, kik magukat honatyáknak és a nép barátainak nevezik. Még megérhetjük, hogy mint hajdan a byzanczi császárságban, az úgynevezett „levegőadó“ is be fog hozatni nálunk! (—) Sajátságos hirt hallottunk megyénk egyik községéből, jelesül, hogy ott lapunk némely állandó rovatában megjelenő nevet vagy eseményt saját magukra vesznek bizonyos egyének. Legyenek meggyőződve, azt sem tudjuk jóformán existálnak-e vagy sem, — legalább még ez ideig. Bár nem lehetlen, hogy jövőben bővebb tudomást fogunk rólok szerezni. Az ilyen mimosa pudica fajta alakok megérdemlik a bővebb ismeretséget, és — ismertetést. (—) Az a katona régula I Hasvéti piros tojást kapott egyik fiatal tanitó barátunk, már tudniillik azt a rendeletet, hogy ekkor s ekkor, még pedig nem sokára katonai gyakorlatokra itt s itt megjelenjen. — Hogy aztán a keze alatt lévő iskola mit csinál addig, mig ő — a három évet fegyverben kiszolgált katona — újból gyakorolja a .kerdájt“ — ezzel úgy látszik nem sokat törődnék a katonai hatóságok. (—) A Tisza — mint t.-szentiaártoni levelezőnk értesít — a nagy apadás után ismét áradni kezdett múlt héten. Remélhető azonban, hogy úgynevezett zöldági árja nem fog olyan rombolásokat csinálni, mint első áradása... ') Egy verhovinai községet fedeztünk fel. n§m régiben megyénkben, hová semmi né- |ven nevelendő hírlap vagy folyóirat nem járt egyik tehénnek maradékai hevertek. Itt állást I foglalt s csakhamar a vadállat is előtűnt a a sűrűből s hirtelen irányt Változtatva, nem a Isi préda felé, hanem egyenesen a két embernek ö tart, de oly nesztelenül, hogy O-nak alig maradt annyi ideje, hogy füstölő pipáját félre- n téve, fegyverét a csak pár lépésnyire levő n fenevadra irányozhassa. Egy dördülés, s az n állát óriás szügyébe irányozott lövés, ennek h fejébe, fültövébe s nyúlt agyában fúródott s r életét azon pillanatban kioltotta. c (=) Belgrádban több darab hamis 10 frtos bankjegynek jöttek nyomába, t i (—). Egy iparlovag. Egy Simori, de ma* s gát Simonyjnak nevező kalandor még a múlt , nyáron Nagy Kun-Kis-Ujszállásra két kis gyér- i meket vitt magával, azt állitván, hogy ő Kps- 1 suth Lajos környezetéből való, ,§! a kis gyér- < Békékért nem sókára eljöveud, a tartásdijt i urasan meg fogja fizetni, Kalandor holléte azóta j nem tudatik, a két kis gyermeket^ pedig azóta i Kis Ujszállás községe kénytelen tartani. Ez is i a jo madarak egyik Iegfinomabbja lehet. ’ ' (—) Rablógyilkosság. Sternbérg és tár? < sai máramarosszigeti sószállitó ez,ég meghi- 1 zottja Ilycsevits Ábrahátn múlt hó elején Szí- i get város határában az országúton ismeretlen i tettesek által meggyilkoltatván, tőle 4358 frt készpénz és egy ezüst óra elraboltatott. Nyo- imára még eddigelé nem jöttek. ÚJDONSÁGOK. — Tisztelettel tudatjuk a helybeli és vidéki előfizető és hir- dettetö közönséggel, hogy úgy az előfizetések, mint a hirdetések felvétele is kiadóhivatalunkon kívül — helyben, még a nagy ezukrászda épületében levő ifj. Czukor Márton fűszer- és vegyes kereskedésében is eszközölhetök. — Tisztelettel a kiadóhivatal. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházai „Postaszakkönyvtár egylet“ nagyságos Zóbel Lipót posta-igazgató urnák Nagy-Váradon, t. Wührl Jákó szerkesztő uruak Budapesten, t. Bartl János cs. kir. posta ellenőr urnák Bécs- ben, t. Schmitz Sándor urnák az „Oesterrei- ckisch-Ungarische Post“ szerkesztőjének Bécs- ben és t. Jéger József urnák helyben, az egylet számára kegyesen ajándékozott becses könyvekért illetőleg 5 frt készpénz-adományért mély tisztelettel köszönetét nyilvánítja. Nyíregyháza, 1876. április hó 15-én. Az egylet elnöke. Kar dos Kálmán. (djj Husvét napján egy vándormadár érkezett Petneházára (alkalmasint á-sonko, kolbász stb. pompás étkek szagára) s el akarta magát szállásoltatni valami alkalmas háznál.- Biró és jegyző uraimék azonban ezt megta- gadták, s a bus magyarok, kik meghallották, hogy a magas kormány még a húsvéti ünnepeket sem hagyja békén átélni, méltó haragra gerjedvén, Nyúzó- uramat úgy megöntözték, hogy j bbán sem kellett, mely öntözésnek ■ persze aztán szaladás lett a vége, s az ipse ■ egy kengyelfutó ügyességével tűnt el a távolban. Váljon van-e tudomása az ilyen vissza■ élésekből a fő-főadóhivatalnak ? S ha van, nem tudbat-e annyi eréljt kifejteni, hogy az ilyen, a nép elkeseredését fokozó embereket egy
