Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)
1993-12-01 / 22. szám
SZABAD ÚJSÁG 1993. december 1. Lapszem(Ie) Autótolvaj a nagykövet lánya Lódzban héttagú autótolvaj bandát fogott el a rendőrség. A banda egyik tagja, Malgorzata M., a Lengyel Köztársaság portugáliai nagykövetének 21 éves lánya, aki saját BMW-jével járta a világot. Legalább három luxusautó ellopásával vádolják, amelyek közül egynek az okmányait és rendszámtábláját megtalálták a kocsijában. Amikor az ügyészségen közölték vele, hogy letartóztatják, megpróbált kiugrani a harmadik emeletről. Az üvegtáblát betörte, de kiugrani már nem tudott, mert visszatartották. Már a régi egyiptomiak is. A cambridge-i egyetem régészei egyiptomi ásatásokon sörkészítésre alkalmas eszközöket találtak egy 3500 éves városban. Bebizonyosodott az is, hogy az ókori egyiptomiak a főzetet virágokkal és datolyával ízesítették. A Reuter hírügynökség szerint a régészek sörcsarnokok maradványait is feltárták a Nílus partján fekvő Armanában, Kairótól 322 kilométerre. Ó-egyiptomi leletek arra mutatnak, hogy Tut-Anch-Amon egyiptomi fáraó mostohaanyja, Nofretete rendelte el a sörfőzde építését a városban. Jim Merrington, a skót és a newcastlei sörfőzők szóvivője, aki jelentős összeget áldozott évente az ásatások finanszírozására, elmondta, hogy az ókori egyiptomiak társadalmi életében a sör nagy szerepet játszott. — Életmódjukat a sör alakította. Főztek gyógyító hatású söröket, kábító söröket, minden alkalomra különbözőt. A piramisokat építő munkások bérük egy részét olyan érmékben kapták, amelyeket sörre válthattak. A bujdosó Jackson Michael Jackson félbeszakította világ körüli „Veszélyes” turnéját, s egy magnószalagon bejelentette, hogy gyógyszerfüggővé vált, s kezelteti magát. Az elmúlt hetek gyerekmolesztálási, fajtalankodási vádjai megviselték az énekest, aki egyszerűen eltűnt Mexikóvárosból. Egy bérelt Boeing-727- esen Elizabeth Taylor és — feltehetően — férje társaságában Kanada és Izland érintésével Londonba érkezett. Ám Taylor továbbutazott Svájcba, ahol villája van, s a sajtó arra tippelt, hogy valamelyik helyi magánklinikán helyezi el Jacksont is. De a csillagot nem látták kilépni a gépből Genfben. Jackson a franciaországi Avoriazba, az Alpok egyik síparadicsomába menekült. Clinton rekordja Bili Clinton áll a második világháború utáni amerikai elnökök népszerűtlenségi listája élén. Ama közvéleménykutatás szerint, amelyet az USA-ban mindig az elnöki szék elfoglalását követő első év után rendeznek, Clintonnaiazamerikaiaknakcsupán49 százalékaelégedett.A népszerűségi listát eddig John F. Kennedy vezeti 79 százalékkal. Olcsó a svéd koronahercegnő fotója A lopott pillanatok képeinek legnagyobb tőzsdéje Párizsban van, mert ott működnek a legnagyobb fotóügynökségek, a Sygma, a Sipa és a Gamma. Brit lapértesülések szerint a képtőzsdén általános a vélemény, hogy egy igazán forró felvétel Dianáról — például egy szerető férfi társaságában, félreérthetetlen helyzetben — kétmillió fontot is megérne, és ezzel a u/alesi hercegnő a világbajnok. Tartja második helyét Sarah „Fergie” hercegnő, amióta tavaly Dél-Franciaországban elkészültek róla a félmeztelen felvételek — árfolyama egymillió font körül van. A két monacói hercegnő, Caroline és Stephanie egyenként 500 ezer fontot ér. Victoria Bernadotte svéd koronahercegnő viszont állítólag egy fillért sem hoz, mert nem rejtőzködik a fotóspk elől, és nem lengi körül a botrány levegője. A vezető divatmodellek — például Claudia Schiffer — átlagosan 30 ezret érnek, tengerparton, félmeztelenül. A párizsi tőzsde ítélete szerint a koronás női fejekhez tartozó testek a legizgalmasabbak az európai botránysajtó számára, más hölgyek messze le vannak maradva. A hivatalos királyi fényképészek panaszkodnak, hogy a kukucskáló fotósok miatt már nem tudnak keresni. Egy engedélyezett királyi kép 150 font körül hoz manapság. Sokkoló leleplezés Mao Ce-tung kínai vezér 1950-től egészen 1976-ban bekövetkezett haláláig szenvedélyes megszállottja volt a csoportos szexnek. Az őt kiszolgáló személyek rendszeresen szállították a 16-20 éves nőket a szombat éjjelenként ismétlődő szexorgiáira. A hölgyeket Mao a társadalmi esemenyek során szemelte ki. Aki megtetszett neki tánc vagy társalgás közben, azt hálószobájába rendelte... Az idős vezér még hetvenes évein túl is a szex megszállottja volt. Ilyen és hasonló titkokról lebbenti fel a fátylat a BBC dokumentumfilmje, amelyet Timewatch címmel vetítenek majd a jövő hónapban, éppen Mao Ce-tung születésének 100. évfordulója idején. A filmből kiderül, hogy a nagy Mao szemet hunyt a kannibalizmus felett is. Ezt tanúsítja Zheng Ji, az egykori állami alkalmazott, aki jelenleg a princetoni egyetemen dolgozik. A kannibalizmus a kulturális forradalom idején főleg vidéken fordult elő Kínában. Szélsőséges módszerként alkalmazták az ellenség végső megalázására. Ezzel büntették azokat, akik nem hittek a pártban, annak munkájában és elveiben. „Az emberek megölték, majd megették áldozataikat, csakhogy bizonyítsák osztályöntudatukat'' — mondta egy szemtanú. S Mao mindezt tolerálta. (k.l.ny.) Az egyetlen reális út: a kulturális autonómia A csehszlovákiai magyarság felsőfokú képzésének problémái a két háború közötti évtizedekben (I.) Az anyanyelven történő felsőfokú oktatás hiánya mindmáig egyik neuralgikus pontja a felvidéki magyar nemzetrész életének. Bársonyosnak mondott forradalmunk óta már többször és különböző szinteken megfogalmazódott a magyar nyelvű felsőoktatás igénye, a hatalom birtokosai azonban mindmáig következetesen elzárkóznak egy magyar egyetem, illetve főiskola vagy akár csak egy magyar nyelven oktató egyetemi kar létrehozásának engedélyezése elől. Az első próbálkozások már 1990 februárjában megtörténtek. Ekkor a prágai Szövetségi Gyűlés három magyar képviselője — Sidó zoltán, Duray Miklós, valamint e sorok írója — törvényjavaslat formájában szorgalmazta egy Komáromban létrehozandó magyar egyetem törvényes kimondását. A törvényjavaslat sorsa közismert: az még a parlament ülésterméig sem jutott el, mivel azt már a Szövetségi Gyűlés egyes bizottságai ideges fölénnyel visszautasították. Igaz, a közoktatási tárca akkori vezetője ígéretet tett arra, hogy a Nyitrán rövidesen megalapítandó Cirill és Metód Egyetem keretén belül hoznak majd létre egy magyar részleget, amely biztosítani fogja az anyanyelven folyó teljes magyar pedagógusképzést. Ma már tudjuk, hogy a Nyitrával kapcsolatos ígérgetések is porhintésnek bizonyultak. Vakulj, magyar! Egyéb megoldás hiányában néhány felvidéki magyar városban úgynevezett városi egyetemek létrehozásával kísérleteznek. Egyes magyarországi felsőfokú tanintézetek kihelyezett tagozatokat létesítettek ezekben a városokban. Azon már egyetlen magyar sem lepődik meg, hogy a hatalom és a szlovák tömegtájékoztatás még ezekben a jámbor kihelyezett konzultációs központokban is irredentát szagol, és félreveri a vészharangot. Mi pedig igazunk tudatában hányhatjuk tovább a falra a borsót. Mert más a mi igazságunk, és más a birtokon belüli győztesek igazsága. Felsőfokú oktatásunk megoldatlansága tehát tovább nyomasztja egész felvidéki magyar társadalmunk politikai, társadalmi és kulturális kedélyállapotát. A mai áldatlan állapotok között többször is feltesszük önmagunknak és egymásnak a kérdést: mit is hoz a jövő, vajon mire számíthatunk az elkövetkező években, lesz-e eredménye ez irányú törekvéseinknek? Vajon van-e rá remény, hogy a bennünket másságunkban elmarasztalók egyszer talán mégis belefáradnak a gyűlölködésbe? A jövőt csak sejthetjük, miközben tekintetbe kell vennünk egyrészt saját szilárd eltökéltségünket, szívósságunkat és hitünket, másrészt azonban az ellenálló, a velünk szembehelyezkedő közeg viselkedési normáit is ki kell ismernünk. Az általános európai politikai légkör és szokások alakulása is befolyással lehet jogos igényeink realizálhatóságára. A múlt azonban már mögöttünk van, az már ismert lehet valamennyiünk számára. Talán nem lesz minden tanulság nélkül való, ha kissé közelebbről megvizsgáljuk — a teljesség igénye nélkül —, hogy milyen is volt a felvidéki magyar ifjúság felsőfokú képzése a két háború közötti évtizedekben, milyen magyar főiskolákat szüntettek meg a Felvidéken, hogyan küzdött a magyar politika és társadalom a magyar felsőfokú képzés újraindításáért... Az 1918/1919. évi impériumváltás (államfordulat) után még a középiskolákat sújtó csapásnál is végzetesebb sors érte a Felvidéken működő magyar felsőoktatási intézményeket. A háború végéig — s egy ideig még utána is — hat ilyen jellegű intézmény volt a Csehszlovák Köztársaságba bekebelezett volt észak-magyarországi területeken. A felvidéki felsőoktatási intézmények közül mindenekelőtt a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem érdemel említést. Nevezetes iskolavárosok voltak még Eperjes és Kassa. A több évszázados múlttal rendelkező eperjesi kollégium keretében jogakadémia és evangélikus teológiai akadémia működött. Kassán szintén volt egy jogakadémia, de ezenkívül még egy gazdasági akadémia is. Selmecbánya pedig európai nevezetességű felsőfokú tanintézetet mondhaírta: POPÉLY GYULA tott magáénak, a bánya- és erdőmémöki főiskolát. Az impériumváltással valamennyi felvidéki felsőoktatási intézmény sorsa megpecsételődött. Az eperjesi akadémiák 1919 tavaszán átköltöztek a maradék Magyarország területére; a jogi Miskolcon, a teológiai Budapesten lelt új otthonra. A több évszázados Selmecbányái akadámia 1919 folyamán Sopronba menekült, a helyben maradt kassai gazdasági akadémia pedig 1920- ban feloszlott, s helyét egy szlovák nyelvű négyéves gazdasági szakközépiskola foglalta el. A csehszlovák hatóságok 1919 nyarán a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet is bezárták, csupán az ideiglenesen megtűrt jogi karon folyhatódott az oktatás 1921 nyaráig. Legtovább még a kassai jogakadémiát tűrte meg az új államhatalom, annak 1922 nyaráig engedélyezte a működését. A bezárt pozsonyi magyar egyetem helyett a berendezkedő államhatalom 1919 folyamán hozzálátott egy új csehszlovák egyetem megszervezéséhez. Az 1919. június 27-én elfogadott és július 11-én közzétett 375/1919 sz. te. 1. paragrafusa kimondta, hogy Pozsonyban „csehszlovák állami egyetem” létesíttetik jogtudományi, orvostudományi, természettudományi és bölcsészettudományi karral, s a felállítandó egyetemen az „előadásokat vagy cseh, vagy szlovák nyelven tartják”. Majd az 1919. november 11-én kelt 595/1919 sz. kormányrendelet értelmében az új pozsonyi csehszlovák egyetem az „Univerzita Komenského", azaz Komensky Egyetem nevet kapta. A pozsonyi Komensky Egyetemen legelőször az orvosi karon indult meg a rendes oktatás, mindjárt az 1919/1920-as tanévben. A bölcsészettudományi és a jogtudományi karok felállítására csak két évvel később, 1921 őszén került sor. A természettudományi kar beindítása azonban a Csehszlovák Köztársaság 1939-ben bekövetkezett felbomlásáig sem valósult meg. A pozsonyi Komensky Egyetem Jogtudományi Karának felállításáról intézkedő 276/1921 sz. kormányrendelet egyúttal hivatalosan kimondta a volt pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Jogtudományi Kara bezárásának tényét is 1921. július 31-ei hatállyal. E kormányrendelet értelmében a bezárt magyar jogi kar hallgatói elkezdett tanulmányaik befejezése céljából a köztársaság bármelyik egyetemére beiratkozhattak, illetve átléphettek a még működő kassai magyar jogakadémiára, amelynek bezárása az idézett rendelet 4. paragrafusa értelmében csak 1922 nyarára lett időszerű. A felvidéki felsőfokú magyar tanintézetek felszámolásának folyamata valóban a kassai jogakadémia bezárásával ért véget 1922 júliusában. A Csehszlovák Köztársaság felsőfokú tanintézeteinek látogatottságát Xmílletően az 1921/1922-es tanévtől áll rendelkezésünkre részletes és megbízható statisztikai kimutatás. Eszerint az 1921/1922-es tanév nyári szemeszterében a csehszlovákiai egyetemeket és főiskolákat összesen 897 magyar nemzetiségű hallgató látogatta. A magyar diákok egyöntetűen a prágai német egyetemet, valamint a prágai és brünni német műszaki főiskolát részesítették előnyben. A három említett német nyelvű felsőoktatási intézménynek az 1921/1922-es tanév nyári szemeszterében 686 magyar nemzetiségű hallgatója volt, ezzel szemben a köztársaság összes „csehszlovák” nyelvű egyetemét és főiskoláját együttvéve csak 64 magyar nemzetiségű hallgató látogatta, ebből 28 a pozsonyi Komensky Egyetemet. E tanév volt a kassai magyar jogakadémia utolsó éve, amelynek ekkor 147 hallgatója volt, kivétel nélkül mind magyarok. A húszas évek folyamán a felvidéki magyar diákok még előnyben részesítették a köztársaság német tanítási nyelvű felsőfokú tanintézeteit, azonban évről évre nőtt a „csehszlovák" tannyelvű egyetemekre és főiskolákra beiratkozó magyarok száma is. A húszas évek közepén, konkrétan az 1925/1926-os tanév téli szemeszterében összesen 779 magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgató közül 538 iratkozott be a német és 241 a „csehszlovák" nyelvű tanintézetekbe. 230 magyar hallgatója volt a prágai német egyetemnek, 99 a prágai, 209 a brünni német műszaki főiskolának. Ezzel szemben a prágai cseh Károly Egyetemre csak 65, a brünni cseh Masaryk Egyetemre pedig csak 5 magyar diák iratkozott be a tárgyalt tanév téli szemeszterében. Figyelemre méltó azonban, hogy a pozsonyi Komensky Egyetem magyar hallgatóinak száma már elérte a 148 főt. Rendkívül alacsony volt a cseh műszaki és egyéb cseh főiskolákra beiratkozott magyarok száma. A prágai műszaki főiskolát 8, a brünnit 3, a brünni mezőgazdasági főiskolát 5, a brünni állatorvosi főiskolát 6, a pribrami bányászati főiskolát pedig csak egy magyar hallgató látogatta. A húszas-harmicas évek fordulóján, pontosan az 1929/1930-as tanévben azonban a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók többsége már „csehszlovák” nyelvű tanintézeteket látogatott. Ebben a tanévben a köztársaság 1127 magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatójából már 601-en iratkoztak be cseh és szlovák, 526-an pedig német tanítási nyelvű felsőfokú tanintézetekbe. A húszas években aránylag sok csehszlovákiai magyar fiatal folytatta tanulmányait külföldi, főleg magyarországi egyetemeken és főiskolákon. A csehszlovák állami és iskolaügyi hatóságoknak azonban a felvidéki magyar diákok magyaroszági felsőfokú iskoláztatása egyáltalán nem volt ínyére, ezért 1928-ban drasztikus lépésre szánták el magukat: az oktatási és népművelési miniszter 37 164 - IV - 1928 sz. alatt kiadott rendelete megtiltotta a Magyarországon 1928. október 1-je után szerzett diplomák nosztrifikálását. Ez az intézkedés célszerűtlenné tette a csehszlovákiai magyar fiatalok számára, hogy magyarországi felsőoktatási intézményekben végezzék tanulmányaikat, s ezért az ott tanuló felvidéki hallgatók száma rohamosan apadni kezdett. A csehszlovákiai magyar társadalom kezdettől fogva súlyos sérelemként tartotta számon a pozsonyi magyar egyetem és általában a felvidéki magyar felsőfokú tanintézetek felszámolását. A magyarság különböző népgyűléseken, a sajtóban és a politikai fórumokon gyakran felemelte tiltakozó hangját a magyar iskolahálózat védelmében. A húszas évek elején több helyen is tiltakozó nagygyűlésekre, felvonulásokra került sor a magyar iskolák védelmében, rezolúciók tucatjai követelték az anyanyelvi oktatás tiszteletben tartását. Az egyik legjelentősebb megmozdulás Komáromban volt 1922. augusztus 6- án. A nagygyűlés vezérszónoka. Kamrás József ügyvéd az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt a többezres hallgatóságnak. A magyar iskolára szerinte éppen most, a kisebbségi helyzetben hánrl missziós feladat. „A nyelv, a műveltség és a kultúra ápolásának és fejlesztésének legfontosabb eszköze az iskola(...) így válik a szlovenszkói magyarság iskola és kulturális ügye egyúttal a magyar faj fennmaradásának, létének vagy nem létének ügyévé" — fejtegette a nagygyűlés résztvevői előtt Kamrás ügyvéd. A javaslatára elfogadott rezolúció világosan kimondta: „Komárom város és vidékének magyar lakossága párt- és társadalmi állásra való különbség nélkül a jogrendbe vetett hitében megrendülve látja, hogy azokat az általános kulturális szükségleteket, amelyeket a nemzetközi szerződések és alkotmánytörvények a szlovenszkói magyarság részére biztosítanak, a kormány nem hajlandó kielégíteni. Elkeseredéssel állapítja meg, hogy a kormány kultúrpolitikájának célja nem lehet más, mint a magyarság kultúmívójának a lesüllyesztése, s ezáltal a magyarság elnemzetietlenítése.” A megszavazott rezolúció nyomatékosan követeli, hogy a felvidéki magyarság számarányához és kulturális igényeihez mérten megfelelő széffní riep-, közép-, szak- és felsőfokú iskolával rendelkezhessék szülőföldjén. A magyar felsőfokú oktatás visszaállítására vonatkozó konkrét követelések a következők: a megszüntetett magyar egyetem mind a négy karán szervezzék meg újra a magyar nyelvű oktatást, újítsák fel a megszüntetett magyar gazdasági főiskolát, Kassán továbbra is működhessen az ottani magyar jogakadémia. (Folytatjuk) Diana perel Példátlan lépéssel beperelte a Mirror-lapokat Diana hercegnő, a brit trónörökös külön élő felesége. Emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy az uralkodócsalád valamely tagja perbe fogott volna alattvalót. A Sunday Mirror és Daily Mirror, az ellenzéki Munkáspárthoz közel álló két bulvárlap fényképeket közölt a hercegnőről, amint egy magántomateremben feszes dressz-ben edzett. A képek Diana tudta nélkül készültek, távirányítós rejtett kamerával. A hercegnő a képek közlésének beszüntetését és a negatívok átadását követeli, valamint kimutatást akar, hogy mennyi profitot termeltek a képek a Mirror-lapoknak. Valószínűleg kártérítést is óhajt. Beperelte a tornaterem tulajdonosát is. A brit konzervatív kormány szemlátomást támogatja a hercegnőt — különben Diana aligha pereskedhetne, tekintve az ügy politikai vonatkozásaira.
