Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)
1993-12-01 / 22. szám
1993. december 1. SZABAD ÚJSÁG Csallóköz leggyakoribb betegségei AMERIKÁT kell követnünk Nemrégiben egy sajtótájékoztatón hangzott el az a kijelentés, miszerint a magyarlakta vidékeken van a legtöbb beteg ember. Szöget ütött a fejemben ez a dolog, és felkerestem a dunaszerdahelyi kórház belgyógyász főorvosát, BACULÁK VERONIKA doktort, aki harmincéves orvosi pályafutása alatt elsősorban a Csallóközben leggyakrabban előforduló betegségek szekértőjévé vált. — Doktornő, igaz-e az állítás, hogy Szlovákiában a legtöbb megbetegedés a magyarlakta vidékeken fordul elő? — így ezt az állítást nehéz elfogadni, ahhoz ismerni kellene a pontos statisztikai adatokat. Az viszont tény, hogy vannak bizonyos betegségek, amelyek vidékünkön, a Csallóközben gyakrabban előfordulnak. A második világháború után az egyik legtipikusabb betegség vidékünkön a tuberkulózis volt. Nagyon jól megtervezett, célzott programmal sikerült leküzdeni. Rendszeres tüdőszűrést vezettek be, és a tuberkulózisos betegeket megfelelő kezelésben részesítették. Nagy áttörést jelentettek a gyógyításban az antibiotikumok. A negyvenes évek végére, az ötvenes évek elejére minimálisra csökkent a tuberkulózis előfordulása. Ám azóta is fel-felüti e betegség a fejét, bár a szocializmusban tagadták, hogy még létezik egyáltalán. Manapság egyre gyakrabban jelentkezik ez a kór. Elsősorban azoknál az embereknél, akiket tíz, húsz, harminc éve már kezeltek ezzel a betegséggel. A tuberkulózis kiújulásának oka lehet egy tüdő- és mellhártyagyulladás vagy az alkoholizmus. A dohányzás nem annyira jellemző, az inkább a tüdőrák kialakulásában játszik szerepet. — Gyógyítható-e a tüdőbaj, és vannak-e megfelelő gyógyszerek a hatékony kezelésre i — Ez a betegség csak megállítható, lefékezhető, de teljesen kigyógyulni nem lehet belőle. Akinél már megállapították a tuberkulózist, annak jobban kell vigyáznia magára, mert elég egy stresszhatás, és a betegség újból jelentkezik. Szerencsére igen hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésünkre a betegség kezeléséhez. — Elérkeztünk az ötvenes évekhez. Mely betegségek voltak jellemzőek ebben az időszakban? — Az ötvenes években a parasztság életformájának megváltozásával felütötte fejét a gyomorfekély. Az okok közt elsősorban azt említeném, hogy az emberek utazni kezdtek, ingáztak, a falusi ember városba járt dolgozni, amely egy óriási stresszhatást jelentett a faluhoz, a falusi életstílushoz szokott ember számára. Be kellett illeszkedni egy teljesen új, idegen környezetbe. Mivel akkoriban még kevés hatásos gyógyszert állítottak elő a gyomorfekély gyógyítására, legtöbbször műtéti úton szüntették meg a bajt, amelynek lényege, hogy a gyomor egy részét eltávolítják. Ma már nagyon jó gyógyszereink vannak, ezért a műtéti beavatkozásoktól hacsak lehet elállunk, már csak azért is, mert a gyomorfekély is kiújuló betegség. Ha már itt tartok, akkor még megemlítem, hogy a Csallóköz jódhiányos vidék. A jódhiány köztudottan pajzsmirigy-növekedést okoz — ez a strumma vagy népnyelven a golyva. Ezt a betegséget a só jódozásával sikerült visszaszorítani. — A hatvanas, méginkább a hetvenes, nyolcvanas években felvainkat is elérték a civilizációs betegségek... — Valóban, addig teljesen szokatlan betegségek jelentkeztek a vidéken. Közülük is leginkább a cukorbetegség, a magas vérnyomás és ezek komplikációja a szélütés és az infarktus. Megint csak oda térnék vissza, hogy az itteni lakosság elpolgárosodott, helyesebben átvette a rossz polgári szokásokat. Az egészséges parasztételek elmaradtak, és az asszonyok egy rosszul értelmezett konyhát kezdtek vezetni, rengeteg cukorral. Egyoldalúvá vált a táplálkozás, és olyan ételeket vettünk át, amelyek korábban nem voltak honosak a Csallóközben — ilyen például a majonéz és a knédli. A mechanizáció bevezetésével az emberek a felvett energiát nem alakították át munkává. Jóval kevesebb fizikai munkát végeztek, így aztán megkezdődött a hízás. Igen súlyos tényezőnek tartom, hogy a csallóköziek megtanultak sört inni és féldecizni. (Azelőtt ugyanis az itteni nép borivó nép volt.) Nem véletlen, hogy ennek következtében krónikus alkoholizmus alakult ki, és ami különösen fájó, nemcsak a férfiaknák, hanem a nőknél is. Elég szép számban vannak a nők között zugivók. A hatvanas-hetvenes években egy olyan teória következtében, amely szerint az anyatej nem jó a csecsemőknek, az anyák nem szoptatták a gyerekeket. Divatba jött a tápszerezés. Szerencsére itt is „rendszerváltás" történt az utóbbi időben, az édesanyák újból szoptatnak. Hogy miért mondtam el ezt? Bizonyított tény ugyanis, hogy azok, akiket kiskorukban nem szoptattak, jobban ki vannak téve a civilizációs betegségek, elsősorban az infarktus veszélyének. Az elhízás, a túlsúly általában cukorbetegséget okoz. Nálunk a harminc év feletti nők 70-80 százaléka túlsúlyos. Lényegesnek tartom elmondani, hogy ha a túlsúlyos cukorbetegeknek sikerülne átállniuk egy rendszeresebb életmódra, és pár kilót le tudnának fogyni, nem lennének cukorbajosak. Leginkább a helytelen táplálkozás a ludas abban, hogy a Csallóközben feltűnően gyakori a vastagbélrák. Kevés rostos gyümölcsöt, hüvelyest fogyasztanak az itteniek. Nagyanyáink a gyümölcsöt még aszalták, és ezáltal megmaradtak benne a vitaminok és a fontos nyomelemek. A rostos gyümölcsök elősegítik az emésztést, serkentik a bélműködést. Ideje lenne újra felfedezni a bogyós gyümölcsöket, a ribizlit, az egrest. Az utóbbi időben a csontritkulás is feliratkozott a gyakori betegségek sorába — fiatal és középkorú nőket is sújt ez a kellemetlen kór. A mozgáshiány ugyanakkor fiatal kori gerincdeformálódásokat, komoly mozgásszervi bajokat okoz. Ha már itt tartok, még egy dolgot hadd mondjak. Nem betegség, inkább jelenség: sajnos, igen sok az öngyilkosság. — Miben látja a felsorolt betegségek megelőzésének lehetőségéti Köztudott, hogy vannak államok, ahol sikeresen felvették a harcot a civilizációs betegségekkel szemben. — Talán lebegjen előttünk az Amerikai Egyesült Államok és Svédország példája, ahol egy összefogott, jól irányított egészségügyi programot dolgoztak ki, és így sikerült 15-20 százalékkal csökkenteni a civilizációs betegségeket. Óriási különbség van egy amerikai hetvenéves nő és egy itteni között. És tudja miért? Nem azért, mert az amerikai kevesebbet dolgozik, hanem mert egészen máshogyan él, más az életstílusa. Állítom, hogy azt, amit Amerikában megtettek a betegségek elkerüléséért, azok megelőzése érdekében, mi is meg tudjuk tenni. Valahogy vissza kellene térnünk a régi paraszti életformához — természetesen csak olyan mértékben, ahogyan az a mai körülmények között lehetséges. De ehhez az egész gondolkodásmódunknak meg kell változnia. Egészségesebben kell táplálkoznunk, sokat kellene mozognunk. Ne az aktív sportolás legyen a cél, hanem a játék, a mozgás. Á gyerekeket, a fiatalokat mindenképpen meg kell mozgatni. Nem kell ahhoz vegetáriánusnak lenni, hogy az ember egészségesen táplálkozzon. Nem a húsfogyasztással van a baj, hanem azzal, hogy egyre kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Étrendünk legyen változatos, sokrétű. A lelkileg labilis ember hajlamosabb a betegségekre is. Találjuk meg önmegvalósítási formáinkat. Teljesen más értékrendet kell felállítanunk. Az anyagi dolgok lényegtelenek, az emberi kapcsolatokra kell építeni. Itt játszhat fontos szerepet a háziorvos. Magam is tapasztalom, hogy sokszor elég csak alaposabban elbeszélgetni egy pácienssel, és a lelki problémák megoldódnak. Szerintem a rendszerváltozás túl hamar jött, és az itteni emberek erre nem voltak felkészülve — mintha valamiféle burokban éltek volna. Úgy látom, most már lassan kezdenek magukhoz térni. A csallóközi ember nagyon sokat szenvedett a történelem folyamán, de mindig sikerült, úgy keljfeljancsi módra talpra állnia. Remélem, most is így lesz. — Köszönöm a beszélgetést. VIDA JÚLIA Nyugdíjemelés Bauer Edit a jóváhagyott törvényről A múlt héten a parlament jóváhagyta a nyugdíjak 6 százalékos emeléséről szóló törvényt, amely december elsejével lép hatályba. Ennek kapcsán kértük ki Bauer Editnek, az Együttélés képviselőjének véleményét. — Ez már a második nyugdíjemelésről szóló törvény az idén. Nyugdíjemelésre akkor kerülhet sor, ha az átlagbérek emelkedése magasabb, mint 5 százalék, illetve a létfenntartási költségek növekedése meghaladja a W százalékot. A most elfogadott törvény azonban csak az átlagbérek emelkédésére reagál, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a létfenntartási költségek körülbelül 20 százalékkal emelkedtek az elmúlt időszakban. A képviselők a törvénytervezet körüli vitában több javaslatot is előterjesztettek, általában magasabb százalékarányban javasolták a nyugdijakat emelni, de a kormánykoalíció feltehetően kötelezte képviselőit, hogy ne szavazzák meg a 6-nál magasabb százalékarányt. így történt, hogy az összes többi javaslat, amely a 8, illetve a 10 százalékos nyugdíjemelésre vonatkozott, megbukott. Mi a 10 százalékos emelést javasoltuk, de támogattuk a 8 százalékos emelést is. A törvény érdekessége, hogy emeli az idén márciustól decemberig megállapított nyugdijakat is. Tehát akik ebben az időszakban mentek vagy mennek nyugdíjba, szintén számíthatnak a 6 százalékos nyugdíjemelésre. A törvénytervezet vitája során elhangzott olyan javaslat is, hogy az 1980 korona összegű nyugdíjakat 200 koronával emeljék... — Sajnálatos, hogy ez a javaslat nem kapott elegendő támogatást a parlamentben. joga van a nyugdíjasnak, amennyiben nyugdíja nem éri el a létminimumot, szociális segélyt kérni. Ez nem szégyen, ez nem megalázó, ezt egyszerűen igényelheti a rászoruló. Megpróbáltuk mi ezt a dolgot egy automatizmus keretébe szorítani, pontosan azért, hogy ne kelljen kérni, kérvényezni. Erre szolgált volna a 200 koronás emelés. Sajnos sem a miniszter asszony, sem a képviselők nem értették meg ezt a szándékunkat. Azok tehát, akiknek nyugdíja nem éri el a létminimumot, és ez az egyetlen jövedelmük, jogosultak a segélyre, forduljanak az illetékes hivatalhoz. Vannak-e az elfogadott törvénynek jelentősebb hiányosságai? — Van egy nagy-nagy hátulütője és egy óriási hiányossága, mégpedig az, hogy csak az 1993-as év végéig jóváhagyott nyugdijakra vonatkozik. Ezért, hogyha a parlament nem fogad el egy következő törvényt, amit egyébként a miniszter asszony a költségvetési törvénnyel ígért előterjeszteni, akkor bekövetkezhet egy olyan visszásság, amely teljesen hihetetlen számomra. Ugyanolyan átlagbérből kiindulva az 1993- ban kiszámított nyugdíj összege több száz koronával is magasabb lehet, mint mondjuk az 1994. január 2- án kiszámított nyugdíj. Ez a törvény ugyanis nem vonatkozik azokra, akik 1994- ben mennek nyugdíjba. Világos, hogy ezt a törvényt a jövő évre hagytuk jóvá, ennek ellenére a jövőre újonnan megállapítandó nyugdíjakra nem vonatkozik. Ha ezt nem kezeli egy másik törvény, akkora különbségek keletkezhetnek a nyugdíjak összegében, amekkorákat én rettenetesen igazságtalannak tartok. Ennek a dolognak a hátterében valószínűleg az államháztartás katasztrofális állapota húzódik meg. Teljesen világos, hogy ez a nyugdíjemelés is a költségvetés hiányát fogja növelni, ezért ódzkodnak attól a kormány és a koalíciós pártok képviselői, hogy ez a törvény a jövő évben megállapítandó nyugdijakra is vonatkozzék. (v.j.) Misszionáriusok között Uzapanyit egyike azon protestáns falvaknak, amelyeket az 1766-os katolikus összeírás már nem is említ. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a települést teljes egészében protestánsok lakták. Uzapanyit lakossága a XVI. században tért át a református hitre, ám a város közelsége az évtizedek, sőt mondhatnánk az évszázadok folyamán megtette a magáét: a lakosság tulajdonképpen kicserélődött, s ma már — a romákat is beleértve — a hatszáz lélekszámú falu felét katolikusok alkotják. Eduard Koinok rozsnyói püspök tavaly lakókat költöztetett a most épülő katolikus parókiába. Mivel a katolikus lelkész, Karol Pindiak nem lakik a faluban, a félig kész épületet felajánlotta a római székhelyű Szűz Mária Közösség tagjai részére. Itt beszélgettünk el a miszszió egyik tagjával, a papok képzéséért felelős P. Gábriel Heinzelmann úrral. — A mi küldetésünk sokrétű — tájékoztatott Heinzelmann úr. — Missziónk tulajdonképpen Jézus szeretetét hozza el az emberek közé. Minden ember vágyik a szeretetre, de az emberek szeretet iránti vágyát csakis Jézus tudja kielégíteni. Heinzelmann úr azt is elmondta, hogy a missziónak összesen száz tagja van. A világ számos országából — Finnországból, Dániából, Spanyolországból, Ausztriából, Svájcból, Japánból, Amerikából, Magyarországról és Szlovákiából is — álltak be a Szűz Mária Közösség soraiba, és teljesítenek szolgálatot Európa számos országában. Uzapanyiton a jövendőbeli papnövendékek kaptak helyet, innét kerülnek iskolába a Szepességre vagy a misszió jelenlegi központjába, Rómába. A lakók valamennyien fiatalok. Az anyanyelvükön kívül általában mindenki beszél még néhány nyelvet; egymás között németül társalognak. Azok számára, akik csatlakozni kívánnak hozzájuk, nem szükségszerűen fontos a német nyelv ismerete —, de tény, hogy mindenképpen előnyt jelent. — Az itteni közösség tagjai egy, legfeljebb két éve tartoznak a miszszióhoz — folytatja Heinzelmann úr. — Ez idő alatt az ember már megtapasztalja s eldönti, hogy ezt az utat válassza-e, vagy valamilyen mást. Mi mindenkinek azt ajánljuk, hogy nagy elhatározás előtt csak a szívből jövő tanácsot fogadja el. Anikó Budapestről érkezett. — Csak nyáron kerültem Uzapanyitra, korábban Rómában és Ausztriában tevékenykedtem. Még Buda-Külföldi tőke a mezőgazdasági bankban A külföldi tőke beáramlása egyáltalán nem olyan ütemű, mint szeretnénk. Ezt figyelembe véve nagy sikernek tekinthető a Szlovák Mezőgazdasági Bank eredménye. Ez a magánbank ugyanis másfél évig tartó előkészítő tárgyalások után a minap tőkebefektetési egyezményt írt alá a londoni székhelyű Euróai Újjáépítési és Fejlesztési Bankái. Ennek értelmében a londoni bank részesedése 26 százalékos lesz, s így a hazai pénzintézet alaptőkéje eléri a 800 millió koronát. Az Európai Újjáépftési és Fejlesztési Banknak az igazgatótanácsban egy tagja lesz. Mindezt a szerződés aláírásának napján Pozsonyban megtartott sajtóértekezleten tudtuk meg, melyen Pósa Lajos mérnök kandidátus, a Szlovák Mezőgazdasági Bank vezérigazgatója, és David R. Hexter, az Európai Újjáépftési és Fejlesztési Bank pénzintézményi csoportjának igazgatója tájékoztatta a résztvevőket. Hexter úr hangsúlyozta, hogy bankjuknak Szlovákiában ez már a hetedik projektje, ám ez a legjelentősebb, mivel ezúttal nem hitelnyújtásról van szó, hanem tőkebefektetésről. Az EBRD azért éppen a Szlovák Mezőgazdasági Bankot választotta befektetésre, mert színvonalasan, más pénzintézeteknek is példát mutatva végzi tevékenységét. Ugyanakkor fiatal, gyorsan fejlődő magánbankról van szó. Huszonhét szlovákiai bank közül esett a választás a Szlovák Mezőgazdasági Bankra, méghozzá igen szigorú nemzetközi követelmények szerint. Pósa Lajos vezérigazgató rámutatott: a bank alaptőkéjének növelése lehetővé teszi a pénzintézet szolgáltatási színvonalának további emelését, a regionális fejlesztésben való nagyobb arányú részvételt. A külföldi partner számára ez az együttműködés az egyéb területeken való befektetéshez is vezet. A mezőgazdasági banknak Szlovákia egyre több városában van fiókja. _f|_ pesten találkoztam egy nővérrel, az ő közvetítésével ismerkedtem meg a misszióval. Kiutaztam Rómába, azután Ausztriában dolgoztam egy csoporttal. Úgy érzem, nogy ebben a közösségben vagyok a leghasznosabb — itt a tolmács szerepét is én töltöm be. A falusi gyerekek többnyire magyarul beszélnek, s én tartom a kapcsolatot velük. Valószínűleg a gyerekekkel való foglalkozás lesz majd a ké-Eva (A szerző felvétele) sőbbiekben az igazi feladatom. Eva, a fiatal pozsonyi kislány, egy éve tartózkodik Uzapanyiton. — Az Isten iránti kimondhatatlan szeretet hozott ide a misszióba — mondta. — Nagy örömömre szolgál az itt-tartózkodás, de a legnagyobb örömöt számomra a vasárnapok jelentik, amikor meglátogatjuk Nagybalogon a betegeket, a szellemi fogyatékosakat. Lelkeket gyógyítunk — és ez nagy öröm a számomra. A beteg emberek még inkább vágynak a szeretetre, mint az egészségesek. S lám, azonnal befogadtak bennünket. Aki nyitott szívvel közeledik embertársaihoz, az befogadtatik. Mi nyitott szívvel közeledünk mindenkihez, hiszen mi vagyunk Jézus szeretettnek hordozói. A misszió létszáma hamarosan tizenhárom tagra bővül. Működésüket Eduard Kojnok püspök irányítja, a környezetüket azonban maguknak formálják. Uzapanyiton a katolikus lakosság nagy része roma származású. Hogy mennyire sikerült egy év alatt a misszió tagjainak átformálni őket? Azt ma még nem tudni. A misszió hatékonyságáról csak azután készül felmérés, ha majd elköltözik a faluból. Annyit azonban megtudtunk, hogy a cigánygyerekek Uzapanyiton is pajkosak, és az Isten türelmesebb az embernél. FARKAS OTTÓ
