Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-04-30 / 18. szám
Nyíregyháza április 30. IS. szám. V. évfolyam. 1876. Kláflzeté*i árak Égéaz e*1*® Kél évre . ^eíye<l évre 4 frt. 0 Szerkesztői iro<U *éa kledéi hivatal. — 1 boV0 & lap úgy azpllemi mint anyagi I r4ntit tárgyazo küldemények, ügy szinte- hirdetések a minden felszólamlások IntézendÖk: Enreskertl utcza 694-dik számú Rótb-fóle ház. nérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak viséza.-s—«SZABOLCS Yegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyes szám ára 10 kr.) 3#" Hirdetések felvétetnek ifj. Czukor Márton filszerkereskedésében, a nagy czukrászda épületbenHirdetett dijak : Minden 4 hasábos petit-sor ejryseeil hirdetésnél 5 kr., ttibbssőrlnéí 4 kr. Terjedelmes h'Motéaek többszöri belk- tatása, kedvei.. „b fölll olek alatt eszközölhető. Mindén egyes beiktatás után kínos tár- illeték 30 kr. A nyílt-térben minden négy haeáboe garmond-tor dija 20 kr. Az elSfizetfik, a hirdetések megszabásánál, 20%-nyi kedvezményben részesülnek. Minő ne legyen a magyar bank \ politikája. Budapest, ápril 15. Bár az „önálló magyar vámterület“ és a „független magyar jegybank“ mint elválhatlan ikerpár szerepel abban a — lehetne riiondani — egyesitett óriási peti- tióban, a minőként a nemzet osztatlan közvéleménye jelenleg nyilvánul mégis a két kérdés mikénti megoldásához fűzött várakozások végtelen különbözők. Mig a közös vámterületnek muszáj-hirdetői be nem vallott, az önálló vámterület hívei bevallott mély aggodalommal kisérik a bécsi alkudozásokat; mig a sajtóban 2 évi szünetlen vezérczikkezés sem volt képes a vámügyre nézve az érveléseket és statistikai csoportosításokat pro és contra csak némileg is kimeríteni, — ad dig a bankkérdés tekintetében lényegben eltérő vélemények jóformán nem mutatkoznak, és alig merül fel komolyabb aggodalom a bécsi útnak akár positiv akár negativ végeredményére nézve. Tehát legalább „független nemzeti jegybank“ lesz maholnap Budapesten, a függetlenség kisebb-nagyobb költői licen- tiája mellett. S épen azért, mivel e kérdésben majdnem bizonyosnak látszik, hogy nagyban és egészben czélt érünk, kétszeresen lelkiismereti dolog a gyors és közvetlen eredmények tekintetében vérmes reményeket nem kelteni, kétszeres kötelesség a várható eredményeknek mulhatlan előfeltételei iránt a hitelsovár közönséget már előre felvilágosítani. Először is ki kell mondani azt, hogy az osztrák nemzeti bankkal szemben a türhetlen és tarthatlan állapotot épen nem legelső porban a dotátió elégtelensége idézte elő. „ Nagyon kivételes eset volt az, midőn a magyarországi fiókok kimerittetése okozta pénzviszonyaink nyomorúságát; banknóta majdnem minTARCZA. Az iparos-király Liptay Páltól. Nincs kereskedő, ki az újabb korban olyan hírnevet szerzett volna magának, mint Stewart T. Sándor, ki a napokban hunyt el New-Yorkban. A népszerűség, á hála és elismerés őt röviden „Dry good King“ (rőfös - áruk királya) melléknévvel tisztelte meg, mely nevet méltán mégis érdemelte. Azok, a kik az ő üzleteit nem látták s ez egyszerű, tiszta polgári erényekkel dicsekvő üzletembert nem ismerték, fogalommal sem bírhatnak vállatai- nak óriási terjedelméről, jótékonyságának határt nem ismerő nagyságáról, áldozatkészségéről, s szilárd, becsületes üzleti elveiről. Midőn New-Yorkba érkeztem, Záhonyi Gyula barátom csakhamar figyelmeztetett egy középtermetű aggastyánra, ki iroda ablakának párkányáról a havat söpörgette, pörölve a mellete álló szolgával, annak mindenesetre hanyagságáért. A havat söpörgető öreg ember Stewart T. Sándor volt, hetven mUlió vagyon tulajdonosa, a világ első kereskedője és-Amerika legnagyobb jótékonyságát gyakorló polgára. Azok közé tartozott 6, kiknek nincs ellenségük, a kiket mindenki szeret. Pedig ő is csak bevándorlott volt, mint sok más. Írországban született s 1819-ben vándorolt ki az egyesült államokba. Szegényen ér- kezett, s mint iskolamester kezdte meg pályádeukor volt elég a fiókok pénztáraiban, 1 Budapesten ép úgy mint Debreczenben, Brassóban vagy Temesvárt. De azon rendszer, mely mellett Lucám ur bankjegyei forgalomba hozattak, kiáltó erőszakot s valóban megfoghatlan czélza- tokat jelent egy ország legnormalisabb hiteligényeivel szemben. E tekintetben mindenekelőtt a váltó leszámolási üzlet irányadó, mely tett 1875-ik évben: Budapesten 136.883,458 írt, Debreczenben 3.638,198 frt, N.-Szebenben 1.067,189 írt, Brassóban 3.161,043 frt, Temesvárit 5 721,242 forint, összesen: 151.471,130 frtot, — s hogy jött ezen összeg forgalomba? Oly váltók leszámítolása által, melyekben legalább két helybeli avagy a bankfiókok székhelyén bejegyzett ezég volt aláírva. Tehát a váltók bankképessége nemcsak a ezég bejegyzéshez, hanem á helybeliséghez is van kötve. Hogy mily roppant és fontos és mily számos kategóriája a váltóknak van mai napig e rendszer által az olcsó leszámítolásból teljesen kizárva, erre nézve szolgáljanak csak némi például a következők : X. város régi solid takarékpénztára tárczájában vannak a rendes szigorlaton átment 3 aláirásu váltók, ezek a takarék- pénztár girójával, tehát 4 aláírással ellátva még nem escompteképesek a nemzeti bank szabályai értelmében. Már most a 4 aláírás visz leszámítolás utján valamely budapesti nagyobb vagy kisebb bank tárczájába kerül, legjobb esetben 2, többnyire 3—4%-aí a bank kamat- lábján fölül. Hozzájön a 3 X-városi földbirtokos vagy iparos s negyedik X-városi tak. pénztár vagy népbank aláírásához a fővárosi, (néhány százezer avagy néhány millió alaptőkével biró) bank vagy takarékpénztár 5-ik forgatmánya. Már most csak nyitva állanak az ilyen 5 aláírással ellátott, s két szigorját az újvilágban. A tanítói pálya azonban nem termett számára babérokat, s nehány meggazdálkodott dollár segélyével házalni kezdett rövid-árukkal, magával hordván összes raktárát. Később kisebb üzletet nyitott, daczára hogy nem voltak sem kereskedelmi ismeretei, sem gyakorlata; de megvolt benne a kereskedő első létföltétele; határozottság a kínálkozó föltétien sikerhez. Kevés kereskedő él New- Yorkban, ki oly példátlan szorgalommal működött volna üzletében, mint ő. Tizennégy, sőt tizennyolez óra munkaidőt töltött naponkint üzletében. Egyedül végezte minden teendőjét, sőt még a vásárlott árucsomagokat is maga vitte haza vevőihez. Üzlete gyorsan gyarapodott s nem sokára egyikévé lett a legnépszerűbbeknek New- Yorkban. E sikert némileg a hölgyeknek is köszönhette, ő ugyanis észre vevén, ,hogy a vásárlónők mennyire szeretnek csevegni, üzletében csupa ügyes, müveit, udvarias segédeket alkalmazott s nemsokára New-Yorkban közbeszéd tárgyá lett, hogy Stewart-nál mily kellemes vásárolni. Főelvül tűzte ki az olcsóságot, s minden ivad végével túladott a megmaradt árukon, s igy elérte azt, hogy raktárában mindig uj áru volt kapható. Szerencsés kereskedelmi vállalatok csakhamar gazdag emberré tették s ma nemcsak Észak-Amérika minden nagyobb városában vannak fiók-üzletei, de Európa minden nagyobb gyári városában is, hol némely gyár csak is az ő szükségletére dolgozott. New-Yorkban két nagy üzlete volt. A Broadway és Chamber Street sarkán egy feIaton átment váltó előtt a józseftéri pénztárak ? Világért sem. Hisz csak egy helybeli bejegyzett ezég van az 5 aláírás közt. S már most mi történik az ilyen többnyire legbiztosabb és legegészségesebb eredetű váltókkal? Vagy a budapesti kisebb bank tárczájában vesztegelnek a lejáratig, vagy egy harmadik nagyobb budapesti bank által újból visz- leszámitoltatnak, melynek hatodik aláírásával végre bejuthatnak a bankfiók portefeuillébe. Ezen meseszerü hitelnyújtási rendszerben gyökerezik nem csekély részben hitelviszonyaink nyomorúsága; a hitelképesség qualifikátiójának olynemü felállítása ez, melynek bankpolitikai nyitját a józan ész hiába keresi. Ugylátszik, rájöttek Bécsben, hogy az ily „escompte reglement“-t nálunk tovább fentartani mégis csak messze túlmegy Lucám ur czéljain is, és még mint- fegy év előtt olyforma comuniqué járta be a lajtániuneni és túli lapokat, mely- szeriut igazgatósági határozat által a bankképesség a csak egy, és bárhol bejegyzett czéggel ellátott váltókra is kiterjeszteni szándékoltatnék. Azóta ismét hallgat a dologról a krónika, pedig az •gyetlen §-nak a megváltoztatása sok milliót vont volna a legegészségesebb alapon az üzleti forgalomba, tetemesen olcsóbbá tette volna a pénzt, főleg a vidéken, és a leg válságosabb időszakban jelentékenyen elősegitette volna számos szilárd pénzintézet részéről a kisebb iparos és birtokosi hiteligények kielégítését. Lehetne ez első pillanatra nagyfon- tosságunak épen nem látszó dolgot még nyomósabb adatokkal illusztrálni, de tulmenne ez a czikk keretén, melynek czélja azokat, kik hitelbajaik gyors orvoslását várják a létesítendő magyar jegybanktól arra figyelmeztetni, hogy nem az lesz e részben a fődolog, mennyivel több forgalmi eszköz fog a magyar hér márvány palota, melyet a nagyban kereskedés számára alapított. Mig Broadway északi részén egy vasból épült óriási palota, melyben a kiskereskedés foly. Hogy mily mérvű kiskereskedés ez, érdekes elmondani. E varpalota nagyobb, mint a pesti háznégyszög, szintén négy utczára néz, s öt emeletes földszinten felül, s három emeletes földszinten alól. Midőn ez üzletet meglátogattam, Diffen- derffer, az üzlet egyik osztályfőnöke, vezetett körűi, ki Kossuthnak olyan nagy tisztelője volt, hogy amerikai útjában mindenhová elkísérte, csak hogy szónokolni hallhassa. Büszkélkedve mesélte nekem, hogy egyizben Kossuth, szónoklás közben ő hozzá fordult, kérvén őt, mondaná meg, bogy hívja az angol a „szivet.“ Stewart üzletének berendezése elüt mindama modortól, melyek előttünk ismeretesek. Az épület közepén, az épület teljes magasságában egy octogon alakú kupola emelkedik felülről való világítás; végett. A földszint egyenlő nagyságú négyszög-osztályokra van osztva, melyekben a különböző áruk osztályozvák, az egyikben selyem, a másikban csipke, a harmadikban bársony és igy tovább. Az állványok ez osztályokban nem magasak, hogy kézzel elérhetők. legyenek. Lajtorját itt nem használnak. Az áruasztal előtt a széles folyosó teljes hosz- szában apró gombaalaku veres bársony ülőkék állnak két-három lábnyira egymástól, a padlat- boz erősítve. A székhordozást az amerikai segéd nem ismeri. Különös intézkedés az amerikai üzletekben a „cash boy“-ok (pénztári fiuk) alkalmazása, s ez is a Stewart találmánya. Az amerikai segéd eladja az árut, a többit aztán bank rendelkezésére állni, hanem, hogy kik fognák a bankkezelésre irányadó befolyást gyakorolni és mily bankpolitika fog inauguráltatni. S a mi ezt illeti, lássuk csak, bogy az említett qualifikátión kivül még miféle váltók azok, melyek ez idő szerint a bankhitel monopóliumában részesülnek. Tegyünk e czélra egy kis összehasonlítást, a franczia és osztrák nemzeti bank legújabb 1875. évi kimutatásai közt. A franczia bank Dem ismer más qualifi- katiót, minthogy az aláírások a váltóösz- szeghez mérten jók legyenek, ennek a rendszernek következménye a következő számokban nyer kifejezést: A Banque de francé 1875. évi leszámítolási forgalma kitett Párisban 3.101,255,937 frankot, — a fiókoknál 3.725.527,612 frankot; Párisban 952 frankot, a vidéken 1136 frankot tett ki egy váltónak átlagos értéke. És pedig leszámítoltatott Párisban: 7477 db 10 frankig, 214,874 db 11 franktól 50 frankig 326,851 db 51 franktól 100 frankig, 2.706,558 db 100 frankon felül. Az összes váltóforgalom egy hatod részét teszik ki a 100 frankon alóli váltók! Ellenben az osztrák nemzeti bank 1875-ik váltóforgalmáből esik egy váltóra átlagosan: Bécsben 2124 frt, Budapesten 2422 frt, Debreczenben 1609 frt, Szebenben 1996 frt, Brassóban 1508 frt, Temesvárott 829 frt. A váltóösszegek átlaga az osztrák nemzeti banknál 1867 frt, a Banque de francénál, mint fent emlittetett Párisban 380 frt, a fiókoknál 450 frt. Sokat megmagyaráznak e számok és egyszersmind fontos ujjmutatást nyujta- tanak a leendő magyar nemzeti bank igazgatói számára. Igaz, — hiszen az osztrák nemzeti elvégzi a cash boy. ö viszi a pénzt a pénz- tárnokhoz, az árut a csomagolóhoz, s visszatérve a nyugtázott számlával és becsomagolt áruval a vevőhöz, ő fejezi be a megkötött üzletet. Stewartnál kétszázötven ilyen cash boy van alkalmazva, kik 3—5 dolárt keresnek he- tenkint. Ha a fiú hajlandóságot és tehetséget mutat a kereskedéshez, megtartják, s idővel segéd lesz belőle, mig ellenben már az első héten túladnak rajta. Idény kezdetével rendesen olvashatók voltak Stewart hirdetései, melyekben tudatja, hogy 50—60 cash boyra van szüksége. Az amerikai segéd sokkal nagyobb közönynyel szolgálja ki a vevőt, mint ahogy ezt mi itthon megszoktuk, s épen nem feltűnő, hogy olyan finom üzletben is, minő a Stewarté, nyári idényben a segéd ingujjban szolgál fel, a legelőbbkelő urhölgyeknek is. A Stewartnál alkalmazott segéd-személyzet száma 1800 és 2000 közt változik csupán amaz üzletben, hol a kicsinyben való eladást eszközük. A kupola alatt vannak a pénztárak és csomagoló asztalok. Az emeleten levő áru-osztályokba széles lépcsők vezetnek fel, melyeket azonban leginkább a segéd-személyzet használ, mig a vevők az elavatorokat, e pompás emelő-gépeket használják. Képzeljünk magunknak egy miniatűr-termet a legdusabb aranyozással, tükrökkel, csillárokkal, fényes világítással és bársony pamlagokkal. E díszes elevátorok egész nap járnak fel és alá, szállítva a vásárló közönséget. Az emeleti áruraktárak hasonlók a földszintiekhez. Minden osztálynak megvan a maga főnöke, ki naponkint tartozik jelentést
