Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)
1993-12-29 / 26. szám
SZABAD ÚJSÁG 1993. december 29. Itthon Fata regunt homines A végzet uralja az embert — Juvenalis e mondásával kezdte Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete azt az emlékbeszédet, amelyben az elhunyt miniszterelnök, Antall József emberi és politikusi nagyságát méltatta. A Magyar Kulturális Központban a múlt héten rendezett emlékesten részt vettek a szlovákiai magyar közélet vezető személyiségei, s beszédet mondott többek között Duray Miklós, az Együttélés elnöke is. (r) „1993 kivételes év volt” A parlament 25. ülésének befejezése, és az 1994. évi költségvetés jóváhagyása előtt Vladimír Mefiar miniszterelnök megtartotta ez évi utolsó sajtóértekezletét. A kormányfő állftása szerint mindazon problémák ellenére, amelyeket Szlovákiának még meg kell oldania, az ország a belföld és a külföld szemében is stabilizálódott. Ezért úgy látja, hogy a költségvetésben feltételezettnél 1994-ben nagyobb bevétellel számolhat az ország. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomról szólva Meéiar elismerte, hogy a 9 képviselő távozása a mozgalom sikertelenségének a jele, de most már a mozgalom „politikai szerkezete egészséges". Szerinte elmondható mindez a parlamenti klubról is, amelynek az ellenzék nagy nyomásával szemben kell dolgoznia. Hozzátette, hogy egyes parlamenti pártok nem fogadják el a választások eredményeit, és ezért a parlament destrukciójának taktikáját választották. Ami a Szlovák Nemzeti Párt frakciójának kettéválását illeti, a miniszterelnök szerint több változat is elképzelhető a jövőben. Egyelőre nem sikerült megerősödnie a koalíciós partnernek, és az ellentétek nagyobbak, mint ahogyan feltételezték. Vladimír Meéiar szerint a Szlovákiáról külföldön alkotott kép azért negatív, mert az országot nem ismerik, nekünk pedig még nem sikerült kiépítenünk azokat a kommunikációs központokat, amelyek kellően tájékoztatnának róla. 1993 kivételes év volt, már soha nem ismétlődik meg, és eszerint kell értékelni. A Helsinki Polgári Közösség tiltakozik A szlovákiai Helsinki Polgári Közösség nevű szervezet levelet intézett a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. A polgári közösség, amely Csehország és Szlovákia kettéválása óta a magyar és a szlovák lakosság kapcsolatának javítására törekszik a vegyes lakosságú területeken, aggodalommal veszi tudomásul a feszültség fokozódását. A kormány 374. sz. törvényjavaslatával kapcsolatosan, amely a helységnevek használatáról szól, a közösség egyet nem értését fejezi ki, és helyteleníti, hogy a nemzeti kisebbségek lakta területeken a helységek szlovák nevének fordítását kívánják alkalmazni a gyakorlatban. Az ilyen jellegű javaslat nem végiggondolt, megvalósítása pedig mindkét fél számára elfogadhatatlan lenne, sértené a szlovák nyelv méltóságát, s végeredményben ártana a szlovák nemzet tekintélyének is itthon és külföldön. A levél végén a Helsinki Polgári Közösség elnöke azt tanácsolja a parlamenti képviselőknek, hogy fogadják el az I. Csehszlovák Köztársaság idején alkalmazott nemzetiségi történelmi helységneveket, amelyeket a szlovák helységnevek mellett a vegyes lakosságú területeken most is használhatnának. A járvány tovább terjed A hét végéig összesen 567 vírusos hepatitisszel fertőzött beteget regisztráltak Kassán. A Higiéniai és Járványügyi Szekció felmérése szerint a járvány minden korosztályt elért, s a legtöbb esetet a város fahanovee nevű lakótelepén jegyezték fel. Máderová doktornő, a higéniai csoport szóvivője szerint a járvány elsősorban Kassát sújtotta, és a szórványos esetekről is kiderült, hogy a betegek a fertőzés idején jártak a városban. Elmondta, hogy elkezdték az 5 és 15 év közötti gyerekek oltását. A pénzügyminisztérium 48 millió koronát, az egészségügyi minisztérium pedig 12,3 millió koronát utalt át a városnak. A második hullám várhatóan január közepéig, az első — a higiéniai csoport elnöke, Rovny doktor szerint ez a súlyosabb — december végéig tart. A zsolnai higiéniai intézet is bejelentette, hogy néhány napja elkezdték az 5 és 19 év közötti fiatalok kiválasztott csoportjainak oltását. A HAVRIX nevű oltóanyag az eddig használatos immunoglobulinoktól abban különbözik, hogy passzív immunizálószerként hat. Hatására a szervezet ellenanyagot termel, amely hosszú időre — gyakran egy életen át — védettséget biztosít. Az új típusú belga—amerikai oltóanyag a fertőzés kezdetétől hat az emberi szervezetre, ezért az eddig használatos anyagoknál jóval hatásosabb. Hátránya, hogy rendkívül drága. Ezért az eddigi oltóanyagot is alkalmazni fogják. A fertőzéssel kapcsolatban több téves információ is megjelent a sajtóban. Ján Gajdos járási állatorvos Kassán bejelentette, hogy a vírusos sárgaság emberek között terjedő betegség. Téves tehát az az állítás, hogy állatok is megfertőződhetnek. A sárgaság az állatokra nem veszélyes, és a fertőzés forrása egyedül az ember. A járvány terjedésének megakadályozására hozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak. A fertőzés okát még nem sikerült megállapítani. Ha kiderül, melyik vállalat követett el súlyos mulasztást, a felelőst akár 10 millió korona kártérítésre is kötelezhetik, nem is szólva az egyéb következményekről. Új javaslatok a harmadik nemzetiségi kerékasztalon A pozsonyi várban az idén immár harmadszor ült össze a nemzetiségi kerekasztal, hogy tanácskozzon a hazánkban élő nemzetiségek legfontosabb gondjairól. „A tárgyalás azt igazolta, hogy a nemzetiségi problémák megoldásához hatásosabb mechanizmusra van szükség, mint amilyen eddig működött, illetve nem működött" — mondta a tanácskozás után Michal Kovái köztársasági elnök. A nemzetiségi kérdés megoldását szerinte egy négy fázisból álló folyamat segítené elő. Először is ki kell alakítani az intézményes jelleget. Megegyeztek a résztvevők abban, hogy javasolni fogják a kormánynak egy állami szerv létrehozását, amely állandó jelleggel foglalkozna a nemzetiségek problémáival. Nem elegendő a kormány mellett működő nemzetiségi tanács. Szükség van egy összefoglaló törvényre. Ki kell alakítani egy átfogó koncepciót, amelynek kidolgozásában elsősorban a nemzetiségek képviselői vennének, részt, nem a hivatalnokok. Végül, az egyes problémák megoldására konkrét programot kell kidolgozni, amely szorosan kötődne a koncepcióhoz. (om) A Csallóközi Városok és Községek Társulása Tanácsának KÖZLEMÉNYE A Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa a CSVKT közgyűlésének 1993. december 3-i határozata értelmében, a Szlovák Köztársaság alkotmányának 28. cikkelyével, valamint a gyülekezési szabadságról szóló 1990. évi 84. törvény 1. paragrafusának 1. bekezdésével összhangban 1994. január 8-ára — 13 órára — a komáromi sportcsarnokba hívja a dél-szlovákiai választott képviselőket és polgármestereket. A békés nagygyűlés célja a következő kérdések megtárgyalása: — az önkormányzatok jogi helyzete; — az ország új közigazgatási és területi átszervezése — tekintettel az Európa Tanács 1201-es ajánlására; — a dél-szlovákiai választott képviselők és polgármesterek társulása. A csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa — a különböző hírközlő eszközökben elhangzott téves tájékoztatásokra válaszolva — tudomására adja az érintetteknek, valamint Szlovákia lakosságának, hogy a gyűlést az érvényes jogi normák következetes megtartásával hívja össze. Sem az összehívás módja, sem a gyűlés tervezett napirendi pontjai nem sértik az érvényben lévő törvényeket, és összhangban vannak az alkotmány ide vonatkozó cikkelyeivel. A CSVKT Tanácsa ezért felhívja képviselő- és polgármestertársait, hogy fegyelmezett részvételükkel támogassák célkitűzéseinek megvalósítását. A CSVKT Tanácsának elnöke: PÁSZTOR ISTVÁN 1993. december 20-án A parlament elfogadta az 1994. évi költségvetést Véletlenek összjátéka- működő koalíció r A karácsony előtti parlamenti ülés utolsó napirendi pontja az 1994-es költségvetés vitája, a képviselők által javasolt módosító indítványokról és észrevételekről való szavazása, valamint a költségvetési javaslat elfogadása volt. A hoszszan tartó vitában többen kifogásolták a költségvetés valótlan, megalapozatlan tételeit. Erre mutatott rá Harna István (Együttélés) is, aki hangsúlyozta, hogy az Együttélés nem azért nem támogatja a költségvetést, mert az deficites, hanem mert irreális, és nem megvalósítható a restriktiv intézkedések betartása. Többen is fölvetették az iskolaügy problémáját. tudovít Cérnák (SZNP) azt javasolta, hogy 100 millió koronával támogassák a képviselők az alternatív iskolák megteremtését. Bauer Edit (E- gyüttélés) válaszában kijelentette, hogy a képviselő fölvetését a Szlovák Nemzeti Párt jellemző ignoranciájának tekinti, különösen akkor, amikor már lassan krétára és fűtésre, de még a pedagógusok fizetésére sem jut pénz az iskolákban. „Ez az összeg ilyen célokra túlságosan nagy, ezért szerintem minden iskolaköteles diáknak juttatnunk kellene belőle, különösen az idegen nyelvet oktató gimnáziumoknak" — mondta Bauer Edit. Szerdán került sor a szavazásra. Közvetlenül az ülés megkezdése előtt jelentette be MiSkovsky (SZNP) képviselő, hogy a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti klubja kettévált, és megalakult a nemzeti demokratikus klub 6 nemzeti párti képviselővel. Ezután került sor a 117 módosító javaslat felsorolására. A képviselők elfogadták Harna István (Együttélés) két módosító indítványát (amelyeket jövő heti számunkban részletesen ismertetünk). Elfogadták Hvezdon Koétúchnak a kompenzációs járadék 1994. április elsejéig történő fizetésére, valamint a hozzáadotérték-adó módosítására vonatkozó javaslatát. Nagy többséggel jóváhagyták a Stefánik bradlói emlékművének restaurálására szánt 20 milliós támogatást is. Elutasították Bauer Edit több javaslatát, köztük az 1994. január elseje utáni nyugdíjemelésre vonatkozó indítványát. Elfogadták viszont Ludovít Cérnák több, az iskolaügyre vonatkozó javaslatát, köztük az alternatív iskolákra szánt 100 milliós tételt is. Nagy többséggel hagyták jóvá azt a javaslatot, amelyet Dobos László (Együttélés) terjesztett elő; a képviselő plusz 40 millió koronát kért a nemzetiségi kultúra támogatására. A szükséges összegnél jóval kevesebbet kap a rádió, a televízió, de a Szlovák Tudományos Akadémia is. A módosító javaslatok után került sor a költségvetési törvénytervezet egészéről való szavazásra. A törvény elfogadása mellett 77-en, ellene 37-en szavaztak, 33 képviselő tartózkodott. A szavazás után meglepő bejelentések következtek, amelyek némileg módosítják a kialakult összképet. A Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője, Ladislav Pittner bejelentette, hogy akarata ellenére a költségvetés mellett szavazott. Ezután Peter Weiss (DBP) állt fel, aki, ugyanezt mondta. OROSZ MÁRTA m mm A r • •• rr . \ rr. rr Mit var a jovo esztendőtől r BUGÁR BÉLA, az MKDM elnöke: Mint az MKDM elnöke szeretném, ha jövőre a parlamentben és egyáltalán a szlovák politikai életben a megértés légköre uralkodna, és hogy ne kelljen állandóan bizonygatni lojalitásunkat. U- gyancsak szeretném, ha Szlovákia kormánya és parlamentje elsősorban a gazdaság felvirágoztatásán fáradozna, de egyben nem feledkezne meg az állampolgárok szociális biztonságáról sem. Mint szlovákiai magyar politikus szeretném, ha sikerülne a magyar politikai mozgalmak közti szoros együttműködést megteremteni. Mint magánember szeretnék több időt tölteni a családommal, szeretnék egyszer egyhuzamban legalább tíz napot pihenni, nyaralni, és legalább arra az időre kicsit felszabadulni az írott sajtótól, a rádiótól és a televíziótól. DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke: Ami a politikai helyzetet illeti, 1994- ben nem várok döntő fordulatot. Eredményként könyvelném el, ha nem mérgesedne tovább a nemzetiségi acsarkodás a politikai körökben. Magánemberként titkos óhajom, hogy valamicskével több időm jusson gondolataim nyugodt rendezésére. A. NAGY LÁSZLÓ, a Magyar Polgári Párt elnöke: A jövő évtől azt várom, hogy az ellenzéknek legyen annyi ereje, hogy megbuktassa a jelenlegi kormányt, amely csődbe viszi az országot, és amelytől nemzeti kisebbségi kérdésekben sem várhatunk lényeges haladást. Továbbá, hogy a demokratikus pártok annyira megerősödjenek, hogy valós alternatívát tudjanak nyújtani a lakosságnak. A magyar kisebbségnek azt kívánom, hogy gazdaságilag erősödjön, tudásban és öntudatban gyarapodjon, hogy képes legyen saját maga irányítani sorsát. Egyébként pedig minden kedves olvasónak boldog és főleg békés új esztendőt kívánok. POPÉLY GYULA, a Magyar Néppárt elnöke: Nagyon szeretném remélni, hogy az 1994-es esztendő minden vonatkozásban boldogabb és jobb lesz, mint ez a mostani, 1993-as volt. Mi, felvidéki magyarok, elsősorban és mindenekelőtt nemzeti kisebbségi jogaink tiszteletben tartását óhajtanánk a többségi nemzet és a hatalom részéről. Szeretném, ha a kisebbséghez való tartozás nem jelentene egyúttal kisebbrendűséget, alacsonyabbrendú'séget is. Továbbá arra is vágyom, hogy végre oldódhassék bennünk, kisebbségiekben, az a bizonyos kisebbrendűségi reflex, amelynek, sajnos, mindannyian birtokában vagyunk. Realitásokban gondolkodva azonban nem tartom valószínűnek, hogy mindez egyszerre megváltozzék, én azonban már akkor is boldog lennék, ha jövőre ebbe az irányba mozdulhatna el országunkban a társadalmi közgondolkodás, és megteremtődhetne erre a kellő politikai légkör. BOROS JENŐ, Magyarország szlovákiai nagykövete: Azt várom az 1994-es évtől, hogy jelentősen előre lépünk a magyar—szlovák kapcsolatok rendezésében. Eddigi ezeréves együttélésünk eredményei, jövőnk megalapozása és Európa is azt követeli tőlünk, hogy kapcsolatainkat a kölcsönös tolerancia, a megértés szellemében hosszú távra rendezzük. Remélem, az elkövetkező évben sikerül megkötni a két ország alapszerződését, amely a határok garantálása mellett tartalmazza a kisebbségek jogainak garantálását, beleértve a kollektív jogokat is. SUNYOVSZKY SZILVIA, a Magyar Kulturális Központ igazgatója: A kérdés így hangzik: Mit várok? Én inkább arra válaszolnék „Mit kívánok a jövő évben?" — Több optimizmust, mert a nehézségekre csak így lehet megoldást találni. Elégedett, derűs arcokat rendezvényeinken, és azt, hogy a magyar értékek felmutatása ösztönzőleg hasson látogatóinkra. BAUER GYŐZŐ, a Csemadok elnöke: Egy megfontoltabb, komoly, a gazaságpolitikában és a nemzetiségekhez való viszonyában is politizáló kormányt. Egy toleránsabb társadalmi közeget, ahol a megújuló vállalkozások és elsősorban a mezőgazdaság újraéledésének kezdete kapcsán lehetőség nyílik a kultúra nagyobb támogatására. A szlovákiai magyarság keretén belül egy olyan közösség kialakulását, mely egymással szemben megértőbb lesz, mint 1993-ban volt. BEKE SÁNDOR, a Jókai Színház igazgatója: A várás számomra túlzás lenne, inkább szeretnék; mert elvárni csak azt lehet, amit bizonyosra veszünk, hogy esetleg bekövetkezik. Ilyen esetben a várás tehát remény is. A valóság pedig általában nem fedi a reményeinket, az elvárásainkat. De mint színházigazgató és mint magánember is, nagyon szeretném, hogy a komáromi Jókai Színház ugyanannyiszor zsúfolt ház előtt játszhasson a jövő évben is, és legyünk továbbra is az ország leglátogatottabb színháza. Szeretném, ha ehhez annyi pénzt kapna a színház, hogy a színészeink is megérezzék. Szeretném még, hogy ez a régió, amelyben színházunk is működik, a jövőben is a béke szigete legyen. KOLÁR PÉTER, a Thália Színház igazgatója: Nem látok túl sok okot az optimizmusra, sem a gazdasági állapotok, sefn a politikai légkör alakulását illetően. Derűlátás és hit nélkül azonban semmiféle munkát nem szabad és nem lehet végezni. Ezért az egyre sötétebb fellegek ellenére is bízom benne, hogy az új évben előbbre lépünk színházlátogató közönségünk megelégedésére. Nem lesz drágább a Szabad Újság Olvasóink érdeklődésére válaszolva közöljük, hogy újévtől nem emelkedik a Szabad Újság plusz Tele Magazin ára. Kiadónk és a szerkesztőség nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy lapunk vásárlóit és előfizetőit megkímélje a többletkiadástól. Ugyanakkor a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is arra törekszünk, hogy minél tartalmasabb, sok hasznos és érdekes információt kínáló lapot készítsünk. Reméljük, olvasóink ragaszkodására, növekvő érdeklődésére a jövőben is számíthatunk. A szerkesztőség Amit a jövőkutatók egy része már két-három évtizede megjósolt, az évezred utolsó éveiben bekövetkezett: az emberiség nem tudott okulni tapasztalataiból, így a közeljövőben valószínűleg katasztrófák egész sora sújtja majd. Bolygónk egy pusztulófélben lévő szerencsétlen planéta; területeinek java része — a tengerek és folyóvizek, a források és tavak, az erdők és a rétek — olyannyira szennyezettek, hogy veszélybe került a majdan születendők testi és lelki épsége. Mérgezett a levegő is; savas esők hullnak. Egyes országokban csecsemőkorukban pusztulnak el a gyermekek. Dúl a terrorizmus, maholnap nincs egyetlen biztonságos, valóban nyugodt pontja a világnak, miközben vészjóslóan szaporodnak fegyvereink, és sokasodik bolygónk lakossága. Ma már alig marad titokban bármi a Földön; az információk egyre sűrűbben terjednek, lassanként teljesen körülhálóznak bennünket anélkül, hogy fel tudnánk fogni őket. Sok a csalódott ember szerte a világban, de a legtöbb sokk bennünket, kelet-közép-európaiakat ért az utóbbi időben. Rá kellett döbbennünk, hogy hazugságok szövevényében élünk, s hogy az újabb társadalmi berendezkedést kialakító kulcsfigurák között erkölcsös személyiség alig található, nincs hát hitele szinte senkinek. A csehszlovákiai magyarságot két komoly megrázkódtatás érte a gyöngéd forradalom után. Az egyik a nálunk annyira tisztelt Václav Havel személyéhez fűződik, aki hosszú időn át megbízható államfőnek tetszett, ám a bősi vízlépcső ügyében ő is a csalók közé állt. A másik megrázkódtatás annak felismeréséből adódott, hogy sem a magyarországi politika, sem a hazai kisebbségi közélet nem tudott megegyezni a létünket sorsdöntőén meghatározó stratégia egységes vállalásában. Magyarán: nem tudtuk legjobb erőinket egységbe tömöríteni sem ott, sem itt. A legtöbb energia az egymással folytatott csatározásokban vész el, s ez eleve meghatározza a hozzánk viszonyuló más nemzetiségű politikusok taktikáját. Megeshet, hogy az 1994-es év lesz újkori történelmünk egyik legkeservesebb esztendeje. Ha Oroszországban valóban beépül a hatalomba a Zsirinovszkij-féle tébolyodottak pártja, s ha a Nyugat kénytelen felülvizsgálni egész keleti politikáját, a szemünk láttára alakulhat ki egy újabb hidegháború, vagy... de a harmadik világégésről inkább ne is beszéljünk. Mit tehet hát a magunk fajta kisebbségi kisember a már-már világvége hangulatban, helyzetben? Megpróbálkozik a túléléssel. Hitét és nemzetiségét el nem hagyva igyekszik boldogulni; örömét a családjában és a bennünket körülvevő szépséges természetben lelve. Valami reménysugár azért mindig megcsillan a legkomorabb helyzetekben, így most is. Hogy honnan fénylik elő, az talán titok marad, ám hogy megvilágítja sötétlő lelkünket, az bizonyos. BATTA GYÖRGY Reménysugár
