Szabadság, 1908 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1908-01-26 / 2. szám
Il-ik évfolyam. Szatmár, 1908. január 26. 2-ik szám. IPAROS LAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre — — — — — — — 4 K — f Eél évre — — — — — — — — 2 K — f Negyed évre — — — — — — — 1 K — f megjelenik havonként kétszer. A szatmárnémeti önálló iparosok közlönye. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : POLONYI ALBERT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Zrinyi-utcza 46. szám, ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelok küldendők. A megalakulás küszöbén. A keresztény szoeziális egyesületről van szó. Arról az egyesületről, a melyet igen sokan támadnak, mert nem ismerik, a melyről azt mondják, hogy megbontja a felekezeti békét s a vallási gyűlölködés magvát hinti a polgárok közé; a melyről unosuntalan hirdetik, hogy lázadásra ösztönzi a munkást munkaadója, a szolgát ura ellen. Azok beszélnek igy, akik soha sem látták egyetlen keresztény szoeziális egyesület alapszabályát sem, akik nem ismerik ezen egyesületnek sem programmját, sem czélját. Abban semmi gáncsolni való nincs, ha a kis emberek, a . munkások is szervezkednek sorsuk javítása czéljából. A nagy tőke tröstökké tömörül, a gyárak kartelleket alkotnak, hogy millióik még busásabb kamatot hajtsanak; szervezkednek a termelők a fogyasztók rovására, a fogyasztók meg szövetkezetbe lépnek a termelők és áruközveti- tők kizsákmányolása ellen; a készfizetésből élő mindenféle hivatalnokok szövetségekbe egyesükf fejzös erőrrt'’jküíídTe-~“-midnél nagyobb anyagi elismerésben részesüljön szellemi munkájok. Miért volnának tehát épen a kis emberek, a munkások megfosztva attól a jogtól, hogy közös érdekeik előmozdítására ők is egyesülhessenek? És ha meg van ez a joguk, miért bűn az, ha keresztény alapon szervezkednek ? Hiszen Magyarországot 95%-ban keresztények lakják ezer év óta! Annak a nem keresztény 5%-nak csak nem fájhat az, ha a keresztény Magyarországon keresztény ’ alapon szervezkednek a munkások! Kinek a jogait bántjuk mi, ha a köz- és társadalmi életben, törvényeinkben és intézményeinkben ki akarjuk domborítani a magyar állam keresztény jellegét? Azt sem róhatják fel bűnül nekünk, hogy forró szeretettel ragaszkodunk aboz a földhöz, melyen apáink vére folyt! Azt csak dicsérni lehet, ha a szegény munkás, kinek verejtékes munkájáért a haza földje eddigelé több tövist és bojtorjánt termett, mint Ízes gyümölcsöt, úgy érez, hogy számára a nagy világon e kívül nincs más hely, hogy itt és ezért kell dolgoznia, szenvednie, élnie és meghalnia! Ne féljenek tehát a keresztény szoeziális egyesülettől! Nem dúlja ez fel a felekezeti békét, mert az igazi felebaráti szereltből sarjadzott ki, azt hirdeti, azt gyakorolja, abban él. Tiszteletben tartjuk egymás vallási meggyőződését és egyesült erővel fogunk küzdeni azok ellen, kik az emberek szivéből ki akarják irtani az egy igaz Istenbe vetett hitet, a szegény népnek, a munkás osztálynak ezt az egyetlen vigaszát és támogatóját. Ne féljenek a keresztény szoeziális egyesülettől! Nem támaszt az osztálybarezot. Czélunk nem az, hogy a' mai társadalmat a forradalom borzalmaival rbmba döntsük s a romok fölött egy uj világot építsünk, hanem az, hogy megengedett utón, törvényes eszközökkel kivívjuk a kis embereknek, a munkás osztálynak az őket megillető emberi jogokat; azt akarjuk, hogy önképzés és tanítás utján emeljük ez osztály szellemi színvonalát, hogy az egyesülésben rejlő óriási erővel megvédjük jogtalan elnyomás, szívtelen kizsákmányolás ellem Építeni, nem rombolni, dolgozni, nem henyélni akarunk. Akarjuk és ki is fogjak vinni,' hogy becsületes munkánk megérdemlett díjazásban részesüljön, hogy minden téren megkapjuk azon jogokat, melyek e hazának minden jóravaló, hasznos polgárát megilletek. Ti pedig, szatmári keresztény polgárok és munkások, tömörüljetek a kibontott zászló alá, melyre az van Írva: | „Istenért, hazáért, igazunkért!“ Zahoránszky István, a szatmári kér. szoeziális egyesület id. elnöke. Két jubileum. Kétféle ünnepet ült f. hó 19-én Szatmár város közönsége. Az egyik ünnepély, melyet az egész vármegye ünnepelt, a Széchenyi Társulat 25 éves jubileuma, a másik: Szatmárváros iparos társadalmának, a 20 éves jubileumát ülő Iparos Olvasókör ünnepe volt. Amig az egyik jubiláris egyesület zász- lódiszben hivta fel a közönség figyelmét ünnepére, a másik, az iparos egyesület csöndben, minden külső emóczió nélkül, de annál melegebben adott kifejezést, annak a jól eső érzelemnek, hogy 20 éven át működhetett városunkban éppen olyan sikerrel, mint akárcsak az a másik kultur egyesület. A Széchenyi Társulat 25 évvel ezelőtt alapittatott a magyar nemzeti szellem ápolására. Sajnos, mi magyarok úgy vagyunk ide haza, saját határainkon belül, hogy egyesületeket kell alapítanunk, ha édes hazánk nyelvét terjeszteni akarjuk. Mi bizony szé- gyeljiik ezt az állapotot. Alig hisszük, hogy , ne mosolyogna ezen a ferdeségen az angol, vagy német, vagy bármely más nemzet, a mely elmondhatja magáról, hőgy nemzeti állam. De hát mi ezzel már igy vagyunk. És elismerjük, hogy hazánk nyelvének terjesztésében a Széchenyi Társulat nagy munkáit végzett. Számtalan községben a magyar szót a Széchenyi Társulatnak köszönhetjük. Nem csekélyebb missziót teljesített az iparosok köre is. Ezelőtt húsz évvel a szatmári iparos társadalom nem számított. Elszórtan, széttagolva élte napjait. Mint társadalmi osztály ! csak akkor jött számításba, amikor egy táborba gyülekezve, mint testület adott magáról óletjeit Hazánknak pedig iparosokra is éppen olyan szüksége van, mint nyelvére. Eddig még mindig földmivelő állam vagyunk, már pedig egy müveit nemzet — mert ennek számítjuk magunkat — csak akkor lesz boldog és megelégedett, ha annak erős ipara és kereskedelme van. A szatmári iparos társadalomnak első sorban az Iparos Olvasókör adta az impulzust arra, hogy az iparos osztálynak tömörülni kell. Húsz év óta áll fenn, kitartással küzdött az első évek viharaival, ma szikla- szilárdan áll, mint legnagyobb iparos egyesület. Ennek az egyesületnek másik nevezetessége az is, hogy húsz év óta a megalapító elnökkel folytatja hazafias működését. Kótai Lajos áll. iskolai tanító az érdemes elnök, az a férfi, aki egyedüli azok között a kevesek között, akik életüknek legnagyobb részét az iparos osztálynak szentelték. Nevelte az iparos tanonezokat mint tanító, nevelte az élet viharában tovább mint segédeket, majd az önállókat, mint egyesületi elnök. Alig vannak ma nehányan iparostársadalmunkban olyanok, akiket ne oktatott volna bölcs tanácsaival, akik tanítványai ne lettünk volna. Bölcs vezetése alatt megerősödött Iparos Olvasókör legszebb jutalmát élvezhette f. hó 19-én tartott jubiláris ünnepén. Mint számottevő kör ünnepségén megjelentek azok is, akik bár hivatalosak nem voltak, de vezető szerepre való hivatóttságuknál és érdemeikből kifolyólag csak megtiszteltetés megjelenésük. Megtisztelte a kört a kormányhatalom helyi képviselője dr. Falussy Árpád főispán, a minden polgárok legnagyobb polgára : dr. Yajay Károly városunk polgár- mestere, ott volt dr. Kelemen Samu Szatmár képviselője is, Biki Károly esperes, Uray Géza ügyvéd és még számosán, mindannyian meleg szavakkal ünnepelték az Iparos Olvasókört és annak érdemekben gazdag elnökét, Kótay Lajost. Ä szatmári építőiparosok szövetségének uj raszervezése. Lapunk múlt számában felhívtuk iparos társaink figyelmét azon veszedelemre, amely fenyegeti az iparosokat a szocziálista munkások újraszervezése folytán.. Azt is elmondottuk, hogy a szatmári munkásmozgalom újraszervezésére az adott okot, hogy az önálló iparosszervezetek elerőtlenedtek. A nembánomság mindig megboszulta magát. Félő, hogy ezúttal keserűen fognak ráfizetni az önálló iparosok indolencziájukra. lepni, igazán finom, kényelmes, elegáns és tartós lábbelivel akarja hozzátartozóit az keresse fel :: :: :: VUJA JANOS meg- czipőkereskedését, SZATMÁR, :: Deák-tér 12. sz. alatt (Keresztes-féle ház.) hol a farsangi szezon alkalmából czipőszükségletét mindenki olcsó és solid árban beszerezheti.
