Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)
1993-12-29 / 26. szám
1993. december 29. SZABAD ÚJSÁG 3 A kül- és belpolitika nem változik Boross Péter Magyarország új kormányfője A magyar parlament elfogadta Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatát, és új kormányfővé Boross Péter eddigi belügyminisztert, az MDF jelöltjét választotta meg. A megüresedett belügyminiszteri posztra Kónya Imrét, az MDF parlamenti frakcióvezetőjét nevezték ki. A kormány összetételében egyéb változásokat nem eszközöltek. Az új kormány az eddigi kormányprogramot fogadta magáénak, és az antalli politika folytatása mellett kötelezte el magát. Mondhatnánk, a politikai helyzet Magyarországon változatlan. Kétségtelen azonban, hogy az elhunyt kormányfő, Antall József személyisége több vonatkozásban egyéni arculatot adott az ország kormányzásának, s utódjának tevékenysége nem lehet másolata, utánzása egyéniségének, stílusának. Boross Péter megválasztása mellett a parlament 201 képviselője szavazott, ellene 152, öten tartózkodtak. Ez kétségtelenül arra enged következtetni, hogy a kormánypolitika egyértelmű támogatást élvez, és nem fenyeget az ország stabilitásának megbomlása, az új kormány lépései meggyőző többségű támogatásra számíthatnak. Mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék érdeke Magyarországon, hogy a folyamatosság érvényesüljön, a politikai megrázkódtatások az ellenzéknek is ártanának a közelgő választások előtt. Figyelemreméltó, hogy az új kormányfő és kormányprogramja ellen szavazók is hangoztatták: nem a miniszterelnök személye, hanem a kormányzó koalíció tevékenysége ellen van kifogásunk. A magyar parlamentnek, ellenzéknek és koalíciónak egyaránt érdeke a stabilitás fenntartása, és az ellenzékiek azzal a tudattal nyomták meg a „nem" gombot szavazógépükön, hogy ez saját arculatukat kifejező gesztus csupán, s az eredményt nem változtatja meg. Az alig félév távolságra levő választások előtt az élre törő liberális ellenzéknek semmiképp sem lehet érdeke a felfordulás, a zilált viszonyok, kormányválságok kiprovokálása, hiszen a zavaros helyzetben elveszthetnék azt az előnyüket, amelyben reménykedhetnek. Pozsgay Imre szavaival élve: adventi kormányt választottak, amely remélhetőleg pünkösdig működni fog. Magyarország 59. miniszterelnöke kitűnik szervezőkészségével, egyértelműségével, határozottságával, s így biztosítékot nyújt arra, hogy nyugodt vizeken kormányozza el az ország hajóját a tavaszi választásokig. A magyar politikai élet ismerői azonban úgy vélik, erényei között nem szerepel elcwje integráló képessége, hirtelenebb természetű, és a különféle erők kiegyensúlyozására nem túl hajlamos. Egy lap ügy jellemezte, hogy Boross nehezen lesz képes biztosítani saját többáramlatú pártjában biztos hátországát, s ha éri támadás, akkor pártja soraiból, amelynek most már nem ő az elnöke, mint elődje volt. Boross Péter hitet tett a külföldi magyarokkal való törődés mellett, s ez számunkra különösen jelentős. Tapasztalatból tudjuk, hogy minden egyértelmű kiállás Magyarország részéről a szlovákiai magyarok ügye mellett mennyire heves, időnként hisztérikus reagálására talál a szlovákiai politikában. Ez a hisztériakeltés gyűlölködést ébreszt, s végül ügy is a mi hátunkon csattan az ostor. A mi érdekünk a magyar külpolitikának olyan folyamatossága, amely a magyar—szlovák viszony javítását eredményezi, s ezzel kiveszi a szelet a szlovák nacionalisták vitorláiból. A magyar—szlovák alapszerződés előkészületeinek felgyorsítása, a vitás kérdések mielőbbi megoldása, a jószomszédi viszony megteremtése a mi érdekünk. Nálunk még vigyázni kell a szavakra, mint a kimúlt rendszer idején, s egyetlen félremagyarázhatót mondat elég ahhoz, hogy kormánypárti és ellenzéki egyaránt ránk vesse magát. És nálunk nem várhatók tavaszra választások... Nekünk itt a higgadtság a legjobb fegyverünk, s ebben várunk továbbra is támogatást. ÁDÁM PÉTER Életbe lépett az új orosz alkotmány Az új parlamentet nem lövik szét? December 21-én, közzétételének napján életbe lépett az új orosz alkotmány. A Fehér Ház szétlövetésének idején azt írtuk, hogy az oroszországi válság egyik fő oka egy új alkotmány hiánya. Az új alkotmány most tehát megvan. A parlament azonban a választások eredményeképpen nem olyanra sikerült, hogy egyik-másik vezetőnek ne jutna eszébe: nem kéne ezt is tankokkal ráncba szedni? Erre azonban aligha kerül sor, bár sokan polgárháborút jósoltak a választások utánra. Nézzük meg közelebbről azt az alkotmányt, amely ezentúl a törvényes rendet hivatott szavatolni Oroszországban. Először is: az alkotmány éppúgy megfelel Jelcin elnöknek — hiszen a korábbinál nagyobb jogköröket biztosít számára —, mint a szélsőjobboldali Zsirinovszkijnak, aki a következő elnökválasztásokon indulni akar, s nem is esélytelenül, amit idei választási eredményei bizonyítanak. Az új alkotmány eme csapdája valóban csak eredményes, demokratikus politikával kerülhető el, ha a reformok nemcsak megvalósulnak a következő elnökválasztásokig, hanem az emberek számára érezhető, kézzel fogható eredményeket is hoznak. Ez pedig — Clinton amerikai elnök támogatása ellenére is — O- roszország legnagyobb problémája maradt. Az alkotmány életbe lépésével Oroszország nem lett egyik napról a másikra „szociális jogállam, amely szavatolja a szabad gazdasági tevékenységet", ahogy ez az új alaptörvényben áll. Ez természetes is, ezért az alkotmány első fejezete kiemeli, hogy az állam politikája az emberhez méltó és szabad élet feltételeinek megteremtésére irányul. Az alapokmány számos szociális biztosítékot is tartalmaz, része az alapvető emberi és szabadságjogok listájának szövege is. Sok más posztkommunista országtól eltérően tartalmazza a lakáshoz való jogot is. Oroszország 21 köztársaságból, 6 megyéből, 49 területi egységből áll, két városa szövetségi jelentőségű státuszt kapott, egy autonóm köztársasága és 10 autonóm körzete van. A 4. fejezet határozza meg az elnöki jogokat. Az elnök intézkedéseket hozhat a föderáció szuverenitásának védelmére, a függetlenség és állami egység megóvására. A Szövetségi Gyűléssel együttműködve nevezi ki a kormányt és a legfőbb állami szervek ve-Az osztrák Der Standard című lap a komáromi felhívásról írt, és szlovák forrásokra hivatkozva tolmácsolta azt a véleményt, miszerint a magyar kisebbség provokációt készít elő Szlovákia szuverenitása ellen. A szlovák vélemények szerint a magyar kisebbség a trianoni békeszerződésben meghatározott határok revízióját szorgalmazza. A vitát a lap szerint mindkét fél nehezíti, mert mindkét oldalon a nacionalisták tesznek szert egyre nagyobb befolyásra. Mefiar kormányát azonban semleges részről is bírálják, mert nem keresett mindkét fél részéről elfogadható megállapodást a kisebbségekkel. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta a szlovákiai magyar kizetőit, meghatározza a kül- és belpolitika fő irányait. Kinevezheti és leválthatja a legfelsőbb katonai vezetést. Meghatározott esetekben feloszlathatja a parlament alsóházát, a Dumát. Az elnök dekrétumokat adhat ki, hadi-, illetve rendkívüli állapotot hirdethet meg az egész országban, vagy valamely részében. Óriási hatalom ez, s hátborzongató a gondolat, hogy ennek értelmében egy nem reformpárti, diktatórikus hajlamú ember kaparintja meg a hatalmat a hatalmas országban. A parlament kétkamarás, a Szövetségi Tanácsból és a Dumából áll. A Szövetségi Tanács a föderáció minden területi egységének 2-2 képviselőjéből áll. A Duma 450 képviselőjét demokratikusan választják. E 450 mandátum sorsáról a választók december 12-én úgy döntöttek, hogy a szélsőjobboldali, liberálisnak nevezett pártra, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij vezet a szavazatok 23,2 százalékát adták le. Másodiknak az Orosz Választás nevű elnökpárti tömörülés „futott be" 1 5,7 százalékkal, és az Orosz Kommunista Párt 12 százalékkal a harmadik. Az 5 százalékos küszöböt az Orosz Nők Pártjának és Sahraj, valamint Javlinszkij reformpártjának is sikerült átlépnie. A mandátumok pontos megoszlása e sorok írásakor még nem volt végleges, de a főbb arányok már kialakultak. S itt szót kell ejteni a világsajtóban gyakran „Zsirinovszkij jelenségnek" nevezett helyzet kialakulásáról. Sokan úgy vélték, Zsirinovszkij sikere az egykori weimari köztársaság viszonyait alakítja ki Oroszországban, ami a zűrzavar, a demokratikus intézményrendszer hiánya, az elégedetlenség és a gazdasági összeomlás hatására Hitlert a Reichstagba, majd a hatalomra juttatta. A zűrzavartól sebbségi törekvésekről egy „különleges önrendelkezésű tartomány" létrehozására, hogy ez élezi a feszültséget a politikusok és a kisebbségek képviselői Között. A lap szerint a szlovákiai magyarok követelményeinek fokozódását a szlovákok a budapesti irredentizmus újjáéledésével magyarázzák, s szerintük ez Nagy-Magyarország létrehozására és Szlovákia területi épségének megcsonkítására irányul. A lap hozzáteszi, hogy Antall József magyar kormányfő halála után felerősödtek a szlovákok revíziótól való félelmei. A magyarországi Népszabadság Michal Kováé szlovák elnöknek a politikai pártok képviselőivel folytatott megbeszéléseiről számolt be. Kiemelte, a szloaz intézményrendszer hiányáig és a gazdasági összeomlásig minden feltétel megvan ehhez Oroszországban is — ez igaz. De az új jelenségeket nem rakhatjuk automatikusan a régi „skatulyákba". Ma mégiscsak más a helyzet. Igaz, Oroszország — mint annak idején Németország — elvesztett egy háborút, a hidegháborút, de a fasiszta fordulat közvetlen veszélye korántsem áll fenn. Maga Zsirinovszkij is szerényen nyilatkozott a választások után, amelyekben győzött, s „volt mire szerénynek lennie". Nyilatkozatai nem Jelcin-ellenesek, sőt, nemcsak az államfővel, de Csernomirgyin kormányfővel is ki szeretne egyezni, „csak" a két reformer miniszterelnök-helyettest szeretné leváltatni (Gajdart és Csubajszot — a radikális reformok tervezőjét és a privatizálás vezetőjét), a külügyminiszterrel egyetért. Zsirinovszkij elégedett, nem akar mindenáron kormányozni, megelégszik az ellenzék szerepével is. Ez, persze, Zsirinovszkijnak jó, hiszen ő az új alkotmány által megerősödött elnöki posztra pályázik. A nacionalista vezér hatalomra kerülésének veszélye tehát távlati. Addig, remélhetőleg, a csokornyakkendős vezérjelölt is rájön, mi a lehetséges a mai világpolitikai helyzetben, s mi nem. S bizonyára arra is, hogy az orosz népet a végsőkig mégsem lehet félrevezetni. Elvégre harminc millió ember Jelcin alkotmányára szavazott. A demagóg Zsirinovszkij-féle szónoklatok hitele, s így a szélsőjobboldal térhódításának veszélye annál kisebb lesz, minél jobban és főleg eredményesebben működik majd az elkövetkező években a múlt héten életbe lépett új orosz alkotmány. Az első új alkotmány a posztkommunista országokban. BÁTSY GÉZA vák elnök csalódottságának adott kifejezést az ún. komáromi kezdeményezés kapcsán létrejött helyzet miatt, s azt javasolta, hogy a csallóköziek rendezvényüket és a Matica slovenská „ellenrendezvényét" halasszák el. A cseh Cesky deník interjút közöl Orbán Viktorral, a FIDESZ elnökével. A szlovákiai magyarok autonómiáját érintő kérdésre Orbán a következőket mondta: „Nem tudom, van-e szükség autonómiára, és milyenre, ezt nem a magyar kormánynak és a magyar politikusoknak kell megmondaniuk, hanem az itt élő magyar kisebbségeket képviselő pártoknak. Ők legitimek. Ezt kívülről senki sem diktálhatja. Ha ők autonómiát akarnak, akkor egyezségre kell jutniuk a szlovák többséggel. Autonómiát csak a többség akaratával lehet megvalósítani, tehát ha törvény van róla. Többség nélkül pedig nincs törvény." I.T. lapszemléje ____Külföldi lapok Szlovákiáról____ Kisebbségekkel rémítik a többséget A család nemzetközi éve II. János Pál pápa karácsonyi üzenetében bejelentette, hogy a római katolikus egyház és az ENSZ 1994-et a család évének hirdette meg. A pápa a családot az emberi lét bölcsőjének nevezte, és hangsúlyozta fontosságát. Szólt a béke megteremtésének szükségességéről, azokról a szenvedésekről, amelyeket a testvérgyilkos háborúk okoznak világszerte, Angolában, Burundiban, Boszniában és Hercegovinában, a Kaukázusban, a Közel-Keleten, Szomáliában. A pápa 53 nyelven adta a hagyományos Urbi et Orbi áldását a Szent Péter bazilika előtti térről, ahol több, mint tízezer ember gyűlt össze. A december 25-én elhangzott karácsonyi üzenetet a világ 60 országába sugározták rádión és televízión. Pótválasztások Szerbiában A legutóbbi szerbiai választásokon, mint ismeretes, a Szerb Szocialista Párt, amelyet Szlobodan Milosevics vezet, a 250 tagú parlamentbe 123 képviselőt küldhet. 45 választókörzetben azonban fogyatékosságokat fedeztek fel a választások során, s ezért a szavazást megismétlik. A megfigyelők szerint a pótválasztások legfeljebb 2-3 mandátumról döntenek. A győztes szocialista pártnak a parlamentben az abszolút többséghez még három mandátumra van szüksége. A pótválasztásokon azonban legfeljebb egyet szerezhet, a többit nyilván a Demokrata Mozgalom, vagy a két albán törpepárt szerzi meg. Oroszországi végeredmény Az oroszországi választásokról a múlt héten csak előzetes jelentést adhattunk, hétfőre azonban közzé tették a hivatalos végeredményeket. Ezek szerint Zsirinovszkij liberális demokratái nem arattak akkora sikert, mint az előzetes jelentések közölték. Zsirinovszkijék 59 mandátumot szereztek, az Orosz Választás 40 mandátumot, a kommunisták 32 képviselői helyet kaptak. Az Orosz Nők 21, az Agrárpárt ugyancsak 21 mandátumot szerzett, Javlinszkij reformpártja 20, Sahraj egységpártja 18, a Demokrata Párt pedig 14 képviselőt küldhet a 225 tagú alsóházba. Zsirinovszkij győzelme után azonnal külföldi körútra indult, Németországba, Ausztriába és Bulgáriába látogatott. Az első interjú Boross Péter magyar miniszterelnök vasárnap nyilatkozott először kormányfőként a Vasárnapi Újság című rádióműsorban. Nagy elismeréssel szólt elődjéről, Antall Józsefről, s azt mondta, azt szerette volna, ha ma is ő állna a kormány élén. Arra a kérdésre, hogy valóban jobbra állt-e Antall Józseftől, azt válaszolta, hogy mögötte állt. A külföldön élő magyarságról szólva felhívta a figyelmet a „15 millió magyar miniszterelnöke" antalli Kijelentés helyes értelmezésére. Figyelmeztetett rá, hogy e kijelentés idézéséből külföldön kihagyták a „lélekben" kifejezést. Szerinte Magyarország kötelessége a törődés a külföldi magyarok sorsával, s ez így van a fejlett nyugati országokban is. Árvizek Nyugat-Európában Karácsony hetében nagy elemi csapások érték Nyugat-Európát, főleg a németországi, franciaországi és hollandiai folyók áradtak ki. A Rajna mentén fekvő Köln belvárosát is elöntötte a víz. A közeli Radenkirchenben a pincéket elárasztó víztömeg 90 ezer liter fűtőolajat hozott a felszínre, és beszennyezte a város utcáit és a folyót. A hollandiai Maas folyó 7 méterrel haladta meg átlagos szintjét, és a század legnagyobb árvizét okozta. Az országban 13 ezer embert kellett kitelepíteni otthonaikból. Párizsban a Szajna mentén le kellett zárni a rakpartokat. Németországban Karácsony első ünnepén kezdett lassan apadni az ár, és megkezdődtek a helyreállítási munkák. Először a megrongált villanyáram-hálózatot hozzák helyre, mert több transzformátor állomást elöntött a víz. Nagy munkát végez az a 30 ezer ember, akik az utcákról takarítják el a hordalékot. Nemibeteg géprablók Oroszország déli részén négy géprabló túszul ejtett 13 iskolást tanítónőjükkel együtt és azt követelték, hogy helikopterrel szállítsák őket Iránba. A hírek szerint Teheránban akarták kezeltetni szifiliszüket. Későbbi hírek szerint az egyik géprabló állítólag AIDS-ben szenvedett. A túszok fejében 10 millió dollárt követeltek a hatóságoktól. A kikényszerített összeget a rablók megkapták. A helikopter azonban Minyeralnije Vodi légikikötőjéből a rossz időjárás miatt nem tudott felszállni. Később a géprablók néhány iskoláslányt és a tanítónőt szabadon engedték, és csak két diákot és a két pilótát tartották fogva. Végül a gép elindult, de előtte a két diákot elengedték. Dagesztán felé vették az irányt, ahol már kommandósok vártak rájuk. A közbülső leszállásnál a géprablókat elfogták, a túszul ejtett pilótákat kiszabadították. Az elfogott géprablóknál megtalálták a tízmillió dollárt. Mao száz éves lenne Kínában megünnepelték a „nagy vezér", Mao Ce Tung 100. születésnapját. A pekingi mauzóleumban kiállított holtteste előtt vagy tízezren vonultak el. A központi ünnepségen méltatták Mao érdemeit. A beszédet Tiang Cö Minh mondta, de Teng Hsziao Ping nem vett részt az ünnepségen. Az évfordulós ünnepségek során elhangzott értékelések szerinti Kínában hivatalosan Mao tetteinek 70 százalékát helyesnek minősítik, 30 százalékát kétesnek, vagy helytelennek. 17 évvel halála után Mao eszméi még nem merültek feledésbe, sőt, az ünnepi beszéd szerint Mao volt az újkori Kína egyetlen nemzeti hőse. IVÁN TIBOR hírszemléje Képzelt interjú a szilveszteri teendőkről Nyikolaj Goluskot Moszkvában a szilveszteri előkészületek közben zavartuk meg, de rengeteg teendője ellenére hajlandó volt egyet s mást elmondani megszűnt minisztériumáról és új szervezetéről, a jóhangzású Elhárításról. t-livatalnokainak százai óriási munkában vannak. Mit csinálnak egyáltalán? — Nézze, a minisztériumomat Állambiztonsági Minisztériumnak hívták. Ez volt korábban a KGB titkosszolgálat. Mielőtt átírtuk volna a fejléceket KGB-ről Állambiztonságra, ez is megszűnt, most szilveszterig mindent át kell frnunk Elhárításra. Miniszterből igazgató lettem, igaz, ugyanazzal a feladattal. Nagy fejmosást kapott Jelcin elnöktől? — Láthatja, hogy ilyenkor szilveszter táján is milyen tiszta a fejem, pedig itt az a sok vodka... Mi volt a baj a KGB... akarom mondani az Állambiztonsággal? — Maguk is észrevették, hogy az orosz elnökök általában milyen népszerűek voltak külföldön, és milyen népszerűtlenek odahaza. Ez így volt már Hruscsov óta, Gorbacsovig és Jelcinig. Hát ez volt a nagy balhé oka. És ezt a biztonsági szolgálat okozta? — Magának megsúghatom: igen. Tudja, volt és van nálunk egy régi szokás, hogy ami exportra megy, az jó, ami hazai fogyasztásra, az silány. Ne gondolja, hogy ez csak az iparban volt így, nálunk is. Mármost a külföldi hírszerzés ezért jól működött, és pontos képet adott a főnököknek, a belső hírszerzés meg silányokat. Mivel vakon megbíztak bennünk, meg is volt az eredmény. Kifelé jól szerepeltek a vezetők, otthon meg lejáratták magukat. Ez a Zsirinovszkij fűtött be nekünk a leginkább. Alig tudtak róla a főnökök valamit, egyszerűen rá se hederítettek. Ezért tört ki a balhé. És most szilveszterig a dossziék átírásával megoldják a dolgot? — A címeket mindenesetre átírjuk. A cég teljes összeomlását meg majd elhárítjuk valahogy. Hiszen Elhárítás vagyunk, ugyebár.
